Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-13 / 4. szám

4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője január 13 HALASI EMLÉKEK Hajagos István A bárkái szilajménesnél volt számadó valamikor az ötvenes években Hajagos István. Talpig becsületes, vagyonos em­ber volt, de nem; is számolt soha a kezére bízott csikók bőrével. A pász- torvilág akkori elejeivel sem állt össze­köttetésben, ami nagy baj volt abban az időben, mert az ilyen számadóra »ki­mondták a többiek á sentenciát«, meg­lopkodták, úgyhogy a legnagyobb erőfe­szítés dacára is az ilyen »kihuzós« szám­adók egy-kettőre tönkrementek. így járt Hajagos István is, pedig az emberek legderekabbjából és legelejéből való volt. • ; . *• Halasra gyakran hazajárt. Kimenőben az Ürgés korcsmába rendesen betért. Lovát ilyenkor a bitófához kötötte. Egyszfer is, amint a sánta Zsiga cigány prímás húzta neki, — táncra perdült, ujjaival esetlege tett s egyre azt hajto­gatta: »Szilaj csikós számadó mulat!« — Majd megszelídülsz te! — súgta a fülébe sánta Zsiga. Kár, hogy jóslása hamar beteljiesedett. . > i , '1* Egyszer az Ürgés mellett halad el Biró Áron pusztázó csendbiztos két le­gényével. A csend'biztos kérdi a »figye­lő« csárdabe’.i »szömély«-től: — Kié ez a szép nyári fekete nyerges ló ott a bitófánál? — Hajagos István harkai csikós szám­adóé! — mondja a szömély. Erre a »vármegye« tovább ment. Hajagos meghallván a nő szavait, ki­lépett az ivóból äz udvarra s kérdőre vonta; — Miért neveztél engöm csikós szám­adónak? . — Hál úgy tudom, hogy csikós száml­adó kigyelmed! — Én Szilajcsikós számadó vagyok! Tudd mög! — szólt neki feddö’.eg Ha­jagos. ■ ■ j • * i j : i ; ']■: j Egyszer az Ürgésben lebzselő emberek újságolják neki, hogy az itt állomásozó polák katonáknak egy kegyetlen tisztjük van, ki a vásártéren a gyakorlatozások alkalmával üti-veri a legénységét. Ezt jól megjegyezte Hajagos István s figyelt. Kisvártatva látja ám, hogy a polák gyalogságot vezeti a tisztjük a vásár­térre lóháton. Aztán elkezdi őket ugrál­tatni, majd hol egyiket, hol a másikat kard lapozza. Hajagos erre jó hátaslovát előrántotta, a tetejébe s vágtatott a polák tiszthez s ciromustorral közvetlen közéiről el­kezdte vagdosni úgy, hogy az arcát is több helyen kihasogatta az ustorcsapás- sal. Aztán, mint aki dolgát jól végezte^ hátas lován elvágtatott Harka felé. A polák katonák szájtátva bámulták a virtuskodó magyar pásztort s rejtett örömmel tétlenül és tehetetlenül álltak a tett színhelyén. Csak arra tettek figyel­mesebbek, mikor a vágtató magyar hátra kiáltott a darutollas kalap alól: — Szilajcsikós számadó vagyok! A hős magyar Boldogult Farkas Imre ur temetésén vörös borgyubőr darudübögőben jelent meg I. A kucsmájához pedig egy egész Vadludszárny volt tűzve. Az amúgy is daliás termetű I. igy egy fejjel na­gyobbnak látszott másoknál. A gyásztisztességtévők közt volt I. me­nyecske leánya is, ki megpillantván a háttérben álló különös öltözetű magyart, azt kérdi egy mellette állótól: Ugyan ki laz, a hős magyar ott a háttérben? — Hát a tulajdon édesapja! — vála­szolt a kérdezett. Laci gyerek — Mit szoktál te otthon csinálni Laci­kám? — kérdi az öt éves Laci gyerektől Csonka Mihályné. — Mindönt, amit nem engednek! — felelt a gyermek. — Hát mit nem, engednek kicsim? — Semmit se, amit én akarok! Katonáéknál KuHstye körül (1914. okt.) már nem maga volt a baka, Vakaródzás közben azt mondja egy halasi honvéd cimborájá­nak: — Csak az nemi fér a fejembe hall­játok, hogy Ferencz Jóska hogy adhatta ilyen soknak ezt az egy öltöző komisz ruhát!? Cz. L. Csütörtökön tárgyalja a kalocsai törvényszék a soltvadkerti gyilkosságot Az elmúlt hónapokban borzalmas gyil­kosság történt Soltvadkerten. Klam Sá- muelné