Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-13 / 30. szám
Kiskunhalas Hely! Értesítőié április 13 HALASI EMLÉKEK' A síkon élt utolsó adószedők Csth Gyura. Mint szanki pusztacsőszt még sokáig emlegetni fogják a környéken. ö mutatta meg egyedül a 48 utáni időkben, hogy a hosszú ideig és egy helyen való pusztacsőszködéshez nemcsak hosszú élet, hanem tudomány is szükséges, A kunszentmiklós—lacházai gazdákon kívül (akiké ez a redempciós puszta, volt, Móricgát pusztát is odaértve), bizony a pusztabirótól is függe- nie kellett s ellenőriznie a pásztori ténykedéseket is. Ha azután a pusztabitó valamelyik pásztort elcsapta, az mindig a pusztacsőszt okolta s lesett1 is rá, hogy bosszúját rajta kitölthesse. Nem i!s kerülte ám Cseh Gyura. bátyánk gyalog a pusztát, hanemesak lóháton. Még pedig olyan jó tova volt, hogy a jól teleli kutya i(s csak ritkán érte utol. i ‘ - i I Sokszor a lova mentette meg az életét. Hiába, volt sokféle hájjal1 megkenve, bár nem iS csikolrgott vagy sántított őkélme eszejárásának a kereke, — sokszor sóhajtozta: — Hej csak nincsen a jó lónak párja! Anélkül nem ér az emfoör élete semmit! Föl is tudott egy ló dúl ássa! vágódni a lő hátára, nemi hiába, hogy csikós- bujtár volt fiatalabb kofában, aztán meg a »Pémoínt háború« idején 8 esztendeig szolgálta a német svadront. Vagyont nem szerzett, mert torokszáradó betegsége neki! is volt. A bugaci, adószedésnek egyik buzgó részese volt. Számod is tartotta, hogy kinek keli »köszönni1«, de már annak véghezvitelét mindig másokra, bízta. Volt erre vállalkozó kapcabetyár elég. Ezeket is mind úgy ismerte, mint a tenyere közepét. Mindig tudta, hogy melyik merre bujkál. Vénségére szőlőbudár lett s 80 esztendőt is átgázolt, amikor aztán egyszer kulcsois Szentpéter neki is kinyitotta a mennyek öreg kapuját. Ftnekes Károjíy. Csikósbujtár, majd harka—kötönyi felelős pusztacsősz volt. Amint feljegyezték róla az öregek: ő volt »az összes pásztori tudományok tudora.« Csőszi tudományáról meg maga mondotta, hogy annak nagyobbrészét Cseh Gyura szanki csősztől tanulta, ő is töltött hosszabb időt az egyik huszár svadronnál. Egy darabig bujtár- kodott majd benősült a pusztacsősz házához s igy hamarosan pusztacsősz lett, még pedig »felelős.« Mikor a pusz- tabirőságoit ott megszüntették, reá ru- házódott annak dolga is. Ez aztán a pásztoroknak nem is lett kárára. Sokat könnyített a dolgukon. Károly bátyánk megtanulta még bojtár korában, hogy a csárdában is »aki fizet, az pötyögtet.« Ezt az elvet aztán alkalmazta is mindazokkal szemben, akik azt akarták, hogy nekik legyen igazuk, A nappalozó sügelyes, helyeket úgy ismerte, mint a pipáját. Az ilyen helyeket sem hagyta jővedelmezetlenül. Akik azokat igénybe vették, — jól megfizettette. Ezen mellékjövedelmével nem is számolt el a Tőkegazdaságnak. Az igazságtevésnél nem igen volt híve a csapásbizonyitéknak (bár kitűnő csapásolló volt). Ha a delikvens három ujjahegyét, a hüvelyk és két szomszédos ujja hegyét .ösiszemorzsolgatni látta, akkor két tanúra való hivatkozást is elfogadott. A bugaci adóból egy bizonyos hányadrész őt mindig megillette. Az esett birka s a fulladt marha húsából neki is mindig jutott. A pásztori: lábasjószág szerzemény végett pedig, hogy nagyobb baj ne tá4 Váro-sunk közelében mint aggastyán madhasson, úgy vágták útját, hogy 6- kigyelme mint pusztacsősz igazolta a bitangságba vételt. így szerzett vagyonkáját redempció vásárlásra fordította s mikor a pusztát felosztották, neki jutott a csőszházkör- nyéke baromállásos jó termő földekkel. várja a végtrombitaszót s a mennyek kapujának' kinyitását. Csak oda szeretne