Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-07-30 / 61. szám

julius 30 КШппйцДм Helyi firtetftő)e 3 oldal Tizenhárom év után oldódott meg egy borzalmas halasi bűnügy rejtélye 1919-ben Balotán az átokházi bűnszövetkezet gyilkolta meg Bőrösök József gazdálkodót Háromezer korona vérdijat kapott a gyilkos Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy Atokházán valóságos bünszö- ' vetkezet garázdálkodott hosszú éve­ken át és ezekre a szegedi rendőr­ség most csapott le. Megírtuk, hogy ■ meggyilkolták Dobák Antal gazdál­kodót és ebben a gyilkosságban ré­sze volt Császár József halasi nap­számosnak is. A bűnszövetkezet leleplezése nap- ról-napra újabb borzalmas rejtélye­ket hoz napvilágra s így most be­bizonyosodott, hogy 1919-ben Krie­ger Pálné köznevén Pipás Pista gyil­kolta meg Börcsök József balotai gazdál­kodót is a kommunizmus zűr­zavaros napjaiban. Ez a balotai gyilkosság annak ide­jén nagy port vert föl Halason és mindenki megdöbbenéssel beszélt róla. Az ügyben a nyomozás még 1922-ben is folyt, de a hatóságok­nak nem sikerült semmit kinyomozni a bűnügyben, így azt a mai napig sűrű homály fedte. Most azután megoldódott ez a halasi borzalmas gyilkossági ügy. Kriegerné Pipás Pista be­vallotta, hogy Börcsök József ha­lasi gazdálkodót ö gyilkolta meg és pedig Börcsökné felkérésére. A halasi gazdálkodó borzalmas meggyilkolásáról a következőket je­lenti tudósítónk: Börcsök József 1919-ben tért haza a harctérről. Öt év óta nem tudtak már róla semmit és igy hazatérése nagy meglepetést keltett a család­ban. Felesége hűtlen lett hozzá, ami­ért a gazdálkodó szemrehányást is tett az asszonynak, majd erélyesen lépett fel a családi becsület megvédé­séért. Börcsök Józsefnének azonban már terhére volt férje, ezért egyre többször gondolt arra, hogy elteszi öt láb alól. Pipás Pista, aki abban az időben 30 éves volt, az asszonynál szolgáit. A másik gazdasági cseléd, Vecser­nyés János 19 éves legény volt. Börcsökné Pipás Pistának elmondta tervét, mire a férfiru­hában járó, szörnyeteg lelkű nő önként ajánlatot tett, hogy fel­akasztja Börcsök Józsefet. Közölte egyben azt is, hogy az akasztásnál Vecsernyés János segít­ségére lesz szükség és Vecsernyés jutalmazására háromezer korona vér- dijat kért. Meg is alkudtak és elha­tározták, hogy május 23-án kivégj- zik Börcsök Józsefét. A gyilkosság tehát — mint az újabb nyomozás kiderítette — nem 1922 februárjában, hanem már 1919 tavaszán megtörtént. Az utolsó napon Börcsökné leg­idősebb fiát, az akkor 15 éves Imrét is beavatta a gyilkos tervbe. Megbeszélte Pipás Pistával és Ve­csernyés Jánossal serdülő fia jelen­létében, hogy valami módon az is­tállóba csalják ki éjszaka a gazdát és az ott elrejtőzött Pipás Pista és Vecsernyés János, amint belép, vé­geznek vele a sötétben. Börcsökné arra kérte fiát, aki állandóan az is­tállóban aludt, hogy ha felébred a viaskodésra, ne szóljon semmit, ha­nem hagyjon mindent Pipás Pistára és társára, mert ők tudják a dol­gukat. Amikor elérkezett az éjszaka, Pl­pás Pista és Vecsernyés János be- lopóztak az istállóba és verni kezd- j ték a lovakat. A dobogásra és zajra felébredt Börcsök József, mire a fe­lesége arra biztatta: nézze meg az istállót, mert ott lótolvajok járnak. Börcsök József hálóruhában sza­ladt ki az istállóba, ahol már vá­rakoztak rá a bérgyilkosok. Pipás Pista kötelet dobott a nyakába, Vecsernyés János pe­dig leteperte a kiáltozó embert. Börcsök Imre felriadt a zajra, de szótlanul nézte, hogyan fojtogatják apját. Azután fölkelt a jászolból, lámpát gyújtott és ő világított, hogy Pipás Pista za­vartalanul a gerendára akaszt­hassa az apját. A szörnyű gaztett után a bérgyil­kosok világos reggelig Börcsökné la­kásán borozgattak. Reggel Börcsök­né háromezer koronát adott át Pi­pás Pistának, hogy juttassa oda Ve­csernyés Jánosnak. Az »öngyilkos­ságot« Börcsökné másik