Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-13 / 30. szám

2 Klskunhalaa Helyi Értesítőbe április 13 “Rendkívüli szeretettel fogadták a Halasra érkezett "Ravasz püspököt Dr. Ravasz László, a Dunameli'éki Református Egyházkerület nagytudá- su és kiváló püspöke néhány héttel ezelőtt jelezte, hogy Halasra érke­zik, hogy itt tájékozódjon a gyüle­kezet problémáiról, hogy látogatá­sokat tegyen és főleg, hogy útmuta­tással szolgáljon és erösitse^a hitéle­tet. A halasi ref. egyház gyülekezete nagy örömmel és lelkesedéssel fo­gadta a föp ász tori látogatás bejelen­tését és hetek óta serényen folytak a megbeszélések a püspök fogadása felől. Ravasz Lászlót nemcsak ezért várták nagy szeretettel, hanem azért is, hogy igézetes szépségeket merít­senek az ő dús leikéből és szónoki erejének hevénél melengethessék hi­tüket, hogy uj, friss erőforrás, friss és üdítő, kristálytiszta vizét merítsék abból a kutból, amelynek gyökere, az örökvizek hajszálforrásaiböl táp­lálkozik. Ravasz László püspök Halasra jö­vetele meghozta ennek a vágyako­zásnak várakozását, az ö aranyszája elhatott a szivek és lelkek mélysé­géig, igehirdetése keresztüldöfte a kétségek és kishitűségek páncélnak látszott kérgét, megnyugvást és nagy lelki béke, boldog békességének, tün­döklő és sziporkázó varázsát szórta el az emberek közé. A püspöklátogatásről és a lapunk zártáig történt eseményekről a kö­vetkezőkben számol be munkatár­sunk. Nagy várakozás és előkészületek után vasárnap este a tiz órás sze- xnélyvonatíal megérkezett Halasra Ravasz László, a DunameHéki Egy­házkerület püspöke. Halasra érkeztek még gróf Teleki József egyházke- rüteti főgondnok, dr. Imre Sándor egy. tanár, Kiss Zsigmond esperes és Szabó Imre budapesti esperes­lelkész. A személyvonat egynegyed 11 óra­kor érkezett be az állomásra, ahol közel kétszáz ember gyűlt egybe, hogy az érkező püspököt már az állomáson üdvözölhesse. Megjelentek a vasútnál a város tisztikara dr. Fe­kete Imre polgármester vezetésével és a ref. presbitérium Bátory Gábor fögondlnok és Pataky Dezső, vala­mint Szabó Zsigmond lelkésszel, to­vábbá a gimn. tanári kara, élén Kris­tóf József igazgatóval. Az érkező püspököt meleg sze­retettel és éljenzéssel fogadták, majd meleg szavakkal a város nevében dr. Fekete Imre polgármester üd­vözölte és arra kérte a püspököt, hogy érezze magát jól a város falai közt. Utána Bátory Gábor köszöntötte a püspököd a ref. egyház és presbité­rium nevében, közvetlen és sok sze­retettel telített beszéddel. Ravasz László püspök a beszé­dek után igaz köszönetét fejezte ki a fogadósára megjelenteknek, majd kocsira szállt kíséretével és a ref. paróehiára hajtattak. Hétfőn délelőtt Hétfőn délelőtt Ravasz László püs­pök a ref. polgári leányiskolát lá­togatta meg, ahöl az egész délelőt­töt eltöltötte. A püspököt ünnepélyesen fogad­ták, dr. Thuróczy Dezsőné igazga­tónő üdvözölte és a polgári leány­iskola egyik növendéke csokrot nyúj­tott át neki. A püspök délután 4—5 óra között szintén a polgári leányiskolában volt, ahoil ő és Szabó Imre esperes, a növendékek részére adhortációt tar­tott. Imre Sándor beszéde az ifjúság neveléséről Héttőn este fél hat órára volt ki­tűzve Ravasz László püspök beszéde a templomban és ez az alkalom óri­ási érdeklődést váltott ki az embe- rekböf. Mindenki hallani akarta Ra­vasz Lászlót, a kiváló szónokot és már öt órakor hullámzott az ünnep­lőkbe öltözött tömeg a templom felé, amelyet már fél hat óra előtt zsú­folásig megtöltöttek. Pontban fél hatkor megszólalt az orgona és zsoítárénekkel kezdték meg az ünnepséget, utána pedig Pa­taky Dezső jelentette be pár szóval, hogy Imre Sándor egy. tanár fog beszélni. Dr. Imre Sándor egy. tanár rend­kívül érdiskes, aktuális előadást tar­tott arról, hogyan