soltvadkerti asszony fia segítsé­gével kegyetlen módon meggyilkolta fér­jét. A kalocsai törvényszék az ügyben a főtárgyalást kitűzte és azt f. hó 14-én, csütörtökön tartják meg Soltvadkerten a községházán. A törvényszék tekintettel a sok tanúra, Soltvadkertre kiszól és ott hoz ítéletet a férjgyiíkos asszony ügyében. isméi felélénkült a mozgalom az önálló majsai Járásbíróság ügyében Az önálló majsai járásbíróság iránt megindított mozgalom most ismét felélénkült Mint Majsáról írják, a kecskeméti ügyvédi kamara sürgette Majsának a félegyházi járásbiróság- hoz való csatolását. Ebben az ügy­ben átiratot küldött a kamara Majsa községhez is. A majsai képviselő­testület most tárgyalta az ügyet és lelkesedéssel csatlakozott az akció­hoz. Hangsúlyozza azonban a ha­tározat, hogy Majsa legfőbb vágya az önálló járásbiróság, amely tör- vényszékileg 'természetesen Kecske­méthez tartoznék. Ezzel az üggyel kapcsolatban Ko- máromy Mihály főjegyző és Terbe István községi bíró vezetésével Maj­sa község küldöttsége tisztelgett Zi- may Károly polgármesternél, akit arra kértek, hogy támogassa a köz­ség önálló járásbiróság iránti kérel­mét, amit most újólag beadnak a minisztériumhoz. A polgármester válaszábaan ígéretet tett a kérés tá­mogatására. Félegyháza Kömpöc, Pálos és Majsajakabszállás vsszacsato- lását kéri Félegyháza legutóbbi képviselőtes­tületi ülésén a fentiekkel kapcsolat­ban bemutatták a kecskeméti ügyvédi kamara átiratát. Ugyanis a kecske­méti ügyvédi kamara a gyakorlat alapján beigazoltnak látja, hogy Pá­los, Kömpöc és Majsajakabszállás a kiskunfélegyházi járásbíróságtól, illet­ve a kecskeméti törvényszéktől nem csatolható el, igy azok visszacsato­lását kérik. A képviselőtestület meg­bízta a polgármestert, hogy a felter­jesztést hasonló értelemben tegye meg. Érdekes számadatok Halas város közfogyasztásáról Mennyi húst evett meg Halas város közönsége az elmúlt évben ? A mai gazdasági viszonyok közt valóban nem érdektelen megtekinte­ni azt a kimutatást, amely arról szól, hogy mennyi húst fogyasztott az el­múlt évben Halas város közönsége. Ez a statisztika nem száraz száma­datok jelentőségével bir csupán, ha­nem érdekes szemléltetője annak, hogy a húsfogyasztás, ha csökken is, mégsem olyan mértékben, hogy a látszat az volna, mintha a város lakossága a helyzetnél fogva na­gyobb arányokban tartózkodna a husevéstől. Ez az itt közölt kimutatás termé­szetesen nem fedi hü képét a teljes húsfogyasztásnak, mert hiszen sok baromfit vágnak le, ezenkívül ma­gánházaknál sertéseket ölnek, ezek az adatok persze ebből a kimutatás­ból hiányoznak. Az 1931. évi adatok szerint Halason korlátlan fogyasztásra levágtak összesen 286 szarvas- marhát, 597 borjut, 3133 juhot, 1173 bárányt, 1793 sertést, 60 malacot. Hatósági husszék utján kimérlek 1 szarvasmarhát. A fogyasztástól ezen­kívül elvontak 3 juhot és 2 sertést. Kényszervágáskor levágtak összesen 22 szarvasmarhát, 1 borjut és 91 sertést. Ebből korlátlan fogyasz­tásra bocsájtottak 9 szarvasmarhát, 1 borjut és 11 sertést. Hatósági hus­szék utján kimértek 7 szarvasmarhát és 68 sertést. A fogyasztástól elvon­tak 6 szarvasmarhát és 12 sertést. Ezzel szemben nem érdektelen, ha megnézzük, hogy az ®zt megelőző 1930-as évben, hogyan alakult a húsfo­gyasztás. 