Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-17 / 66. szám
4 oldal Kttkaahala» Helyi Brteftflfc augusztus 17 HALASI EMLÉKEK FARKASNYAK HÚZÁS. »No, ki mer vetem farkasnyakat húzni!?« Sürü szólás-mondás volt ez is valamikor. Dédapáink idejében még majdi minden háznál volt egy faragott, cirom- ustornyél vastagságú fadarab a farkasnyak húzáshoz. (Farkasnyakunak hívták az olyan embert, akinek a nyaka nem forgott). A farkasnyak húzás úgy történt, hogy két ember, vagy gyermek, egymásnak szembe fordulva négykéz- lábra állt, úgy, hogy a fejük majdnem összeért. Ekkor kötelet vetetitek a nyakuk köré, mit aj szájukban lévő fadarab is tartott, hogy a kötél a tarkókról ki ne akadhasson. Az ellenfeleknek hátrafelé kellett »tartatni«, de amelyik erősebb volt, az a másikat magával húzta s az lett a nyertes. Halason körülbelül a hetvenes években szűnt meg ez a játék. . . ! LJ, jú ! ! EGY KIS TÉVEDÉS. Deutsch asztalos, mint affféle ügyes üzletember, meghallja egyszer, hogy X. tekintélyes gazda ember meghalt. Sietett is mindjárt a gazda házához, hogy ő lehessen a temetést rendező asztalos. (Még akkor temetkezési vállalkozó nem volt Halason). Mikor odaér, hát látja ám, hogy a gazda egy zsombón ülve pipál az eresz alatt. . j . : i i — Hát nem tetszett meghalni ? — kérdi zavartan a gazdától. — Nem ám az apád... — Fene ögye el a kezem szárát, ha j egy szál fű vagy gaz elhervadt, amit • én az éltetőmben: a kezemmel, vagy ka- i szávai, vagy kapával elvágtam! * Egyszer faggatták, hogy miért nem vet? — így nem vöszi el tőlem senki! A Magyar Közgazdaság cimü szaklapban olvassuk az alábbi rendkívül érdekes híradást. »A pénzügyminisztérium városi osztályának vezetője, Lukács Ödön miniszteri tanácsos, sorra látogatja azokat a (V idéki városokat, amelyeknek költségvetése helyszíni tanulmányozásra szorul. Mindenütt informáltatja magát a város pénzügyi helyzetéről, számba- veszi azokat a kötelezettségeket és tartozásokat, amelyeknek előteremtése súlyos gondokat okoz. Értesülésünk szerint ezek a vizsgálatok nem csupán informativ jellegűek, hanem azt is célozzák, hogy esetleg a minisztérium segítségével rendeztessenek a kölcsönök. A pénzÉn az asztagomat a kisszállási határban tartom! Ott üssön bele az istennyila! — Hát aztán hogy élsz Peti? — »Nem szánt-vet az égi madár, Mégis eltartja a határ Se nem szántok, se nem vetek, Mégis megélek közietek!« Cz. L. ügyminisztérium szükség esetén hajlandó interveniálni a közmunkák vállalkozóinál és a kölcsönt folyósító pénzintézeteiknél, hogy megtalálják azokat a megoldási módokat, amelyek mellett a városok könnyebben, zavartala- nabbui eleget tehetnek kötelzett- I ségeiknek, lecsökkent bevételeik idején is.« Ha ez a körút konkrét sikerrel jár, régi állásfoglalásunk válik valóra. Mert lehetetlen az, hogy a. város lecsökkent jövedelmeinek túlnyomó részét még most is elvigye a kamat. Lehetetlen az is, hogy emiatt Halas város még tisztviselőit is nehezen tudja fizetni és még deficittel is küzdjön. Rendezni próbálják a városok nyomasztó adósságait Sürgős Halas megsegítése is Az alföldkutató bizottság vasárnap tanulmányutat tartott Halason Deutsch ur pedig hurcolkodott. MEGFELELT. Az 1895-iki követválasztáskor Banga Mihály uram 300 forintot vett fel a szabadelvű Latkóczy-párttól, hogy majd odaszavaz, de a független párt is fogta, hogy na hagyja el a Kotezsváry zászlót. A választás délutánján a Vanyur-ház mellett találkozik vele Musa Pál s megrökönyödve látja, hogy a különben józan életű polgár tántorog, még olykor fel is bukik. i — Mi történt Mihály bácsival? — kérdi tőle Musa. — Nem vagyok ám halted berúgva, hanem itt a zsebbe a Latkóczy 300 forintja! Segíts rajtam valahogyan! — Menjen csak hamar Mihály bátyám, aztán ne féljen semmit, szavazzon csak te bátran Kotezsváryra. Banga Mihály uram hallgatott a szóra s tántorogva leszavazott Kotezsváryra. — Mi az Banga Uram? — szólítják meg többen a Latkóczy pártiak közül, Vasárnap érdekes és figyelemreméltóvendégei voltak Halasnak, Kogutowicz Károly szegedi egyetemi tanár, Baránszky Károly műszaki tanácsos, Witz Gyula az exportintézet kiküldöttje és Kamenszky Gyula ipariskolai igazgató személyében. 