Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-05-18 / 40. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítője május 18 HALASI EMLÉKEK Да aggastyán álma. Jó reggelt sógorom! — Köszön­tőm egyszer öreg szomszédomat. Hogy van? Mit álmodott? Az ágy szélén üldögélő öreg laba- hajas fejét vakarva, igy kezdte a szót: — Valami szén tök látogattak mög álmomban. Mög is kérdözték, hogy hogy vagyok? Bizony nem olyan jói — mondom nekik — mint mikor a Pólya Zsófinál az ezüst húszaso­kat hajgáltam a cimbalomra! — Aztán milyenek voltak azok a szentek? — Röndös, tiz szeles, rojtos gatya, sarkantyus csizma, mög fehérített bomyuszáju ing volt rajtik! — Aztán miket beszéltek? — Mondták, hogy: Majd elgyü- vünk már kigyelmedér is! Nagyon jó lösz — mondok — csak előre kössétök föl az állam, mert úgyis a számon szödöm a lé- lökzetöt! Egyször aztán csak elkö­szöntek, én mög utánik szóltam, hogy: Csak csöndes halállal! Személyi hírek. A Halasi Újság 1890. évi novem­beri számában »Személyi hírek« cím alatt olvasható: »A ménlovak megérkeztek.« 1 Búza Sándor. Már gyerek korában nagy lurkó volt Búza Sándor. Mikor ment ki a tanyájukra, elkapott egy-egy utszé- len legelésző lovat, aztán felpattant rá. A tanya közelében aztán elcsap­ta a lovat. 48-ban ott küzdött Rózsa Sándor szabadcsapatában, a puszták fiai kö­zött. Világos után besorozták osztrák katonának, de megszökött lovastól s beállt a betyárok sorába. Többé nem is látták a halasiak. Kis Kovács Misa. Mikor egyszer a jászberényi töm­lőéből kiszabadult, maga elé rendel­te Tari István főbíró, hogy jól meg­nézze, milyen ember a Kis Kovács Misa, aki mindenkit kirabol. — Te vagy az a Kovács Misa? kérdi tőle a főbíró. Igönis én vagyok! — Te raboltad ki a Kőháziakal? — Én is ott voltam! — mondja a betyár. — Kitöltötted az időt? — Ki! Erre azt mondja neki a főbíró: — Ilyen embört, mint te, a ha­sammal föltaszintok! — Biró Ur! Ha én ránizök, mind­járt elpiszkolja a kétkaros széköt! Mikor látta a főbíró, hogy a be­tyárnak csakugyan olyan szúrósak a szemei, hogy nem lehet állni a nézését — igy szólt: — Csak vigyétek innen, hogy ne is lássam! Misa pedig eloldalgott Halasról s betyárkodott hol egyedül, hol ban­dástul. Töltött is időt sokat, bár a tömlöcökből majd mindig meg­szökött. Utóbb akkora vasat tettek rá, mint egy felelős békó, mégis keresztülment a vármegye falán a vassal. Nem mindig beszél az írás. — Egy írást kaptam én tekintetes uram! A város pöcsétja is rajta van, de nem tudunk belőle egy bö- tüt sem elolvasni, pedig már az egész reköttyei tanyasort végig jár­tam vele! E szókkal állított be a régi ma- gistrátus egyik tagjához a hivatal­ba — mondjuk öreg Sütét Bende­gúz (az igazi nevét nem merem még kiírni, mert elárul.) A tanácsbéli, hát a békesség oká­ért úgy hívták, hogy N. elveszi magyarunktól az írást s szemüve­gét feltéve, hosszasan nézi-nézi s egyszer csak megszólal: ( — Hát az írás az enyirn, de csak­ugyan nem lőhet elolvasni! ' — Hát aztán én most mit csinál­jak? — Hazaballag kend, aztán nincs tovább. Egyszer meg régi tanítója nyitott be hozzá e szókkal: — írást kaptam tőled, de nem tu­dom elolvasni, pedig én tanítottalak! Olvasd csak el mi van benne! Nézi-nézi egy darabig az írást, az­tán káromkodva mondja: — Az ide-odáját neki, hát én ma­gam se tudom mit írtam ide! Már most menjen haza, nem tudom el­olvasni! — Köszönöm, köszönöm kedves tanítványom! Hát akkor te se tudod — én se! Cz. L. Meleg és beisűséoes ünnepiig Keretiben adták it Szabi Garbei Istvánnak a miniszteri elismeri okiratot Hétfőn este bensőséges ünnepség színhelye volt az Ipartestület nagy­terme, ahol bankett keretében nyúj­totta át dr. Fekete Imre polgármes­ter Szabó Garbai István asztalos- mesternek azt az elismerő