Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-20 / 67. szám
9 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítőié augusztus 20 H up иМ Mg a Usl szőlősgazdák ? A He tűnt delizsánsz jármüves világban, amidőn a fáradt, kimerült ló beérkezett a posta állomásra, levették róla a nyerget, átttették azt egy pihent lő hátára és az utazás uju’t erővel haladt tovább zavartalanul. Ilyen fáradt delizsánsz lóhoz hasonlít, sajnos, ma a mi homoki szőlőgazdaságunk. Kimerült, de nem a ■talaj, vagy nem a szőlő termőképessége és annak izessége, tüzesitalt szolgáltató kelletne, vagy szemet gyönyörködtető szépsége, — hanem a gazdája, a szőlo- birtok tulajdonosa. Mint a fentebb említett delizsánsz Só, amely reszket, keresztül izzadt a fáradságtól, az erőfeszitéstől, ilyen izzadt, fáradt és elkedvetlenedett most a szőlőbirtokos osztály. Színezni a nyomorúságát nem szándékozom, mert hisz mi sem Henna könnyebb, mint fekete festékkel, olcsó korommal bemázolni a képet, eltorzítani vele az arcot, vagy egyéb nemesebb vonásait a műnek. De álli- ■tom határozottan, hogy olyan a borszőlő termelésünknek arculata jelenleg, mint az erőszakkal csuffátett képremek. Nem kell nekem azt hangoztatnom, a vak is látja, hogy ilyen borárak mellett és az elmúlt szüreteinkkor kialakult borszőlő árak következtében, lehetetlenség ráfizetés nélkül borszőlő területet fenntartani. És akik babrálják ennek a gazdasági hóhérságnak masina szerkezetét, azok sem vakok, még kevésbé ostobák, de mert tehetetlenek, Így a szőlőbirtokosoknak maguknak kell önmaguk on segiteniök az úgynevezett átnyerge’éssel. Nyitott szemmel látok, észlelem, hogy mi a különbözet a csemege és a borszőlő ára között. A kevésbbé meglátok számára kiírom ide, hogy 10 kiló borszőlőt kellett adni több szüreten keresztül egy kiló csemegeszőlő áráért. A fejből számolni tudó, tehát az írástudatlan ember is kitalálja könnyen, hogy ez igy nem helyénvaló ál'apot. Ezen lét- érdekü gazdasági águnkat ki kell menteni ebből a helyzetből. Belé kiáltok tehát minden maradi természetű szőlőtulajdonos leikébe, hogy térjen át a csemegeszőlő termesztésre, — még pedig azonnali kezdettel. Minden halogatás vétek és szerfölött káros anyagi tekintetből. Óriás előnyt látok én a csemegeszőlő területében, a borszőlő fölött. Elősizör is nem lehet közömbös senki előtt az, hogy hat héttel előbb teheti zsebre csemegeszőlőjének árát, mint borszőlőjének. A második meg az, hogy szedése idején nem avatkozik bele dolgábaa a borfináneia. A harmadik meg az, hogy a csemegeszőlő selejtezéséből szüret idején, teljesen kiérett állapotában, éppen olyan alkalmas, élvezhető bort kap, mint amilyet most iszik a termelő nagyobb népessége az otthonában. Tessék csak megfigyelni, hogy milyen Setykőt iszik, mert a Iáikét a borának oda kéül adnia egy 10-ed liter ecet áráért, vagy 2—3 skatulya svédgyujtó értékéért. ö maga megissza a vinkót, a nyu- fós-nyálkás, mosogatóié szinü bort. Ne nekxi termelő! Neked ez is jó! Igen. mert a fényes, izes, a 12—14 malligan- dos bor, csak az kell a kereskedelemnek. A gyengébb fél mi vagyunk termelők, 'a kereskedelemmel szemben. Tehát erősítenünk kell magunkat, a