Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-18 / 49. szám

junius Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Minden fórumon elutasították a várost azzal a fellebbezésével, amelyben több ut kiépítését kérte Pest vármegye 1932. évi útépítési j progTammjába, mint arról már több- ízben beszámoltunk, jóformán semmiféle utat sem vett fel a kiépítendő utak soraiba a vá­ros határában. Annak idején a város ez ellen elő­terjesztéssel élt a vármegyéhez és a város előterjesztése ellenére is, az útépítés programmjában változást nem eszközölt a vármegye. A vármegye sérelmes rendelkezése ellen a város fellebbezéssel élt a ke­reskedelemügyi minisztériumhoz és nemrég érkezett le a város­hoz a minisztérium döntése, a mely szerint a város felebbezé- sét a minisztérium elutasítja. Ennek az elutasításnak a követ­kezménye lesz az, hogy ebben az évben kevés útépítés várható a vá­ros határában. Újabb segítés a földhözjuttatottahnak A törlesztési részletek helyett három évig alacsonyabb használati dijat fizetnek A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közölte a földbirtokrendezés során földhözjuttatott kedvezmények­ről, valamint a megváltott földek ellenértékéről szóló kormányrende­letet. A rendelet szerint a mezőgaz­dasági földhözjuttatottak törlesztési részleteik fizetésének szüneteltetése mellett, ezek helyett átmenetileg az 1932., 1933. és 1934. évekre az 1931 december 31-i állapot szerint kimuta­tott kataszteri tiszta jövedelem min­den koronája után évi 1 pengő 20 fillér használati dijat fizetnek. Ez a használati díj azonban holdanként 8 pengőnél kevesebb és 24 pengőnél több, illetőleg legelőterületeknél 4 pengőnél kevesebb és 12 pengőnél több nem lehet. Az 1929., 1930. és 1931. évi törlesztőrészletet azoknál, akik­nek az 1930. évi törlesztőrész­let harmadrészét már elengedték, az 1929. és 1931. évi törlesztőrészletek harmadrészét is elengedik. Ennek az engedménynek betudása után az 1931. végéig esedékessé vált össze­gekben még mutatkozó hátralékot mindenki tiz év alatt kamatmente­sen fizetheti. A hadiárvák, hadiözvegyek és ha­dirokkantak legfeljebb három katasz­teri hold területig nemcsak a va- gyonváltság, hanem a megváltott földek után is 25 százalékos ked­vezményben részesülnek. A legnagyobb megváltási árat hol­danként 1200 P-re szállították le. A házhelyek megváltási árát a bázhelyhezjuttatottak ezentúl 4 szá­zalékos kamat mellett húsz év alatt, még pedig minden év október 1-éig kötelesek törleszteni. A földhözjutottaknak adott ked­vezményekre való tekintettel azok­nak a megváltást szenvedőknek, akik a kötvényes kielégítési mődot választották, a kötvények ka­matszolgáltatását és törlesztését, a többi megváltást szenvedő részére pedig a megváltási ár 25 százaléká­nak és a 25 százalék után járó ka­matoknak kifizetését 1934 december végéig felfüggesztették. A halasi kir. adóhivatal közli: Az 1932. évi 3200—M. E. sz. ren­delet értelmében az a földhöz jut­tatott, akinek bírói ítélettel a meg­váltási ár a kataszteri értéket meg­haladó összegben volt megállapítva és az 1931 december 31-i állapot szerint kimutatott kataszteri értéket is meghaladja, legkésőbb 1932. évi julius hó 31-ig az Országos Föld­rendező Bíróságnál a vételárnak újabb megállapítását kérheti. Ez a rendelkezés csak a mező- gazdasági célokra