1 Kogutowicz Károly, mint az alföldkutató bizottság vezető tagja jelent meg Halason, ahol megtekintette a kiállítási, járt a Schneider telepen, sétát tett a város különböző pontjain, hogy megismerhesse nagy vonalakban Halast. Kogutowicz Károly felkereste dr. Fekete Imre polgármestert, akivel hosszú és beható eszmecserét folytatott különösen a halasi tanyai életről és annak kívánalmairól. Elmondotta az egyetemi tanár; hogy az alföldkutató bizottság a közel jövőben Szeged székhellyel nagyszabású lanyakiálll- tásra készül, ez a kiállítás feladatául tűzte ki, hogy hűen képviselje a tanyák termékeit és terményeit és igy igen kívánatos volna, ha a halasi tanyai lakosság is mél- tcképen képviseltetné magát, illetve termékeit és terményeit ezen a speciális tanyai kiállitáson. Kogutowicz Károly egyetemi tanár még a vasárnapi napon visszautazott Szegedre. mikor Kotezsváry nevét kimondotta. Maga be van rúgva ! — Józan vagyok én, az urak ideodá- ját! Azzal kitántorodott a szavazó helyiségből. A Latkóczy párt emberei meg csak tekintgettek egymásra. GYENIZSE PÉTER. Egyszer ittasan ment a vásárba hat üriivel. Az ürüket eladtaj aztán a sütögető sátoroknál tovább ivott. Mikor elindult a tanyára, — csak úgy gyalogsorban, — elérte egy sebes eső s úgy elázott rajta a suba,* hogy utóbb nehéznek találta s betette a város végén egy házhoz. Találkozik egy atyjafiával, aki kérdi tőle: . ’ —• Hát ai suba hun van Pétör? — Betöttem egy házhoz, azt se tudom, hogy hová! — Hát most mit csinálsz? — Kimék a tanyára! * I A két kézi munkával egész életén át se tudott megbarátkozni. Egyszer is igy nyilatkozott: , . t Két mulatság A mai nehéz időkben ritkaságszámba megy, hogy mulatságokról elmondhassuk azt, hogy valóságos eseményt jelentenek a város társadalmi életében. A mai idők a leg- kevésbbé alkalmasak arra, hogy kiemelkedjen a kedély és eseménnyé váljék és ezért figyelemreméltó az, hogy a leventék bálja és a Református Önképző-Kőr műsoros estje ilyen volt. A Református Önképző-Kőr estjét vasárnap este tartották meg a Kör helyiségében és ennek az estnek kimagasló eseménye volt Hosszú Zoltán dr., aki Dani bá’ néven a rádióból közismert előadó, egyébként a Nemzeti Színház tagja. A Kör helyiségét zsúfolásig megtöltötte a hallgató közönség és mindvégig lelkes tapsokban és ovációkban részesítette a szereplőket, akik mind közkedvelt személyei a közönségnek. Az est pompásan és kivételesen jól sikerült, mindenki jól érezte magát- két esemény és élményekkel telítve távoztak az előadásról. A ref. kör estjén nagyszerűek voltak Hosszú Zoltánon ki- vül Nagy Czirok László prológusával, Gyenizse Balázs tárogatójátékával, továbbá egy bohózat szereplői Suhajda Iluska, Kovács József és Gyenizse László. Külön kell kiemelnünk Kovács Józsefet, aki pompás és folyton fejlődő rutinjával és színészi képességével lelke volt az előadásnak. ; A műsoros esten a zenét Nyilas Pista cigánymuzsikája és dr. Kovács László műkedvelő zenekara adta. * A másik előadás a leventebál és műsoros mulatság volt, amelynek a honvédelmi minisztérium regöseso- portja volt a legkiemelkedőbb