viszonyokhoz való igazodással. Nem kell a borunk? Tehát ne bort, hanem ennivalót termeljünk szőlőtőkéinkkel. Ez a józan gazdasági teendőnk. A pihent paripára, — a csemegeszőlőre helyezzük rá a munka nyergét. Borszőlő területeinknek töveit használjuk fel alanynak és ha bár képzeletemben sincs, hogy az egész borszőlő területeink átalakuljanak csemegére, de biztosan állíthatom, hogy negyedrész csemege szőlő terület érni fog jÖvedelemez ős égben annyit „mint háromszorta nagyobb borszőlő föld. Ezt szívleljék meg szőlőtulajdonos embertársaim. Miképen teremtsünk csemegeszőlő területet. a legcélravezetőbb gyorsasággal? Ezt gyakorlati példázattal 'illusztrálom. Szíveskedjék a szőlőtermelő társadalom ide figyelni. Először is üres terü- Ifetet ne tűrjünk meg szőlőink között. Valamikor, abban a boldog pénzelő világban , a mi telepitő gazdaságunk vezéralakja, Szathmáry Sándor azt tanácsolta nekem és másoknak is, hogy egy világért sem kell másfajta vesszőt belekeverni a már betelepített ujpászta közé. Hallgattunk reá és én például pótolat- lanul hagytam az üres területeket uj ültetésemben, azért, mert nem tudtam beszerezni pótlásul, hasonló faj szőlő- vesszőt. Elszaladt a gazdasági év és üresen, tarkán ásító zott felém a hiányos és sikertelen ültetésü szőlőpásztám. Bosszantott a do'og, elpanaszkodtam neki és megváltoztatta tanácsát. Barátom! — mondotta, — ültesse be ősszel a hiányos területeket gyökeres vesszővel, olyannal, amilyent kap a gyökeresből. Ne éktelenkedjenek ott az üres foltok. Lám? Milyen más belátásra hangolta őt is az élettapasztalat. Kaptam Erdélyi fehér gyökerest, ezt a furdancs erős, dús gyökérzetü bakar szőlőt — és milyen egységes szép zöld lett a területem. De milyen! Ezután kimerült a A Kunsági Olcsó Vásár és ipari kiállítás hét napos időszaka szerdán fejeződött be és most már alkalmunk van arra, hogy mérleg serpenyőjébe állítsuk a vásár eredményeit és annak a közönségre gyakorolt hatását. Ismételten és nagyon nyomatékosan megállapíthatjuk, hogy a Vásár gondolata nagyon frappáns és ötletes volt és nem is tudunk elképzelni élőbb és hatékonyabb reklámot a kereskedők és iparosok számára ennél az olcsó vásárnál és ipari kiállításnál, amely friss volt, eleven volt, és fürgeség tekintetében tökéletes munka eredményét nyújtotta. Az a nagyon sok helybeli látogató és vidéki érdeklődő, aki a vásárban megfordult, mind kivétel nélkül az elragadtatás hangján emlékezett meg a kereskedők és iparosok nagy megmozdulásáról, amely tényleg, ha miniatűr formában is, de felvette a versenyt bármelyik európai nemzetközi vásárral. Hogy ez a vásár hét napon keresztül ilyen nagy megmozdulást rögtönzött, az érdeme nemcsak a Kunsági Olcsó Vásáron részi vett valamennyi kereskedőnek és iparosnak, de ugyanakkor Weisz Ignácnak, a halasi Kereskedők Egyesülete körültekintő és nagytehetségü elnökének, Kiss Illés Antalnak, az Ipartestület [kiváló elnökének, továbbá Kun Benőnek és Rácz Jánosnak, akik-« nek bámulatos agilitása, lelke és mozgató ereje volt mindvégig Nem mindennapi eset történt a minapában Lajosmizse határában. Az eset részletei a következők: Krebecz Ferenc tanyáján cséplés