jutni, ahol az adóssai vannak, mert azok mind azt ígérték neki, hogy majd a másvilágon neki is megfizetnek. (Vége). Cz. L. Hatvan esztendő alatt csak háromszor volt az ideihez hasonló tél Hogy készül A tél az idén tulhosszura nyúlt. Egész márciusban hideg idők jártak s ez a tartós téli idő újra fölvetette azt a hitet, hogy az időjárás alapjaiban megváltozott. A háború óta minden időjárásbeli különbséget figyelemmel kísértek s az általános hit a temperatura kilengései magyarázatául a legkülönbözőbb okokat emlegeti. A háború alatt úgy vélték, hogy az ágyúzás következtében támasztott mesterséges légnyomás támasztotta az időjárás labnormitását, azután pedig az a hit kerekedett felül, hogy a rádió okozza a rossz időt. A tudálékosan gondolkodó emberek úgy magyarázzák az időjárás abnormitá- sát, hogy a földtengely állása elváltozott, mások a napsugárzás hanyatlásában keresik az okot. Ezzel szemben a valóság az, hogy semmiféle rendellenesség az időjárásban nincsen. Nincs olyan téli hideg és olyan meleg nyáron, hogy arra példa ne Mit volna. Az időjárás minden apró részltedét tudományosan mérik a földkerekség minden megközelithető pontján felállított meteorológiai állomások és ezeket az észleleteket a központi intézetekben tudományos módszerességgel feldolgozzák, számon tartják. A magyar meteorológiai intézetben 1871-ig visszamenőleg minden nap időjárásának adatairól pontos följegyzések vannak s hatvan évnek visszamenő adataiból megállapítható, hogy az időjárás szélsőségében sincs uj, még elő nem fordult jelenség. Az idei március időjárása abnormis abból a szempontból, hogy hidegebb idők jártak, mint általában márciusaz időjóslás ban. A márciusi hőmérsékletnek hatvan évre visszamenő plusz 5.8 fok az átlaga. Az idén márciusban plusz 1.7 fok volt az átlag, úgy hogy 4.7 fokkal volt hidegebb, mint rendes időjárás mellett lenni szokott. Az elmúlt hatvan esztendőben azonban még hidegebb márciusok is voltak. 1875- ben öt és fél fokkal volt hidegebb, 1883-ban 5.4-eI és 1929-ben 3.4 fokkai az átlagos hőmérsékletnél. 1929- ben, mint ismeretes, évtizedek óta legkeményebb hideg köszöntött Magyarországra. Akkor fordult dő, hogy az ország egyes helyein 30 foknál is lejebb süllyedt a hőmérő higanya. A mi viszonyaink szerint a téli hideg —10 fok körül forog, az erősebb hideg —20 fokig, igen erős hideg 30 fokig terjed és azonfelül már rendkívüli jelenség, ha a hideg fokozódik. Természetesen a legször- nyübb hideg, ami hazánkban dő szokott fordulni, messze távol van még a szibériai —60, —70 fokos fagytól. A rndeget illetően szintén elég szélsőséges jelenségek fordultak elő. 30 fokig minden esztendőben feljutunk, a 45 fokos meleg azonban már rendkívüli meleg. Az elmúlt hatvan esztendő alatt a legnagyobb meleg 1928 julius 17-én volt, amikor az Alföldön árnyékban 40 fokot mértek. A napon 65—70 fokig is fölszaladt a 'hőmérséklet. Ez a meleg már az egyenlítői tropikus területek hőmérsékletét is megközelíti, mert a világ legmelegebb helyem, Tripolisz és Kalifornia sziklás vidékein 60 fok az átlagos meleg. Mindezekről az adatokról' pontos statisztikát vezet a Meteorológiai Intézet, mdy évtizedekre visszapillantva figyeli az időjárás jelenségeit. Majnán lm hürom menyasszonya Tolt a hírhedt házassügszédelgének Két rendbeli csalás miatt nyolc hónapra ítélték Szegeden a 110 menyasszonyos Jónás Gyulát Megírtuk annak idején, hogy házasságszédelgés miatt letartóztatták Jónás Gyula állásnélküli géplakatossegédet, kinek legalább 110 menyasszonya volt szerte az országban. Jónást most vonta felelősségre a szegedi törvényszék két rendbeli csalásért. A