Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-16 / 31. szám

4

Kiskunhalas Helyi Értesítője

április 16

HALASI EMLÉKEK

A síkon élt utolsó adószedők

A bugaci adószedésben gyakorolták még magukat Kormos Laci, Surján András, Baka Misa — a szomszédos puszták pásztor-számadói is s a névtelenek, közül is íszámosan, kiknek neveit és tetteit ma már csak sok utánjárással lehetne összegyűjteni. A mai nehéz időkben ilyenekre már aligha akad vállalkozó. 1

A kapcabetyárok is megpróbálkoztak néhányan az adószedéssel'. Ilyenek voltak a környéken: Kábák Ferkó, ki fiatalabb korában szintén bujtárkodott, de a hely nem igen fogta, S mikor kifogyott a becsületből, élt, ahogy lehetett. Nyáron a juhfalka körül horgászott, télviz idején meg lukat ásott a birkaszinek falai alatt. A ló, marha, meg sertés ki- sérgetést is gyakorolta, de csak éjjel. Utóbb bejáró lukakat ásott a tanyai kamrákban feliaggatott sertés miegymások kedvéért is. A padláson lévőségek meg- tekinthetése végett meg a nádtetőket bontogatta ki. Ш is nevezték utóbb Ná- dazó Ferkónak. I

A Duna—Tisza közén 1920-ban megjelent rendfenntartó erők az ő dolgaiba is »belekapcáskodtak.« Erre aztán Feren- cünk is búcsút mondott az árvaJányhajaa homokoknak. Azóta se hire, se hamva.

Vele egy gyékényen árultak még kor- társai: Bögöly ős Pál és János Artahalom melletti települtek. Ezek igen jó szaladok voltak s úgy bátran neki fogtak az éjjeli munkának s bizony sok tanyai tiszta szoba meg éléskamra tartalmát húzogatták ki éjszakának .idején a tanyák alján hátulról kiásott lukakon. János valamivel többre vitte a bátyjánál. El is nevezték a Halas—Szánk vidéki emberek Kömives Jánosnak. Ferde Imre js a kapcabetyárok közül való volt. Amit a két szeme meglátott, a két keze nem igen hagyta ott. Utóbb a házásók sorait gyarapította ő is, majd amikor ez a mesterség is kezdett veszélyes foglalkozás lenni, — megpróbálkozott a bugaci adószedéssel is, csakúgy a maga szakállára.

Razzia Kiss Mihályék éjjeli látogatása után, — hogy mi történt velük, mi nem, — csak sejteni lehet, — illa berek nád a kert, ezek is itt hagyták, köszönés és bucsuzkodás nélkül homokhuzó tanyai ismerőseiket, a könnyű fejetü meg a zsíros adózókat. Hogy hová, merre vihették a »felhertöt«, ma sem tudja senki.

Elrebbenésükkel lezárult a Duna—Ti- szaközi betyárvilág utolsó fejezete1 is, letűnt egy jellegzetes magyar pusztai világ, melynek ávatott tollú írója talán sohasem akad. De nem is érdekli már a mai kor embereit az efféle, pedig a síkon élt adószedők mind magyarok voltak, telítve duzzadó őserővel s talán nem is egézera az ő hibájuk, hogy életük szekerének rudját más kerékvágásba nem nyomhatták s egy kis kultur- mázzal be nem kenyekedhettek.

Amint a nevekből is látható, halasi ember nem volt közöttük. Ennek oka is abban rejlik, hogy ősi főiskoláink falai között majd minden családnak meg fordult egy-két sarja, ami itt az egész közszellemet már századokkal ezelőtt átformálta. Maguk a halajsi pásztorfejedeT- mek, a Pomoziak, Bazsák, Bírók, Buhi- nok is a szomszédos helységbeli pász- tomépet csak »szilaj vadakénak bélyegezték s velük összeköttetést nem tartottak.

A szegedi, valamint: a Szentmiklós— Bugac—Kecskemét közi adószedőket nem említettem. Azokról írjanak mások. Én a pásztor-betyár életnek is csak a halasi

néppel kapcsolatos részleted kiteregetésére! szegődtem. Az alakokon vagy eseményeken a neveknél egy-két betű kivételével semmit nem szépítettem vagy

körrendeletét intézte Pestvarmegye közigazgatási hatóságaihoz:

»A gazdasági helyzet nagyfokú leromlásával és a munkanélküliség folytonos emelkedésével kapcsolatban a hajléktalan szegények száma az egész ország területén nagy mértékben megszaporodott, ezeknek számottevő része pedig — a hozzám érkezett jelentések szerint — az ellenőrző vizsgálatok alkalmával tetvesnek bizonyult.