kell különösen ma, helyesen nevelni a serdülő gyer­mekeket. Beszédében elmondotta, hogy a mai nehéz és feszült viszonyok közt, háborús esztendők erkölcsi rombo­lásainak romjain nagy és különös feladat a gyermek helyes nevelése. Hogy van az vájjon — mondotta Im­re Sándor, — hogy ma alig látni gondtalan gyermekarcot, már a gyer­mek arcára ráfestette képét a gond, ez csak onnan lehet, — elmélkedett az előadó, — hogy a gyermek már a szülöd háznál és környezeteiben meglátja ezeket a gondokat. A gyer­mek helyes nevelésének legfontosabb kelléke — folytatta, — ha szülő és tanító együtt igyekeznek formálná embert, a serdülő ifjúból, ha kivált­ják tapasztalataikat tanító és szülő a gyermeki lélekből és ha ezeket egymással közölve, segítenek a ba­jon. Rátért azután Imre Sándor még I arra is, hogy a rossz olvasmányok és a mozi is erősen romboló hatást ' végeznek a gyermeki lélekben. Végezetül az előadó összegezve a , mondottakat, kérte a szülőket, hogy I legyenek bizalommal' azokkal szem­ben, akik gyermekeiket nehéz idők- I ben nevelik és igyekezzenek munká­jukat megkönnyiteni azzal, hogy az otthon melegében is foglalkozzanak gyermekük minél hatásosabb nevelé­sével. basztő, nagy értékű beszédének esz­memenetében a következőket mon­dotta: — Eljöttem ide Kiskunhalasra, hogy meglátogassam az ifjúságot, megtekintsem az iskolák munkáját, hogy tájékozódjam az egyházközség helyzetéről aktuális problémái felől, eljöttem, hogy tanácskozzak a pres­bitériummal és eljöttem, hogy a gyü­lekezethez szóljak. Eljöttem ide, hogy bepillantsak a gyermeki telkekbe, előmenetelük fokába. Itt Ravasz László püspök egy na­gyon megható történetet mondott el a következőkben: »Volt egyszer egy nagyon sze­gény és földhözragadt képfaragó, akire az Isten sóik csapást küldött. Meghalt a felesége, meghalt a fiú­gyermeke, egyedül maradt a sze­gény képfaragó egyetlennek megma­radt kisleány-kajával. Később a kis­leány is betegeskedni kezdett, sú­lyos szembajt kapott, annyira súlyos volt a baja, hogy teljesen megva­kult. A szegény képfaragó éjt nap­pallá téve dolgozott, hogy a ke­nyérre valót megszerezze. Pincela­kás odújában lakott és egyszer a kisleánya azt mondta neki: Édes, jó apám, vigyél engem az ablakhoz és mondd meg nekem mi látszik on­nan. Az apa fogta a kisleányt, az ablakhoz vitte és elmondta neki, hogy az ablakból gyönyörű kéklő hegyek látszanak, csillogó, ezüstös tavacskák és elmondta, hogy való­sággal paradicsomi kép látható la­kásuk ablakából, holott csak szemét­dombok, piszok és füstölgő gyár- kémény látszott onnan. És mi van itt a mi szobánkban — kérdezte a a vak kisleány? A szobánk — mon­dotta tovább a mesét az apa' —■ a leggyönyörűbb a világon. Búto­raink aranyból és ezüstből készül­kisleányom a nedves mosoly, a leg­boldogabb emberek jegye. Történt egyszer azután, hogy egy hires or­vos járt a környéken és ehez elvitte apja vak kisleányát, a kisleányt meg­operálta és ismét látott.« Amikor az apa ezt megtudta kétségbeesett, ha­zarohant és zokogni kezdett, mert félt attól, mit szól vájjon majd le­ánya, ha megtudja, hogy a meséből semmi sem igaz. A leány hazake­rült, mindent megértett, az apa pe­dig szólt hozzá, nem veti-e meg öt azért, mert igy félrevezette. A le­ány nyakába borult az apjának és sírva mondta: »Nem kell nekem sem­miféle arany és drágakő, a legdrá­gább nekem a te nagyon jó szived.