juttatott földekre vonatkozik. Házhelyhez jutottak nem kérhetik az uj ármegállapítást. Mindazoknak, akik egy Ítélettel egy megváltást szenvedőtől kaptak földet, egy közös kérvényben kell kérni az újabb ármegállapítást és nem egyenkint külön-külön. Esetleges felvilágositás végett a kir. adóhivatalhoz és a városi adó­hivatalnál Paczolay Győző alszám- vevő és Karácsonyi Antal városi írnokhoz kell fordulni. A közeli napokban kidolgozzák a Halasi Vásár teljes és részletes programmját Az augusztusban megrendezendő J Halasi Vásár gondolata nagyon szép eredményekkel indul. Kereskedő és iparos egyképen a legnagyobb lel­kesedéssel csatlakozott hozzá és minden remény megvan arra, hogy a kereskedőknek és iparosoknak ez az egyhangú impozáns állásfogla^ lása meg fogja hozni azokat az eredményeket, amelyeket tőle vár­nak. i Jelenleg az a helyzet, hogy fo­lyik az aláírások gyűjtése arra vo­natkozóan, hogy kik jelentkeznek már most arra, hogy a Vásáron résztvesznek és а кбгеЦ napokban fii össze a kereskedők és iparosak értekez­lete, hogy összeállítsa a Halasi Vásár taíjes és részletes prog­rammját. Munkatársunknak alkalma volt be­szélgetni a gazdasági élet több szá­mottevő halasi képviselőjével és ezek kivétel nélkül az elragadtatás hangján beszéltek a halasi keres­kedők és iparosok nagyszabású meg­mozdulásáról és valametnnyfien annak a hitük­nek adtak kifejezést, hogy en­nek a vásárnak úgy erkölcsileg, mint anyagilag feltétlenül ko­moly sikere lesz. A magunk részéről több irányú kérdezősködésekre itt említjük meg, hogy téves áz a felfogás, amely szerint egyesek ezt a kizárólag Ha­lasi Vásárt összetévesztik a szoká­sos országos vásárokkal. Ez a vásár csakis a halasi kereskedők és iparosoknak lesz a kiemelkedő nagy seregszem­léje. Általános gazdamoratóriumot sürgettek a százas bizottság értekezletén Az egész magyar gazdatársadalom feszült érdeklődése közben zajlott le szerdán délután az a nagyszabású értekezlet, amely a földbirtokrende­zéssel kapcsolatosan a földadóssá­gok és egyéb hitelügyek rendezését tűzte ki céljául. Az értekezleten az ország legkiválóbb köz- és mező­gazdasági, valamint pénzügyi szak­emberei vettek részt. A százak konferenciáján báró Ko­rányi Frigyes pénzügyminiszter el­nökölt s elsőnek Pesthy Pál ter­jesztette elő az egységespárt javas­latát. A javaslat lényege a következő: valamennyi közgazdasági tényező közös megértésével dűlőre kell vinni az eladósodott földbirtok védelmét, mert csak igy tudjuk kimenteni ne­héz helyzetéből az országot. Ezért szükségesnek tartja, hogy bizonyos nyugalmi időt teremtsenek, illetve függesszék fel bizonyos időre a gaz­daadósságok fizetését, hogy ezalatt részletes tervet dolgozhassanak ki a gazdák szanálására. A nyugalmi időt julius elsejével kivánja a ja­vaslat életbeléptetni. Krüger Aladár részletesen kifej­tette az egységespárti javaslat tar­talmát. Eszerint az átmeneti intéz­kedéseket minden gazdatartozásra alkalmazni kellene, kivéve a tartási kötelezettségből, a munkaviszonyból, az adótartozásokból származó, vala- I mint a folyó évi haszonbérnél és az ezzel kapcsolatban megtérítendő adó- ; tartozásoknál fennálló tartozásokat, j Hegedűs Lóránt a bankok nevé- 1 ben hangoztatta, hogy nem generá­lisan, hanem csupán egy évi meg­ítélés alapján kell a hitelkérdéseket rendezni. Gróf Somssich László