Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-05-18 / 40. szám

2 oldal Kiskunhalas Hely! Értesítője május IS Pestvármegye alispánjának évnegyedes jelentése sok bajról számol be Sokan forgatták ezen a héten azt a füzetkét, amely a vármegye min­den rendű viszonyáról az alispán évnegyedes jelentését tartalmazza. A jelentés joggal érdekli, mert közelről érinti a gazdaközönséget is. Lássuk tehát mit mond a gazda- daközönség, illetve a pestmegyei me­zőgazdaság jelenlegi sorsáról-helyze- téről az alispán. Ezeket mondja: Az általános mezőgazdasági hely­zet a törvényhatóság területén kielé­gítőnek egyáltalán nem mondható. A múlt évi pusztitó szárazság a tör­pebirtokosokat, a mezőgazdasági munkásokat, sőt a nagybirtokosokat is érzékenyen sújtotta. A gyenge termés s a kereseti lehetőségek hi­ánya miatt a földmives munkásság téli élelmiszer szükségletét nem tud­ta megkeresni s ruházati szükségle­teit pótolni. A mezőgazdák s a mezőgazdasági munkásság élete nehéz, melyet sú­lyosbított azon körülmény is, hogy az őszi árakhoz képest a termények ára nagy emelkedést mutat, ugy- annyira, hogy a gabonaszükséglet és vetőmag beszerzése a tavaszi hóna­pokon súlyos megpróbáltatás elé ál­lította a gazdaközönséget. Az évekkel ezelőtti jobb gazdasá­gi viszonyok — mondja tovább a jelentés — fölébresztették a gazda­osztály állandó földszerzési vágyát. A gazdák hitel-igénybevétellel növel­ni igyekeztek meglévő birtokaikat, abban a reményben, hogy vállalt kötelezettségeiknek eleget tudnak tenni. Ez azonban a két utóbi rossz gazdasági év, valamint a gabona- és jószágárak óriási esése folytán nemcsak hogy nem következett be, hanem ellenkezően hova-tovább vég­romlással fenyegetik a gazdanépet a vétel, a beruházások és a forgótő­ke megszerzése céljából igénybevett bitelek, továbbá a súlyos közterhek s a termelési költségeken alul mara­dó értékesítési lehetőségek. Majd igy folytatódik tovább az al- ispáni beszámoló: A mezőgazdaság válsága, sajnos, súlyos kihatással van a mezőgazda- sági munkásságra is, mert a gaz­daosztály — szűkös körülményei kö­vetkeztében — csak csekély mérték­ben vehet igénybe idegen munka­erőt a most folyó tavaszi és az el­következő nyári munkálatoknál. A főbaj elevenjére is rátapint az alispán, amikor leszögezi az alábbi tényt: A nehéz helyzetet fokozza, hogy a pénzintézetek a hitelnyújtást úgy­szólván teljesen beszüntették s igy kölesön utján sem szerezhető meg a gazdaság viteléhez szükséges pénz­összeg. A jelentésnek igen figyelemremél­tó része az alábbi fejezet is: A közigazgatási helyzet a tör­vényhatóság területén az utóbbi ne­gyedévben nem változott. Nem vál­tozott pénzügyi viszonyok tekinteté­ben sem. A gazdának jövedelme nem volt, anyagi viszonyai tehát nem ja­vultak. Némi enyhülést hozott az árverések felfüggesztése, ám úgy az adósság, mint a kamatterhek meg­maradtak. Az állatárak minimálisak. Borfo­gyasztásban csak a belfogyasztás jö­het számításba. Legtöbb helyen a ta­valyi borok még eladatlanul bever­nek a pincékben. A földet nem ke­resik se bérletre, se vételre. Ezzel szemben a tavaszi munkák újabb befektetéseket, napszámbérebet igé­nyelnek. Ezek előteremtésére kény­telen a kisgazda még meglévő álla­tait is vásárra vinni. Az ebből elő­álló nagy kínálat és kis kereslet ter­mészetesen nagyon leszorítja az ál­latárakat. A tél folyamán nagyon kevés volt a munkaalkalom. Kiváltképpen a szükséget szenvedő mezőgazdasági munkásosztályra nézve volt igen ne­héz a tél, melynek folyamán egye­dül a vármegye inség-gabona-akciója nyújtott a rászorultaknak enyhítést. A tavaszi vetőmagakcióról ezeket mondja az alispán: A kisgazdák