Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-08 / 46. szám

4 Kiskunhalai Helyi Értesítője junius 8 HALASI EMLÉKEK A PAROKHIA TÁJÉKÁRÓL. 1913-bam a munkapárti képviselője’öli, — Hegedűs Kálmán támogatására, gróf Tisza István akkori miniszterelnök is Halasra érkezett. A piac-téren, a, mostani Hősök szobrának háttal nagy beszédet tartott, de abban egyetlen szóval sem mondta, hogy Hegedűst pártolják a ha­lasiak. Hegedűsnek még csak a nevét sem említette. Beszéd© végével, mint a megriasztott madár raj, úgy lépkedett kíséretével együtt a parokhiára Szilády Áronhoz, hogy az akikor már remete életet élő aggastyán papot, Halas nagy emberét, mint hittestvérét is, meglátogassa. Ez alkalommal másoknál nem is tett látogatást Tisza István. Ekkor volt Halason először s tán utol­jára egy órakor a dél. Az ünnepélyes alkalomból addig nem, húzták meg a harangokat, míg ,a gyűlés véget nem ért. * Szász Károly képviselőházi elnök gyú­ródik be egyszer negyedmagávai a lel­készt hivatalba, amikor Szilády Áron éppen nyiratkozik. Szász Károly látva, hogy milyen műtét alatt áll a tudós pap, elébe került s ott megható tiszte­lettel állt meg kíséretével együtt s tisz­teletteljes csöndben várták végig a szé­pítés! munka befejezését. Ilyen tiszteletet parancsoló egyénisége volt Szilády Áronnak. Nyiratkozás alkalmával egyszer be­nyit hozzá egy polgár s illedelmesen köszön. — Mi volna a kívánsága barátom? — kérdi tőle Szilády. Polgárunk egy kacskaringéi; mondat­ban előadja, hogy ilyen és ilyen anya­könyvi kivonatokra volna szüksége. Ap­ját, anyját igy és igy hitták. Ekkor és ekkor kötöttek házasságot. A halál ekkor és ekkor választotta el őket egymástól. Ezeket most mind bizonyítania kell, sőt a család leszármazását is, a nagyapjától kezdve, akit igy és igy hittak, ekkor és ekkor született... Mig polgárunk az adatokat sorolja, Sz. fodrász az asztalon levő papirosra mutatva, így szól; — Főttszteíetü uram! Majd én le,jegy­zem arra a kis papirosra, legalább a neveket, meg az évszámokat ! A 80 éves Szilády Áron erre igy fe­jezte ki tiltakozását: — Nem kell! Megfogtam már! * Mikor tanulmányútra — Konstantiná- polyba — kiküldetett, útiköltségül 30 aranyat kapott. A hajón egy unalmas társasággal utazott, akik kártyázással próbálták az időt agyoncsapni. Egyszer nem volt ne­gyedik partnerük a felkérték Sziiádyt, hogy játszón velük. Eleinte tiltakozott Szilády, hogy ő nem szokott kártyázni, de sok kérésié mégis engedett. Mire hajójuk az Aranyszarv öbölbe ért, 28 aranyat elnyertek tőle, ami majd­nem egyenlő volt a megsemmisüléssel. Ekkor felugrott az asztal me'lől Szi­lády a ir.tegmlalradlt 2 aranyát a markába szorítva igy fakadt ki: — No ezt a 2 aranyat csak a jó Isten veheti el tőlem, de senki más! Életében többet jó szívvel nem kár­tyázott. * : ; ! I A gimnázium adó kivetése miatt né­hány gyermektelen és szivte’en ember a kilencvenes években úgy feltüzelte a híveket, hogy számosán felekezetnél­külivé tetteik. Az egyik főkolompos id. Kuti Szabó Imre (mózsi, Kucsár) volt, ki násznagyos- kodott is több Ízben a kitéréséknél. Az első fecskék megjelenését még valaho­gyan elszjve’te Szilády Áron, de később már nem hagyta szó és bírálat nélkül, különösen a »főhajtást.« Egyszer is, amint újból megjelenik a parokhián Kuti Szabó, id. Gyevi Imrével, násznagytársával, hogy Babós István uramat kalauzolják, ki hosszas rábe­szélés után szintén kötélnek állt, — Szilády igy fogadta őket: — Megmondtam már, hogy Kuti Sza­bó Imrének sem itt, sem a templomban, sem a temetőben nincsen helye. De Kuti is kemény magyar volt s igy vágott vissza: —■ Tán a te apád csináltatta ezt a parokhiát!? Mög a templomot! Vágy jtán a te földedből hasították ki a teme­tőt?! Uton-ulfélen, ha a gazdasági vál­ság bajairól szó esik, sűrűn hallja az ember ezt a szólásmondást: — Ma már csak az orvosoknak megy jól. Mert beteg ember mindig van, az orvosra mindig szükség van. Az alábbi beszélgetés, amelyet a Helyi Értesítő munkatársa az orvos­sal folytatott, nem cáfolata akar len­ni ennek a gyakran hallott szólás­mondásnak, hanem csak egy jellemző korkép, vagy ha úgy tetszik: kór­kép, keresztmetszet, amelyen át, mint valami ablakon keresztül, be lehet látni az orvos életébe. Nézzünk be tehát az orvosi rendelő ablakán és figyeljük meg, hogy él ma az orvos. Az orvos, akiről szóvan, kitűnő tagja az orvosi karnak. Rendelője minden követelménynek megfelelő. Az újságíró kérdez, az orvos felel. Miről beszél az Orvosi Napló — Abból a mondásból, hogy az orvos nélkülözhetetlen, mert beteg mindig van, csak a fele igaz. Még pedig az a fele, hogy beteg min­dig van. Sőt talán azt lehetne mon­dani, hogy ma még több a beteg, mint régebben. Ezzel szemben, tes­sék, megmutatom feljegyzéseimet. Az íróasztal fiókjából előkerül az Orvosi Napló. Az orvos lapozni kezd és beszél: — 1929-ben junius 1-ig 197 bete­gem volt. 1930-ban 125, 1931-ben 123, 1932-ben már csak 91. Ha még egy évvel visszamegyünk, 1928-ba, még kirívóbb a gazdasági válságnak jaz a kihatása, amely az orvosra egy­re katasztrófálisabban kezd jelentkez­ni. 1928. első öt hónapjában 273 be­teget kezeltem és mint a Napló bi­zonyítja, ez a 273 beteg ki is fi­zette a számláját. Ezek a piros tin­tával történt bejegyzések jelzik, hogy kik fizették már meg tartozásukat. A Napló idei névsorából találomra kiválasztottunk négy oldalt, amely 50 nevet tartalmaz. Tévedés azt hinni, hogy minden név után ott van a pi­ros tintás bejegyzés. Még minden má­sodik után sincs. Megolvassuk, ki­derül, hogy 50 közül 21 fizetett. Az orvos folytatja: — Itt a pénztárnapló. A rendelő rezsije, beleértve mindent, a múlt évben 1800 pengő volt. Hogy egyebet ne említsek, a rendelő és a váró­szoba fűtéséhez 19 métermázsa kok­szot használtam fel. Mert ha nincs is beteg, a rendelőt és a várót fű­teni kell. A fűtés magában csak egy tétel, de van mellette számtalan sok más is. Rengeteg apróság, amely alapjában véve csak pár fillér, még­is a sok fillér végeredményben ne­héz pengőkre rúg. — Ott van pl. az a kis asztal. A fecskendők, a hozzávaló tűk ná­lam egész esztendőn át alkoholban Hogy e szavakra mit mondott Szi­lády, sem a kitérő, sem násznagyai soha el nem beszélték, ellenben még élő em­berek vannak, akik látták, hogy mind a három látogató kifelé lábujjhegyezett a patnokh járót. így maradt meg Babos István uram kálomistának. Kulit meg a »hívők« te­mették el 5 forintért, a temető szélén. Cz. L. vannak. Ez a körülmény havonkint egy liter alkoholt jelent, olyan ki­adást, amelyet nem lehet felszámí­tani. Vagy vegyük a vattát. Most egy csipet vatta, aztán megint egy csipet: az év végén aztán látom, hogy három-négy kilogramm vattát fogyasztottam el. A tüdőgyulladást — a Gond­viselés gyógykezeli — Ez azonban a legkisebbik baj. A múltban, ha megbetegedés történt, az orvosnak ez legalább három lá­togatást jelentett. Most pedig: ha tüdő- gyulladásos beteghez megyek is ki, tehát olyan beteghez, ahol' minden pillanatban élet-halálról van szó, az­zal fogadnak, hogy ne menjek ki másodszor, hanem majd jönnek ér­tem, ha nagyon súlyos lesz a beteg állapota. Legtöbbször aztán nem is jönnek, az üyen beteg sorsát nem az orvos, hanem a Gondviselés intézi el. Ha szerencséje van, meggyógyul, ha nem: egy számmal kibővül az anyakönyvi hivatal halálozási sta­tisztikája. — Nem ritka eset az sem, hogy mikor megvizsgáltam a beteget és irni kezdtem a receptet, azzal for­dulnak hozzám, hogy: »Doktor ur, úgy tessék kürni a receptet, hogy összesen 1 pengő 20 fillérünk van.