kijelentette, hogy a fizetéshalasztásoknak a föld­birtokkal összefüggő mindenféle adósságra ki kell terjednie, kivéve a zöldhitelt, a haszonbért és a mun­kabért. Gaál Gaszton hosszabb beszédében . általános gazdamemorandumot sür­getett, mert a földbirtok képtelen elviselni a rája nehezedő terheket. Több más felszólalás után a pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a kor­mány semmiesetre sem fogja kimon­dani az általános moratóriumot, mert veszélyeztetné a gazdasági életet. Egyben leszegezte a pénzügyminisz­ter, hogy meg fogja tenni a döntő lépéseket az eladósodott földbirto­kok terheinek elviselhetővé tételére. Végül szükebb bizottságot bízott meg Korányi báró a felmerült ja­vaslatok összhangba hozatala céljá­ból. tíasbaszúrta apját, majd öngyilkosságot kísérelt meg egy bokodi gazda Tegnap délután Sweipert István bokodi lakos apját, Sweipert Józse­fet hasbaszurta. Az apa békésen feküdt, amikor а йа hirtelen odaugrott s teljes erővel hasábaszurta kését. Tette után elmenekült, kiment a bokodi temetőbe, ahol maga ellen fordította a kést s a hasába szúrta. A temetőben járó emberek találtak rá. Értesítették a mentőket, akik mind­j kettőt a bajai közkórházba szállí­tották. Különösen az apa állapota rendkívül súlyos. Sweipert tettét állítólag azért kö­vette el, mert i apjával már régebben összetű­zése volt az örökség miatt. Apja ugyanis vagyonát nem a fia, hanem unokái nevére íratta, ügy I látszik ez ingerelte fel annyira, hogy 1 kést rántott először apja, majd ön­maga ellen. . Nagy felhajtás mellett, élénk volt a halasi vásár Szerdán és csütörtökön tartották meg Halason a nyári országos állat- és kirakodóvásárt. A vásár előtt mindenki gyenge vásárt jósolt és ézt megokolta az a nagy pénztelenség is, amely egy­re fokozódik. A vásár azonban legalább is bi­zonyos mértékben rácáfolt ezekre a korai feltevésekre, mert nagy felhajtás mellett élénk vőlt. Igaz, hogy az állatárak csökkentek és ha általánosság­ban nem is, de szórványosan olyan jafbniést is kaptunk, hogy péjldául jól tejelő tehenet vettek ezen a vásárön 100, sőt 80 pengőért is. A vásárra különösen sok borjút és bárányfélét hajtottak fel. A vásáron az állatárak igy ala­kultak: Ló párja 200—650 pengő, tehén 120—300 P, borjú kilogram­monként 30—40—50 fillér, bárány kilogrammonként 40 fillér, juh kilo­grammonként 30—40 fillér, sertés hízott 80—90 fillér, sertés sovány 601—70 fillér. i A vásáron 1369 átírás történt. A város hejlypénzban 3474 pen- i göt viejtt be. A mindenkori vásárok állandó ro- ' vata a zsebtolvajlás ezen a vásá­ron csak egy feljelentés alakjában szerepel a rendőrségnél. Péter An­tal gazdálkodó jelentette be, hogy ismeretlen tettes zsebéből 110 pen­gőt lopott ki. A rendőrség nyomoz­za a vásári tolvajt. пиана иг. тоща и» Pest vármegye területén gondos közegészségügyi intézkedésekkel j csaknem teljesen kiküszöbölték az I azelőtt szinte állandóan permanens I tifuszos megbetegedéseket, valamint a diftéria járványokat is. Az Orszá­gos Közegészségügyi intézet statisz­tikája szerint jelenleg az ország leg­nagyobb vármegyéjében fordul elő legkisebb számmal ez a két betegség. Háromszázezer kát. holdnyi hp- mokterület van a Duna—Tisza kö­zén. Ezt az óriási területet csak er­dősítéssel lehetne hasznosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents