Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-06-11 / 47. szám
2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítene junius 11 Tizennyolc bácskai községben 35.000 holdon pusztított a jég A gazdasági felügyelő jelentése a Bács-Bodrog vármegye keddi közigazgatási bizottsági ülésén főként a jégkárral foglalkozott. A búzatermés gyenge közepesnek, az árpa kö- aepesnek, a zab és bükköny eddig gyengének, elmaradottnak látszik. A jég 18 községben összesen 33—35 euer holdat pusztított el és pedig 20 ezer holdon 25—50 százalékos kárt tett, 7 ezer holdon 25 százaié* kon aluli a kár és mintegy 4 ezer holdon oly nagy volt a kár, hogy ezt a területet fölszántották. Ezen* kívül 3000 hold szőlőt tett tönkre a jégverés. Kb. 1700 holdnyi szőlő- területen 50-ф1 75 százalékig állapították meg a kárt, 1300 holdon pedig 25—50 százalék a pusztítás. A 25 százalékon aluli kárról nem is panaszkodnak a szőlősgazdák. пт» (niiitn unarii rn гту«гим1гаг»шшг1мт1 — 10Í évig élt és soha se ivott vizet. Az amerikai Watertownban 101 éves korában meghalt egy Bessinger nevű ember, aki arról volt nevezetes, hogy 69 éve nem ivott egy csepp vizet sem, csak sört. bort, az amerikai szesztilalom behozatala óta pedig csak tejet és gyümölcsszörpöket. A magas kort ért ember az amerikai polgárháborúban egy fertőzött forrás vizétől olyan súlyos beteg tett, hogy felépülése után megfogadta, hogy vizet többé soha nem iszik. Magas életkorát tekintve, fogadalmát elég hosszú ideig betartotta. — Évzáró ünnepély a központi ált. el. jsfooiában. A központi áll. el. iskola 15-én, szerdán délelőtt 8 órai kezdettel tartja évzáró ünnepélyét, melyre úgy a szülőket, mint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az iskola tanítótestülete. Az ünnepély műsora a következő: •1) Disztóma. 2) Hiszekegy. Karének. 3) Harangok a Kárpátokban. Szavalja: Babó Imre IV. o. t. 4) A gyermek és a fecske, Párbeszéd. Előadják: Berki Dénes és Varga Károly I. o. tanulók. 5) Árva fiú, árva leányka. Szavalja Bogdán Vilma V/a o. t. 6) Nincsen nékem... Karének. 7) Magyarok az Ur előtt. Szavalja Sere György V/b o. t. 8) Mit álmodtam? Párbeszéd. Előadják: Darányi Eleonóra és Bogdán Erzsébet III. o. tanulók. 9) Kuruc nótás Kárpátokban. Karének. 10) A nagy kérdés. Szavalja Farkas Edit IV. p. t. 11) A verebek találkozása. Szavalja Csikós Erzsébet II. o. t. 12) Karácsonyi álom. Szavalja Berki Miklós IV. o. t. 13) Mi füstölög. Karének. 14) Magyar kislány. Szavalja Kun Márta II. o. t. 15) Ó magyar föld. Szavalja Csikós Ilona IV. o. t, 16) Repülj fehér galamb. Szavalja Kaiser Róza VI. o. t. 17) A bácsika t&atulyái. Szavalja ölveczky Katalin I. ö. t. 18) Utazás. Szavalja Gordán Etelka Vb o. t, 19) A szarka és a gilice. Szavalja Pető Lajos II. o. t. 20) A tanév végén. Karének. 21) Magyar pásztorok dala. Szavalja Jánossy Zoltán III. o. t. 22) Jó Istenem. Szavalja Szórády Irén I. 0. t. 23) A máglya tetején. Szavalja Nagy Pál Ferenc III. o. t, 24) Csikországi fenyvesekben. Karének. 25) Angyal szállt az égbe. Szavalja Csatári Krisztina VI. o. t. 26) Évzáró ünnepen. Szavalja Gyenizse Benő VI. o. t. 27) Záró beszéd. Jutalmak kiosztása. 28) Himnusz. Karének. — Hiteiben dolgoznak a kecskeméti munkanélküliek a városnak. A kecskeméti kőművesek és ácsok elhatározták, hogy hitelben is dolgoznak a városnak, csakhogy munkához jussanak. A munkának csak kis részét kérik most, a többit ősszel, amikor a városnak előreláthatólag lesz bevétele. A kőművesek és ácsok feíáznyolcvantagu küldöttsége a napokban járt ez ügyben a polgármesternél. ..............-———=-9 Hirdessen a Helyi Értesítőben! Papp Géza államtitkár válasza a Helyi Értesíti egyik OTI. cikkére Nemrégiben cikket irtunk az OTI gazdálkodásáról, amely széles körben nagy feltűnést keltett. Most erre vonatkozólag Papp Géza államtitkár a következő sorok közlését kéri: Országos Társadalombiztosító Intézet. 