Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-09 / 29. szám

április 9 Kiskunhala* Hefyl Érte*itö)e 5 oldal )Ja! fjúsá- * »én 5—12 korló értők tben, lettel : ifjú­sike íitó p I ízes riléc rezett iek és árak tik ia érek ellán, tüzle» № in S Bank táron , éb« irákat nagy Brilli­üst eziis« .) <na» ; órát tosan ozi 10-én y két lűsor 3VA vei érek ia 9 és a in ma •an (TINI rálya, ik! — Pesti prlmadoímiák Gandhi vitrin­jében. Erről közöl rendkívül érdekes ké­pekkel illusztrált cikket a Délibáb leg­újabb száma, amely ezenkivül számtalan érdekesebbnél-érdekesebb színházi ripor­tot, képet, cikket, beszámolót, valamint egy felvon ásó s színdarabot, folytatásos regényt és novellát közöl. A tartalmas és terjedelmes Délibáb egy száma 26 fillér. — Áldott állapotban levő nők és ifjú anyák a természetes »Ferenc Jó­zsef« keserüviz használata által ren­des gyomor- és bélmüködést érnek el. A modern nőgyógyitás főképvi­selői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nél­kül gyorsan, megbízhatóan és fáj­dalom nélkül hatónak találták. A Fe­renc József keserüviz gyógyszertá­rakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kaphatók. A magyar sertés­piacot - egy vasmű szabályozza A sertéspiac válságának egyik okára mutatnak rá a|z alábbi sorok, amelyeket a Sertéskereskadok Egyesületének egyik irányadó tényezője küld hozzánk. Jelenleg 60 vágón államilag márkázott és 100 vágón márkázásra váró zsír nyomja; a húsipart, a zsírkoreskedelmet éís ezeken keresztül a ferencvárosi ser- tésvásárt. Vagyis a zsirválságban vatta­képpen aiz egész gazdatársadalom is érdé'..elve van. Az e'aihatatlan zsirtörr.eg nap-nap után apasztja az állatárakat s újabb ártetöréssel fenyeget a sertéspiac con. Ez a sérelmes helyzet úgy állt elő, hogy a kormány csak egyes szakértőket (három magánérdekeltség kiküldötteit) hallgatott meg és von abba a bizott­ságba, amelyek az Exportintézetnek a szaktanácsokat adják. Ezek mind olyan szakemberek, akiknek az érdekeltsége az élősertés kivitelét kivámjla. így jött létre m ideiglenes kompenzációs cseh szer­ződés, amelyben 29.000 darab élő zsir- isertés kivite'ét kötötték le. Mindenki előre tudhatta, hogy ekkora élőkontin­genst nem lehet ma Csehországba ki­vinni, hiszen a csehek a mi zsírunkra vannak ráutalva, mert Lengyelországi sokkal olcsóbb húst kínai nekik. Erre előre: felhívták az illetékesek figyelmét, de hiába,! Hiába mutatták az események, hogy a jóslat helyes volt, mert hiszen már harmadszor hosszabbí­tották meg az ideiglenes cseh szerző­dést s máig is csak 16.000 darab élő­sertés juthatott ki! Még nagyobb hiba esett az osztrák relációban. Ausztriába ugyanis preferences szerződés a’-apján kedvezményes vámmal vihetünk ki 200 vágón zsírt. Ezen az alapon körülbelül 30 fillért kellene az érdekeltségnek min­den kiló zsír után az osztrákoktól visz- szakapnia, de Ausztria ezt a visszauta­lást megtagadja. A magyar zsirkereske delem nem tud­hat exportá’nrl zsírt azért sem, mert sem pengőért, sem transzferpénzért, sem kompenzációért nem engedik meg a zsirkivitelt — a szakmabelieknek. Ellen­ben engedélyt adtak egy nagy vasipari érdekeltségnek, hogy kompenzációs ala­pon vigyen ki zsírt. A vasérdekeltség nem köteles beszáL litani a Jegybankhoz a csehkoroaát, sőt az állam neki. engedi át a zsjrszakma által befizetett 5.2 százalékos husfor- galmi adótéritést is. Tehát már a vétek kor 40—50 fillért keres kilónként ez ai monopoliisztikus érdekeltség a deviza és a forgalmi adó révén azon a márkázott zsíron, amelyért 1.2 pengőt fizet a hen­tesnek, 20—30 fillérrel kevesebbet, mint amennyi a termelési költség. Ezt a veszteséget végeredményben a gazda érzi meg és odajutottunk, hogy ma közvetve egy vasmű diktálja Magyar- országon a magyar zsírnak és a ma­gyar élőállatnak az árát. Magpiaci jelentés. Közvetlenül az ünnepek után a forgalom ismét igen élénk, aminek magyarázata az, hogy a gazdák a hideg időjárás miatt nem siettek ve­tőmagszükségletük fedezésével, me­lyet most már nem halaszthatnak. Lucernamag nemcsak a