Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-27 / 34. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője április 27 Közéleti tisztaság Hozzászólás Hegedűs Kálmán tanulmányához Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő, a! magyar politikai élet e fémjelzett értéke és nemesveretü egyéni- nisége feltűnést keltő tanulmányt irt a Magyar Szemle egyik legutóbbi számában >A törvényhozó összeférhetetlensége« címmel. A tanulmány külön füzetben is megjelent, miután annak eszmei tartalma, klasszikus filozófiai vonalvezetése, kristálytiszta1 és bölcsességtől sugárzó dialektikája, valamint reflektoréles kritikai szemlélete olyan közkincesé avatják ez Írást, amelyet minden politikus és minden laikus egyaránt haszonnal forgathat. Hegedűs Kálmánnak ez a mestermüve páratlan logikával szövi meg előttünk a jó politika és a jó politikus fogalmának alapvető lényegét, kiindulva abból az egész magyar közéletet átitatott balhitből, hogy a politikában lazábbak az erkölcsök s hogy politikai téren szabadabb a1 járás görbe utakon, mint az éietsikok egyéb felületén. Ám nagy tévedés az, mondja Hegedűs, ha nálunk lenézik a politikai élet erkölcsi értékét azzal, hogy lebecsülik az erkölcs politikai hatását. A Macehiavel- 1 izmus, melyet a politikai eszközök iránt való közömbösség tanának is nevezhetünk, csak kivételes jelenség leheí egy- egy nemzet életében s nálunk meg éppenséggel ez a szisztéma lenne legalkai- matlanabb eszköz a közélet irányítására. A magyar nép nyílt, egyenes és becsületes — szegezi, Sa a: tényt Hegedűs —- és a vezetőitől is elvárja, hogy azok legyenek, noha tréfásan úri huncutságnak nevezi a politikát. Tehát a nyíltság, az egyenesség és a' becsületesség az a három determináns, amely a jó politikus és a jó politika lényegét meghatározza. Ezen a tézisen gördül és szövődik tovább a remek felépítésű tanulmány és jut el ahhoz a konklúzióhoz, hogy a közvélemény erkölcsi ereje s ezen erőnek egyre növekvő nyomása most már radikális tettekre sarkalja a politika irányitóit — a politika látszólagos vagy válságos erkölcsi szeplöinek eltüntetésére1. Ilyen erkölcsi foltnak látja a közvéle- lemény a képviselői összeférhetetlgnségi bíráskodás mai rendszerét is, amely a független bíróság helyett parlamenti bizottság kezébe helyezte az összeférhetetlenségi esetek eldöntését, amire pedig joggal mutathat reá a lelkiismeret aggálya, miután enné! a bíráskodási rendszerűéi bíró és fél egyszemélyben találkoz- hdtik és, sajnos, találkozik is. Hogy lényeges reformra szorul az ösz- szíeférhetetlenségi bíráskodás, azt régtől fogva érzi már úgy a politikai, mint a laikus közeiét. 1848 óta pillanatra sémi szűnt meg a törekvés, hogy az erkölcsi tisztaság jegyében és közmegnyugvásra oldják meg ezt a kényes és nehéz kérdést. Most megint megszületett egy nagyszabású uj törvényjavaslat, amely megreformálni kivánja a képviselői összeférhetetlenségi Ítélkezést. A javaslat azonban nem, tudja áttörni, az eddigi rendszer korhadt falait s nem: viszi helyes vágányra a nyilvánvalóan helytelen szisztémát. A birói keret az uj javaslatban is ugyanaz, mint a megreformálandó törvényben: azaz itt is parlamenti bizottság — bírák és felek egyszemélyben j—< Ítélkezik. 4 Kézenfekvő tehát a végkonkluzió, amely az alábbi, javaslatot emelné törvényerőre: »A bíráskodást az országgyűlés minden tagja felett: helyzete vagy mányprogrammok szerint a magyar földi terhei rendezendök lennének. Néhány hónap választ el az aratástól, melynek eredményétől sokan gazdasági életünk jelentős megkönnyebbülését várják. A gazdák körében érthető izgalmat okoznak azok a nyilatkozatok, mélyek szerint az árverések felfüggesztése nem hosszabbítható meg, mert az a hitelélet tönkretételét jelentené. E kérdésekről alkalmunk volt komoly mezőgazdákkal beszélnünk, a kik ismerik az eladósodás ügyével összefüggő kérdéseket. Véleményük szerint a földbirtok igen komoly terhek alatt küzködik és nem látja a kiutat, mely válságos helyzetéből konszolidáltabb irány felé vezet. Statisztikai adatok az