Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-03 / 62. szám
augusztus 5 Kiskunhalas Helyt Brte#it6|e 3 oldal Nyolcvan filléres árban megjelent a szőlő a halasi piacon A halasi piacnak vasárnap reggel újszerű szenzációja volt az a tény, hogy megjeleni a Halason termett csemegeszőlő. A szőlőt nyolcvan filléres árban árusították kilónként, amit iigyan megkóstolni a középosztály és a kevésbé tehetősek nem engedhettek meg maguknak, I de ugylátszik, hogy a vagyonosabbak nem tartották drágának, amit bizonyít az a tény, hogy a szőlőnek nagyrészét megvették Halason. ; Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy a mai nehéz viszonyok között vergődő szőlősgazdák ilyen tűrhető áron értékesíteni tudják csemegeszőlő termésüket. Szombaton és vasárnap adták át a halasi járásbíróságon Majsa, Jakabszáílás, Pálos és Kömpöc telekkönyvi betéteit Félegyházának Az igazságügyminiszternek az a rendelete, amellyel Majsát, Majsaja- kabszállást, Kömpöcz és Pálos pusztákat a halasi járásbiróságtól a félegyházi járásbirósághoz csatolta át — augusztus 1-én lépett életbe. A félegyházi járásbiróságtól Kiss Ernő dr. járásbiró szombaton és vasárnap Halason tartózkodott és itt a járásbíróságnál átvette Majsa és az elszakított pusztarészekre vonatkozó telekkönyvi betéteket és telekkönyvi iratokat. Ezzel az aktussal most már az elszakított helységek végleg és hivatalosan is a fél- egyházi járásbíróság hatásköréhez tartoznak. A halasi járásbíróság ügyében egyébként mint megtudtuk, a múlt héten a polgármester fent járt az igazságügyminisztériumban, ahol megtudta, hogy oda még nem érkeztek be a szükséges statisztikai adatok és hogy szeptember vége előtt nem várható döntés Halas kártalanítása ügyében. A minisztérium a maglévőnél is nagyobb adókat szeretne Halas nyakába sózni Uton-utfélen arról panaszkodnak és siránkoznak az emberek, hogy milyen magasak az adók és különösen milyen nagy mértékben sérelmesek a különböző fogyasztások adói. A tájékozatlanok teljesen érthető és indokolt elkeseredésükben rendszerint és legtöbbször az alsóbb hatóságok rovására írják a magasra felsrófolt adókat és ezek ellen szoktak elhangzani ki- féjezésrejutó panaszaik is. Munkatársunk most meggyőződött arról, hogy épen azok a felsőbb fórumok srófoltatják az adókat felfelé* akiktől a szerencsétlen adófizető orvoslást vár. A minisztérium ugyanis csaknem mindig azzal a megjegyzéssel fogadja a város költségvetését, hogy a különböző adók, különösen fogyasztási adók nincsenek kellőleg kihasználva. Ez magyarul annyit jelent, hogy a minisztérium nagyobb adókat kívánna kivettetni még annál is, amelyet a város lakossága soknak és megfiz élhetetlennek tart. Ez is adózási korkép 1932-ből. Tizenhat halasi utca tikkadtan és kiszáradt torokkal vár egy ivóvizes kutat Állandó és folyton megismételt panasz az alföldi városokban, hogy kevés ivóvíz áll a közönség ren-) delkezésére, pedig ez a kérdés már csak egészségügyi szempontból is egyike azoknak a problémáknak, amelyeknek a megvalósítása elől elzárkózni nem szabad sem a hatóságnak, sem pedig egyeseknek. Halas egyik legszebb utcájában, a Kossuth uccában lakók és a környékében lévő utcák is, teljesen el vannak zárva az ivóvíz lehetőségétől. Most mint értesülünk, a Kossuth ucca és a többi érdekelt utcák lakossága körében gyűjtés indult meg egy ivóvizeskut felállítására abból a célból, hogy a gyűjtött összeggel könnyítsék meg a város számára a kút felállításának megvalósítását. Az érdekeltek kérvénye, amely egyúttal gyüjtőiv is, a következőket tartalmazza: »Alulírott Kiskunhalas megyei városnak Kossuth, Gimnázium, Dob, Hajnal, Korona, Katona, Avar, Bocs- kay, Bercsényi, Lehel, Malom, Sárkány, Árpád, Bem-u., Mátyás és Vásár-téri lakosai a Kossuth, Gimnázium és Dob utcák egyik kereszteződésénél fel! áldandó mélyfúrású ivóvizeskut költségeihez a nevünk mellett feltüntetett ősz- szeggel hozzájárulunk és azt a kút üzembehelyezése után kővetkező három hónapon belül a város közpénztárába be fogjuk fizetni.