Minthogy ez az állapot közegészségügyi szempontból rendkívül aggályos — utalással a kiütéses typhus elleni védekezés, továbbá az emberen élősködő rovarok (tetvek) irtása, valamint a baj terjesztése szempontjából különösen veszélyes kóborcigányokkal szemben foganatosítandó rendszabályok tárgyában ismételten kiadott rendeletekben foglaltakra — felhívom Alispán urat, utasítsa szigorúan az illetékes hatóságokat és hatósági közegeket, hogy különösen a kóborcigányokat és cigánytelepeket, a csavargókat, kol— Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat.

— Elutazott Halasról dr. Ravasz László püspök. Legutóbbi számunkban részletesen beszámoltunk dr. Ravasz László püspök halasi tartózkodásáról. Dr. Ravasz László püspök kedden este a Protestáns Nőszövetségnek a színházban tartott estélyén vett részt, szerdán délelőtt pedig újból a gimnáziumban tartott óralátogatásokat, majd a gimnáziumi internátusbán megebédelt és a déli gyorsvonattal! visszautazott Bpestre.

— A gazdasági élét fellendüléséről tárgyal a mezőgazdasági kamara. Az országos mezőgazdasági kamara igazgató választmánya szerdán tartott ülésén a mezőgazdaságot érintő legfoutasabb к érdesekről tárgyait. Szükséges, hogy a magánkölesön nyújtást éppúgy ellenőrizzék, mint a pénzintézetek által nyújtott kölcsönt — mondtat az egyik előadó. Majd sürgette az állatárak esései ellen való védekezést a deviza gazdálkodós rendszerének megváltoztatása utján, a vidéki tej árának a gazdák javára történő szabályozását s a földmunkásság napszámbérének megjavítását. Egyéb felszólalók kívánták, hogy a kereskedelmi szerződéseknél ne áldozzák fel a mezőgazdaság érdekeit egyéb érdeknek, szerezzünk olyan piacokat, amelyek felvennék árufetesJegümket. Sürgették a kukorica vámmentes behozatalának engedélyezését, a föld teherrendezését, a hitelkamat olcsóbbitását s a vagyonadó csökkentését. A kamara igazgatója a felszólalások nyomán kijelentette, hogy a kívánságokat sürgősen beterjeszti a kormányhoz.

— Filmet készítettek a kalapácsos gyilkosság ötletéből. Az Európaszerte nagy szenzációt keltett kalapácsos gyilkosság groteszk ötlete az írók és filmrendezők fantáziáját isi foglalkoztatja. Az egyik berlini filmgyárban már filmet készítettek a fantasztikus ötletről. A kép meséje szerint három fiatal művész elhatározta, hogy az érvényesüléshez

változtattam, hanem tiszta valóságot adtam, hogy az utókorra a betyárromam- tikának ez utolsó fejezete a maga tiszta eredetiségében fennmaradjon. Cz. L.

I dusokat és mindazokat, akikről feltehető, hogy tetvesek, állandó és éber figyelemmel ellenőrizzék. Ugyancsak a tömeglakásoknak, szegényházaknak, éjjeli szállásoknak és hajléktalanok menhelyeinek egészségügyi, nevezetesen tisztasági viszonyaira fokozottabb gondot fordítsanak és a szükséges rendszabályokat haladéktalanul foganatosítsák. Gondoskodjanak egyúttal arról is, hogy a tetvek irtásához szükséges fertőtlenítő gépek állandóan üzemképes állapotban legyenek. A községi elöljáróságokat a legnagyobb nyomatékkai figyelmeztetni kell, hogy ezen körrendeletem- mel előirt intézkedések végrehajtásánál, a fontos közérdekre való tekintettel, kellő gonddal és teljes eréllyel járjanak el, annál is inkább, mivel a fertőtlenítéssel és féregir- tással járó költségeket az esetleg fellépő kiütéses typhus által okozott költségek sokszorosan túlhaladják.«

...Mint értesülünk, a kóbor cigányok és csavargók körében óriási riadalmat okozott a fenti rendelet.

szükséges hírnevet valami szenzációs ál- gyilkossággal szerzi meg. Elhatározásukat tett követi, azonban a kalapácsolás túlságosan »jól« sikerül és sebesülés helyett halál lesz az álmerénylet vége. A filmnek »A hármak titka« címmel szombaton veit a bemutató előadása Budapesten. '

— Aprilis 26-án tartják meg a sollvadkerii országos vásárt. A soltva dker ti országos állat- és kirakodóvásárt április 26-án tartják meg. — Kecskeméten április 28-án lesz a vásár.

— TARKA-SZÍNPAD. Vasárnap, 17-én, este 6 órai kezdettel a róm. kát. Legényegylet vidám müsoru előadása annál is érdekesebb lesz ,mert a Szeged-Délvidéki Főiskolai és Egyetemi hallgatók, mintegy 25-en nemcsak megjelennek, hanem különböző müsorszámokkai szerepelni is fog. nak. Előadás után házi-tánc éjfélig.

