Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-20 / 32. szám
4 Kiskunhalas Helyi Értesítő)« április 20 HALASI EMLÉKEK KATONA DOLGOK. A boszniai okkupáció idejében a 38-ik Mollináry ezred egyik századánál iskolát tart Zsorzsabeck főhadnagy, — ellenséges földön. Rutot kommandiroz, aztán azt kérdi a század dobosától, aki halasi ember volt: — Te szamár dobos! Mit csinálnál, hogy ha téged mars közben egy freivilliges, puskatusával oldalba bökne? A dobos a kérdésre igy felelt: — Ergreifolnék s a rückvärts frontját direkciómnak kiszömölve, rota, társaimmal együtt addig csináltatnám vele a zur und für gelengsübungot, mig odafönnt a mennybéli vártán lévő inspekciós tiszt ezt nem; kommandirozná, hogy: Halt! j*!ft| |«|ff| i*|«| ■ щ ч{к| ; |'" Az okkupáció után a kecskeméti 8-ik huszárezred a stokerói laktanyába vonult. (Innen a népdal: Hallottad-e hírét Hires Tokerónak, Hát a benne lévő Egyes áristomnak...) A 3-ik század egyik szakácsa megunván a folytonos szekirozást, amit vele a konyhát vizsgáló orvosok elkövettek, — maródit jelentett és spitályba ment. Helyét az ezred legnagyobb ezermesterével H.-val töltötték be, ki mindjárt az első napon petékét csinált. Sürü babot főzött s az első szakasz két papucsát, melyben a legénység éjszakának idején kijárkált, — belelopta a babcsuszpeizba, ahol azok rongyokra szét főttek. Délben megjelent az orvos s végig vizsgálván a fazekakat, a 3-ik század menázsiját találta a íegizletesebbnek, — amit H. főzött. Egy kis vállveregetéssel ki is tüntette mindjárt az uj szakácsot, ki ettől kezdve a legjobb szakács hírében állott s kevés hijján majdnem a tiszti étkezdére került. BETEGÁGYON. Násznagyoskodó beteg vén kollégájához ment látogatóba a már szintén hajlott idejű Göllér Sándor. Beteg cimborája részére egy kis jó vörösbort is vitt magával a legbelső hordóból. — Igyál kedves komám! A magam szűrése ám! Ott termett a Szentpétery nyároson fölül! Tudod, hogy Halason ott teröm a legjobb bor! — Innék is én, de nem vöszi ám! — No de mégis! Hát csak ne a sírásók igyák mög! így sem kellett a beteg cimborának. A RÁDIÓNÁL. Igen szorgalmas rádióhallgatók a felszegen D.-né, meg a lakóasszonya a sürü felszegen. f Egyszer átszól a kagylón D.-néhez a lakója: — Hallgatja-e D.-né1 asszony?! Másnap dicsekedve mondja lakójának D.-né: — Én rám mög rám szóltak az éjjel! Nem is tudtam, hogy Pestön is tudják д nevemet! A VEN STRAZSA. — Ugyan hun kuncsorgott kend ennyi ideig? — kérdi a felesége az iUuminált állapotban hazatérő éjjeli strázsától, aki egynapi szabadságom' volt. A strázsa meg elkezdi dalolni: Ne haragudj feleségem, ha látod, Hogy énnekem ez a jó bor megártott. Felesége erre még jobban korholja. — Hiszen még csak tiz óra! — szabadkozik a strázsa. — Nem hallja kend, hogy már egyet fuj (t. i. a strázsák éjfél után 1-től 2 óráig egyet dudáltak). — Hát a nullát nem fujhatja hozzá! — felelt a vén salabakter. RADAY ELŐTT. K. halasi hamispasszus Írótól azt kérdezték Rádaynáh — Tud kend-e írni? — Ha nem, tudnék, nem volnék most itt! — felelte K. Erre tollat, tintát, papirost tettek elé s megparancsolták neki, hogy mit írjon. K. ekkor igy szólt ki a bajusza aló!: — Egy pennával imi uraim, nem tuA szomszédos Majsa községben újabban egy furcsa és különös ba- bonaságon ütött rajta a csendőrség és mint érdekességet könyvelhetjük el, hogy ez a babonaság Majsán már hosszú idő óta dívik és senkinek sem jutott eszébe leleplezni azokat. A majsai sajtó úgy emlékszik meg erről az eseményről, hogy még mindig a középkorba illők ezek az esetek, mi ezzel szemben vagyunk any- nyira bátrak, hogy a szellemi szegénység számlájára könyveljük el azokat az eseteket, amelyeket alább közlünk majsai tudósítónk jelentéseiből. Az eset előzményei visszanyúlnak az esztendő elejére, amikor is az egyik csólyospusztai tanyán lakó özv. Sz. I.