mü- sorszáma. Ez a mulatság kiváló és nagyszerű sikerű volt, vitéz dr. Kun Bertalanná fővédnöksége mellett tartották meg. Beszámolónk hiányos és nem volna teljes, ha külön nem emlékeznénk meg vitéz dr. Kun Bertalanná kitűnő érzékéről és agilitásáról, aki nemcsak fővédnöke, de valóságos lelke és legszorgalmasabb rendezője is volt ennek a reprezentatív estnek. Mindenütt ott volt és ott szorgoskodott, dirigált, dolgozott és lelkesült, hogy a leventék mulatsága sikeres legyen. Elsőrangú segítőtársa volt ebben a nagy és sok figyelmet kívánó munkásságában Fridrich Lajosné. t A leventebál hosszú ideig emlékezetében marad annak a feltűnően nagyszámú közönségnek, aki a bálon résztvett, és végigélvezte, végigtapsolta és végigmulatta a kivételesen jól sikerült estet. A szereplők mind kivétel nélkül elsőrangú munkát végeztek a következő műsorral: Hiszekegy... Játszotta a levente zenekar. Szavalt Jakabcsics Margit. Magyar szóló. Táncolta Adám Baby. Szavalt Osz- lányi Ilona. Tánckettős. Előadták Németh Editke és Németh Liliké, a m. kir. zene- akadémia növendékei. Konferált Lakatos Vince. 10 perc szünet alatt Nyilas Pista zenekara hangversenyezett. Szünet utáni regős köszöntőt mondott Lévay Béla. Tárogató szólót játszott Lugossy István. Énekelt Kertay Ferenc, gitáron kisérte Lantos Ferenc. Magyarnak tenni. Szavalta Lugossy István. Eszem-e még szőlőt; Nincsen pénzem; Búza, búza, előadta Lévay Bé'a Lantos Ferenc gitár kíséretével. Tárogató — gitár kisérette!, előadták: Lugossi és Lantos. Mit búsulsz kenyeres, Jaj, régi Szép magyar nép, La- votta szerenád, Kuruc tánc, őszi harmat után, Sárga lovam dobog, Csinom Palkó, Zsindelyes kicsi... (Együttes). Zárszót mondott Lévay Béla. A leventebálat tánc követte, amely a legkedélyesebb hangulatban a reggeli órákig tartott. A burgonya értékesítése 100—150 vagon Ella burgonyát akarnak kivinni Kiskunhalasról Görögországba és Palesztinába A háború befejezése óta az Idei esztendő tesz talán az első, hogy étkezési burgonyát nem kell behoznunk más vidékről sőt nekünk tesz kiviteli célra burgonyánk. Hazánk idei burgonyatermése a hivatalos becslés szerint 8 millió métermázsával' lesz több, mint volt a múlt évi. В u r gon ya fe leste gLink 10—12 millió métermázsa. Ennek elhelyezése a külföldön nagy gondot fog okozni az Export intézetnek. A napokban tennjárt városunkban hazánk legnagyobb burgonyakiviteli cégének megbízottja, e sorok Írójának régi, jó ismerőse, sl azt a kijelentést tette, hogy szükségük volna 100—150 nagy vagon (150 mázsás) Ella étkezési búr- gonyára, amelyet Görögországba S Palesztinába szállítanának el tőlünk. Hogy ezen burgonyát éppen Halason keresi, azt azzal indokolta meg, hogy nálunk terem a legszebb és legizesebb Ella, ami a jó talajon kívül annak köszönhető, hogy Kiskunhalasra már 8 év óta elsőrendű, nemesített Ella vetőmagot hozat a Hangya, amelynek utántermése kifogástalan. (A Hangya e 8 év alatt 48 vagon nemesitett Ella vetőburgonyát osztott ki tagjai között). De egyéb oka is van annak, hogy éppen halasi burgonyát akarnak venni. Mi 300 km.-rel vagyunk közelebb Görögországhoz s Palesztinához, mint Nyíregyháza s igy sokkal kevesebb vasúti fuvar terheli a mi burgonyánkat. Most már az volna a fontos, hogy mindazon termelők, akiknek exportképes, szép Ella burgonyájuk lesz szeptember elejére, je’entsék be legkésőbb e hó végéig azt a mennyiséget, amit el akarnak adni. Ezen adatokat a Hangyá irodájában kell beadni, hol e burgonya válogatására vonatkozó bővebb felvilágosítást is megadják, örömmel álla-' pitjuk meg, hogy pár nap alatt 12 vagon Ellát már be is jelentettek tagjaink. Hudi András.