eladósodás mérvére sokfélék vannak forgalomban. Minden statisztikai adat dacára kétségtelen tény az, hogy a magyar birtokos osztály minden kategóriája elvesztette fogyasztóképességét és a speciális magyar válságnak gyökere épen a nagy tömegek fogyasztóképességének teljesen leredukált voltában keresendő. A statisztikai adatok nem szólnak arról, hogy a magyar föld milyen értékelése mellett vették fel a gazdák kölesöneiket. Nem szólnak arról, hogy amilyen rentábilisnak mutatkozott a megtermelés, midőn a magyar gazda állami akciókkal támogatva arra határozta el magát, hogy hitelbe traktort, műtrágyát vásároljon. Nem beszélek arról, mi volt a sertés ára akkor, midőn a hizlalási kölcsönök folyósittattak és nem kerültek nyilvánosságra adatok arra vonatkozóan, hogy az akció-hitelek hány százaléka fizettetett vissza. Az iparosnak nincs mit dolgoznia, a kereskedőnek nincs kinek eladnia és a szabadfoglalkozású intel- lektuellek valósággal légüres térben próbálkoznak egyik napról a másik napra a legegyeszerübb életükhöz levegőt szerezni. Szomorú és megdöbbentő ügyről | beszélnek napok óta Halason és kü- j Ionosén fantasztikus hírek terjedtek el arról a vizsgálatról, amelyet a napokban a kultuszminisztérium kiküldött bizottsága tartott az áll. polgári fiúiskolában, amelynek eredményeké- pen felfüggesztették állásától Kárpáti Elemért, az iskola igazgatóját. A városszerte nagy port fölvert í ügyről munkatársunk a következö- I két jelenti. í Az elmúlt napokban a kultuszmi- I misztérium számvevősége részéről bizottság szállt ki Halasra és a pol- | gári fiúiskolában váratlan és meg- lepetésszerü rovanesolást végzett. A bizottság a rovanesolást hat esztendőre az iskola alapítási évétől 1926-ra visszamenőleg végezte el és már az első órákban nyilvánvalóvá vált, ♦ magatartása összeegyeztethető нс az országgyűlési tagsággal — a magyar királyi közigazgatási bíróság öttagú tanácsban gyakorolja.« meg a földbirtok azokkal a terhekkel, melyek nem az adósságokból eredően nyomják. Kétségtelennek látszik azonban, hogy a mai gabonaárak s mezőgazdasági termények exportlehetőségei mellett a földbirtok adósságait törleszteni, vagy csak annak kamatait is a mai kamatláb mellett megfizetni nem tudja. Nem tudjuk elképzelni, hogy az eladósodott birtokos helyére uj birtokos kerülne, vagy kerülhetne, kinek munkássága a hitelező szempontjából kívánatosabb volna a réginél. Állításunknál a magyar közép- és kisbirtokokra gondolunk. Épen az a középbirtokos, aki belterjesen igyekezett gazdálkodni, ki többtermelésre törekedett, ki minőségi termelést ambicionált, feltétlenül olyan terheket vett magára, melyektől szabadulnia a mai viszonyok között lehetetlen. Az Országos Földteherrendezö bizottsághoz közel húszezer birtokos fordult azzal a kérelmével, hogy adósságait rendezze. A teherrende- zési eljárás kb. 14.000 birtokos ügyében elrendeltetett. Akik a rendezést eredménytelenül kérték, 1932 október 31-ig moratóriumot élveznek. A földié bérrendezés moratórium elrendelésével egy lépéssel sem jutott előbbre, mert az elrendelés ténye mást nem jelent, mint azt, hogy árverést a rendezés körébe vont ingatlanokra 1932 október 31-ig foga- natositani nem lehet. Általánosságban az a helyzet tehát, hogy a földbirtok 1932 október 31-ig oly értelmű moratóriumot élvez, hogy a földbirtokra árverés ez időpontig nem tartható. Egész bizonyos, hogy igen nagy pénzügyi érdek, hogy a földbirtoknak tiletnyujtott intézmények követeléseikhez jussanak. Legalább ily határozottsággal állíthatjuk azonban, hogy épen olyan komoly gazdasági érdek a földbirtok terheinek oly módon való rendezése, mely nem jár a gazdatársadalom tönkrejutásával. hogy nem a szokásos sablonos vizsgálatról van szó, hanem egészen rendkívüli számvevőségi nyomozásról. Ezt az azután következett események és a vizsgálat adatai is igazolták. A vizsgáló bizottság elsősorban is a tandijak ügyét vette elő. Itt megállapítást nyert az, hogy bár a tandíj 46 pengő, az igazgató különböző címeken közel 70 pengőre tornásztat- ta fel ezeket