Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-08-31 / 70. szám

2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítőié Hogyan meitbetmei a Masi szőlősgazdái? ii. rintexn nem az a fontos, hogy pont a kecskeméti tőkékre kíváncsiskodnak, ha­nem reámnézve fontos a murikasiker. Mert én becsülöm a csaszlát is, ha a kereskedőnek keil. Célunk nekünk ter­melőknek egy kell, hogy legyen a ke­reskedőjével. Enélkül nincs dőbbrejutás, ha< véle egyet nem értünk. A már most termelt fajokat én be fogom mutatni legnagyobb export-kereskedőnknek, a Schneider-cégnek és majd ve'e, a keres­kedővel, jelöltetem meg, hogy melyik fajtát szaporítsam nagyban. Szófogadók tegyünk emberek, ne önösködjünk tovább maradi módon. El­múlt az a kor, amelyben önteltségből úgy termelhetett szőlőt az ős, ahogyan kigondolta azt a maiga fejéből, vagy ko- mendáilásra. Bár , bocsánat! Én iskomen- dálok most. Komendá’om, hogy értsük tneg a kereiskede'em jóakaratu tanácsát. Véle egyetértve, nem hullik majd porba : verejtékünk hiába. Mily rossz látni, ami- I kor a tanyai gazda viszi vissza a ter­ményét jószágetetésre. Nem kellett a kereskedőnek, — mondja. És csalódot­tan akkor eszmél reá, hogy 10—20 év óta értéktelen fával foglaltatta el a he­lyet gyümölcsösében, holott, ha előrelát és a kereskedelem kívánalmait figyeli, úgy talajának értékét húszszorosán ki- árulhatta volna akkora terjedelemből mint amekkorát az a rossz gyümölcsü fa beárnyékolt. Az én gyümölcsfáim minták, pedig 20—26 évvel ezelőtt ül­tettem őket Tessék megtekinteni te­rületemet aki kételkedik szavaimban, a Sóstó város felőli part közelében fek­szik. Nem neki és nem magamnak óhajtok reklámot szerezni, nem! Hanem az előrelátásnak és a munkának. Sz. J. A pénzügyi bizottságban kialakult vélemény szerint sok a hat százalékra kontemplált keresetiadó Több fontos költségvetési pontot is kifogásoltak a bizottság tagjai Második fakadására már több ter­mést eredményezett ez az ojtás pászta, mint össze téve három előző esztendőnek a termés hozama. Pénzértékben meg jó­val többet jelentett, mint hatszorta nagyobb borszőlő területemnek szü­retkor való értéke. És nem kacsintott reá a financia. Nem kellett terminust kémem a szedésére. A szávemfölötti mellény belsőzsebem meg hat héttel eüőbb dudosodott a bankótól, — mint a kadarka, riz'ing és kövidinka árától. Nem felengzek. Lássa meg aki akar­ja, hogy milyen remek a vénszőlőben ojtott temetem csaszlája. Tanácsolom tehát Йе'кедо tapasztalatából, hogy senki a szőlőjét ki ne dobja, ha a területét értékesebb fajtával akarja bete'epiteni gyors és biztos eredménnyel, hanem csak ojtasson. Háború ellőtt még, tehát főideje már, beojtottam öt rövid boroz- dát és még ez ma is termő. Nem valóság áz tehát egészen, hogy az ojtottszőlöt чей1 kell dönteni rövidesen. Ez az állítás caak a szeles területekre vonatkozhat. De ha homokot fogatunk vele, úgy ezt вещ kel 10—15 év előtt bántani. Hiszen nézzünk csak meg egy sikerült ojtástőkét 4—5 év múltán. Kiásva, nem ismerjük fai benne a csap összetételét, annyira eggyé forrt és egyformára vastagodott az az iaSannyal. Szabad legyen tehát meg­jegyeznem, hogy nem görnyedezett az személyesen az ojtás fáradalmával, aki azt állítja, hogy az ojtástőkéket múlha­tatlanul el kell dönteni pár év után. Ezt a téves felfogást megcáfolja maga laz