Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-13 / 30. szám
2 Klskunhalaa Helyi Értesítőbe április 13 “Rendkívüli szeretettel fogadták a Halasra érkezett "Ravasz püspököt Dr. Ravasz László, a Dunameli'éki Református Egyházkerület nagytudá- su és kiváló püspöke néhány héttel ezelőtt jelezte, hogy Halasra érkezik, hogy itt tájékozódjon a gyülekezet problémáiról, hogy látogatásokat tegyen és főleg, hogy útmutatással szolgáljon és erösitse^a hitéletet. A halasi ref. egyház gyülekezete nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a föp ász tori látogatás bejelentését és hetek óta serényen folytak a megbeszélések a püspök fogadása felől. Ravasz Lászlót nemcsak ezért várták nagy szeretettel, hanem azért is, hogy igézetes szépségeket merítsenek az ő dús leikéből és szónoki erejének hevénél melengethessék hitüket, hogy uj, friss erőforrás, friss és üdítő, kristálytiszta vizét merítsék abból a kutból, amelynek gyökere, az örökvizek hajszálforrásaiböl táplálkozik. Ravasz László püspök Halasra jövetele meghozta ennek a vágyakozásnak várakozását, az ö aranyszája elhatott a szivek és lelkek mélységéig, igehirdetése keresztüldöfte a kétségek és kishitűségek páncélnak látszott kérgét, megnyugvást és nagy lelki béke, boldog békességének, tündöklő és sziporkázó varázsát szórta el az emberek közé. A püspöklátogatásről és a lapunk zártáig történt eseményekről a következőkben számol be munkatársunk. Nagy várakozás és előkészületek után vasárnap este a tiz órás sze- xnélyvonatíal megérkezett Halasra Ravasz László, a DunameHéki Egyházkerület püspöke. Halasra érkeztek még gróf Teleki József egyházke- rüteti főgondnok, dr. Imre Sándor egy. tanár, Kiss Zsigmond esperes és Szabó Imre budapesti espereslelkész. A személyvonat egynegyed 11 órakor érkezett be az állomásra, ahol közel kétszáz ember gyűlt egybe, hogy az érkező püspököt már az állomáson üdvözölhesse. Megjelentek a vasútnál a város tisztikara dr. Fekete Imre polgármester vezetésével és a ref. presbitérium Bátory Gábor fögondlnok és Pataky Dezső, valamint Szabó Zsigmond lelkésszel, továbbá a gimn. tanári kara, élén Kristóf József igazgatóval. Az érkező püspököt meleg szeretettel és éljenzéssel fogadták, majd meleg szavakkal a város nevében dr. Fekete Imre polgármester üdvözölte és arra kérte a püspököt, hogy érezze magát jól a város falai közt. Utána Bátory Gábor köszöntötte a püspököd a ref. egyház és presbitérium nevében, közvetlen és sok szeretettel telített beszéddel. Ravasz László püspök a beszédek után igaz köszönetét fejezte ki a fogadósára megjelenteknek, majd kocsira szállt kíséretével és a ref. paróehiára hajtattak. Hétfőn délelőtt Hétfőn délelőtt Ravasz László püspök a ref. polgári leányiskolát látogatta meg, ahöl az egész délelőttöt eltöltötte. A püspököt ünnepélyesen fogadták, dr. Thuróczy Dezsőné igazgatónő üdvözölte és a polgári leányiskola egyik növendéke csokrot nyújtott át neki. A püspök délután 4—5 óra között szintén a polgári leányiskolában volt, ahoil ő és Szabó Imre esperes, a növendékek részére adhortációt tartott. Imre Sándor beszéde az ifjúság neveléséről Héttőn este fél hat órára volt kitűzve Ravasz László püspök beszéde a templomban és ez az alkalom óriási érdeklődést váltott ki az embe- rekböf. Mindenki hallani akarta Ravasz Lászlót, a kiváló szónokot és már öt órakor hullámzott az ünneplőkbe öltözött tömeg a templom felé, amelyet már fél hat óra előtt zsúfolásig megtöltöttek. Pontban fél hatkor megszólalt az orgona és zsoítárénekkel kezdték meg az ünnepséget, utána pedig Pataky Dezső jelentette be pár szóval, hogy Imre Sándor egy. tanár fog beszélni. Dr. Imre Sándor egy. tanár rendkívül érdiskes, aktuális előadást