«: Ebben aztán már benne van az is, hogy a vizitért az orvosnak egy fillér sem jut... — A hitel a legenyhébb számítás szerint is legalább 70 százalék. A múltban is volt hitel, de nem volt baj. Ha a gazda azt mondta, hogy: »Doktor ur, júniusban, ha érni kezd a gyümölcs, fizetek« — nyugodt voltam, mert pontosan hozta a pénzt. Ma, még ha volna is termés, akkor sem tudna fizetni. Hát még ilyen világban... — Az orvos persze még ilyen esetben sem tagadhatja meg szolgá­latait. Д kereskedő kiírhatja, hogy nincs hitel, a cipész nem csinál ci­pőt, ha nem fizetik ki az árát, az orvosra azonban éppen ott vár a legfelemelöbb hivatás, ahol még re­mény sem lehet arra, hogy ellenér­téket kap munkájáért. Amiatt, hogy a földhöz ragadt szegény betegek nem fizetnek, én sohasem tudnék panaszkodni, de az már szomorú és lehangoló, amikor olyanok sem fi­zetnek, akiknek módjukban állna. Hosszú volna, ha mind papírra vetnénk, amit az orvos a beszélgetés keretében elmondott. A fentiek ma­guk is világos számokban beszélnek arról, hogyan él ma az orvos. El­múlt az a jó világ, amikor az orvosi pálya a jól jövedelmező hivatások sorába tartozott és ha fényes ren­delőt talál az ember, ha elegánsra vasalt ruhát, tiszta gallért lát az orvoson, ez ne tévesszen meg sen­kit, ez nem luxus, hanem mellőzhe­tetlen rezsi, amely a mai magyar élet cifranyomoruságának leplével ta­karja azt a nagy küzdelmet, amelyet ma az orvosnak is folytatnia kell a mindennapi kenyérért. О r s z á g-V Ilág •••• Lord Rothermere a HohepzoLöm-eaá- szárság közeli visszaállításával számol. Papén bizalmas barátai Párisbm előké­szítik a német -francia megegyezést. »Császár nélkül a birodalom kormány- nélküli hajó volt.« — Hadik János gróf vészkiáltása hangzott el a Gazdasági Liga közgyűlésén. Hadik gróf kijelen­tette, hogy ha a kisgazdákat nem sikerül ét segíteni & mai gazdasági válságon, az ország el fog pusztulni. Kifogásolta, hogy a kartelek túlkapásai ellen semmi intézkedés sem történt. »Addig nem lesz itt megnyugvás és fellendülés, amig az Európában egyedülálló magyar feudális birtokrendszer fennmarad« — jelentette ki általános helyeslés mellett- —• A pró- basavások ügyében vád alá helyezési indítványt tettek Zavadovszky Alfréd, a számvevőség elnöke eilen, aki havonként 1600 P értékű dohánynemüt kap aján­dékba. — A magyar—cseh kereskedői mi tárgyalásokat a teljes csőd fenyegeti. Csehszlovákja agrárimport-szindikátus felállítására készül, ami lehetetlenné te- fzi a kereskedelmi szerződés életbelépte­tését. — Nincs veszedelmesebb dolog az államférfiakra, mintha a helyzetet ak­tákból ismerik — mondotta Kiebels- berg Kunó gróf volt miniszter az alföldi bizottság ülésén. A közigazgatásnak — úgymond —■ csak egy célja lehet: szol­gálni a nemzetet. — Éjjeli zene helyett agyonszurták -a cigányok a miskolczi muzsikáltató gavallért, aki nem volt haj­landó előre kifizetni a muzsikálás árát. Krotos Miklós nyolc késszurástól ször­nyethalt, a cigányok elmenekültek. —• Nem lesz filléres gyorsvonat junius Iá­tól szeptember 15-ig. A MÁV elnök# ezt azzal indokolja, hogy nyáron nagyobb az utazási kedv és a MÁV-nak fillérep gyorsvonatok indításához nincs elegendő szerelvénye. — Tisza István gyilkosa, Sztankovszky Tibor a napokban el­hagyja a szegedi Csillag-börtönt, ahol a rá kiszabott 15 évi fegyházból már 12-őt kitöltött. A gyilkos állandóan ártatlansá­gát hangoztatja. — Eltemették Endresz Györgyit, Endresz György halvaszüle­tett kisleányát, a római katasztrófa har­madik áldozatát. Endresz Györgyit édes­apja mellé temették el. — Walko és Korányi tárgyalni fognak Magyarország hitelezőivel. — Meghiúsítottak' egy Mus­solini elleni merénylettervet.------ ----------- . ....~'~~ZL=M Elárvereztek egy ref. templomot A maga nemében szinte példát­lanul álló árverés volt csütörtökön a nagykőrösi kir. járásbíróságon, amilyen eddig legfeljebb Amerikában fordult elő. * A koeséri ref. egyház nagyobb összeggel tartozik a Magyar Föld­hitelintézetnek, mely intézet árverést kért az egyház templom céljára szol­gáló házára. Az árverést csütörtö­kön tartották meg 572 pengő kikiál­tási árral, árverező azonban nem jelentkezett, csak az intézet jelenlevő képviselője tett 460 pengős ígére­tet. így a koeséri ref. templomot a Magyar Földhitelintézet vásárolta meg 460 pengőért. A szomorú szenzáció általános megbotránkozást váltott ki. Doktor ur, úgy tessék kiírni a receptet hogy összesen 1 pengő 20 fillérünk vari... írás arról, hogy él ma az orvos

Next

/
Thumbnails
Contents