Istenség, az őstermészet. De állítani merem szenttül, hogy amilyen erős, dús volt az alany, amelyben оjtörtünk, olyan 6asz az ojtás is. Szemléltetően bizonyl­tom én ezt. Ne sajnálja tehát senki erős borszőlő területét feláldozni ojtás céljára. Két év múlva annyira erős lesz benne .csemege szőlője, hogy ez lesz •területének korona-ékköve. Most az egyszer ne azt nézze az igen tisztelt szőlőtermelő társadalom, hogy ki beszél, hanem hogy mit! Ez a lényeg. A Hetárgikus álomban szunnyadó szőlősgaz­dák és gyümölcstermelők egyesületének egyik szerény társelnöke beszél1 most Stt. Áldozatot kíván az egyéntől is az letlőbbreha’adás kérdése. Tehát felkere­kedtem és elzarándokoltam Kecske­métre, a hires Mathiász-féfe metódus­sal kezelt, Hibridizáít telepre, Kocsis Pál szőlészetébe, éréskor, illetve zsen- düléskor, vagy még iltetvébb akkor, ami­kor már mindenfajta szőlöfiirt úgyszól­ván teljesen ki van fejlődve, augusztus •utólján, most két esztendeje, 1930-ban. Láttam: ez képzelhető is és tapasztal­tam. És választottam magamnak szőlő­ket. Nyolcféle fajvesszőt rendeltem, és a rákövetkező tavaszon eíojtattam azo­kat. De én nem úgy cselekedtem, mint sok más szőlőtermelő társam, akik hit­vány, beteg tőkébe helyezték bele a drágapénzen vásárolt nemes vesszőt és most szidják Kocsis Pált, meg a kecs- ' kemétí. vesszőt, önmaguk okozta ügyet­lenségükben. Hanem kiválasztottam terü- fietemnek legéletképesebb részét ojtás céljára és azokba1 helyeztem belé vagy 160 szál vesszőt. Kukackár, vesszőhiba és ejtési tévedéssel együtt lemaradt vagy 20 szál. A többi úgy díszük, hogy nem Ss képzelné az ember, ha nem látná való­nak. A környező 7-ik esztendős ka­darka döntéssel majdnem egyenlő tere- béiyességben díszük. A hozama meg egyenesen meglepő. Közülük vagy öt fajta 1—3 kgr. hozadékot mutat, disze- sebbné -diszeaebb fürtöket. Tehát máso­dik fakadásra már kész termő területiem van. Ezt az előnyét az ojtásnak méltóz- •tassamak jól figyelmükbe venni szőlő- itenmelö embertársaim. Vesszőért nem kell immár Kecskemétre menni, olyan dús vesszözetü területtel rendelkezem. Az első éves ojtáshozamról átnemesi tet­tem vagy 500 tökét, eladtam 300 szálat lés elajándékoztam, vagy 100 szálat. íme, látható ebből, hogy fizet a jó munka, az előre megfontolt emberigyekezettel pá­rosítva. Majdhogynem bucsujárás van szőlőmben fakadás óta, oly kiváncsiak laz emberek a kecskeméti szőlőfajtákra, amelyekből már néhányan megrendelést is tettek nálam. De nekem, illetve sze­A város pénzügyi bizottsága hét­főn délelőtt 10 órai kezdettel Fekete Imre dr. polgármester elnökletével ülést tartott a városi tanácsteremben, ahol iaz 1933. évi költségvetési vették tárgyalás alá. A pénzügyi bizottságban az első felszólaló Mészöly Károly gazd. ta­nácsos volt, aki szóvátette, hogy Halas mezőgazdasági város, ahol a gazdák hihetetlen küszködések között élnek és hogy a maga részéről is elbir- hatatlanul horribilis összegnek tartja a 90.000 pengős tételt, amelyet bor- fogyasztási adóban irányoztak elő. A polgármester tájékoztatta ezután a bizottság tagjait arról, hogy ezt az összeget kénytelen volt a város fel­venni a költségvetésben, mert a mi­nisztérium még ezt az összeget is kevésnek tartja borfogyasztási adó­bevételből. Egyed Izsák Sándor ugyancsak a gazdák panaszait tolmácsolta, majd azt a frappáns