Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-27 / 69. szám
Politikai, társadalmi és közgazdasági lap 1932. augusztus 27, szombat ________ XXXII. évfolyam. 69 srám / ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE. Mailben ............. 13 p 30 fill. — Vidékre ............................ 10 P EGY SZÄM ÄRA 1» FILLÉR Alapította, PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomássá!) Kiadóhivatal, Városháza épületében Kedden tárgyalja a közgyűlés a város 1933 évi költségvetését A költségvetés szerint 234 ezer 016 pengő hiány mutatkozik a város háztartásában 85°|0 lesz a jövő évi pótadó és 6°|0 a kereseti adó — A város adóssága különböző kölcsönökben 1 millió 425 ezer 612 pengő Haldoklik, a nyár és az ember komoly eltűnődéssel gondolja végig az idei tavaszt, az idei nyarat, hogy aztán aggodalommal nézzen neki a közelgő ősznek, az eljövendő télnek. Mert ez az esztendő nagyon megviselt mindany- nyiónkat. Keveset vártunk tőle, mert már remélni se igen mer az ember, de még abban a kevésben is megcsalatkoztunk. A magyar ember élete elég kemény volt mindig. Nagy áldozatokkal és nagy erőfeszítésekkel járt az élete mindvégig (és csodálatosabb az erejénél csak a kitartása, a türelme volt. Akart élni, dolgozott érte s mialatt máshol föl- fordulások rázták meg a földet sok évtizeddel ezelőtt, a mi népünk a maga meggyőződéses hitével és kitartásával dolgozott, küzdött és élt. Emberi életet, de szerényét, igénytelent... Azóta nagyon sokat ment előre a világ és nagyon sokkal rosszabbra fordult minden... és amikor ezt az ember tudja, akkor érzi, hogy mennyire meg kell becsülni ezt a népet kemény életéért, fárasztó munkájáért és igényeinek szerénységéért. Mert ez a nép szerény szolgája az életnek, valameddig munkája után kenyeret talál. De most a gazdasági élet népdrámává fajult. Minthogy a legtöbb földbirtok ma már nem jövedelmez, a nagyobb munka és költségbefektetéssel járó belterjes gazdálkodást sorra beszüntetik, a munkaalkalmak csökkennek. Fok- ról-fokra fogynak, romlanak a kereseti lehetőségek. Ezren és ezren maradnak ki a munka frontjáról, mint kiszáradó tóból a fövényben rekedt halak. De kimarad az éltető elemből a birtokos gazda is és fejvesztetten menekül, szaladgál, hogy mentse a pusztulástól veszedelmesen megsérült egzisztenciáját. Nem tehet rajta csudálkozni, ha az eletféletem tartja hatalmában az embereket. Cudar idő jár most a földművelőkre mindenütt. Az északi, vagy a déli államokbeli állapotok úgy hasonlítanak a mieinkhez, amint egyik tojás a másikhoz. Sok európai államban, még pedig azokban, amelyek ugyan csak harácsoltak a háborúban, a háború után még rosszabb a helyzet mint nálunk. Haldoklik a nyár... aggasztó gondok, lelki és testi törődésekkel állunk az ősz kapujában. Megszoktuk már, hogy a rosszat mindig a rossz váltja, hogy farkasszemet kell néznünk a jövendővel, amely a kétes homályból bontakozik kifelé és gyanakodva nézzük, hogy talán most Ígéri azt a változást, mely megváltása tehet a szenvedéseknek, alapja az újra való boldogulásnak. Ne hagyjon bennünket el a türelmünk és az életenergiánk, próbáljunk nekigyürkőzni ennek az életnek. A közelgő