14.440—1932. szám. »Kiskunhalas Helyi Értesitője« tekintetes Szerkesztőségének, KISKUNHALAS. A »Kiskunhalas Helyi Értesítője« f. évi május 7-ikj számában »Hatmillió a deficit 1932-ben is az OTI-nál« cim alatt közzétett közleményre az 1914 :XIV. te. 20. §-a alapján az Országos Társadalombiztosító nevében az alábbi helyreigazitö nyilatkozat közzétételét kérem: Nem felel meg a valóságnak., hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet a költségvetésbe felvett volna olyan állásokat, amelyek egyelőre nincsenek betöltve és ezeket újra betölteni kívánja. Ezzel szemben a való tényállás az, hogy a 9090—1931. M. E. sz. rendelet értelmében az Intézet tisztviselői karának létszámcsökkentését f. évi julius 1- ig végre kell hajtani, ámde ez a létszám- csökkentés pénzügyi kihatásában az 1932 évben még nem fog jelentkezni, mert a végelbánás alá kerülő tisztviselők illetményeit az említett rendeltet értelmében (a f. év folyamán még kj kell fizetni. Ennek, folytán a létszámcsökkentés alá kgrülő tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei az 1932. évi költségvetéselőirányzatban felveendők voltak. Valótlan az, hogy az Intézet csupán perköltségek címén 175.000 P-t irányozott elő. Az előirányzott perköltségek, adók és illetékek együttes összege feszi kj a fenti 175.000 P-t, amelyből a perköltségekre az előirányzott összegnek még felét sem kitevő kisebb összeg jut. Valótlan, hogy járulékok behajtása címén 810.000 P irányoztatott elő, mivel ilyen tétel a, költségvetésben egyáltalán nem fordul elő. Valótlan az, hogy az 1932. évben felmerülő ügyviteli költség egymaga többet tesz kj, mint a táppénz összege. A való tényállás az, hogy az Intézet a betegségi és baleseti biztosítási ágazaton 12 millió pengőnél jóval nagyobb összegű táppénzt fizet kj, a táppénz pedig a segélyezési költségeknek csak kisebbik része, sokkal nagyobb az a segélyezési költség, melyet az Intézet orvosi, rendelőintézeti, kórházi, szanatóriumi költségekre gyógyfürdőkre, gyógyszerre, kötszerre, egyéb gyógyászati segédeszközökre, szülészeti segélyekre!, stb. fordít, nem is említve a baleseti biztosítás kártalanítási, valamint a bányanyugbér- biztositás és öregségi biztosítás szolgáltatásait. Az Intézet összes ügyviteli költségeit csak az összes szolgáltatások költségeivel lehetne összehasonlítani, nem pedig a segélyezési ág részkiadásait az összes ügyviteli költségekkel. A segélyezési ágazaton felmerülő ügyviteli költségek az ugyanazon ágazaton felmerülő táppénzkiadások összegének felét sem érik, el. Budapest, 1932. junJus 2. Dr. PAPP GÉZA a vezérigazgatói teendőkkel megb. államtitkár. Kívánatos volna» ha a fialasi Vásárral egyidejűleg kalász és gyümölcsversenyt is rendeznének — mondotta Dr. Fekete Imre polgármester A város vezetősége a legnagyobb mértékben támogatja a helyi Vásár gondolatát A termékeny gondolat magva jó talajra talált, a Halasi Vásár életrevaló ötlete egyre nagyobb hullámokat vet és az érdeklődés odatereli a helyi kereskedők és iparosok táborába, akik viszont lelkesen és áldoza'tké- szien várják, hogy bemutassák versenyképességüket a nagyközönségnek. A Halasi Vásár már az eddigi jelek szerint is nagyszerűen és Impozánsan fog sikerülni, nincs a városban egyetlen kereskedő és iparos sem, aki nem a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozna arról a vásárról, amely hivatva lesz életet belevarázsolni a mai tespedt és mozdulatlan gazdasági életbe. A Vásár tehát nagyban készül arra, hogy méltóképen foglalja el és teljesítse misszióját. A Halasi Vásárral kapcsolatban munkatársunk kérdést intézett dr. Fekete Imre polgármesterhez, hogy mondja el a város vezetőségének véleményét az ügyben. A polgármester a következőket mondta: t — A Halasi Vásár gondolatát a legnagyobb örömmel üdvözlöm. Valóban szükségesnek