Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-08-24 / 68. szám

4 oldal Ktrimnhala« Belyi Ertw»6|e augusztus 24 HALASI EMLÉKEK AZ ÖRSEREGBEN. 1848-bian, mikor a hjaJas! őrsereg a bácskai táborban vitézkedett, az egyik szerb faluban 2 órai szabadrablást en­gedélyeztek )a tisztek. Gál József meg Rébék Sándor a szerb plap házához hatoltak be, hol a sötét kamrában egy njagy zsíros bödönre akadtak. Na — mondják — itt már helyen va­gyunk! Mpjd itt bekenjük a dakuködme- nöket, mög и hajunkat is! Le is vetették a dakuködmeneket s az asztal fenekén jól meghuzogatták a >zsírban« (hogy az esőt be ne vegye, s a bőre ne törjön). Mikor ez megvolt, vállra csüngő nagy febahajaikat is be­kenték veié. A tábortűznél vették cSjak észre, hogy nem zsírra!, hanem főtt babbal kenye- kedtek be. Alig birták a hajukból ki­fésülni. Fésülködésükön az egész tábor mulatott. A VIRTUS. Mikor az egzekuciós katonák Halason is megjelentek, feltűnt az embereknek, hogy в tisztek verik a legénységet, mint a répát. Egy ilyen alkalommal csak kiválik ám a lakodalmi menetből Mészáros István, — ki szájra is markos legény volt s a verekedő tiszt elé állva (ki mellékesen szólva egy szót sem. tudott magyarul) igy kezdte a szót fennhangon: — Hát te az anyád ide-odáját! Minek bántod azt a szögény katonát? Tán azt hiszöd, hogy most is Németországban vagy?! Erre a tiszt karddal fenyegette meg Mészárost, ki erre neki szaladt a tiszt­nek puszta kézzel! s a kardját a kezéből kicsavarva, jót elnadrágolta vele. — Egy hónapot töltött érte a Csillagbörtönben. SARKOZY JÓZSEF. Száz esztendővel ezelőtt — ő volt a legerősebb ember Halason. A szegedi sóházat 4 mázsa sóval megbirta ke­rülni. Még 16 évvel ezelőtt ott volt a neve felírva. Egyszer — az abszolutizmus alatt ő kigyelme is elmaradván adóporciójával, — gondolom, hogy szándékosan, — bün­tetésből két egzekuciós polák katonát szállásoltak hozzá s azokat bizony tar­tania kellett volna, mig csak a porciót ki nem fizeti. — Majd fizetők én! Hanem addig is jól viseljétök magatokat! — mondja a hozzá érkező katonáknak. Az egyik katona azonban hencegni kezdett, mire Sárközi, se szó se beszéd, kihajította: az uccára a kaputetején ke­resztül. Utána a másikat is. Erre előbujtak a tisztek, de amikor megtudták, hogy ki az a »Nagy Sár­közi« — nevetségnek minősitették az esetet a jóban lettek vele. Még keresték is a barátságát. A VASARBAN. Egy jankai asszony vásznat topott a halasi vásárban a gyolcsos tótoktól. Meglátja egy jankai kofa s odaszól hozzá: — Láttam, mit csináltál! Hanem feles iössz ám!-— Nohát ülj rá, majd hozok még! A kofa ráül a topott holmira, a Jankai asszony meg szól a tótnak: — Nézze csak! Az az asszony magá­tól topta ám a vásznat, amelyikre ott ráült! Ment a tót a rőffel s kikapta vele a kofa a másik véget is. — Úgy kell' a jankai szajhának! Minek látja meg, hogy mit csinál a másik! — örvendezett a topó. Cz. L. Felháborítóan és elképesztően barbár módon pusztított ki két garázda ember 22 gyönyörű hársfát a Vörösmarthy utcában Az emberi hajlamok aljasságának és a feneketlen züllöttségnek felhjáb&ritó példájáról tettek je­lentést vasárnap reggel a rend­őrségnek. Hivatalos, száraz stílusban arról van szó, hogy a szombatról vasár­napra virradó éjszakán két garázda és minden emberi mivoltából kivetkőzött ember ha­ladt végig a Vörösmarty uccán a Kölcsey ncca és Csokonay uc- ca közti útszakaszon s mint