Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-11 / 47. szám

1932. junius 11, szombat XXXII. évfolyam, 47 szám. / Jübkim/ialm HoLuikai, társadalmi es közgazdasági lap // * ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON iSülyben —------12 P «О fill. - Vidékre .................... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapitottat PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár n. 2. — Telefon 45 (mellékállomássá)) Kiadóhivatalt Városháza épületében 34 pontból álló tárgysorozattal ma délelőtt közgyűlést tart a képviselőtestület A város képviselőtestületét ma, hozott földművelésügyi szombaton délelőttre rendkívüli köz­miniszteri A közéleti tisztaság helyreállítása könyörtelenül és drá­kói szigorúsággal a legfontosabb nemzeti érdek. Egy pillanatig sem gondoljuk, hogy áz összeférhetet­lenségi törvény megszavazásával egyszerre kiderül a magyar égbolt, hogy elnémul minden jaj és panasz, hogy megszűnik a munkanélküliség, a mezőgazdasági és ipari válság. Mert a magyar bajok gyökerei sok­kal mélyebbre nyúlnak — s jórészt a világgazdasági krízissel kapcsola­tosak — semhogy egy törvény min­den tátongó sebet meggyógyíthatna. S mégis nagyon sokat várunk az uj törvény becsületes végrehajtásától. A megoldatlan kérdések egész tö­mege — karíeltulkapások, v'ámrevi- zió, uzsora, álláshalmozások, rész­vényjog reformja stb., — melyek az utóbbi években valósággal megmé­telyezték a közvéleményt, szorosan összefüggenek a képviselői összefér­hetetlenséggel. A politikai köztisztesség íratlan törvényén lépten-nyomon sokan ürí­tették magukat közéleti kitűnősége­ink közül. Évek óta a vállalatoknak az a rendszeres törekvése, hogy az anyagi érdekeltség aranyhálóiba ke­rítsenek minden olyan közéleti té­nyezőt, amely a törvényhozásban vagy a kormányzásban helyet fog­lal, odajuttatta gazdasági életünket, hogy az »ismertnevü« férfiak ne­vével számtalan vállalatnál találko­zunk anélkül természetesen, hogy az illetőt gazdasági szakértelme ké­pesítené erre a széleskörű gazda­sági tevékenységre. Már pedig a törvényhozásnak és a kormányzásnak teljesen független­nek kell lenni a gazdasági élettel szemben, különben az érdekeltségi viszonynak a közérdek szenvedi ká­rát. Törvénynek kell megakadályoz­ni, hogy bárki is a maga törvény­hozói vagy közéleti hatalmát a köz­érdek helyett vállalatának támoga­tására használja fel. Károlyi Gyula gróf ama becsüle­tes kijelentése után, hogy: én fogok vezetni a közéleti tisztaság 'terén, bizakodással várják a szigorú , és igazságos összeférhetetlenségi tör­vény megalkotását. Igenis bizalom* mai és hittel az ira,tlan tisztesség védelme alatt, annak a becsületes jó­zan tisztességnek az ösvényein, a melyek minden emberbe már szü­letése pillanatában beleivódtak. Mi­lyen szép is volna megnyugtató ere­jű, ha a Jó, az Igaz és a Szép ismét aranyos trónusra ülhetnének. gyűlésre hivták össze. A közgyűlés tárgysorozatára 34 ügy van felvéve, amelyekből a fontosabbakat alább adjuk: 1931. évi pótköltségvetés tárgyá­ban kelt belügyminiszteri határozat. A belügyminiszter rendeleté a fe­hértói ingatlan északi részén kérel­mezett parcellázás engedélyezése tárgyában. A város vigalmiadó szabályren­deletére vonatkozó belügyminiszteri rendelet. A Speyer kölcsön telekkönyvi be­kebelezésére vonatkozó okirat kiadá­sa a pénzügyminiszter rendelete alapján. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium rendelete az állami önálló gazdasági népiskola céljára átadott mintakert örökhasználati jogának te­lekkönyvi bekebelezése iránt. Vármegyei állattenyésztési sza­bályrendelet felebbezése tárgyában A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara alföldi és tanyai szakosztá­lyának csütörtöki közös gyűlésén Klebelsberg Kunó gróf nyug. kultusz- miniszter előadása után, Zauner Fe­renc főmérnök ismertette a vizügyi problémákat az alföldi gazdálkodás fejlesztése szempontjából. Részletesen ismertette az alföldi csatornázások megépítését, a vízfogyasztás meny- nyiségét és okszerű kihasználását. A magyar vizügyi problémát csak ak­kor oldják meg, ha az Alföld min­den homokos területét behálózzák a csatornák s a közlekedési eszkö­zök összefognak az Alföld szolgá­latában. Szabó Lajos kamarai főtitkár »A homok problémája az Alföldön« cím­mel tartott hasznos ismereteket nyúj­tó előadást. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata jelenleg a homoktalaj feljavitátsa s ennek keresztülvitelében a munkanélküliek hatalmas seregét Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy a város a vadászterületekre árverést tartott és akkor az összes vadászterületekért kétezer pengőnél többet nem értek el. Erre az árverésre utóajánlatot ad­határozat. Vármegyei alispán értesítése ar­ról, hogy a képviselőtestületnek a törvényhatósági útalap 1932. évi költségvetése ellen benyújtott feleb- bezését a kereskedelemügyi minisz­ter elutasította, , Pestvármegye kir. tanfelügyelőjé­nek átirata a kiskunhalasi kültelki áll. elemi iskolák építési költségei­nek elszámolása tárgyában. Id. Gaál Imre és társai fehértói fürdőbérlők kérelme szerződés mó­dosítás és bérleszállitás iránt. Sándor Balázs kérelme helypénz kezelési dijának felemelése iránt. 1931. évben felvett függőkölcsön visszafizetésének meghosszabbítása. A népjóléti minisztériummal szem­ben fennálló kórháztartozás behaj­tása. Stádium Sajtóválllalat Rt. budapesti cég által a város ellen 2728 P 30 fil­lér s járulékai erejéig indított per bejelentése. lehetne kenyérhez juttatni. A homokos területeket szőlővel és gyümölcsfával kell beültetni s tala­ját szalma- és műtrágyázással felja­vítani. A kamara kísérletei eredmét- nyesek, a műtrágyázás révén a szőlő cukortartalma másfél fokkal emel-*, kedett. A homokot a mai viszonyok mellett csemegeszőlővel és gyü­mölcstermeléssel lehet csak kihasz­nálni. Végül részletesen ismertette a telepítés módját és a telepeknek meg­védését a pusztító szelektől. Gesztelyi Nagy László dr. kama­rai igazgató világított rá ezután a tanyavilág legégetőbb kérdéseire. Is­mertette a tanyai felvételeket és be­jelentette, hogy most dolgozzák fel azt a hatalmas anyagot, melyet a tanyai életből gyűjtöttek össze. A kamara tanyai szakosztályának feladata megteremteni a tanyaiak között azt á közvéleményt, mely a szakosztály tagjaiban nem ellensé­get, hanem barátot lát — mondotta^ Gesztelyi Nagy László dr. tak be Berki László és dr. Jeney Andor és az utóajánlat következté­ben szerdán tartották meg az újabb árverést. Ezen az árverésen jelen­tékenyen többet ért el a város, mert a kétszeresénél is többet kapott a vadászterületekért összesen 4493 pengőt. Az utóajánlati árverésen a követke­zőképen oszlott meg a hét parcel­lában lévő vadászterület. 'Az I. számúra Berki László 2114 pengőt ajánlott föl, a II. számúra dr. Jeney Andor 501 pengőt, a JII. számúra dr. Jeney Andor 515 pen­gőt, a IV. számúra dr. Jeney Andor 111 pengőt, az V. számúra Berki László 600 pengőt, a VI. számúra dr. Jeney Andor 602 pengőt, a V?í. számúra szintén dr. Jeney Andor 50 pengőt ajánlott föl. Érdekes, hogy az első árverésen a IV. és VII. számú parcellára egy­általában nem volt árverező. Az uj ajánlatokat a város a szom­bati közgyűlés elé terjeszti jóváha­gyás céljából. , A vármegyék és városok adósságainak rendezéséről tárgyal a kormány A belügyminisztériumban tegniap tanácskozás kezdődött Keresztes* Fischer belügyminiszter elnöklésévek A vármegyék és városok eladóso­dásának és adósságaik rendezésének kérdését tárgyalták. A pénzügymi­niszter valószínűleg már a legkö­zelebbi jövőben konkrét javaslatot terjeszt ebben az ügyben á 33-as bizottság elé. ■SSar.T- . В Az egész város felfo­kozott érdeklődéssel várja a Stefánia gyermeknapot A város közönsége egyre fokozó­dó érdeklődéssel várja a Stefánia vasárnap rendezendő gyermeknapját, amelyre egyébként a rendezőség is. lázasan és nagy körültekintéssel 'ké­szül. A gyermeknapnak nagyszabá­sú programmját már legutóbbi szá­munkban közöltük és igy az ismere­tes a közönség előtt. A Stefánia gyermeknap minden jel szerint nemcsak erkölcsileg, de anya­gilag is nagy sikerrel fog zárulni, különös tekintettel annak jótékony és nemes céljára, i A Stefánia vezetősége a következők közlésére kérte fel lapunkat. A Stefánia védencei közül a ma­gyar kocsin a kővetkező gyermekek foglalnak helyet: Oláh Lajesika, He- tyel Sanyi, Hegyik Kató, Német Irén- ke, Burghardt Kató, Batiz Imre, Mu* sa Juliska, Kovács Anti, Juhász Idu, Karbin Babi, Surján Irén, Szabó Irén, Barta Juliska, Barát Mariska, Harkai Bözsi, Zseni Ida, Rozgonyi Pisti, Szalma Sándor, Adorjáni Árpád Pu- rucári Kálmánka és Szűcs Edit. Az alföldi homokbirtokoké a jövő A homoki gazdálkodás nagy problémái! tárgyalták Kecskeméten Az utóajánlati árverésen a vadászterü­letekért kétszeres árat kapott a város az első árverés ajánlataihoz képest

Next

/
Thumbnails
Contents