tartott arról, hogyan kell különösen ma, helyesen nevelni a serdülő gyermekeket. Beszédében elmondotta, hogy a mai nehéz és feszült viszonyok közt, háborús esztendők erkölcsi rombolásainak romjain nagy és különös feladat a gyermek helyes nevelése. Hogy van az vájjon — mondotta Imre Sándor, — hogy ma alig látni gondtalan gyermekarcot, már a gyermek arcára ráfestette képét a gond, ez csak onnan lehet, — elmélkedett az előadó, — hogy a gyermek már a szülöd háznál és környezeteiben meglátja ezeket a gondokat. A gyermek helyes nevelésének legfontosabb kelléke — folytatta, — ha szülő és tanító együtt igyekeznek formálná embert, a serdülő ifjúból, ha kiváltják tapasztalataikat tanító és szülő a gyermeki lélekből és ha ezeket egymással közölve, segítenek a bajon. Rátért azután Imre Sándor még I arra is, hogy a rossz olvasmányok és a mozi is erősen romboló hatást ' végeznek a gyermeki lélekben. Végezetül az előadó összegezve a , mondottakat, kérte a szülőket, hogy I legyenek bizalommal' azokkal szemben, akik gyermekeiket nehéz idők- I ben nevelik és igyekezzenek munkájukat megkönnyiteni azzal, hogy az otthon melegében is foglalkozzanak gyermekük minél hatásosabb nevelésével. basztő, nagy értékű beszédének eszmemenetében a következőket mondotta: — Eljöttem ide Kiskunhalasra, hogy meglátogassam az ifjúságot, megtekintsem az iskolák munkáját, hogy tájékozódjam az egyházközség helyzetéről aktuális problémái felől, eljöttem, hogy tanácskozzak a presbitériummal és eljöttem, hogy a gyülekezethez szóljak. Eljöttem ide, hogy bepillantsak a gyermeki telkekbe, előmenetelük fokába. Itt Ravasz László püspök egy nagyon megható történetet mondott el a következőkben: »Volt egyszer egy nagyon szegény és földhözragadt képfaragó, akire az Isten sóik csapást küldött. Meghalt a felesége, meghalt a fiúgyermeke, egyedül maradt a szegény képfaragó egyetlennek megmaradt kisleány-kajával. Később a kisleány is betegeskedni kezdett, súlyos szembajt kapott, annyira súlyos volt a baja, hogy teljesen megvakult. A szegény képfaragó éjt nappallá téve dolgozott, hogy a kenyérre valót megszerezze. Pincelakás odújában lakott és egyszer a kisleánya azt mondta neki: Édes, jó apám, vigyél engem az ablakhoz és mondd meg nekem mi látszik onnan. Az apa fogta a kisleányt, az ablakhoz vitte és elmondta neki, hogy az ablakból gyönyörű kéklő hegyek látszanak, csillogó, ezüstös tavacskák és elmondta, hogy valósággal paradicsomi kép látható lakásuk ablakából, holott csak szemétdombok, piszok és füstölgő gyár- kémény látszott onnan. És mi van itt a mi szobánkban — kérdezte a a vak kisleány? A szobánk — mondotta tovább a mesét az apa' —■ a leggyönyörűbb a világon. Bútoraink aranyból és ezüstből készülkisleányom a nedves mosoly, a legboldogabb emberek jegye. Történt egyszer azután, hogy egy hires orvos járt a környéken és ehez elvitte apja vak kisleányát, a kisleányt megoperálta és ismét látott.« Amikor az apa ezt megtudta kétségbeesett, hazarohant és zokogni kezdett, mert félt attól, mit szól vájjon majd leánya, ha megtudja, hogy a meséből semmi sem igaz. A leány hazakerült, mindent megértett, az apa pedig szólt hozzá, nem veti-e meg öt azért, mert igy félrevezette. A leány nyakába borult az apjának és sírva mondta: »Nem kell nekem semmiféle arany és drágakő, a legdrágább nekem a te nagyon jó szived.