Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-11 / 47. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítője juníus 11 E szókkal nyitott be egyik polgártár­sunk Sz. J. énekvezér lakására. Az énekvezér erre az alábbi megjegy­zéssel fuj torta bel© a szót: — Nem az a fontos, hogy mikor halt meg, hanem, hogy hány diákkal temes­sük! A KERESŐ EMBER. Péter Pál komiszáros egy pusztai út­jában az erdő vigájos részén egy alvó betyárrp akadt. Megrágja a betyár tal­pát, az föl is érez, talpra ugrik s a lova kantárjához kap. Péter Pál kérdi tőle: — KI vagy öcsém? — Én kereső embör vagyok komiszá­ros imám! — Van-e leveted? — Ahun a fán! — No pkkor gyerünk! Cz. L. Bácsmegye 14 községében pusztít a sertésvész A legutóbb még csak szórványo­san fellépő sertésvészes megbetege­dések az elmúlt hónapban nagy arányokat öltöttek és ezidőszerint Bácsvármegye tizennégy községében pusztítják az állatállományt. A hely­zet mindenképen súlyos és aggoda­lomra ad okot. A sertésvészes meg­betegedéseken kívül fellépett a ser­tésorbánc is. Vaskuton pedig a ser­téspestis tüneteivel találkoztak. Az állategészségügyi hatóság jelenté­se egyáltalában nem megnyugtató, mert a gazdák a szükséges véde­kezéseket egyrészt az oltóanyagok iránti bizalmatlanság következtében, másrészt azok magas ára miatt leg­többször elmulasztják. Nem lesz munkanélküliség Pestme­gyében az aratómunkások közt — mondotta a főispán HALASI EMLÉKEK NASZNAGYI SORBAN. Násznagyoskodással töltötte java éle­tét Szüf József uram. Nem igen szerette, ha ebbéli dolgaiba beleszóltak. Nagy bosszúságára egyszer azt a pa­rancsot kapta megbízójától, hogy ha a lányos háznál kérdezősködnek, hát min­dent nagyítson. — Van-e egy kis vagyon? — kérdezik tőle a háztüznézéskor. — Sok! — felel Szűr József. — Marha? — Sok! — Egy kis baj, betegség? Úgy hallom, egy kis szívbaja van a legénynek! — Mindön nap hé'tször elüti á nyava­lya! A PUSZTAI CSÁRDÁBAN. Péter Pál komiszáros egyszer Alpár- ról haza jövet bement a bodoglári csár­dába. Amint ott időzik, odavetődik egy kölök betyár. A betyár bort kér s pisz­tolya csövével elkezdi keverni a messző- ben. — Hát te mát csinálsz öcsém!? — kérdi tőle a komiszáros. — Én! így szoktam! — felélt egyked­vűen a betyár. Komiszáros uram egyedül lévén, jó­nak látta nyergeim. A MUSTRA BIKÁK. 1916-ban Miskén jártában megtudta Józs® Gábor, hogy a község két mustra bikája eladó. Hazaérve^ tudatta a hirt Szél Sándor marhakereskedővel, ki Jó­zsit megbízta a bikák megvételével, ő pedig felajánlotta a bikákat az akkor itt állomásozó 52-ik gyalogezred élel­mezés tisztjének. A tiszt ajánlkozott is a bikák átvételére. Józsa a bikákat megvásárolta, aztán hazajött Misikéről s az eredményről meg­bízójának beszámolt. Szél ekkor megbízta Józsát, hogy fo­gadjon két hajcsárt s azokkal a bikákat hajtsák Halasra. D. L. meg K. L. lettek a hajcsárok, kikkel el is ment Józsa a bikákért. i,i A miskei gulyás először a sánta bikát eresztett© ki az istállóból1, utána a mási­kat, de az elorditotta magát, mire D. ijedtében beugrott a siertésólba. A bika meg utána szaladt s fé.lökte a siertésólat D.