okiratot, amelyet a kereskedelemügyi minisz­ter juttatott a 74 esztendős Szabó Garbainak. Az ünnepi aktus lefolyásáról mun­katársunk a következőket jelenti. Fél nyolc órakor gyülekezett az iparosság az Ipartestületben és kis idő múlva megérkezett dr. Fekete Imre polgármester, Gusztos Károly dr. h. polgármester, dr. Kathona Mihály főügyész, Dobó Kálmán fő­mérnök és Gaál Jenő közig, jegyző. A banketten mintegy százan vettek részt. Az ünnepséget az Iparos Da­lárda egy énekszámmal nyitotta meg, majd dr. Fekete Imre polgármester emelkedett szólásra és elmondotta beszédében, hogy minden kornak meg van a maga stigmája. Ez hol tudományos, hol hadvezéri, hol iro­dalmi formában nyilvánul meg. A mostani kor a munka kora — mon­dotta a polgármester — a szorga­lom és kitartás időszaka, most lát­szik meg, hogy ki serénykedik a dolgozók frontján. Az ipar munkája egyike azoknak, amelyek a produktív arcélen vannak és ezt a munkát el­ismerés és köszönet kíséri. A ke­reskedelemügyi miniszter egy ilyen elismerést juttatott most Szabó Gar­bai Istvánnak, aki egy munkás éle­tet töltött el becsületben és tisztes­ségben. Az elismerő okriatot beszéd közben nyújtotta át a polgármester, a jelenvoltak pedig megéljenezték Szabó Garbai Istvánt, aki megha- tottan fogadta az ünnepeltetést. Ekkor a Dalárda ismét egy ének­számmal következett, majd szólás­ra emelkedett Kiss Illés Antal ipar­testületi elnök és köszönetét fejezte ki a polgármesternek és közvetve a miniszternek, hogy ez az elismerés egyik legderekabb halasi iparost ért ezúttal. Nagy erkölcsi kitüntetés ez — mondotta — nemcsak az ünne- peltnek, de az egész iparosságnak is, de ugyanakkor csak erkölcsi ol­dala van, viszont nincs meg az a biztos kenyere öregségére, amely pe- I dig megilletné őt, aki ilyen kitün- , tetősre méltónak találtatott. Kéri I épen ezért a polgármestert, hogy il- j letékes helyen javasolja azt, hogy j az elaggott Szabó Garbai István va- I lamilyen formájú segítségben része­süljön, majd poharát a megjelent polgármesterre, kíséretére és az ün- nepeltre ürítette. Rövid szünet után Szabó Garbai l István köszönte meg a kitüntetést i és rövid mozaikokban visszapillantást ! vetett életére és nagyon szorakozta- ! tóan és "tanulságos módon elmondot- ; ta, hogy bejárta egész Magyarorszá­got fiatalkorában, mint vándoripa- j ros, megfordult Pozsonytól Brassó­ig, Kassától Szekszárdig mindenütt. Bebarangolta mindig gyalogszerrel a Dunántúlt, Erdélyt, a. Felvidéket, amíg évek után ismét visszakerült szülővárosába, Halasra. A munka . szent volt előtte — mint mondotta [ — mindenkor és most öregségében I is úgy akar tovább élni, hogy mél- ! tónak mutatkozzék az elismerésre, j Szabó Garbait a jelenlevők hosz- I szasan éljenezték és ünnepelték. Ezután néhány szóval Gaál Jenő üdvözölte az ünnepeltet, majd a ke­reskedők nevében Kun Benő szólt elismeréssel Szabó Garbai István­ról. Még több kedélyes felszólalás kö­vetkezett ezután és mindvégig a ben­sőséges hangulat jegyében folyt le a bankett, amely éjfélig tartott. Köthet-e az asszony férje távol létében léniákká! barátságot A Kúriai érdekes határozatot hozott abban a kérdésben, hogy megismerked- hetik-e a1 felelség a férj tudta nélkül ide­gen férfiakkal. Az történt, hogy a férj külföldre uta­zott, ezalatt feleségét egyik unokanö- vére gondjajra bízta, aki a szomszédban lakott. Miután a férj sokáig maradt távol, az asszony társasági életet kez­dett és a férj unokatestvérének laká­sán sok fiatalemberrel megis­merkedett, aminek az lett az eredménye, hogy egy vasárnap délután teát rendezett a lakásán, amelyre több fiatalembert meghívott. Közben az asszony férje unokanővérének társaságában autókirán- dulásokaít tett uj ismerőseivel', mire fölkereste őt a férj édesanyja