siralmas ősz és a kegyetlen tél zimankójával meg fog küzdeni az élniákaró és erősszivü magyarságot, amely megszokta már, hogy mindig előre néz. A város 1933. évi költségvetése elkészült és azt most küldték szét a képviselőtestület tagjainak. A költségvetés letárgyalására, mint a városházán értesülünk, a jövő hétre, hívják össze a vár ros képviselőiestül'Ш. Ezt a közgyűlést augusztus ЗОда tartják meg. Előzőleg hétfőn délutánra {a pénzügyi bizottságot hivjájk össze, amely a közgyűlést meg- ieíőzöleg tárgyalja le a város háztartásának 1933. évi költségvetését. Ha nagyon boncolgatjuk a költség- vetést, siralmas kép tárul elénk arról á szomorú tényről, hogy Város fejlesztésre, vagy más (közmunkára semmi összeget nem találunk a költségvetésben, amely végig a nehéz időket vetiti elénk. A költségvetésben csak a legszükségesebb kiadásokat vették fel. A közönség tájékoztatására a költségvetést az alábbiakban ismertetjük : Д város vagyona és adósságai. Ez egyik legérdekesebb része a költségvetésnek. E szerint a város vagyona különböző ingatlanokban, épületekben (városháza) stb. 5 millió 418 ezer 635 pengői. A tiszta vagyont elég súlyos iadós- ság terheli. A város adóssága hosz- szulejáratu kölcsönben és függök ölesönben i millió 425 ezer 612 pengő. Az adósságok leszámításával a város vagyona: 3 millió 993 ezer 23 pengő. A költségvetésbe az adóssá- • gok törlesztésére nagyobb összeget vett be a város. Tőketörlesztésre 66.165 pengőt, kamatra 84.205 pengőt. Ha ezeket az összegeket a város tényleg erre a célra tudja fordítani, akkor a város adóssága 1933. év végén 1 millió 390 ezer pengő tesz. A költségvetés szerint a város 1933-ban 726 ezer 545 pengő Jeladásra, 492 ezer 529 pengő bevételre számit és igy a fedezetten hiány 234 ezer 16 pengőt fog kitenni. A közel 250 ezer pengős deficit eltüntetésére 85 százalékos pötadót és 6 százalékos kereseti adót vetnek ki jövő évre. Ezek a Számok kisebb mértékben változást is szenvedhetnek, mert a közgyűlés, vagy a felsőbb hatóságok különböző változásokat is ejthetnek a költségvetésben. Halas város 1932. évi összes adója volt: Földadó 90 ezer 23 P 28 fill., házadó 151 ezer 430 P 40 fill., társulati adó 21 ezer 849 P 51 fill., tantiem adó 1 ezer 994 P 24 fill, ösz- szesen: 265 ezer 297 P 93 fill. Mentesek: 8 ezer 536 P 30 fill. Marad adóalapnak: 256 ezer 761 P 63 fülér. Д város különböző hevén telei és kiadásai. Nem érdektelen, hogy a városnak különböző bevételei és kiadásai miből vannak. * Erre vonatkozólag az alábbi részleteket adjuk: Az általános igazgatásnál kiadás: Személyi járandóságok (polgármesteri hivatal, árvaszék, anyakönyvi hivatal, mérnöki hivatal, gazdasági hivatal, számvevőség, pénztár, segéd- hivatal, szolgaszemélyzet, hozzájárulás a tisztviselői nyugdij pénztárhoz, fűtők bére) 158 ezer 499 pengő. Nagyobb dologi kiadások: Hivatali szükségletek 12 ezer 290 P, fűtés és vüágitás 4450 P, utazási költségek és napidijak 2400 P, vegyesek 2000 P, hivatalos eljárásokért 1700 pengő. Ezzel szemben a nagyobb bevétetek: Pénztári maradvány 37 ezer 678 P, anyakönyvi dijak 1098 P, hivatalos eljárási dijak 2600 P, bizonyítványok, igazolványok