és egyéni magán- indítványát közölte, hogy a tiszt­viselői illetményeket kellene lej­jebb szállítani. Dr. Hollender Ignác a 6 százalé­kos kereseti adóval szemben fejezte ki aggályait és kérte, hogy a város állapodjon meg az 5 szá­zalékos kereseti adóban. Utána ismét Mészöly Károly szó­lalt fel a város fűtési és világítási kiadásaihoz és javasolta, hogy a legszigorúbb takarékosságot vi­gyék keresztül a fűtésnél és fö- képen a világításnál. Szóvátette még, hogy a városi szol­gák díjazása szerinte olyan magas, amely indokolatlanná teszi azt, hogy a város még ruházattal is ellássa őket. A pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy ad ugyan ruhát a városi szol­gáknak, de ennek ellenértékeképen járandóságaikból havonta hat pengőt levon. Dr. Halász D. Sándor városi ta­nácsnok szóvátette, hogy mig a ref. polg. leányiskola se­gélye 5800 pengő, addig a róm. kát. polg. leányiskola segélye csak 2900 pengő. Dr. Halász D. Sándor felszólalásában kérte, hogy ezt a visszás és lehetetlen helyzetet úgy oldja meg a város, hogy mindkét fontos kuliurcélt szolgá­ló iskolát egyenlő elbánásban ré­szesítse. Kisebbszerü vita indult meg ezután a kérdésben, emlegettek bizonyos szerződéses viszonyt ennél a pont­nál, de érdemben a fölvetett és kétségtelenül közérdekű indít­vánnyal nem foglalkoztak. A pénzügyi bizottság ülésén a meg­jelenteken általában nagy takarékossági buzgóság vett erőt és nyilván ennek és nem másnak tulajdonítható az a tény, hogy dr. Hollender Ignác ügyvéd in­dítványára az ipariskolánál úgy a ref. hitoktató, mint a róm. kát. hitoktató egyenként 255 pengős személyi já­randóságának törlését határozták el. Kiss Illés Antal ipartestületi elnök kérelmére 100 pengős segélyt vettek fel a költségvetésbe az Iparos Dalkar számára. A pénzügyi bizottság ülésén szóvá- tették a Halason tapasztalt magas húsárakat és különösen azt rótták fel a henteseknek és mészárosoknak, hogy a levágás­ra szánt élő állatokat vidéken szerzik be és csak elenyésző számban Halason. Szóvá tették a pénzügyi bizottság­ban még a gyatra villanyvilágítást is, sérelmezték, hogy a villany az utcákon éppen csak­hogy pislákol és ismét sürgették, hogy a város mielőbb más vállalkozót találjon Halas villanyvilágításának ellátá­sára. 'A pénzügyi bizottság lényegében helyben hagyta a költségvetést. Véget ért a kánikula Nagy hőségre már aligha kerül sor A Meteorológiai Intézet szerint las­san újabb felmelegedés kezdődik. Ezt azonban már valószínűen nem lehet többé kánikulának minősíteni, mert hiszen az évszak már elő­rehaladottabb, a nap egyre ala­csonyabban jár, kisugárzása cse­kélyebb, az éjszakák is hosszab­bak és igy az idő túlságos fel- melegedésére már ezek miatt az okok miatt sem kerülhet sor. Magyarországra, közelebbről Halasra nézve, rendkívül súlyos következményekkel járhat Anglia és a gyarmatok közös védvámos politikája Az ottavai konferencián megegye­zés jött létre Anglia és a domíniumok között, a közös védvámos p&litika ügyé­ben. A megegyezés azt jelenti, hogy Ang­lia elsősorban csak gyarmataiból szerezheti be a gabonát, baromfit, gyümöl­csöt és bort. Ha a megegyezést teljesen keresztül viszik, rendkívüli súlyos helyzet adód- hatik a középeurópai mezőgazdaság, elsősorban Magyarország szempont­jából. — Halast főként a baromfi- kivitel miatt rendkívül közelről ér­dekli a kérdés. ■i:-—------1-........................... О r s z á g—V i 1 á g 50—100 százalékkal drágább a tej a tejkartel felállítása óta. A budapesti fű­szeresek küldöttsége hétfőn Kenéz ke- reskede'emü'gyi, kedden Purgly földmi- vé.