körében súlyos gon­dot okozott a tavaszi vetőmag be­szerzése. A földművelésügyi minisz­ter támogatása azonban lényegesen segített ezeken a gondokon. A vetések helyzetéről is beszá­mol a jelentés: Az őszi vetésekben csak nagyon kis mértékben voltak tapasztalhatók fagykárok. A későn beállott tavasz ellenére a néhány csapadékos me­leg nap szép fejlődést idézett elő a vetések állapotában. Árpa és zab csak későn kerülhetett a földbe s igy árpában nem igen várhatunk nagyobb termést. Gyümölcsösökben is későn indult meg a virágzás, azonkívül a monilia s a szokatlanul ’korán előforduló jég­verés is szórványos károkat okozott. Állattenyésztésünk némi vissza­esést mutat, melynek egyedüli oka nehéz gazdasági helyzetünkben ke­reshető. Az alispán utolsó mondatához ok­vetlenül hozzá kell fűznünk ezt a néhány szót: és rétjeink, legelőink elhanyagoltságában! Megölték a kalapácsos gyilkos barátját Csáky László huszonnégyesztendős j kárpitossegéd hétfőre virradó éjsza- I ka egy korcsmában együtt mulatott Dobos Vilmos napszámossal. Később hazamentek Dobos lakására és ott folytatták a mulatozást. Csáky boros fejjel tolakodóan vi­selkedett Dobosnéval szemben, az­után lefeküdt egy ágyra és elaludt. Dobos követ hozott be az udvar­ról és a kődarabbal addig verte Csáky fejét, amíg élet volt benne. A gyilkosság után a rendőrségre ment és följelentette miagát. A meggyilkolt Csáky, pár eszten­dővel ezelőtt egy kommunista ügy­ben szerepelt, amikor Fischl Frigyessel, a kalapácsos gyilkossal együtt bolsevista szer­vezkedést folytatott Kecskemé­ten és buraijaival fel akarta robbantani a főispán lakását. Akkoriban elitél­ték s csak nemrégiben szabadult ki. I Halasi hetedikes diák nyerte meg közel ezer pályázó közül a rádió irodalmi pályá­zatának első diját A rádió nemrégiben irodalmi pá- i lyadijat tűzött ki annak a megjutal- J mazására, aki legszebben és legte­hetségesebben megirja a következő í tételt: »Magyar karácsony 1931-ben.« i A téma igen hálás anyag a kidol- I gozásra, mai elesettségünkben és 1 azt közel ezren pályázták meg az I egész országból, sőt pályázatok ér­keztek be külföldről, megszállt terü­letről 'is. Az irodalmi pályázat bíráló zsűrije igen szigorú ros­tén eresztette át a beérkezett pályamunkákat és annál kitüníe- több, mint örömmel értesülünk. hogy az első dijat Szlivfca János, a halasi reálgimnázium 7-ik osz- / tályos diákja nyerte meg. Szlivka János neve nem ismeretlen Halason, már fiatal korában ki­tűnt tehetséges munkálkodásaival és őt, jóval az irodalmi pályadijkitünte- tés előtt felfedezte már hittanára Ba- ranyi László, aki szeretettel biztatta és egyengette azt az utat, amely moist ilyen kitüntető állomáshoz ér­kezett. Szlivka János hetedikes diák kétségtelenül ígé­rete a magyar irodalomnak. M—y. Országos mozgalmat indít az iparosság a még megoldatlan iparoskivánságok teljesítéséért A vidéki iparosság élénk részvéte ' mellett ülést tartott Budapesten az Ipartestületek Országos Szövetségé­nek nagyválasztmánya. Az érdekes elnöki megnyitó után ismertették az IPOSz. feliratát, amelyet a még tel­jesítetlen iparoskivánságok ügyében a miniszterelnökhöz és a kereskedel­mi miniszterhez intézett. Kimondták, hogy az ipartestületi reformról és a központi szervről al- kötött törvényben, az ipartestületi , székházakat terhelő adósságok kon­vertálásában, az 1922. évi XII. tc.