« Ilyen hályog esett le a mi sze­münkről is — folytatta Ravasz László. Leesett a hályog és meglát­tuk az ínséget, amely körülvesz ben­nünket. Mi is azt hittük, hogy min­denünk van, mi vagyunk a leggaz­dagabbak és ráébredtünk arra, hogy koldus az ötszázholdas, koldus itt mindenki a legázolt hazában. Telve vagyunk bajjal és gonddal, fejünk tömve töprengéssel, de megmaradt számunkra a magyar gyermek. A magyar fiú és a magyar leány. Itt fölemelte a hangját Ravasz László. — Az Ur őriz minket és ö tart meg bennünket. Hiába őrződ va- gyonod és városod. Elpusztul az es semmivé válik az Isten erős gond­viselése nélkül. Istenhez kell vissza­térni, mert kegyelemből élünk, nem pedig a magunk erejéből. Nem az aranyad és a dölyföd, nem a gő­göd és a tudásod, nem a hatal­mad és a földi nagyságod és nem az ekevasad tart meg téged, hanem egyedül az Isten ereje. Isten a régi, nem haragszik reánk, csak próbára tesz bennünket. Nem Génitől függ a mi helyzetünk, hanem egyedül Is­ten gondoskodásától. Szóljon feléd gőgös, hitetlen magyar, feléd, te dölyfös Alföld, az Isten szava. — Mi magyarok — folytatta a püspök — szeressük egymást, le­tek, «W* * ДОНЬ* ! csupa selyem és egyéb drága hol­mi. És a szegény, szeretettel telített képfaragónak ekkor elkezdtek cso­rogni arcán a könnyei... A kisleány, aki szegény nem látott, végig tapo­gatott édes apjának arcán, megérez­te a könnyek nedvességét és megint kérdezett: — Édes jó apám, mi az a nedvesség az arcodon. És a jó apa megint válaszolt: — Ez édes egymást és vigyük be minden zug­ba nagy szeretetünket. — Adjátok oda sziveteket — fe­jezte be a : püspök — a Krisztus királynak, mert csak az ö legtel­jesebb elismerése tarthat meg ben­nünket. A beszéd után rövid imát mondott a püspök, majd a Himnusz elének, lésével ért véget a teplomi szolgálat. A presbitérium és a két iskola igazgatótanácsá­nak tisztelgése a püspöknél A templomi istentisztelet után Ra- i vasz László püspök kíséretével a ’ polgári leányiskolába ment, ahol a egyház presbitériumának és a két iskola igazgatótanácsának tisztelgé­sét fogadta. Pataky Dezső ref. lel­kész történelmi reminiszcenciákkal telt beszédben üdvözölte a püspö­köt, amelyre a püspök nagyon szép beszédben válaszolt. A püspök a mai súlyos időkről szólott és arra mutatott rá, hogy ezekben a nehéz időkben kell meg­mutatni, hogy ki a legény a gáton. Szólott arról, hogy különösen ma milyen nagy szükség van az erkölcsi erők összefogására és különösen nagy jelentőséggel bir és fontos az, hogy a lelkészi kar és a presbité­rium milyen munkát fejt ki. „Csak a kegyelem és a Krisztus királyságának elismerése tarthat meg bennünket“ — mondotta Ravasz püspök hétfőn tartott templomi beszédében Imre Sándor beszéde után újabb zsottáréneklés következett, majd a szószéken megjelent Ravasz László püspök, hogy elmondja beszédét. A püspök beszédét mindenki nagy figyelemmel várta és ez meglátszott az egész gyülekezeten, mert nagy Kedden délelőtt a püspök Szabó Imre esperessel a főgimnáziumot lá­togatta meg, ahol egész délelőtt óralátogatásokat tartott. A délután figyelemmel és várakozással minden folyamán ugyancsak a püspök három csoportban a gimnázium növendé­keinek tartott adhortációt. Kedden este a városi színházban a már ismeretes és általunk is ismer­tetett programra szerint a Protestáns A püspöklátogatás keddi és szerdai eseményei Szerdán a déli gyorsvonattal utazik vissza Budapestre Ravasz László püspök estélyén tart íeTő' Ravasz va­szem ebben a pillanatban László felé fordult. A püspök a 127-ik zsoltárt lasztotta beszéde textusául. A püspök mindenkit lenyűgöző és csaknem minden szemet könnybelá­Nőszövetség estélyén tart adást. Ravasz László püspök szerdán szintén a gimnáziumot látogatja meg, ahol nyolctól tizenegy óráig látoga­tást tart. Délben a püspök az internátusbán ebéden vesz részt a tanulókkal és a gyorsvonattal visszautazik Buda­pestre. NŐM Iont Árpád alatt kabátc női és hák 1( tel bei olcsó nek. C meggy rezhet közöt pán RUBI ugyar való 1. nak. Fi Ki Ól a gazi épületé tart fa; resztő i és szer választ áns, pénzt, töt (tői gas ári és éksí

Next

/
Thumbnails
Contents