is tartom azt, mert a mai nehéz viszonyok közt mozgást visz bele a kereskedők és iparosok életébe és ezenkívül nagyfon- tosságunak tartom azt az erkölcsi hatást is, amelyet ki fog váltani. Meggyőződésem szerint a halasi kiváló kereskedelem és ipar minden tekintetben hivatása magaslatán áll és megérdemli, hogy a közönség legteljesebb mértékű elismerésével találkozzon, ezen a rendezendő vásáron is. Hogy a halasi viszonylata ennék a Halasi Vásárnak még jobban kidomborodjék a Kiskunviadal hetében, véleményem szerint, a mezőgazdaságnak is bele kellene kapcsolódnia, például kalászversennyel és gyümölcsversennyel. Ha erre vonatkozólag egy bizottság keresne fel, kész prepozícióval, ezt is a legnagyobb örömmel venné a város és föle telhetőleg mindenben támogatja. Ezzel a mezőgazdasági résszel kiegészítve a kereskedelem és ipar versenyét, volna igazán kidomborítva a speciális halasi képességek Sokfélesége. i A polgármesteri nyilatkozattal kapcsolatban most már csak annak a megállapítására szorítkozunk, hogy a Halasi Vásár gondolata a legjobb utakon halad ahoz, hogy valóban nagysikerű is legyen. A forradalom és az anarchia fenyegeti Jugoszláviát A Londonban megjelenő Manchester Guardin rövid cikkben megállapítja, hogy a jugoszláv diktatúra az egység helyreállítása helyett csak növelte a függetlenségi törekvéseket. Már maguk a szerbek is megutálták a zsarnoki uralmat. Úgy látszik, hogy a mai rezsim már nem tarthat soká és azt vagy forr adalom vagy anarchia köve ti. A békés megoldás csak a régi alkotmány helyreá látása, vagy az országnak föderációs alapon való megszervezése lehet. A Reuter-iroda jelenti, hogy a jugoszláv helyzet annyira súlyosbodott, hogy ha a kormány nőm szakit az autono- mista- és szabadságtörekvésekkel szemben eddig tanúsított merev tagadás álláspontjával, akkor a forradalmi mozgalom kirobbanása elkerül- hete tlen lesz. Eddig az elégedetlenség főként Horvátországra és Dalmáciára, Jugoszlávia e két legcivilizáltabb tartományára szorítkozott, amely sohasem nyugodott belé a szerb uralomba. Most azonban már az ország egyéb részedben is tiszti összeesküvéseket fedeztek fel, ami annak a jede, hogy a forradalmi szervezet elterjedt az egész országban. A nyomor mindenütt magasra lobbantja az elégedetlenség lángját. A szigorú cenzúra miatt nem lehet megállapítani, hogy a hatóságok mennyire urai a helyzetnek. адля—ст — Д vasárnapi tornavizsga rész* letes programmja. A kiskunhalasi ref. Szilády reálgimnázium igazgat tósága ez utón hívja meg a,z ér* deklödő szülőket és közönséget va- sárnaap, 12-én, délután 5 órakor tartandó tornavizsgájára, melynek részletes műsora a következő: 1. Felvonulás. Hiszekegy... 2. I—IV. o. tanulók közös zenés szabadgyakorlatai. 3. 60, 80 és 100 méteres síkfutás döntői. 4. VIII. o. tanulók válogatott csapatának mozgásos gim- nisztikai bemutatója,- 5. 500 méteres síkfutás döntője. 6. Magasugrás bemutató. 7. V—VII. o. tanulók közös zenés szabadgyakorlatai. 8. Távol-* ugrás és sulydobás bemutató. 9. Talajtorna és ügyességi gyakorlatok. 10. 4x250 méteres staféta futás döntője a felső és 4x125 méteres sta-j féta futás döntője az alsó osztályos tanulók részére. 11. Himnusz. A tornavizsgán résztvesz az intézet minden egyes tanulója. A műsorban szereplő közös szabadgyakorlathoz a zenét a Levente Egyesület zenekara szolgáltatja. A műsor ára 50 fillér, mely egyúttal belépőjegyül is szolgál. — Mennyi az iparos? A statisztikai évkönyv utolsó kimutatása szerint Magyarországon 374 ipartestület működött, melyhez 104.528 mester tartozott. Az összes iparoSsegédfek száma pedig 70 ezer 741 volt. 1403 közíség iparosai nem tartoztak ipartestületi keretbe, igy ezekkel együtt a kézmüiparosok száma 300 ezerre tehető. Vasá flí dr: f( IVÁb CA A к vígja Rí F К ó a ga épüle tart f resztc és szí válás: áns, pénzt, töt (t gas -á és ék;