kiállításáért 1434 P, hirdetési dijak 800 P. A rendészetnél a következő kiadások szerepelnek: Személyi járandóságok 26 ezer 252 P, dologi kiadások: államrendőrségi hozzájárulás 24 ezer P. A tűzoltóság fentartáisára a város tekintélyes összeget fordít: A tűzoltók fizetése 18 ezer 980 P, egyéb kiadások: önkéntes tüzoltótestütet segélyére 1000 P, tűzoltók ruházatára 996 P, tüzoltószerek karbantartására és beszerzésére 1600 P, fűtés és világítás 1043 P. Л város adóbevétele és kiadása Az adókezelési résznél az összes kiadások a városi adóhivatalnál 64 ezer 997 P, javadalmi hivatalnál 9020 pengő. A város nagyobb bevétele adókból: Vigalmi adó 2000 P, borfogyasztási adó 90 ezer 700 P, hus- fogyasztási adó 17 ezer 700 P, sör és szeszfogyasztási adópótlék 1000 P, italmérési illeték 5900 P, ingatlanvagyon átruházási illeték 47 ezer 500 P, községi kötelékbe váló felvételi dij 180 P, Általános kereseti adó 75 ezer 631 P, alkalmazottak kereseti adója 17 ezer P, forgalmi adórészesedés 10 ezer P, késedelmi kamatok 10 ezer 700 P, végrehajtási dijak 2600 P. Mennyit fordít a város köz- egészségügyre? Ennél a tételnél a kiadások: Személyi járandóságok 7667 P. Dologit kiadásoknál: Gyógyszerekre 3260 P, Orsz. Társadalombiztositó intézeti járulékok 2150 P, kutak fentartására! 4640 P, jégbeszerzésre 200 P, hevenyfertőző betegségben ápolt szegények ápolási dijaira 1000 P. Mentőállomás: Személyi járandóságok1 494 P, , , Az állategészségügynél a kiadások 19 ezer 945 pengőt tesznek ki. A közegészségügynél a város a kiadásokkal szemben 1075 P, állategészségügynél 20 ezer 991 P bevételre számit. j' • Д tanügyi kiadások j Jelentős összeg van felvéve a költségvetésben tanügyi dolgokra. A kis>- ded óvodánál kiadás: személyi ját- randóság és dologi kiadás 4893 P, állami elemi iskoláknál dologi kiadások: iskolai épületek karbantartására 3200 P, fűtés és világítás 9792 P, takarítás 1063 P, iskola céljára bérbevett épületek bérletére 960 P, sze- génysorsu jó előmenetelü tanulók segélyezésére 200 P. A városnak itt 15 ezer 215 P az összkiadása. AZ ipariskolánál személyi járandóságok* 5852 P, dologi kiadás 400 pengőt tesz ki. A város különböző iskoláknak ad segélyt. A ref. reálgimnáziumnak 597 P, polg. fiúiskola dologi kiadásaira 5514 P, ref. polgári! leányiskolának 5800 P, a rom. kát leányiskolának 2900 pengő segélyt ad. A közművelődésnél a következő kiadásai vannak a városnak': Zene- egyesület és Városi Dalkör segélye 480 P, iskolánkivüli népművelésre 2680 P, testnevelési célokra 8280 P, tagsági dijakra 700 P. Szegények segélyezése és más kiadások. A szegényügynél ezek a kiadások vannak: Szegények pénzbeli segélyezése 9000 P, Bessenyei menház- ban ápoltak élelmezésére, ruházatára 11 ezer 500 P, szegények ruházatára 680 P, szegények temetési költségeire 1160 P, Fórizs László vak és Nagy M. Antal siketnémá gyermekek ellátási dija 700 P, nyo*- morenyhitő akcióra 7703 P, szegények gyógyszer szükségleteire 6000 P, egyetemi hallgatók segélye 400 P, jótékonycélu adományokra 800 P, hadirokkantak helyi fiókjának 200 P. Az anya- és csecsemővédetem részére 5882 P-t vettek fel a költsége vetésbe. És pedig a Stefánia csecsei-