sovány, rosszmegjdenésü férfit a nők mindenfelé valami érthetetlen bizalommal fogadták és rövid udvarlás után eljegyezték magukat vele és pénzt is adtaik a közeli házasság reményében. Jónás azonban a pénzzel kereket oldott és máshol ütött tanyát. Közben kisebb-nagyobb lopások miatt többször lebukott. Ki- szabadulása után ismét folytatta jól jövedelmező mesterségét. Bejárta az egész országot és ősz- szesen 110 asszonyt, leányt jegyzett el különböző trükkökkel. Majsán is három menyasszonyt szerzett fondorlatos módon a primitív szélhámos. Egy hónappal ezelőtt Kisteleken rajtavesztett, elfogták. Egy elhagyott menyasszonya ismerte meg és jelentette fel a csendőrségen. Március 13-án kezdték meg. ügyében a nyomozást s a napokban Szegedre vitték, mivel a szegedi törvényszék illetékessége alá tartozó Kisteleken és Csongrádon is követett el két házasságszédelgéssel komplikált csalást. Dr. Vaday Viktor ügyész élőszóval émelt vádat Jónás Gyula ellen. Előadta, hogy két évvel ezelőtt megjelent Kisteleken özv. Bozó István- nénál és elmondotta, hogy a budapesti Verebély-kiinika gépésze, 240 pengős állása van, de állásából el akarják bocsátani, mert nőtlen. Megkérdezte az özvegyet, hogy hajlandó-e vele házasságra lépni. Az özvegy habozás nélkül igent mondott, mire Jónás pénzt kért tőle elő- legképen, majd egy pár cipőt vetetett és nyomtalanul eltűnt a községből. — Ez szóról-szóra igy volt, — válaszolta Jónás Gyula. Az az igazolvány, amelyet az özvegy előtt felmutattam, hamis volt. — Még ebben az évben felkereste Csongrádon özv. Kálmán Sándor- nét és hasonló trükkel pénzt csalt ki tőle, majd innen is megszökött. — Ez is igaz, — vallotta Jónás. Azért követtem el ezeket a csalásokat, mert nem tudtam sehol sem elhelyezkedni. A bíróság kétrendbeli csalás büntette miatt 8 hónapi börtönre ítélte Jónás Gyulát, aki az Ítéletben megnyugodott. A házasságszédelgőt a napokban, a pestvidéki törvényszékre szállítják, ahol a többi 108 csalásáról kell számot adnia. Büntetését pedig összbüníetésbe foglalva, egyszerre fogja leülni. Bank-közgyülés — 60 fillér osztalékot fizet a Kereskedelmi Bank A halasi Kereskedelmi Bank Rt. vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg évi közgyűlését Fridrich Lajos elnöklete mellett. A közgyűlést Fridrich Lajos elnök néhány szóval nyitotta meg, majd felkérte Baky József igazgatót a tárgysorozati pontok Ismertetésére. Baky igazgató először az Igazgatóság és Felügyelőbizottság jelentését ismertette, majd a mérleg- és eredmény számlát. Utóbbinál Fridrich Lajos elnök néhány szóval arra mutatott rá, hogy az idei mérlegnél! miért állott elő némi eltolódás: a váltótárca apadásával és a betétek csökkenésével. Mindez a mai rossz időknek tudható be, de Így is a Kereskedelmi Bank üzleti eredménye jónak mondható. A közgyűlés felszólalás nélkül egyhangúan vette tudomásul az előterjesztetteket, valamint a nyereség felosztásra vonatkozó javaslatot is. Д pénzintézet 38.790 pengő nyereséggé! zárta mérlegét és ebből 21 ezer pengőt fizet ki részvényeseinek, 35.000 darab részvény után egyenként 60 fillért. Az alapszabályok módosításához szintén hozzájárult a közgyűlés, amelyet dr. Szabó Fülöp, intézeti ügyész ismertetett. A közgyűlés két utolsó pontja: igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választása volt. Egyhangúan újólag a régi igazgatósági és felügyelőbizoztság! tagokat választották meg. A közgyűlés fél 12 órakor ért véget. Siessen gyümölcsfáit permetezni mielőtt kifakad a rügy. Gyűri áron kaphatók az összes permetező szerek és oltó viasz a „С IT Y“ drogériában Gazdasági Bank épületében Szakszerű felvilágosítás!