I Mivel az így kibővült műsor és előre láthatólag jól sikerülő est iránt nagy az érdeklődés, a jegyeket az egylet tagjaitól kel beszerezni. Jegyek árai: 1.20 és 1 P. Állóhely 60 fillér. Külön meghívót ez alkalommal nem küld kedves vendégeinek, hanem ez utón hiv meg szeretettéi: minden érdeklődőt a rendezőség.

— Ifjúsági előadás. Felső-Zsana II. számú állami el1, iskolánál 17-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a levente ifjúság szinielőadást rendez. Színre kerül: Szigligeti Ede népszínműve: a Cigány. Előtte a szereplők közül három pár mutatja be magyaros temperamentummal a régi, szép magyar táncot a p|a- lotást cigányzenekisérettel. Szereplők: Rózsi cigányleány: Katona Böske, Rebeka: B. Tóth Juliska^ Panna: Katona Annus, Évi: B. Tóth Mariska, Kondomé: Katona Eszti, Gyuri: Kerekes István, Zsiga cigány: B. Tóth Mór, Kurta uram,: Benedek Imre, Peti: Sziránszki József, Ferke: Benedek Lajos, Márton gazda: Szekeres József, Várszegi: B. Tóth István. — Akik a levente ifjúság hazafias és kulturmissziót folytató munkásságát

értékelni tudják, és gyönyörködnek a magyar lélek rejtett gazdagságának fel- szinrehozásában, azok bizonyára érdeklődéssel várják és megjelenésükkel megtisztelik ezen előadást.

A TANYAI SZENTMISÉK SORRENDJE

Április 17-én első áld. Pirtó pusztán Április 24-én első áld. Fehértón Május 1-én első áld. Alsózsanán (a Kőkuti iskola tanulói is ide jönnek).

— Országos vendéglős kongresszus Kőszegen. A Dunántúl egyik nyugati városkája, Kőszeg szab. kir. város az idei évben ünnepli 400 éves évf ordulóját azon hires török ostromnak, amikor Jurisich Miklós várkapitánnyal az élén Kőszeg polgárai és katonái visszaverték a hatalmas török hadsereget és ezzel Nyugat kultúráját is megmentették. Ezen évben nagyszabású ünnepségeknek volt már színhelye Kőszeg, az 1532. évi ostrom és a világháború hőseinek emlékét dicsőítő és most emelt Hősök Kapuját pedig Magyarország kormányzója május 29-én fogja felavatni. Ezenkívül számos országos kongresszus színhelye is lesz Kőszeg. így az Országos Vendéglős Egyesület, mely már 1929. évben is Kőszegen tartotta kongresszusát, ezen évben is Kőszegre rándul, ahol a kongmesz- szussal kapcsolatban különféle szórakoztatásról, kirándulásról stb. is gondoskodik a rendezőbizottsóg. Tekintettel arra, hogy a vendéglős egyesület tavaly nem tartott kongresszust, az idei évben fokozottabb érdeklődés nyilvánul meg eziránt, melyet csak fokoz a szép vidékkel megáldott Kőszeg vonzó ereje. A kongresszus július 6-án és 7-én lesz.

Őskori temetkezési emlékek Nagykörösön

Nagykőrös mai területe, ugyláit- szik, már a történelem előtti korszakokban is lakott vidék volt. Erre nézve újabb bizonyítékok kerültek ki a föld alól, mégpedig a Nagyerdő kitermelt és földmunka alá vett részén, ahol az ásók nyomán csontok, edénytöredékek és diszitett érctárgyak kerültek felszínre.

Megállapítást nyert, hogy bronzkori temető lehetett a Nagyerdő kitermelt helyén, ahonnan sok értékes muzeális emlék került ki a talajból.

— Budapesti Nemzetközi Vásár május 7-től 16-ig lesz megtartva. Az előkészületek a vásár területén már serényen folynak. Terjedelemben és érdekességben a múlt évi vásárt messze túl fogja haladni. A magyar gyár és kézműves ipar teljes felkészültséggel fog a vásáron részt venni. A kereskedelmi miniszter a vásárra utazó látogatók részére ez alkalommal is féláru vasúti menetkedvezményt engedélyezett. Bővebb felvilágosítással a városi menetjegyiroda készséggel szolgál.

— Zenedélután. Dr. Kovács László műkedvelő-zenekara következő zenedélutánját április 24-én ,délután 5 órakor tartja a közgyűlési teremben. Belépőjegy 50 fillér.

— Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes »Ferénc József« keserüuiz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vizzei keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fü- szerüzletekben kapható.

Szigorú köztisztasági razzia indul meg Pestvármegyében

A népjóléti minisztérium az alábbi

HÍREK