Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-13 / 65. szám
4 old* I Kt»kmih«la« Helyi Ertctftőjc augusztus 15 Szerdán délelőtt nagy közönség jelenlétében a közp. iskolában nyilt meg a Kunsági Olcsó Vásár <■ Pompázato55ágbaa és Ízlésben a JNlemzet- közi Vásárokkal vetekszik a halasi ipari kiállítás és olcsó vásár Szerdán nagy volt a forgalom — csütörtökön és pénteken már ellanyhult Hosszú hetek előzték meg, nagy munka, serény szorgoskodás és sók jóakaratu buzgalom talált termékeny talajra sok, érzékkel bíró kereskedő és iparos sorában és végre, amit terveztek, készen áll pompásan és sok ízléssel megrendezve a Kunsági Olcsó Vásár. Ez a vásár a maga impozánssá^ gában és kivételes szépségében emlékeztet a legjobban megrendezett budapesti nemzetközi vásárra, ez a vásár nem a lárma és a zajongás jegyében folyik itt most le a szemünk előtt, nem perzsavásár a maga fülsiketítő hangzavarával, hanem szolid1 és szerény megmozdulása a halasi kereskedelemnek és iparnajk, amely ezzel a vásárral valóban bemutatta sokoldalúság gát, képességeit és azt, hogy vérjsietiyképilsségé mindén vitán feffil áll. Külön a ker eskedők és külön az iparosok kiteltek magunkért ezen a vásáron, nehéz volna részletezni és csak annak a megállapítására szorít- i (kozhatunk, hogy valamennyien, kivétel nélkül legjobb tudásukat és üzleti képességüket adták «zen ia reprezentatív olcsó vá- ; sáron. A vásár reggele szerdán kezdődött és már a korai órákban a sátrak helyükön álltak, az üzletek készenlétben várták a közönséget. A kiállítás a központi iskolában már csak néhány simításra várt, hogy a megnyitáson a közönségnek bemutathassák. Szerdán a hetipiacos napon nagy forgalom indult meg már a délelőtt folyamán, a közönség hömpölygőit a sátrak körül és az üzleteket is sokan látogatták. A szerdai napon, ha szórványosan is, de már jelentkeztek vidéki vásár- < lók is és valamennyien azzal az érzéssel hagyták el Halast, hogy jól és olcsón vásároltak príma és kitűnő minőségű árut. Amíg igy folyt a vásár forgalma, elérkezett a 11 óra, amikorra a kiállítás megnyitását kitűzték. A központi iskolában rengeteg közönség igyült össze, a termekben alkalmunk volt 1 a megnyitás előtt végigsétálni, iszemkiápráztatóan. gyönyörű a kiállított anyag a legkülönfélébb Szakmában. Ä budapesti nemzetközi vásárt juttatja az ember eszébe, ha végighalad ezen a kiállításon, amely a legizlésesebb elgondolás és munka eredménye. Tizenegy órakor érkezett meg a kiállitásra dr. Fekete Imre polgármester és dr. Musa István orsz. képviselő és a város több előkelősége. i A polgármester és a közönség azonnal az emeleti nagyterembe mentek, ahol már várta őket a kereskedők és iparosok vezetősége. A teremben Kiss Illés Antal ipartestületi elnök üdvözölte a polgár- mestert és a következő beszéddel kérte öt fel a kiállítás megnyitására: — Szeretettel köszöntőm önökéit ma ezen a helyen, amidőn szerény kiáffi- tásunkat megnyitni és bemutatni óhajtjuk. A nehéz gazdasági helyzet közepette — amidőn a bajok tornyosulnak felettünk, a válság állandósulni látszik, minden becsületes és józanul gondolko- ; dó magyar embernek azon kell töpren- ; genie, hogy mit tegyen, mellyel magán j és családján, embertársain, városán és j hazáján segitsen. Mi is ezen gondolkoztunk és gondolkozunk állandóan, és a nehéz gazdasági helyzet és a rendkívüli pénztelenség ellenére is alkalmasnak véltük az időt arra, hogy ezt a Kunsági Olcsó Vásárt és kiállítást megrendezzük. Nagyban segített alkalmassá tenni az országra szóló Sportesemény, amely most zajlik le városunkban, amelynek a révén nagyszámú idegen látogatóra és érdeklődőre van kilátásunk. A halasi ipari és kereskedelmi társadalomnak ez a megmozdulása áldozatokat követelt tőlünk, amely talán tűi is haladja jelenlegi erőnket, de mégis készségesen megtettünk mindent. Tettük mindezt egyrészről azért, hogy kenyér- gondjainkat megkönnyítsük és a város minden polgárának a létfenntartásán parányival segítsünk. De tettük ezt azért is, hogy felhívjuk a figyelmet a halasi ipar és kereskedetem felkészültségére, élniakarására és hogy