-vel együtt, aztán kiszakadt az uccára bömbölve s neki szaladt a sánta bikának a azt is fellökte. K. meg ijedtében felt mászott az uccán lévő eperfára s onnan kiabált, hogy: Fogják; mög a sánta bikát, mert mögöl! A sánta bika ott maradt fekve, a má­sik meg elszaladt a csorda után. A két hajcsár végre is kereket oldott sí még Argyélus szélből is tekintgettek hátrafelé, hogy nem jönnek-e a miskei mustra bikák. * Mikor a hajcsárok hosszú orral haza­értek, Szél Sándor maga ült kocsira s Miskén át Kalocsára hajtatott. Ott a bik,ákat eladta egy mészárosnak — vesz­teséggel. A mészáros a bikákat Pestre szállíttatta, hol a kirakodásnál megint baj történt. Az egészséges bika a Ba- ross-szobor mellett beszaladt egy nagy üzletbei s ott neki állt ©gy zsák máknak. Ahogy cs|ak a száján befért, elkezdte a mákot pofázni. r A kereskedő ijedtében felmászott ß fiókok tetejére, в személyzet meg bebújt ß pult alá. A vágólegények szabadították ki őket a kelepcéből. AZ ÉNEKVEZÉR ELŐTT. — Tekintetös urjam, halottunk van! Szögény jó édösiapám az este 6 órakor piögh'alt! i , . Pest vármegye kisgyülése kedden ülést tartott, melyen Szabóky Jenő a munkanélküli földmunkások számára se­gélyt kért. Preszly Elemér főispán vá­laszában hangoztatta, hogy az aratók elhelyezkedése biztosítva van a várme­gye területén. A szerződés nélkül ma­radtak számáról forga'ombahozott hirek túlzottak. Megígérte a főispán, hogy eljár a kormánynál a munkanélkül ma­radt földmüvesmunkások foglalkoztatá­sa és megsegitése érdekében. Okos Gyu­la református lelkész szóvátette, hogy a hadirokkant zászló felavatásakor a re­formátusokat nem engedték oda. Csik József szerint több, mint 45.000 a mun­Nem mindennapi súlyos szeren­csétlenség történt szerdán reggel fél hat óra tájban a szegedi légügyi hi­vatal meteorológiai megfigyelő ál­lomásának repülőterén. Reggel öt órakor indult el egy biplánon a megfigyelő állomás egyik légügyi ellenőre, hogy a meteoroló­giai műszerekkel különböző magas­ságokban tanulmányozza a légviszo­nyokat. A gép, amelyet a kirendelt­ség egyik legügyesebb pilótája ve­zetett, a kipróbálás után minden baj nélkül startolt és a repülőtér kö­zepe táján körülbelül 4—5 méter magasságba emelkedett. Ekkor a pi­lóta észrevette, hogy a motor nem működik tökéletesen és a gyújtások kihagynak. Hogy elejét vegye a sú­lyosabb katasztrófának, elhatározta, hogy egy fordulóval leereszkedik és a megfigyelést egy másik gépen fog­ják eszközölni. i A pilóta kormányzása következ­tében a gép egyik szárnya a ma­gasba emelkedett, mig a másik meg­lehetősen lesülyedt a föld felé. . A szerencsétlenség, amely majd­nem három emberéletbe került, ek­kor következett be, még pedig úgy, hogy a repülőgép alatt haladó Mol­nár István 41 éves dorozsmai föld­műves vállán vitt gereblyéjének fo­kába beleakadt a gép alacsonyan kanélkü’4 földmunkások száma. A hadi­rokkant zászló avatásánál történteket csak vallási szempontból szabad elbírál­ni, tudni kell, hogy a katolikus egyház törvényei tiltják más felekezeti©! való közös istentiszteletet. Erdélyi alispán sze­rint nincs disszonancia a felekezetek között, mint református se kivánhatja a katolikusoktól, hogy egyházuk tiltó ren­delkezéseivel szembehelyezkedjenek. Mi­hályi Ferenc szóvátette, hogy Újpesten 20.000 a munkanélküliek száma, ezek megsegítését kívánta, mire a főispán ígéretet tett, hogy mindent elkövet a vármegyei inségakció folytatása érde­kében. levő szárnya, amely ennek követ­keztében fejbeütötte a tilos területen keresztül haladó földművest. A gép ebben a pillanatban egyensúlyát vesztve, oldalra billent a levegőben és összetört szárnyakkal terült el a földön. Molnár István, akit a gép szárnya életveszélyesen megsebesí­tett, pár lépésnyire a gép mellett feküdt eszméletlenül. A megfigyelő állomás műszaki alkalmazottjai ész­revették az első pillanatban halálos végűnek látszó szerencsétlenséget és autóval, kerékpárral igyekeztek mi­nél hamarabb odajutni a lezuhant géphez. A meteorológiai megfigyelő állo­más személyzete természetesen mesz- sziröl látta a történteket