a dijakat, de természetesen csak a legális tandijat könyvelte el, míg a fennmaradó összeget magának tartotta meg. Van még más dolog is. Szigorúan elő van írva, hogy milyen gyereknek és milyen körülmények közt van joga tandíj mentességet kérni, de ezt a tandijmentességet az igazgató szerint minden évben csak jelentéktelen százalék kapta meg a jogosultak közül, holott a valóságban mindenki megkapta, akinek erre jogcíme volt. Az igazgató úgy segített magán, hogy valamennyinek beírta a hivatalos könyvekbe a tandijmentességet, ugyanakkor pedig a tanulóknak azt mondotta, hogy ezt a tandijmentességet nem kapták meg és beszedte tőlük a tandijat, amit természetesen szintén magának tartott meg. Az igazgató ейеп egyre jobban szaporodtak a terhelő adatok és ennek arányában vesztette önuralmát Kárpáti igazgató, mert közben közel 1800 pengő sikkasztást be is ismert, a többi hiányra vonatkozólag pedig a kihallgatások és a vizsgálat során jöttök rá. Kiderült a vizsgálat alatt, hogy sem a tanári könyvtár, sem pedig az ifjúsági könytár nem volt az iskolában és ahoz hozzájutni nem lehetett, holott ez a könyvtár az egész iskolai használatára volt szánva. Ez úgy történt, hogy a könyvtárat az igazgató a lakásán tartotta, az egyik lakásbe- rendlezési bútordarabja volt. Ezeket a könyveket a diákok egész nap hordták vissza a vizsgálóbizottság rendelkezésére az igazgató lakásáról az iskolába, de ennek a könyvtárnak leltára sincs, igy azt sem lehetett megállapítani, hogy mennyi hiányzik a könyvekből. A kiskunhalasi vizsgálat eredménye szerint hatezer pengő az elsikkasztott pénzek összege, de ez minden valószínűség szerint még emelkedni fog, mert a vizsgálat még javában tart és folytonosan újabb és újabb szabálytalanságok bukkannak felszínre. A vizsgálatot vezető közegek még szombaton felterjesztették az eddig felmerült adatokat a kultuszminisztériumnak, ahonnan már meg is érkezett a válasz, hogy az igazgatót állásától felfüggesztették és az igazgatói teendőkkel Henni Aladár tanárt bízták meg. A további vizsgálattól, még újabb adatokat várnak a beavatottak. О r s z á g—V i 1 á g Borzalmas nyomorúság, forradalmi nyugtalanság és trónválság van Jugoszláviában. — Gereblyével agyonverte keresztapját egy fiatal gazda Szil községben, akit örökösévé tett a gyermektelen idős ember. — A békerevizió lehetőségéről beszélt Herriot volt francia miniszterelnök a választói előtt. — Csák Károly képviselő meghalt. — 200 tanító tüntetett Romániában, mert 5 hónapja, nem kaptak fizetést. — Görögország letért az aranyalapról. — Megkezdték iái nagy jóvátéteü konferencia előmunkálatait. — Katonai fegyvereket topott egy gyönki gazda. — Hatvanezer pengős útépítési segélyt kapott Baranyamegye. — Anyagi bajai miatt öngyilkos lett Bach- ráthy Ferenc dr. újpesti, ügyvéd. — A pénzforgalom korlátozása halálos veL széllyel fenyegeti a nemzetközi kereskedelmet. — Megszavazta a képviselőház a felhatalmazási törvényjavaslatot. — Lényegesen csökkentette a kormány az állami üzemek költségvetési kiadásait. — Húszezer pengőről tizenötezerre csökkentette a földművelésügyi miniszter a szegedi fakertészek támogatását. — Miskolcról és Bajáról is indítanak Szegedre filléres gyorsvonatokat. — Junius 5 és 13-a között lesznek a középiskolákban a vizsgák. — A nyár folyamán megkezdik a szegedi móravár-osi katolikus templom felépítését. — önkéntes adózást akarnak bevezetni Debrecenben a szülészet megmentésére. — A teljes gyógyulás utján van Ottó királyfi. Már csak egy fálávig tart a lilitakarmoratúriosi Benne vagyunk annak a gazdasági évnek kellő közepében, melyben korNagy kérdés, miképen birkózik Váratlan vizsgálatot tartott a kultuszminisztérium a Polgári Fiúiskolában és felfüggesztette állásától Kárpáti igazgatót Értesít got, Vasárr óráig vendég az Ipa melyr hívom Bére: oki. Ti értesít sárló hogy jus 1* 1 sz. zsef t drogéi 1; Fő tő hogy telt ■ igény ban, i is föl ben hogy mindi temér hassa radt mény 1! fogo Süt kizár A r SZÍV kén kivi Záb Cl I a g Gur sérv rág, 1 ál (1 irrig talpl renc iról