-el kapcsolatos kiegészítő rendelet ki­adásában, továbbá a tanonclétszám korlátozásában, nemkülönben a szegödményes iparosok tanonctartási jogáról in­tézkedő rendsietek kiadásában és több kisebb rendelkezés mégha- i zalaiéban az iparosság kétségtelen jóakaratot lát a kormányzat részéről. Tudja azt is, hogy más kérdésekben is foly­nak részben előkészítő, részben be­fejező munkálatok, mégis felhívják a kormány figyelmét arra, hogy az elintézetlen iparos kívánságok ügyét immár nem lehet tovább halogatni, ha meg akarják aka­dályozni, hogy az iparosság leg­szélesebb rétegei végleg el ne pusztuljanak. Biztosítani kell azért az ülésen el­fogadott határozat szerint az iparos­ság részére a még meglévő munka- alkalmakat s ennek módja a közszál- litási szabályzat megfelelő átalakí­tása az illegitim versenyt támasz­tó közüzemek leépítése, az export lehetőségek kihasználása, megfelelő kereskedelmi szerződések kötése és a kontárkérdés gyökeres rendezése. Д kartelltörvény és az árelemeziő • bizottság munkájának felhaszná­lásával és bizonyos adókedvez­mények létesítésével meg kell indítani az építkezéseket. A kisipari hitelt olcsóbbá, könnyeb­ben hozzáférhetővé és hosszabb le­járatúvá kell tenni. A Külkereske­delmi Intézethez hasonlóan meg kell alkotni a kisipari exportszervet is, amely kikutatja a kisipari export- lehetőségeket. Rendezni kell az adókérdést, ki kell terjeszteni a fázisrendszert, a kisegzisztenciákat mentesíteni kell a forgalmiadó alól. Revízió alá kell venni a jelenlegi adókat, könnyíteni kell az ÓTI ter­heket s itt, amint ez* már régeb­ben is meg volt, a kézmüvesiparo- sok járulékkulcsát alacsonyabban kell megállapítani a gyáriparénál. Fel kell függeszteni az aggkori biztosítás in­tézményét is. Végül az Orsz. Ipar­tanács mellé meg kell szervezni a kisipari bizottságot, meg kell alkot­ni az építőipari törvényt, el kell határolni a háziipart a képesített iparoktól, szabályozni kell a háza­lás és a vándoripar ügyét, az egész vásári rendtartást, valamint a ta- noncoktatást is szakszerű alapokra kell helyezni. Elhatározta a nagyválasztmány, hogy a fenti értelemben felterjesz­tést intéz a kormányhoz. Egyúttal kimondták, hogy hasonló értelmű ha­tározathozatalra hívják fei a vidé­ki ipartestületeket is. Csődöt mondott a csődeljárás Régi panaszuk a hitelezőknek, hogy az érvényben lévő csődeljárás revízióra szorul. Voltak is megbeszélések az egész csődtörvény reformjára vonatko­zólag, de a közbejött események ezt a kérdést leszorították a napirendről. Most néhány tekintélyes cég a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamarához intézett beadványt, amelyben kifejti, hogy a hitelezők szempontjából sürgős szükség lenne aiz 1881. évi csődtörvény legalább bizonyos részének módosítá­sára. Az ebietek túlnyomó részében a hite­lezők a csődeljárás során semmit sem kapnak és csak szórványosan jutnak hozzá 5—6 százalékos kvótához. Különösen súlyos panasz, hogy a csődtörvény lehetőséget nyújt megtáma­dási percelere, amelyek még a minimális kvótákkal! rendelkezést is megakadá­lyozzák. Eredetileg az volt a törvényhozás intenciója, hogy az egyenlő igazságos elbánás érvényesüljön és egyik hitelező se részesüljön előnyben a másik rovására. A gyakorlatban azonban a megtáma­dási perek azt eredményezik, hogy a hitelező hat hónapig teljes bizonytalan­ságban van, vájjon az a pénz, amely hozzá befolyt, tényleg az övé marad-e, vagy pedig azt vissza kell fizetnie. A kényszeregyezségí jog analógiájára legfeljebb két hónapra kell majd csök­kenteni ezt a hat hónapos időt. i És erre a kormánynak a kivételes ren­delkezések folytán rendeleti utón is módja van. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát kérték fel most, hogy tegyen előterjesztést a csődtörvény eme sérelmes intézkedéseinek megváltoztatá­sára. Il Vaséi Fiilé Sport és vigjá főszere CSEHO SOM ni. A sz (az

Next

/
Thumbnails
Contents