1930- ban levágtak összesen 4 bikát, 28 ökröt, 332 szarvasmarhát (tehe­net), 7 tinót, 14 üszőt, 571 borjut, 3504 juhot, 1041 bárányt, 3 kecskét, 1882 sertést és 38 malacot. Mint lát­juk ebből a kimutatásból 1930-ban a főbb husfogyasztási cikkeknél szar­vasmarhánál és juhnál nagyobb a fogyasztás, mint az elmúlt évben és több más állatnál is több volt a fo­gyasztás. ÉS MIT IVOTT Я VAROS KÖZÖNSÉGE? A húsfogyasztással magyar he­lyen szorosan összefügg az italfo­gyasztás is. Itt nem tudtunk másra bukkanni, mint arra az adónemre, amit ita­lok után fizetnek az emberek, de ebből is képet lehet nyerni arról, hogy milyen mértékű volt a fogyasztás hozzávetőleg. Ennek a kimutatásnak a számada­tai szerint a szőlőbirtokosok Halason 1931- ben kamraváltsáigban befizettek 58 ezer 60 pengőt, saját termelők, akiknek nincs kamraváltságuk befi­zettek 1518 pengőt, korcsmárosok fogyasztási adóban befizettek össze­sen 21 ezer 165‘pengőt. Italmérési illeték címén befolyt 11 ezer 982 pengő. Söradóban befolyt 4901 pengő, szeszadóban 919 pengő. A fogyasztási adóhivatalban meg­tudtuk ezenkívül, hogy vigalmiadó­ban 1015 pengő folyt be, mig vá­sári és piaci helypénzben az elmúlt évben 42 ezer 473 pengő. Megszűnt a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének halasi fiókja A köztisztviselők fogyasztási szö­vetkezetének halasi fiókja megszűnt. Ennek ellenére a helyiségben tovább­ra is megmarad aiz üzlet magánkéz­ben. A megszűnéssel kapcsolatban a következő híradást kaptuk: — A magyar közszolgálati alkalmazot­tak egyetemes érdeke megköveteli, hogy a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási; Szövetkezete csak olyan fiókárudákat tartson fenn, amelyek minden tekintet­ben versenyképesek és a közszolgálati alkalmazottak érdekeit valóban szolgál­ják. A szövetkezet vezetősége az el­múlt évben szövetkezeti propaganda elő­adás utján kísérletet tett aziránt, hogy a már akkor sem egészen megfelelő áru- dák forgalmát és helyzetét megjavítsa. Miután azonban a megtett intézkedések dacára sem értük el a mellőzhetetlenül szükséges eredményt, ennélfogva ügy­vezetőségünk arra az elhatározásra ju­tott, hogy a nemi megfelelően működő árudákat megszünteti, nehogy azok a jó árudák működését befolyásolják. Ezen okból a szövetkezet ügyvezetősége kénytelen volt a kiskunhalasi fiókáruda működését f. hó 5-iki hatállyal meg­szüntetni. Nagyszabásúnak Ígérkezik a halasi gazdanap A gazdanap időpontját még nem állapították meg Vasárnap délelőtt a városházán ér­tekezlet volt dr. Gesztelyi Nagy László felhívása folytán a halasi gaz­danap részleteinek megbeszélése ügyében. Az értekezleten a gazda­közönség vezető tagjai részéről töb­ben vettek részt. Az értekezlet véglegesen nem dön­tött a kérdésben és a gazdanap prog- rammját és határidejét a január 20-án összeülő szükebb értekezlet állapítja meg. Az értekezleten azt már elhatároz­ták, hogy a gazdanapra nemcsak a halasi gazdáikat, de a környékbeli gazdaközönséget is bevonják. A gazdanap minden politikától mentesen gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. ]jj [ Az értekezleten a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara részéről Töl­gyes Árpád titkár vett részt. Vadmacskát löltek Kecskemét határában A kecskemétkörnyéki tiszaparti fü­zesekben vasárnap, amikor Horváth János vadőr délután kerülő útját vé­gezte, egy állat nyomaira bukkant. A nyomok egy lyukhoz vezettek. Horváth azt hitte, hogy rókalyuk és elhatározta, hogy zsákmányul ejti a vadat. Felment egy fára, mikor meglátta egyetlen lövéssel leteritette. A városban azután megállapították, hogy a vadőr vadmacskát lőtt, amely az Alföldön igen ritkái — Vass Vince dr. enyingi ref. lelkész lesz Muraközy Gyula nlóda? Nagy fel­tűnést keltő hivadásban írták meg a kecskeméti újságok, hogy Muraközy Gyula ref. lelkész április elsejére válik meg kecskeméti lelkészségétől. Utódjára vonatkozólag a, legutóbbi két nap alatt beható megbeszélések folytak s a ref. egyháztól vett értesülésük szerint mind erősebben alakul ki az a kívánság, hogy a Muraközy Gyula távozásával megüre­sedő lelkészt állásra Vass Vincaa dr. enyingi ref. lelkész nyerjen egyhangú meghívást. - [ LlUUbdÉ

Next

/
Thumbnails
Contents