ésügyi minisztert kereste fel és el­mondták, hogy Budapest és környéké­ire^ ötezer füszerkereskedője ellen né­hány vállalat harcol és e harcnak a fo­gyasztók látják kárát. A tej ára Nagyka­nizsán és Debrecenben is 15, még Siófo­kon is csak 18 fillér, ezzel szemben Bu­dapesten 34 fillért fizetnek a fogyasztók. — Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Mátészalkán átvette 65 község díszpol­gári oklevelét. Ez aíka'ommal mondott beszédében többek között hangoztatta, hogy hiányzik nálunk az egyakarat. »Elég, ha egy okos ember gondolko­zik a nagy dolgok felett, — mondotta. Fontos, hogy fegyenek, akik alárendelik magukat! Nincs idő ahhoz és fényűzés politikai szempontokból, ha most, ami­kor a világtörténelmi. események űzik egymást, pártoskodunk.« — A közalkal­mazottak családi pótlék és fizetési elő­leg engedélyezését a jövőben külön e célra szolgáló levelezőlapokon kérhetik. Ezeket a levelezőlapokat kizárólag a postahivatalok árusítják. — Kétezer va­gon német koksz behozatalát engedé­lyezte a szénkormánybiztosság. A kok­szot a németek kompenzációs utón, gyü­mölcsért és főzelékért szállitják. A szén­kormánybiztosság az egész eddigi koksz­importot Budapestre szállítja. — Zichy Gyula gróf kalocsai érsek Mosonyi Dé­nes dr. prelátus-kanonok kíséretében, nyári üdüléséről visszatérve, Kalocsára érkezett. — Kormányfőtanáesos tett Veyde Ágoston dr. budapesti ügyvéd, Nagy Albert dr. budapesti orvos, Kol­ba Róbert diósgyőri papirgyárigazgató Hacsak Géza bécsi szaktudósitó. — Agyon akarta lőni Ostoroson a Krumpli János név alatt ismert tanyásgazda Bruckner József intézőt, mert elbocsá­totta a szolgálatból. A golyók célt té­vesztettek. — Autóbaleset érte Kocsér mellett Farkas István budapesti keres­kedőt, aki agyrázkódást szenvedett. — 8000 városi akaimazott sztrájkol Varsó­ban, mert nem kapták meg fizetésüket. — Panaszirodák ügyelnek Írországban az árdrágítókra. — XIII. Alfonz Bécsbe érkezett Antal főherceg fiának keresz­telőjére. — Motorkerékpáron földkörüli útra indult »Igazságot Magyarországnak« nevű motorkerékpárjával Mórocz József és Szalai László, akik Budapestről — Győrbe, érkeztek. A két motoros Győrből Bécsbe,onnét Rómába megy. — Ország­úti rablótámadást követett el a Miskolc melletti Szinnyeujfalu közelében Ska- Üczky György, egy dúsgazdag malomtu­lajdonos fia. — Budapesten egy hét alatt 40 fillérrel drágult a borjúhús ára. — A tankönyvek ára az idén 25 százalékkal olcsóbb lesz. — Karteleüenes Liga ala­kult meg Budapesten Griger Miklós or­szággyűlési képviselő vezetésével. — A gyapot ára egy hónap alatt a kétszere- sérei emelkedett Amerikában. — Rákos­palota 267.000 pengőt irányzott elő az ínségesek felsegitésére. — Írország saj­tója é ■ közvéleménye a legkimélet enebb bojkottot hirdeti az angol áruk ellen. — A hercegprímás legutóbbi körlevelében felhívta főegyházmegyéje plébánosait ar­ra. hogy az egyházközség területén ta­lálható egyházi épületeket és régi mű­vészi értékű felszereléseket írják össze. augusztus 31 Is kői inak tárt, müve! den KÖM ka ári Ivái к A re:

Next

/
Thumbnails
Contents