volt. A gazda és valamennyi használható családtagja kint foglalatoskodott a szérüskertben. A ház körül csupán a kis Krebecz Józsi maradt, aki mindössze néhány hónapos csecsemő volt még s igy nem vehetett részt a kemény munkában. A szülők egy ruháskosárba tették a pólyásbabát, a ruháskosarat pedig az udvaron lévő hatalmas fa árnyékába állították. Aztán magára hagyták a csecsemőt és kisiettek a cséplőgéphez. A kis Józsi gyerek kadarka pasztám. Eldöntettem. Jól sikerült. Bőven termett és egy-pár évig ujongtam a termékenysége fölött, de ekkor jött a borszőlő krízis. Most, mit tegyek? Mit? Ezt ni, amint ide irom: Egy 45—50 éves öreg vegyes és hiányos pásztának nekiesve, átojtattam mind Csaszlára. (Nem cifrázom, hanem úgy írom ki ennek a szőlőnek a nevét, ahogy azt a nép ejti ki száján). Kétharmadrésze tökéletesen sikerült ennek a vén, kor- hadtalanyu ojtásnak. Én igen célszerű műveletnek minősítem az ojtást. Ejgy nap alatt ugyanis annyi emberrel beoltottunk 10—12 borozdát, amíg ugyanannyi munkaerővel látástól-vakulásig, csak négy borozdát bírtunk eldönteni. Tűzre valót és gyökeres vesszőt az oj- tásbót is kaptam annyit, hogy a munká- j lat költségét és a vessző árát bőven | fedezte részemre. A termésre fejlődése j meg egyszerűen csodszerencsés. a hét napos olcsó vásárnak. A vásár erkölcsi sikere szinte felbecsülhetetlen. Ami az anyagi sikert illeti, abban eltérőek a vélemények, de hiszen állapítsuk csali meg egészen objektiven azt, hogy lez a vásár, nem a nagy üzletkötésekre bázirozta létét, hanem elsősorban arra, hogy nagy seregszemlét nyújtson, hogy bemutassa a nagyon dicséret- reméltó halasi kereskedelem és ipar produktivitását, hogy a közönség szemeláttára mutassa be azt a dübörgő erőt, amelyet itt Halason ez a versenyképes kereskedő és iparosgárda képvisel. Ez a vásár egy nagy tanulság? gal is szolgált és pedig azzal, hogy a halasi kereskedőkben és iparosokban van lüktető erő, van érzék és van csíny minden iránt, ami befelé lelket önt és ami kifelé demonstrálni képes. Itt ennél a pontnál igazán eltörpül az a kétségtelen tény, hogy egyik másik résztvevőnek csalódást is hozott a Kunsági Olcsó Vásár végső eredménye. Kétségtelen tény, hogy a Kunsági Olcsó Vásár nagyon impozáns erőt mutatott és még nagyon sokáig lelkesítő — injekciója marad a helyi iparnak és keregkedelemnek, feltétlenül utat mutat arra, hogy az ehez hasonló olcsó vásárokat minél gyakrabban rendezzék meg Halason. A Kunsági Olcsó Vásárnak két szerény és önzetlen, ötletadó és sokat dolgozó mozgatóját Schönheim Lászlót és Szabó Garbai Sándort a legnagyobb elismerés illeti. azonban mégsem maradt egyedül. A házőrző kutya, egy hatalmas komondor kitartott mellette s mérges csaholással vigyázott a csöppnyi emberkére. Egyszerre azonban valami eszébe juthatott a komondornak. Még pedig olyasmi, ami az okos kutyák között is a legnagyobb ritkaság. Azt gondolta a komondor, hogy a mellette lévő kisgyermek nyilván árva lett, igy hát neki kell őt felnevelnie. Érző kutya-szive szörnyen megesett a nyilván sirdogáló csecsemőn s elhatározta, hogy elhurcolja őt otthonába, saját külön kutya-vackába. A gondolatot tett követte s