két kisgyer­meke vette észre, akik sírva vitték a hirt anyjuknak. Börcsökné meg­hatottságot erőltetett magára, majd Pipás Pistát küldte a rendőrségre, Nagy meglepetést keltett mindenfelé a földmivelésügyi minisztérium legutóbbi termésbecslése, amelyből kitűnt, hogy Magyarországon az idén úgy minőség­ben, mint mennyiségben nagyon rossz termés lesz a búzában. Az előző, remé­nyekre jogositó termésbecslésnek ilyen nagymértékű eltolódására természetesen senki sem számított, annál kevésbé, mert az aratáselőtti időjárás ilyen szeszélyes megváltozására már hosszú évek óta nem volt példa. Erről az aktuális kérdésről volt alkal­munk beszélgetni dr. Mutschenbacher Emillel, az OMGE ügyvezető-igazgatójá­val, aki a következőket mondotta mun­katársunk kérdéseire: — A legutóbbi termésbecslésnél, a bú­zánál nagy visszaesés mutatkozik. Kö­rülbelül 2 millió métermázsa búzát számí­tottak le az előzetes becslésből. Hogy ez milyen súlyos veszteséget je­lent az ország gazdasági életére és az egyes egyénekre, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebből kifolyólag nem kevesebb, mint 20 millió pengő kár éri majd az országot. A rossz bú­zatermés mellett súlyos károkat oko­zott az idén a hirtelen fellépő rozsda­gomba is. Az aratáselőtti nagy hőség és az aratáselőtti hét alatti országos esőzés, majd az utána fellépő nagy hő­ség következtében keletkeztek a búzán a rozsdagombák, amelyek elzárták a nedv- keringést. Az alsó nedvesség nem tudott feljutni a kalászba és igy' a nagy meleg következtében elszáradt. Ennek követ­kezménye, hogy apró búza terem az idén legna­gyobb részt, amelyet ocsunak és csirkebuzának is nevednek. — Az ország búzatermését 16 millió hogy jelentse be az öngyilkosságot. J A vizsgálatnál Pipás Pista volt a koronatanú és komoly arccal bi­zonyította, hogy Börcsök József a bábom küzdelmeitől megviselt idegzetű emb;r volt. A rendőrség meg is adta a temetési engedélyt. Börcsök Józsefné odáig ment az elvetemültségben, hogy a gazda te­metése előtt ártatlan kisgyermekei­vel is közölte a borzalmas való­ságot. Elmondta nekik, hogy az apát úgy akasztották fel, majd kérte a nyolc- és kilencéves kisgyerekeket, hogy mialatt ő a temetésen lesz, ás­sák el a kötelet, amely árulója Le­hetne, a csoirvai erdőben. A gyerme­kek teljesítették is anyjuk kívánságát. A temetés után derült ki, hogy Pipás Pisla nem önzetlenül gyil­kolt. Csak ezer koronát adott át Vecsernyés Jánosnak, nem pedig 3000 koronát, mint azt Börcsök- nével a gyilkosság előtt megbe­szélte. A csendőrség Vecsernyés Jánost szerdán Balota pusztán elfogta és Szegedre (kísérték át. métermázsára becsülték. Az ország bel­ső szükséglete 12—13 millió métermázsá­ra tehető és igy ennek következtében csak 3—4 millió métermázsáról lehet szó, ami felesleg lesz. Azonban ezt sem lehet mind kivinni külföldre, mert csak jóminőségü búzát lehet exportálnunk. Ha még azt is számítjuk, hogy a búza egy- részét takarmányozási célokra használ­ják fel, akkor nem hiszem, hogy 1—1.5 millió métermázsánál több lenne az a búzamennyiség, amit kivihetünk az or­szágból. Az idén tehát nem lesz nagy probléma a búza elhelyezése és ebből a szempontból a búza értékesítési le­hetősége nem fog nagy gondot okozni nekünk. — Rozsból közepes termésünk van. Elég jó a termésünk árpából, a zabból pedig közepes termésre van kilátás. A legnagyobb baj az, hogy az idén semmi­ből sincsen bőséges termésünk. Bíznunk lehet azonban a kapásnövényekben, Kü­lönösen a kukorica az, amely elég jól áll. A répa, a dohány és a különböző hüvelyesekben jobb termésünk Lesz elő­reláthatólag, mint a gabonában. — Féleségét a kútba dobta, majd le akarta szúrni. Furcsa családi háborúság zajlott le Kecskeméten. Bálint György zöldségkertész összeveszett feleségével, hirtelen felkapta az asszonyt és bele­dobta a kútba. Az asszony sikolto­zására berohant a szomszédból Marton