az örültek estek neki a gyönyörűen fejlődő életerős, friss és üde hársfáknak. Eleinte a fák leveleit tépték le, majd a kisebb ága­kat szakították ki a fák testéből, közben pedig a fák törzsét törték darabokra, később tomboló dühükben eszeveszetten ta­posni kezdték az utca porában fekvő zsenge fácskákat. Ez a megdöbbentő és hátborzon­gató cselekedet kikivánkozik a sablon riportírások sorából, Brinkus Dezső autóbusztulajdonos a sajtótörvény vonatkozó szakaszára való hivatkozással az alábbi nyilat­kozat közlését kérte: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! »Kiskunhalas Helyi Értesitőjé«-nek f. hó 17-ki, szerdai számában »Csak­nem halálra gázolt« stb. cimü közle­ményükkel kapcsolatban, minthogy a cikk tartalma reám nézve sértő és valótlan adatokat is tartalmaz, — fel­kérem, hogy b. lapjuknak legköze­lebbi számában szíveskedjék közzé­tenni az alábbi helyreigazitó nyilat­kozatot: 1. Valótlan az, hogy Kocsis Fe­renc motorkerékpáron haladó csend­őrt gondatlanságból csaknem halálra gázoltam volna s valótlan áz, hogy nevezett Kocsis Ferenc borzalmas sé­rüléseket szenvedett volna. Nem fe­lel meg a valóságnak az sem, hogy a szerencsétlenséget az én gondat­A Magyar Róna most megjelent augusztusi számában »Keményeb­ben« címen feltűnést keltő cikket irt a lap főszerkesztője, Gesztelyi Nagy László dr., kamarai igazgató, gazdasági főtanácsos. A cikk arra mutat rá, hogy az állam mellett még vannak társaságok, kartelek, amelyek az egész ország közönségét adó­fizetőjükké, hűbéreseikké teszik, amelyek az emberek könnyéből aranyat alkarnak kovácsolni. Rámutat a közlemény a szén árá­nak békebelit 200 százalékkal felül­múló árára és arra, hogy ezzel szem­ben az összes magyarországi szén­bányák nem fizetnek annyi adót, mint amennyi Debrecen házadója. Általá­ban az iparcikkeknél 100—300 szá­zalékos az áremelkedés, amikor a mezőgazdasági cikkek árszínvonala a békebelinek fele vagy harmada, ez a gaztett olyan súlyos, amely­ről talán soha nem látott felhá­borodással és megütközéssel be­szél a város egész közönsége. Most ennek a barbárságnak köz­vetlen szemléletekor jut ismét eszünkbe, hogy a madarak és a fák védelme, milyen gyengén van képviselve nálunk, ugyanakkor pedig az is, hogy egy es emberek még az ok­talan állatoknál is kevesebb ér­zékkel bírnak a természet örök­szépségei és örökértékei iránt. A barbár fapusztítások ügye részben a rendőrség, részben a járásbíróság előtt vár Ítéletre. A fákat pusztító, magáról megfe­ledkezett két garázda tettest a rend­őrség Galacz Ferenc borbélymester és Horváth László napszámos személyében nyomozta ki, akik mind­ketten beismerő vallomást tettek. lanságom idézte volna elő. 2. Ezzel szemben a valóság az, hogy Kocsis Ferenc csendőr nem motorkerékpáron, hanem rendes ke­rékpáron haladt és az általam veze­tett gépkocsit a fordulónál meg akar­va előzni, — az autóbusz sárhányója őt elérte s ennek következtében el­esve, s homlokán kisebb horzsolás- szerü sérülést szenvedett. A kisebb- szerű összeütközést tehát nem az én gondatlanságom idézte elő, és hogy ki volt az okozója az összeütközés­nek, azt majd a szabályszerű bizo­nyítási eljárás után, az illetékes ha­tóság fogja megállapítani. Kiskunhalas, 1932 augusztus hó 23. Tisztelettel: Brinkus Dezső autóbusztulajdonos. • Cikkünket, amelyre fenti nyilatko­zat vonatkozik, teljes egészében fenn­tartjuk. amikor csökkentek a tisztviselői