-né furcsa dolgokat tapasztalt egy csikorgós téli éjszaka folyamán. Hátborzongató, sejtelmes csoszogás, majd vadállati bömbölés verte fel a szobák csendjét, mely csakhamar denevérszerü vijjogásba csapott át. Özv. Sz.-né fázósan húzta össze magán a takarót, de félelmében nem mert szólni a dologról senkinek sem. Amikor a titokzatos földöntúli hangok pár nap múlva megismétlődtek, fölkeltette leányát s együtt borza- doztak. A rejtélyes boszorkány nemsokáig maradt láthatatlan, mert hamarosan félelmetes vadállat alakjában jelentkezett — legalább is Sz.-ék igy adták elő a dolgot — majd a következő alkalomkor már tüneményszerü emberi mezt öltött magára. Sz.-ék elpanaszolták a dolgot a szomszédoknak, akik közül Kalmár Jánosné vállalkozott arra, hogy az Az egész gazdasági élet örömmel fogadta a vasárnap nyilvánosságra került bankkamatláb leszállításának hírét, mert a 7 százalékos kamatláb január 20-a óta volt már érvényben, pedig ezalatt az idő alatt a külföldön igen Lényegesen olcsóbbá tették a hiteleket A kamat- lábleszállitásról Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke a következőképen nyilatkozott: — A kamatláb leszállításával a Nemzeti Bank vezetősége az ország gazdasági életének súlyos terheit akarja megkönnyitepi. Természetes, hogy a bankvezeíŐség emellett ezután is mindent el fog követni, hogy pénzünk vásárlóerejét az országban fenntartsa és ellent fog állam mindenféle olyan törekvéseknek, amely egészen illetéktelen oldalról a pénz- forgalom mesterséges fokozását sürgeti A főtanács a bankkamatláb leszállítását nem a hiteligények csökkentésére domány, hanem kettővel! Mikor a két tollat két kezébe fogva bemártotta, mindkettővel egyszerre irta le a feladatot, még pedig a jobb kezében lévő tollal rendesen, a másikkal pedig viszájáról. i Máskülönben őkigyelme is »siket« maradt végig. Át is esett az összes, tortúrákon, de nem lehetett vallomásra bimi. Cz. L. éjszakai csendháborítókat megfékezi és bűbájos tudománya segítségével féket rak a zabolátlan boszorkányokra. Előlegül mindössze 4 pengőt kért, amit meg is kapott a beijedt emberektől, 2 méter siffonruha és 2 szál gyertya kíséretében. Kalmárné két darab bűbájos csomagot adott át Sz. I.-nének, meghagyván, hogy az egyiket belülről, a másikat pedig kívülről szegezzék fel a konyhaajtóra s ez majd megugratja a »szellemeket«. Előírás szerint is cselekedtek a kárvallottak, de miután ez sem használt, Kalmárné újabb »boszorkány- segély« ellenében uj módot ajánlott nekik. A következő éjszaka aztán a boszorkányok olyan dühbe jöttek éjszakai turnéjuk illetéktelen megzavarása miatt, hogy a tányérokat kezdték egymáshoz verni. Már most nem halasztották a dolgot, hanem egyenesen jelentést tettek a kiskunmajsai csendörörsön — valószinüen ismeretlen boszorkányok éjszakai csendháboritása miatt. A csendőrség a nyomozást megindította s bizonyára hamarosan kiderül a kedélyes »boszorkányok« kiléte, annyit azonban máris megállapítottak, hogy Katonáménak nem; ez az egyetlen javas esete, másoktól is szedett fel hasonló szívességekért kisebb összegeket a tanyai »orvosnő«, akit bizonyára felelősségre vonnak majd eme ténykedéseiért, de nagy a valószínűsége annak is, hogy rajta keresztül ki fog derülni a csólyosi »szellemek« ma még megoldatlan rejtélye is. való tekintettel határozta ei, miután ezen a téren enyhülés alig mutatkozik, hanem tekintettel volt a termelési ágak súlyos helyzetére. A bankkamatláb leszállítása a gazdar sági életben akkor fog megnyilvánulni, ha a Hitelügyi Tanács az uj kamatmaximumokat megállapította. Előreláthatóan már hétfőn összeül a Hitelügyi Tanács. Az