« Ilyen hályog esett le a mi szemünkről is — folytatta Ravasz László. Leesett a hályog és megláttuk az ínséget, amely körülvesz bennünket. Mi is azt hittük, hogy mindenünk van, mi vagyunk a leggazdagabbak és ráébredtünk arra, hogy koldus az ötszázholdas, koldus itt mindenki a legázolt hazában. Telve vagyunk bajjal és gonddal, fejünk tömve töprengéssel, de megmaradt számunkra a magyar gyermek. A magyar fiú és a magyar leány. Itt fölemelte a hangját Ravasz László. — Az Ur őriz minket és ö tart meg bennünket. Hiába őrződ va- gyonod és városod. Elpusztul az es semmivé válik az Isten erős gondviselése nélkül. Istenhez kell visszatérni, mert kegyelemből élünk, nem pedig a magunk erejéből. Nem az aranyad és a dölyföd, nem a gőgöd és a tudásod, nem a hatalmad és a földi nagyságod és nem az ekevasad tart meg téged, hanem egyedül az Isten ereje. Isten a régi, nem haragszik reánk, csak próbára tesz bennünket. Nem Génitől függ a mi helyzetünk, hanem egyedül Isten gondoskodásától. Szóljon feléd gőgös, hitetlen magyar, feléd, te dölyfös Alföld, az Isten szava. — Mi magyarok — folytatta a püspök — szeressük egymást, letek, «W* * ДОНЬ* ! csupa selyem és egyéb drága holmi. És a szegény, szeretettel telített képfaragónak ekkor elkezdtek csorogni arcán a könnyei... A kisleány, aki szegény nem látott, végig tapogatott édes apjának arcán, megérezte a könnyek nedvességét és megint kérdezett: — Édes jó apám, mi az a nedvesség az arcodon. És a jó apa megint válaszolt: — Ez édes egymást és vigyük be minden zugba nagy szeretetünket. — Adjátok oda sziveteket — fejezte be a : püspök — a Krisztus királynak, mert csak az ö legteljesebb elismerése tarthat meg bennünket. A beszéd után rövid imát mondott a püspök, majd a Himnusz elének, lésével ért véget a teplomi szolgálat. A presbitérium és a két iskola igazgatótanácsának tisztelgése a püspöknél A templomi istentisztelet után Ra- i vasz László püspök kíséretével a ’ polgári leányiskolába ment, ahol a egyház presbitériumának és a két iskola igazgatótanácsának tisztelgését fogadta. Pataky Dezső ref. lelkész történelmi reminiszcenciákkal telt beszédben üdvözölte a püspököt, amelyre a püspök nagyon szép beszédben válaszolt. A püspök a mai súlyos időkről szólott és arra mutatott rá, hogy ezekben a nehéz időkben kell megmutatni, hogy ki a legény a gáton. Szólott arról, hogy különösen ma milyen nagy szükség van az erkölcsi erők összefogására és különösen nagy jelentőséggel bir és fontos az, hogy a lelkészi kar és a presbitérium milyen munkát fejt ki. „Csak a kegyelem és a Krisztus királyságának elismerése tarthat meg bennünket“ — mondotta Ravasz püspök hétfőn tartott templomi beszédében Imre Sándor beszéde után újabb zsottáréneklés következett, majd a szószéken megjelent Ravasz László püspök, hogy elmondja beszédét. A püspök beszédét mindenki nagy figyelemmel várta és ez meglátszott az egész gyülekezeten, mert nagy Kedden délelőtt a püspök Szabó Imre esperessel a főgimnáziumot látogatta meg, ahol egész délelőtt óralátogatásokat tartott. A délután figyelemmel és várakozással minden folyamán ugyancsak a püspök három csoportban a gimnázium növendékeinek tartott adhortációt. Kedden este a városi színházban a már ismeretes és általunk is ismertetett programra szerint a Protestáns A püspöklátogatás keddi és szerdai eseményei Szerdán a déli gyorsvonattal utazik vissza Budapestre Ravasz László püspök estélyén tart íeTő' Ravasz vaszem ebben a pillanatban László felé fordult. A püspök a 127-ik zsoltárt lasztotta beszéde textusául. A püspök mindenkit lenyűgöző és csaknem minden szemet könnybeláNőszövetség estélyén tart adást. Ravasz László püspök szerdán szintén a gimnáziumot látogatja meg, ahol nyolctól tizenegy óráig látogatást tart. Délben a püspök az internátusbán ebéden vesz részt a tanulókkal és a gyorsvonattal visszautazik Budapestre. NŐM Iont Árpád alatt kabátc női és hák 1( tel bei olcsó nek. C meggy rezhet közöt pán RUBI ugyar való 1. nak. Fi Ki Ól a gazi épületé tart fa; resztő i és szer választ áns, pénzt, töt (tői gas ári és éksí