fizetések, a kereskedelem megbé­nul, a kisipar haldoklik. Gesztelyi Nagy László dr. kemé­nyebb kezet sürget a gazdabajok rendezésére. Hangsúlyozza, hogy 10 százalékos haszonnál többet nem szabad engedni. »Lássák meg már egyszer min­denütt, — írja — még a ban­kok is, hogy ebben az ország­ban gazdasági feltámadás csak a mezőgazdaságból indulhat ki; ez az egyetlen termelési ág, amely uj értékeket állít elő, tehát csak a me­zőgazdaság talpraállitása hozhat eb­ben az országban jólétet minden tár­sadalmi rétegnek. A mai kamatpoli­tika nem tartható fenn tovább. Ha máskép nem megy, erőszakkal kell leszorítani a kamatot arra a színvonalra, amelyet a mai nyo­morult gazdasági világ valahogy még elbír. Össze kell vonni a pénzintézeteket bizonyos alaptőkén alul s érős kéz­zel bele kell nyúlni a nagy bankok politikájába, mert az állam érdeke, a társadalom érdeke ezt kívánja. Nincs egyéni érdek és nem lehet más érdek elöbbvaló' a nemzet érde­kénél.« Végül hangsúlyozza a vezércikk, hogy a jelenlegi gazdasági vadsrdöben csak a legnagyobb eréllyel tehet rendet teremteni. Uj utakat kell kijelölni, bátor és eré­lyes fellépést kell tanúsítani a kar­telekkel, nagyiparral és nagybankok­kal szemben, mert rend, nyugalom, megélhetés és polgári jólét csak úgy lesz itt, ha a kormány keményebben és bátrabban halad kijelölt célja: a nagytömegek boldogulása felé. ■ ;г"^гг-г-а Augusztus 31-én és szeptember 1-én tart­ják meg a halasi vásárt A halasi orsz. állat és kirakodó vá­sárt augusztus 31-én, szerdán és szeptember 1-én, csütörtökön tartják meg. A vásárra vonatkozólag a követ­kező hirdetmény jelent meg: Kiskunhalas megyei város részé­ről közhírré teszik, hogy a kiskun- halasi országos állat- és kirakodóvá­sárt augusztus 31 és szeptember 1. napján szerdán és csütörtökön tartják meg. Vészmentes helyről szabályszerű marhaleyéllel ellátott — sertések ki­vételével — bármily állat felhajtható. Az állatvásárterek kapuit reggel 5 órakor nyitják. A kirakodóvásár szer­dán délelőtt 8 órakor veszi kezdetét. 14 évről 16 évre emelik fel a leánygyermekek védelmi korhatárát Rendkívül érdekes tervezek ké­szül törvényhozás elé terjeszteni a kormány. A belügyminisztérium és az igazságügyminisztérium megbízá­sából most dolgozzák ki azt a ma­gántörvénytervezetet, amely kötele­zően rendeli el a nemi betegségek gyógykezelését. Ugyancsak egy évig terjedhető börtönnel sújtja a törvénytervezet egyik szakasza a dajkaságból eredő bűncselekményeket és büntetéssel sújtja azt a nőt, aki idegen gyerme­keket szoptat, bár tudja, hogy be­teg és aki vémajos gyermeket más­sal mint az anyjával tápláltat. Bűn­vádi eljárás a tervezet szerint csak a sértett fél indítványára, vagy az egészségügyi hatóság feljelentésére indítható, viszont a sértett fél in­dítványát vissza nem vonhatja. Ily esetekben az eljárás súlyos testi sér­tés címén indul meg. Egy másik fontos része a'törvény- tervezetnék, hogy a leánygyermekek védelmi kor­határát 14 évről 16 évre emeli fel. Amennyiben a tervezetet az illetékes minisztériumok elfogadják, az igaz­ságügy miniszter októberben már javaslat formájában terjeszti a par­lament elé. BrinKus Dezső nyilatkozik Erélyesen és sürgősen kell rendet teremteni a ma garázdálkodó gazdasági vaderdőben „Lássák meg már egyszer mindenütt, még a bankok is, hogy gazdasági feltámadás, csak a mezőgazdaságból indulhat ki“ írja a Magyar Róna

Next

/
Thumbnails
Contents