« a legolcsóbban özv. Weisz Emiidénél a ref. templommal szemben Ezer ember fürdőd vasárnap a Sóstón Az első igazi kánikulás nap julius utolsó napján vasárnap tűzött le Halason, amikor a hőségtől elbágyadt emberek valósággal menekültek a vízbe, Már a kora délutáni órákban óriási tömegek indultak ki a Sóstóra és délután négy óra tájban talán még soha nem látott néptömeg keresett enyhülést a Sóstó vizében. Aki a tó partján állott az nem látott egyebet, mint egymás mellett álló fejeket. Ez a nagy fürdési láz átragadt lassanként azokra is akik felöltözve álltait a tó partján, mert gyors egymásutánban csakhamar ezek is levetkőztek és szintén bebújtak a vízbe. A vasárnapi napon egyébként, végbe legalább egy napon a sóstói vendéglőkre is íelvirradí, mert az eltikkadt közönség nemcsak a vizet, de az üdítő italokat is megkívánta. A fürdőzők pontos számát nem volt lehetséges megállapítani, volt- tak akik 1300-ra tették a fürdőzők számát, voltak olyanok akik 900-ra tippeltek, de végül is mindenki megállapodott abban, hogy az ezres számot el lehet fogadni. Kulturházra feltétlenül szüksége volna Halasnak A polgármester nyilatkozata a múzeum ügyében A Helyi Értesítő legutóbbi számában nagyon ötletes és terjedelmes cikk jelent meg arról, hogy végre valahára mégis csak meg kellene teremteni a halasi múzeumot, ahol elhelyezést találna a város nagy múltjának rengeteg érték?, amely ma már pusztulásnak indul. Ez a cikk városszerte általános feltűnést jkeltett és a közönség egyhangú lelkesedéssel kommentálta a múzeum kérdésében felvetett és elfoglalt álláspontunkat. A közönség körében kivétel nélkül az a vélemény alakult ki, hogy a városnak kiváltképen néprajzi emlékeit, feltétlenül meg kell menteni az utókor számára. Munkatársunk az ügyben, mint a legilletékiesebbet, dr. Fekete Imre polgármestert szólaltatta meg, aki a következőket mondotta: — Én a leglelkesebben támogatom a muzeum kérdését, mert az valóban kétségtelen, hogy ennek a városnak sok értékes régiségét és értékét nem szabad veszendőbe engedni. Ha pénzügyileg nehézségbe is ütközne jelenleg a muzeum kérdés megoldása, akkor is komolyan gondolkozni kellene egy kulturház létesítése felől, amely szintén megfelelne és főleg pompás megoldás volna mai elhanyagolt emlékeink számára. Ebbe a kulturházba elhelyezhetők volnának a néprajzi gyűjtemények tárgyai és minden más történelmi tárgy is. Itt lehetne elhelyezni, ha az akadályba nem ütközne, esetleg a gimnázium könyvtárát is és elengedhetetlen volna ugyanakkor egy előadóterem megvalósitása. A jelek szerint valamennyi, elemi csapást szenvedett halasi gazdát megsegítenek Irtunk már arról, hogy a pénzügyigazgatóság kiküldöttje egy halasi bizottsággal együtt, a jelentkezések alapján megállapította azt, hogy a gazdák milyen mértékben szenvedtek elemi károkat. Arról is irtunk, hogy sok olyan gazda volt, akit szintén ért elemi kár, de a kitűzött határidőig elmulasztott jelentkezni és igy az ilyeneket az a veszély fenyegette, hogy az elemi károk miatt nem fogják kártalanítani. Most, mint illetékes helyen értesülünk, az elemi károk megállapítása ügyében a polgármester előterjesztéssel élt a pénzügy igazgatósághoz és ebben kérte, hogy találjanak módot azoknak a gazdáknak a kártalanítására is, akik önhibájukon kívül maradtak ki ebből >a fontos megsegítésből. Ezek szerint minden valószínűsége meg van annak, hogy valamennyi elemi kárt szenvedett gazda kártalanításhoz jut. Nincs többé adómentes ház A háború után épült uj házak teljesen adómentesek voltak. A törvény az adómentességet azért biztosította, hogy az építkezést és a munkaalkalmat minél nagyobb mértékben elősegítsék. A változott viszonyok azonban uj intézkedéseket tettek szükségessé. Az uj adórendeletek között két olyan intézkedés is van, amely megszünteti az uj házak teljes adómentességét. Két adó is hárul az eddig adómentes házakra. Ilyen a megyei pótadó. Amikor ugyanis megszűnt a megyei hozzájárulásnak a fizetési kötelezettsége, ugyanakkor életrehivták a vármegyei pótadót. A földadó, házadó, általános kereseti adó, társulati és tantiémadó után 5.7 százalék megyei pótadót kell fizetni 1932 január 1-től kezdve. A megyei pótadó alól nem képeznek kivételt az eddig adómentes uj házak sem. A másik adónem, amelyet az uj házak tulajdonosainak is fizetni kell, a gyermekgondozási és betegápolási pótadó, amely az egyenes adó 8 százalékát teszi ki, mert csak julius 1-től, tehát féléven át kell fizetni. Adómentes ház tehát nem lesz.