a koSz. J. Szerdán zárult a Kurisáji Olcsó Vásár Határozott üzleti fellendülést, de sokak számára csalódást is hozott az Olcsó Vásár A kuíyaszlv csodálatos példája mondor, fogai közé kapva a pólyát, óvatosan elcipelte Krebecz Józsit a közeli nádasba, ahol a vacka volt. Aztán (letelepedett melléje s várta a Ikövetkezendőket. Krebecz István, az apa nemsokára hazatért, s majd sóbálvánnyá változott a rémülettől, ahogy hült helyét találta gyermekének. Fellármázta az egész környéket s valóságos hadjáratot indított az elrabolt csecsemő felkutatására. Valakinek ekkor eszébe ötlött, hogy hátha a nádasba dobtájk a rablók a gyermeket. Többen végigjárták a nádast, melynek közepén a komondor vackán épen és sértetlenül meg is lelték a csecsemőt. A kutya azonban olyan támadóan lépett fel ellenüik, hogy csak nagy küzdelem és ravaszkodás után tudták mellőle visszalopni a gyermeket. . 1 Az emberséges kutyát végül is el 'kellett távolítani a tanyáról, hogy ne ismételhesse meg a ;kis Józsi gyerek elrablását. ! Furcsa jogesetek 1932-ben A csendrendielet megszegése miatt tudvalevőleg már igen sokszor följelentették a zongorát, a rádiót és más hasonló zeneszerszámokat, illetve azok tulajdonosait. Most az egyik kerületi kapitánysághoz egy kakastulajdonos elleni följelentés futott be, amelyben az egyik szomszéd a másik szomszédot azzal vádolja, hogy az ö bosszantására egy olyan kakast tart lichthofjában, amely — mint azt stopperrel megolvasta — minden nap hajnali kettőtől háromig 120-ut kukorékol. * A vasúti fülkében, ahol egy vidéki asszony egyedül ül, megjelenik két férfi, kezükben egy-egy hatalmas féregirtó apparátussal. — »A fülkét fogjuk egy kicsit a férgek ellen bespriccelni, tessék megengedni, hogy önt addig egy pár percig letakarjuk.« Az asszony gyanútlanul beleegyezik és mire vége a féregirtásnak és az asszony a kendő alól kikukucskál, se hire, se hamva sem a férfiaknak, — sem a táskájának. * Egy kövér hentesmester kimenőt kapott a feleségétől. Kicsit tovább maradt megszokott korcsmájában, ahol addig-addig pityizált, míg el nem nyomta a buzgóság és az asztalnál ülve el nem aludt. Fejét a kezébe támasztva, nyitott szájjal horkolt és aludta az igazak álmát. Mint a kirakatban, úgy tündökölt a nyitott szájban az arany szájpadlásra dolgozott hamisfogsor. És minthogy nagyon jóízűen aludt a derék mester, mikor felébredt, nem tudta megmondani, ki volt az az élelmes tolvaj, aki szájából kiemelte a fogsorát. A rendőrségen előbb kinevették a kövér, fogatlan hentesmestert, mikor panaszával előállt és csak miután nagyon komolyan ragaszkodott a fájdalom nélkül megfogatlanitott »sértett« a tolvaj kézrekeritéséhez, indították meg a nyomozást a furfangos fogtolvaj ellen. ÜGYNÖKÖT aki BURGONYA szakmában jól bevezetett, jutalékos alaoon keres az ország egyik legnagyobb burgonyakereskedő cége- Igények, referenciák és körzeti beosztásra vonatkozó kívánság megjelölésével felszerelt ajánlat- „BURGONYA“ jeligével, Budapest Főpostafiók 105 címre küldendő. b. Api } aug\ 7 í Ját I t szere KI Zoio perz: a ke feli fc Zbt Ш Vt Ki Ól a ga2 épület tart к resztő és szei válasz ánst, pénzt, töt (tö gas át és éké