uj kamatmaximumok megállapításánál teljes mértékben alkalmazkodni fognak Korányi Frigyes báró nyilatkozatához és a bankkamatláb leszállítását elsősorban a hitelkamat maximumának megállapításánál fogják érvényesíteni. így tehát a hitelkamat maximuma 10 százalék lesz, a fővárosi nagybankoknál pedig 9.5 százalék. A vidéki pénzintézeteik a fővárosi nagybankoktól 7.5 százalékért fogják kapni a vissz leszámítolási hitelt. A betétek után fizethető kamatok maximumának uj megállapításánál a Hitelügyi Tanács előreláthatóan még a januári mérséklésnél is kisebb arányt i fog elhatározni. A januári kamatláble- szállitás alkalmával a betéti kamatlábat általában csak fél százalékkal csökkentették, sőt a vidéki intézeteknél a le nem kötött betétek után fizethető kamat- maximumot csupán egynegyed százalékkal mérsékelték. Lehetséges, hogy most még ezt a mértéket sem fogják betartani és a betéti kamatlábat csak egynegyed százalékkal szállítják le, hogy ezzel is elősegítsék a betétképződést. Válasz a „Még meddig tűri a hatóság“ cimű cikkre A fenti cím alatt a Helyi Értesitő 1932. április 16-iki számában egy fogyasztó ökölbeszorított kézzel rontott neki a. horribilis húsáraknak, azt állítván panaszában, hogy a »szervezetbe tömörült húsvágók« 25 fillérért veszik az élőborju kilógrammját és ugyanazon a napon 1 P 60 fillért kértek a borjúhús küógramm- jáért. Mivel a panasz tartalma a husiparosokra mélyen sértő, ameny- nyiben azt foglalja magában, hogy a mai nehéz viszonyokat kihasználva jogosulatlan uzsoraszerü hasznot húznak, annak adatait a valósághoz híven a következőkben igazítjuk helyre: Nem felel meg a. valóságnak, hogy az élőborju kilogrammját 25 fillérért vásárolnánk. Az élőborju kilogrammja a legutóbbi időkig 60 fillér volt, az utóbbi piacokon az ára 50 fillérre esett. Egy átlagos 60 kilogrammos borjúért tehát fizettünk vételárat 30 P-t. Éhez járul a fogyasztási adó és vágóhíd illeték 5 P 50 fillér, forgalmiadó 2 P, ösz- szesen 37 P 50 fül. Mindehhez hozzászámítandó 20 százalék üzleti költség, u. m.: üzletbér, adó, alkalmazottak fizetése, kocsi és ló tartás, jégverem ^fenntartása, összesen 7 P 50 fillér, úgy hogy egy 60 kg-os borjúból megmaradó 35 kg. csont és hús 45 P-be: van a mészárosnak. Ezzel szemben a bevétele a következő: A 35 kg. hús és csontból van 6 kg. elsőrendű szinhus, melynek kilógrammja 1 P 60 fiüérjével számítva 9 P 60 fill., 8 kg. másodosztályú hús kg-ja 1 P 40 fillérjével 11 P 20 fill., 16 kg. harmadosztályú hús kg-ja 1 P 20 fillérjével 19 P 20 fill., 5 kg. csont kg-ja 40 fillérjével 2 P, fej és láb eladási ára 1 P 60 fillér, a bőr értéke maximum 4 P, összesen tehát az egész bevétel 47 P 60 f-t tesz ki, úgy hogy egy borjún a legjobb esetben 2 P 60 fillér haszna marad a mészárosnak. Ezért tehát nem kell ökölbe szorulnia sem a fogyasztó ,sem a gazda kezének. Megemlítjük, hogy a hatóság sem most, sem korábban nem nézte tétlenül az árak alakulását és a húsárakat felterjesztette, véleményezés végett a Kereskedelmi és Iparkamarához, honnan azt a véleményt kapta a hatóság, hogy a helybeli húsárak méltányosan vannak megállapítva. Az igazság kedvéért megemlítjük, hogy a legutóbbi piacok egyikén két kisebb mészáros két silányabb minőségű borjut vásárolt, az egyiket 40 fillér, a másikat 45 fillér kilogrammonkénti árban. Ezeknek húsát átlagban kilóngrammonként 1 P-ért árusították ki. A cikkíró ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt a büntető eljárást a kalocsai kir. törvényszéknél folyamatba tettük. Kiskunhalasi mészárosok. Majsán még most Is grasz- szálnak a „boszorkányok“ Varázsszavak, ráolvasás és a javasasszonyok (izéiméi vígan tenyésznek a szomszédos községben Tíz százalék lesz a legmagasabb hitelkamat