bebizonyítsuk, úgy a helyi valamint a várható idegen érdeklődők előtt azt, hogy a halasi ipar és kereskedelem, hivatásának a magaslatán áll és minden tekintetben, árban és minőségben versenyképes tud é9 kíván lenni és a legmesszebbmenő igényeket is ki tudja elégíteni. Én most, midőn újólag szivem melegéből üdvözlöm az itt megjelent közönséget, nem mulaszthatom el, hogy köszönetét ne mondjak mindazoknak a kiállítóknak, akik itt időt és fáradtságot nem kiméivé, bizonyos áldozatoktól nem riadva vissza közreműködtek azon, hogy ezt a kiállítást a jelen formában megrendezhessük és kívánom nekik azt, hogy azok a remények, amelyeket úgy a, kiállítás, valamint az olcsó vásárral kapcsolatosan maguk elé képzeltek, azok: teljesedjenek. De ugyancsak kívánom, úgy a vevő, mint az érdeklődő közönségnek is, hogy mindazok a remények, amelyeket ők az olcsó vásárhoz fűztek, teljes mértékben teljesedjenek és igazolódjanak be azok az elgondolások, hogy ezek a város egyetemes érdekét szolgálják, városunkra úgy gazdasági, mint erkölcsi előnyt jelentenek és jó emlékként maradnak vissza. Szeretettel köszöntőm újólag dr. Fekete Imre polgármester urat, e kiállításnak a fővédnökét, dr. Musa István orsz. képviselőt, mint a kiállítás társ fővédnökét, Banga Artur kamarai titkárt, valamint az egy begyült közönséget és felkérem a polgármester urat, hogy a kiállítást nyissa és tekintse meg. A tapssal fogadott beszéd után Kun Benő, a Kereskedők Egyesületének alelnöke lépett elő és a következőket mondotta: — A mai kor legnagyobb hibája, hogy nem tud hinni önmagának és nem tud bízni önmagában. Az emberek mély let- hargiába sülyedtek és alig érdekli már őket más, mint a kenyér kérdés. Ilyen szomorú gazdasági körülmények között, mi helybeli kereskedők hazafias kötelességünk tudatában elhatároztuk, hogy adni kell valamit a közvéleménynek, amibe belekapaszkodhat, amin reménykedése megveti a lábát. Ebben az elgondolásban született meg nálunk a Kunsági Olcsó Vásár és ipari kiállítás eszméje. A Boldogasszony napjához fűződő vásárunkkal, ha nem is tudunk boldogságot az elcsüggedt kereskedő szivekbe csöpögtetni, talán sikerülni fog mégis egy-két ráncot a gondterhes arcokon eltüntetnünk. Amit tettünk, nem a haszon reményében történt; tettük ezt szeretett városunk fejlődése és szegény kifáradt hazánk újjáépítése érdekében. Mi kereskedők a haladást és fejlődést kívánjuk és gyűlöljük a tespedést és tunyaságot. Ezért láttuk szükségesnek azt a gazdasági megmozdulást, melynek eredménye a kunsági Olcsó vásár és ez a remekül megrendezett ipari kiállítás. A kiállítás keretében, annak ipari természeténél! fogva, kevésszámú, de nehezebb fajsúlyú kereskedő társunk vesz részt. Részt vesz azon többek között egy kartársunk, kinek patinás cége most érte meg 50 éves jubileumát. Büszkén emeljük ki ezt a céget, mert a mai mostoha gazdasági viszonyok mellett kellemes az ilyen momentumról való megemlékezés. Jól esik megállapítanunk a város közönségének érdeklődését és ha mást nem is tettünk, mint azt, hogy egy kicsit sikerült felráznunk a tépődő lelkeket a lethargiából és nemcsak a várost, hanem; saját társadalmunkat is felfrissítettük egy kis élet-elixirrel. — Azt hisszük, hogy derekas, magyar munkát végeztünk. Isten bőséges áldását kérve polgármester urra, e város lakosságára, a kiállítókra és az egész akcióban résztvevőkre. Felkérem polgármester urat, hogy al kiállítást megnyitni szíveskedjék. A kiállítás megnyitásán Banga Artur, a Kereskedelmi és Iparkamara kiküldött titkára üdvözölt© melegen és szeretettel! a gyönyörű kiállítást. Ezután dr. Fekete Imre polgár- mester nyitotta meg a kiállítást az alábbi beszéddel: — Tisztelt Uraim! Ma, amikor minden termelési ág élet-halálhareát vívja, jól esik látni, hogy ebben a nagy küzdelemben a halasi ipar és kereskedelem nem a kétségbeesés, a minden mindegy elvét vallja, hanem: az állandóan növő küzdelmekkel1 szemben az alkotás, a munka ezer ágú korbácséval ostromolja a habokat. Talán meg lehet érteni azokat is, akik ma húzódnak mindentől és álomba meriilten, csoda várásban várják az idők