és szemrehányást tett emiatt. A férj is elkeseredett leveleket irt kül­földről az asszonynak, aki azonban hajt­hatatlan maradt és azt mondotta, hogy neki szórakozásra van szüksége. A férj közben külföldről hazaérkezett s válópert indított felesége ellen s eb­ben annak 0 véleményének adott kife­jezést, hogy a hitvesi hűséggel nem egyeztethető össze az, hogy az asszony ai férj' távollétében s annak tudta nélkül idegfen férfiakkal ismerkedik meg s ráadásul eze­ket az uj ismerősöket teára hív­ja meg lakására. Az 'asszony a keresettel széniben az­zal védekezett, hogy nem követett el semmiféle meg nem engedett dolgot, nagyon unta magát, ezért vágyott tár­saságra és ha idegenekkel is szórako­zott, többnyire vele voit a férj unoka- nővére is, tehát az ismerkedéssel nem követett el semmiféle tilos dolgot sem. A Kúria a házasságot az asszony hibá­jából felbontotta1. Az ítélet megokolása szerint a házas­társi kötelességet súlyosan megsértette az asszony azzal az eljárásával, hogy férje tudta és beleegyezése nélkül ide­gen fiatalemberekkel ismeretséget kö­tött, társaságban szórakozott, velük autókirándulásra ment és a kirándu­lások alkalmával a társaság egyik férfi­tagjával hosszabb erdei sétára ment. Súlyosbító körülménynek vette azt is, hogy anyósa figyelmeztette helytelen vi­selkedésére, amely viselkedés nem egyeztethető össze a házasság erkölcsi felfogásával és ezért a Kúria a hitvesi hűség megsér­tését látta fennforogni és ezért a házasság felbontásánál meg­állapította az asszony vétkességét. ■ ■■ -■' ■ ------------—rid О r s z á g—V ilág Légrády Imre egy ötemeletes házat hagyományozott a Hírlapírók Nyugdíj- intézetének. — Debrecen vagyonát 135 millió pengőre értékelik. — Orosháza adófizetői a várossáalakulás ellen sza­vaztak. — Polgári koncentrációval old­ják meg az osztrák kormányválságot. — Nemzetközi valutakonferencia készül, amelyen Amerika is résztvesz. — A ro­mán kormányt teljesen átszervezik. — Hatvanezer ember vonult el a meggyil­kolt Doumer e’nök ravatala előtt. — ffindenburg unokaöccse« 12 millió dollárt örököltek Amerikából. — Zátonyra fu­tott a; Berengária, az egyik legnagyobb oceánjáró gőzös. — Junius 16-ára ösz- szehivták ,a jóvátételi konferenciát. — Az Egyesült Államok adóssága megkö­zelíti a, 20 milliárd deliért. A kormány naponta 17.5 millió dollárral többet költ, mint amennyit bevesz. — Alfonz spa­nyol exkirályt Marseille kikötőjében megtámadta és inzultálta egy munkás. — A zirci apátság az idén ünnepli meg fennállásának 750 éves jubileumát. — Sztrájkba lépnek május 20-án Románia összes tanárai elmaradt illetményeik mi­att. — A tengerbe zuhant Írország part­jai közelében Reichart amerikai pilóta, aki Amerikából Írországon keresztül Pá­rásba akart repülni. — Szörnyű vihar pusztít két napja órománia területén. — A tejforgalom szabályozásáról rendelet jelent meg a hivatalos lapban- — Az amerikai gyermekekről ujjlenyomatot vé­tetnek a szülők, hogy esetleges elrabol- tatásukkor könnyebben felismerhessék. — Kánikulai meleg van napok óta Pa­risban. — Doumer gyilkosáról minden kétséget kizárton megállapították, hogy kommunista s emellett bigámia miatt is büntetve volt. — 164 öngyilkosságot követtek el április hónapban Budapes­ten. — Megölte apját és megsebesí­tette öccsét egy 13 éves fiú az amerikai Arizonában. — Kétévi börtönre Ítélték egy autó elgázolás miatt Krle Gyula budapesti vil'.amoskalauzt. — Négyhó­napi fogházat kapott Szukics Géza so- mogyszentmiklósi földbirtokos, aki egy végrehajtás alatt megtámadta a községi jegyzőt. — 3000 pengőt találtak a raz- ziázó detektívek egy budapesti koldus­asszony zsebeiben. — Az agrárkérdés­ben fontos tárgyalásokat folytat a mi­nisztertanács. | \ j ; { j

Next

/
Thumbnails
Contents