és azt hit­te, hogy a megfigyelő és a .pilóta is holtan fog előkerülni a teljesen összetört gép törzséből. i Csodálatosképen azonban, amikor a repülőgép összezúzott törzsét fel­emelték, mind a két lezuhant ember épen, a legkisebb sérülés nélkül má­szott ki az ülésről, ahová az flöirás szerint odaszijazták magukat. A mű­szaki alkalmazottak másik része ez­alatt az eszméletlen Molnár Istvánt szállította be a hangárhoz. A mentők a szerencsétlenül járt embert bevit­ték a szegedi egyetem sebészeti kli­nikájára. i Egy dorozsmai földműves furcsa esete a repülőgéppel, amely halálosan megsebezte Nagy vidékek sérelmét enyhíti a Fülöpszál- lás-Kecskemét között megindult motorjárat Ismeretes, hogy a pénzügyminisz­ter a kalocsai, dünavecsei és kun- szentmiklósi járásokat a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltséghez csatolta. Ez az intézkedés nagy sé­relmet jelentett, mert az érdekelt lakosság csak nagy kerülővel és egész napi utazással juthatott Kecs­kemétre. A sérelmet most enyhítette a MÁV., amennyiben motorjáratot állított be Fülöpszállás és Kecskemét között. A motorvonathoz csatlako­zásuk van a fővonal vonatainak. и-" ........................................... a A leventék évzáré ünnep­ségének és versenyének ptogrammja Mint már lapunk múlt számában,meg­írtuk, az idén a levente verseny és év­záró ünnepély junius 18-án és 19-én lesz megtartva. A verseny részletes program­ja a következő: Junius 18-án, szombaton délután 2 órakor céUövőverseny lesz az uj vágóhíd melletti lőtéren. A versenyen minden le­vente szakaszból 5 legjobb lövő vesz részt. A verseny 50 m. távolságról, 50 m.-es körcéltáblára állva és fekve sza­badkézből fog történni. Ugyanaznap este 6 órakor az összes szakaszok (a ta­nyaiak is) gyülekeznek a vásártéren a zenés szabadgyakorlatok összpróbájára, mely után zenés bevonulás lesz a köz­ponti iskolába, ahol a tanyai szakaszok éjjeli szállása tesz. Junius 19-én, vasárnap reggel 5 órakor zenés ébresztő. Reggel Ш 7 órakor a leventék gyülekeznek a központi és az elsővárosi iskolában, honnét kivonulnak a vásártérre a zártrendü szakaszver­seny megtartására. (A három legjobb szakasz döntőversenye a délutáni ün­nepélyen tesz.) — A délelőtti atlétikai verseny számai: 1. magasugrás, 2. tá­volugrás, 3. sulylökés, 4. 100 m.-es sík­futás elődöntője. Mind a négy verseny­számban külön indulnak a junior és senior leventék. A versenyre nevezési határidő junius 15. Az atlétikai verseny után istentiszteletre vonulnak a leventék. Utána pihenő. Junius 19-én, vasárnap délután fél 2 órakor gyülekeznek a leventék az isko­lákban, 2 órakor kivonulnak zeneszó mellett a vásártéren tartandó évzáró ün­nepélyre. A menet élén a leventék felöi- szitett kerékpáros szakasza vonul fel. Az ünnepély műsora: 1. Felvonulás. 2. Je­lentés beadása. Hiszekegy. Játsza a le­vente zenekar. 4. Zenés szabadgyakorla­tok. 5. 100 m-es futás döntője. 6. A legjobb 3 szakasz zártrendü versenye. 7. 1500 m.-es síkfutás. 8. Mozgásos tor­nagyakorlatok. 9. 4x100 m.-es staféta. 10. Puska fogások. 11. Gúlák. 12. Fel­állás. 13. Díjkiosztás. 14. Himnusz. 15. Elvonulás. Az ünnepélyen a következő helyárak lesznek: ülőhely I. sor 80 f., többi sorok 50 f., állóhely 20 fillér. Junius 19-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a Sóstón nyilvános táncmulat­ság tesz, melyre meghívók kibocsátva nem lesznek. Mindenkit szívesen lát a rendezőség. Belépődíjak a táncmulatsá­gon: családjegy 2 P, személyjegy 80 f., leventejegy 40 fillér. A tiszta jövedelem a levente zenekar céljára fog fordittatni.

Next

/
Thumbnails
Contents