Pál gazdálkodó, a vödörre kötelet hur­kolt és Leeresztette a kútba. Az asszony beleült a vödörbe és már majdnem si­került feljutnia, amikor baleset történt. A kötél elszakadt és az asszony vissza­esett a kútba. Az újabb kísérlet végre eredménnyel járt és a kertész feleségét sikerült kihúzni. Férje ekkor késsel tá­madt az asszonyra, aki csuromvizesen a rendőrségre menekült a dühöngő kertész *i& О r s z á g—V i 1 á g • ••• Meghiúsult a pesti pékek áremelési kísérlete. — Augusztus elején ülést tart a képviselőház, ha az ellenzék össze tud gyűjteni ötven aláírást. — A napok­ban Zala-megyében tartottak tüntető sztrájkot a kereskedők és iparosok. — Szegeden kicsúszott a diszkosz egy at­léta kezéből és súlyosan megsebesített egy szerelősegédet. — Miskolcon kong­resszust tartottak a nőiszabók. — Az uj búza iránt a gabonatőzsdén fokozódó érdeklődés nyilvánult, ennek következ­tében 40 filléres árjavulást ért el. Má­zsánként 30 fillérrel drágult a rozs is. — A megélhetés költsége' július havá­ban 3.96 százalékkal csökkent. 100 P békebeli vásárló értéke jelenleg 76 pengő. — A községi tisztviselők mellék- illetményeit a belügyminiszter most meg­jelent rendelete alapján csak a költség- vetési év utolsó hónapjában szabad ki­fizetni. Reprezentációs költségekre ál­landó illetményt nem lehet előirányozni. — Németország 150 ezer mázsa magyar búzát vásárol 14.60—16.20 pengős ár­ban. A 150.000 mázsából 50 ezer mázsát engedtek át a gabonakereskedőknek, a további 100 ezer mázsa kivitelére a Fu­tura és a nagybankok vállalkoztak. — A Statisztikai Szemle legutóbbi száma érdekes adatokat közöl a kartelcikkek áremelkedéséről. A békéhez képest a viaszkos vászon 28, a rudVas 29, a ce­ment 48, a pamutszövet 52 százalékkal drágább. A cement Csehszlovákiában 10, Ausztriában 13 százalékkal emelkedett a háború után, Magyarországon pedig 48 százalékkal. — Szeged1 1933. évi költ­ségvetése 6,739.915 P bevételt és 9,531.513 pengő kiadást irányoz elő, a költségvetési hiány tehát 2,791.598 P. Az 1520 városi alkalmazott és nyugdíjas járandósága 3,132.617 pengő. — Nagy­kőrös képviselőtestülete 1932-re 150 szá­zalékos pótadót és 7 százalékos kere­seti adót állapított meg. Az ülésen mind­össze tíz városi képviselő vett részt. — A buzakereslet megnövekedett a külföldi piacokon. Erre való tekintettel a kor­mány fölhívja a gazdák figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a termés meggon­dolatlan elpocsékolásától, mert ezzei nemcsak az országnak, de önmaguknak is nagy károkat okoznak. — A kajszi­barack ára a német piacokon 66—75 fillér. Münchenben az uborka 19 filléres áron kelt. — Az idei bortermés kisebb lesz a tavalyinál. Ennek okai a fagyká­rok, szőlőmoly és fürtperonoszpora. A belső fogyasztás az utóbbi hetek során növekedett. Kivitelünk csupán Svájc felé mutat mozgást. — Hivatalos statisztika szerint 30 százalékkal többen keresnek munkát, mint tavaly. — Az Országos Bí­rói és ügyészi Egyesület október 2-án tartja Budapesten 25 éves jubiláris köz­gyűlését. — Hodobay miskolci polgár- mester ellen saját kérésére elrendelték a fegyelmi vizsgálatot a moziügyben. — A múlt évben 842 magyar hallgatója volt a kolozsvári egyetemnek. — A pálosrend részére saklakolostort építenek a Gel- lért-hegyen. — Rengeteg uj tag jelent­kezik a budapesti értéktőzsdére. — Japánba akar kivándorolni Spolarich Károly, a híres vendéglős. — Halálra ítélték Doumer elnök gyilkosát. — Két angol könyvszakértő véletlenül bezárta magát Kreuger óriási páncélszekrényébe. Több órai munka árán sikerült őket kiszabadítani. — Az egyiptomi osztrák követet uszóruhában a rendőrségre vit­ték, mert tilos helyen fürdőit. — Likvi­dálással fenyegetőznek a román ban­kok, ha a betétesek nem lesznek türel­mesebbek. Dr. Mutschenbacher Emil, az OMGE ügyvezető-igazgatójának nyilatkozata a rossz termésről

Next

/
Thumbnails
Contents