jobbra fordulását, meg sem kísérelve ura lenni a helyzetnek, mert annyira gyengéknek érzik magukat, hogy önbizalmuk sincs már meg. Ezzel szemben mennyivel szebb, mennyivel férfiasabb, mennyire az örök emberi értékeket emeli ki a másik felfogás, mely a bajokban sem roppan össze, hanem minden erejével, a nehéz időkben ragyogó példát mutatva küzd és bizva- bizik. Mig az előbbi felfogás az élve eltemetést jelenti, addig ez a munka, ami ma szemünk elé tárul, a halasi iparnak és kereskedelemnek tündöklő élniakarása. Az ilyen munka áthidalja a rossz időket és megalapozza a jobb jövőt. Az ilyen munka városépítő munka is, mert mélyen tisztelt uraim tisztes ipar és kereskedelem nélkül város nincs, nem: volt és nem is tesz soha. Ahol az ipar és kereskedelem jól teljesiti hivatását, ott gazdasági válságok idején lehet pangás, tehet megállás, de letörés nincs soha és a viszonyok csak csekély javulásával is uj erőre kap az étet és megnyílik a fejlődés útja. A jobb időknek, a fejlődésnek csirái pedig az ilyen megmozdulásokban vannak beágyazva és ezekből csíráznak és hajtanak ki. A halasi ipar és kereskedelemnek ez ai szép munkája 'hivatottá teszi őket és érdemesekké arra, hogy a forgalom meginduljon, jobb kedv és kereset legyen. Az iparos bölcsök is megteljenek és egy boldogabb kor gyermekét ringassák az édes anyák. Kevesebb tegyen a gond és több Kegyen a kenyér. Ezzel ai reménnyel eltelve, a kiskunhalasi ipari kiállítást ezennel megnyitom. A polgármester beszédét nagy éljenzés követbe, majd elindult a közönség végig a kiállításon és csodálkozna szemlélte a szebbnél szebb dolgokat. , A vásár szerdán délután is nagy forgalmat csinált. Alkalmunk volt beszélgetni több kereskedővel és iparossal, akik elmondották, hogy határozottan érezhető volt a közönség érdeklődése és hogy nemcsak erkölcsi, de elég szép anyagi sikere is van a kiállításnak és általában a vásárnak. A csütörtöki és pénteki napon már gyengébb forgalmú volt a vásár, de ez nem is csoda, mert hiszen szerdán hetipiac is volt, ezenkívül pedig a vidéki közönség csak a Kiskunviadal napjaiban fog Halasra ellátogatni és ettől várnak nagyobb forgalmat majd. ' A Kunsági Olcsó Vásár nemes eszméje és ötlete mindenesetre sikerrel járt, erkölcsi súlya pedig, amelyet vele a város és a helyi Jcere»- (kedafem és ipar nyert, szinte felbecsülhetetlen. j ' 'jf[J A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Miért nem javítják ki a Natkai sziget fürdőjének korlátáit Igen Tisztelt Szerkesztő Ur, nem tudom kihez lehetne fordulni az alábbi közérdekű panasszal, amely sok fürdőző panasza is egyúttal. Arról van szó ugyanis, hogy a Natkai szigeten levő fürdőben a Teóriátok már rosszak, ha az ember rátámaszkodik, akkor letörik és ezáltal veszélyes is a fürdőzőkre nézve. Ezenkívül a gyürühinta a fürdőn is leszakad. Igaz, hogy a fürdő nem sporthely, de akkor miért tesznek ki ilyen sporteszközöket és ha már kiteszik, akkor miért nem olyant, amelyik nem veszélyes. Kérem ezt a pár sort b. lapjában közzétenni, talán eredményes lesz még ebben a hátralévő rövid fürdőszezonban. Tisztelettel: Egy régi olvasójuk. A halasi csipke a „Pesti Tőzsdó“-ben Legutóbbi számunkban megírtuk azt, hogy halasi csipkéből Mussolini feleségének készül egy díszes terítő. A kérdéssel foglalkozik a »Pesti Tőzsde« legújabb száma is és a következőket írja: »A hires halasi csipkeveröipart nagy kitüntetés érte. Ambrózy-Mi- gazzi grófnő, Mussolini miniszter- elnök felesége számára a halasi csipfceverőmühelyben rendelt meg egy térítőt. A halasiak nagy fellendülést várnak ettől a rendeléstől, mely a külföld figyelmét újra ráirányítja a halasi hires csiipkeiparra, melynek megsegítése érdekében legutóbb a város is előterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez.« Figyelem! Figyelem ! Jöjjön el és csodálkozni fog, a „Kunsági Olcsó Vásárion kirakatomnak még olcsóbb árairól. Fürst Klára füszerkereakedő Kossuth utca és Árpád utca sarok Дре Vasár 7 é Na. Fillére T< nagy vadny 8 I f( 1 KI 8 I F H G a ga épülei tart f resztc és sze válás; ánst, pénzt, töt (ti gas á és ék