belföldön keresett, a külföldi érdeklődés is jó, ára változatlan. Ugyanez áll ló­heremagra. Tavaszi bükköny. A ke­reslet élénk, ára változatlan. Takar­mányrépamag az érdeklődés előte­rében áll, de a gazdák csakis iga­zán megbízható minőségeket keres­nek. Nagy volt a forgalom fűmag- vakban és fümagkeverékekbem, to­vábbá szudánfümagbaii, melyből nagy mennyiségek kerültek eladásra. A budapesti áru- és értéktőzsde hi­vatalos jegyzései 100 kilónként, nyersáruért, budapesti paritásban : Repce 25—25.50, vörös köles 15— 16.50, köles egyéb 13—14.50, lu­cerna 80—90, lóhere 160—170, ta­vaszi bükköny 26—28, napraforgó 22—23, kék mák 77—78, csillag­fürt 15.50—16, Viktória borsó 52— 30, zöld borsó (Express) 23—26 P. Halasi gabonaárak Április 8 Búza 11 "60, rozs 13.— boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 74—84, közepes 80—83, nehéz 80-84 fillér. Irányzat élénk. Magánhirdeíéselt HIRDETMÉNY ! A SZEGEDI KERTÉSZ-FÉLE TÉGLA és CSE- RÉPGYAR CSERÉPLERAKATOT lé­tesít Kiskunhalason. Megfelelő RA­KODÓHELY vasúti vágányzattal BIZTOSÍTVA. Elsőrangú gyártmá­nyú többféle mintájú egy és két fal- cos szallagcserép lesz raktáron ERE­DETI GYARI ARBAN. Megbízottal keresünk. (CSEREPEZÖ-, KÖMIVES- vagy ÁCSMESTER ELŐNYBEN). Ajánlatokat kérünk Kertész tégla és cserépgyár Szeged, Alsóváros. Drótkerítés métere 47 fillér, kapa dar rabja 90 fillér, drót kg.-ja 66, szeg kg.-ja 64 fillér. Az összes vasáruk, gyü­mölcs permetező szerek legolcsóbban. Használt kerékpárokat átcserélünk ujraw Alkatrészeket olcsó árakon árusítunk. Kohn Sebestyén vasáruház Kiskunhalas, Kossuth-u. 8-10. Korona sósborszesz erős, finom, olcsó, kapható a Rácz patikában. Magyar-u. 1 sz. ház két kétszo­bás lakással, 410 n. öl területen, eladó. Három szobás modern lakás melléképülettel és kerttel május 1-re kiadó. Értekezni lehet Gazdasági Gőz­malom mellett Csap ucca 5 sz. alatt. Ugyanott marhákat vállalnak nyári legelőre. .Gyenizse Imre Fehértón alma és körte ojtványokat elad. Kert és szőlő feliből kiadó. Natkai-u. 1 A református egyház gondnoki hi­vatala közhírré teszi, hogy az ótemető­ben levő vak tuskókat részéből való kitermelésre kiadja. Bővebb felvilágo- sitást ad Suba Imre gondnok, Szabad­ság-tér 6. sz. alatti lakásán. A műúton aluli Győrfi-féle szőlőből 3 holdnyi teruetrész feles művelésre ki­adó. Megbízható szakértő munka ajánl­kozók előnyben részesülnek. Győrfi Jó­zsefnél, Fö-u. 9. sz. alatt. milyen csábítással nem sikerült Párizs­ban tartani. Ha piár visszamégy Afrikába, ugy-e nem fogod elfelejteni a te kis Clarisso- dat, aki megtanított téged arra, hogy ember légy? — kérdezte könnyek közt. — Ugy-e szeretsz? •— Szeretni! — felelte az ifjú mély megvetéssel, — Én nem szoktam sze­retni asszonyokat. Nem tartozom a ti fehér embereitek közé, akik napokat töltenek el azzal, hogy asszonyok lábasnál siránkoznak kegyeikért könyörögve. Szá­momra az asszony csak játékszer. — 0, milyen kegyetlen vagy! — fe­lelte Clarisse félig már sírva. — És én azt hittem, hogy szeretsz engem. — Az asszonyok dolga, hogy szeres­senek. A férfi életében sokkal fonto­sabb dolgok is vannak. — El fogsz látogatni máskor is Pá- risba Abdul? — kérdezte végül a leány. — Ö, igen, gyakran. Ez nagyszerű város, tele gyönyörű játékszerekkel. De megában keményen, elhatározott valamit. Ha mégegyszer eljön ide, akkor ama név alatt fog szerepelni, ahogyan az anyja mindig nevezte — Fred Dougon — és mindjárt európai ruhákban fog megérkezni. Akkor a gyűlölt angolok nem vághatják majd a szemébe azt, hogy »néger.« És közelebb lesz a, gő­gös angolokhoz és közelebb lesz a bosz- szujához. * Az előkelő francia isánynevelő intézet kertjében fiatal leány ült, mélyen elme­rülve egy levél olvasásában. Körülbelül tizenhatesztendős lehetett. Karcsú, bá­jos gyermek. (Folytatják). Folytatás fö Korán érett bölcsességgel, Abdul el­határozta, hogy kereskedelemmel fog­lalkozik és néhány év elteltével máris tapasztalta, hogy ez, bár kevésbé izgal­mas, de sokkal jövedelmezőbb vállalko­zás, mint a régi portyázó hadjáratok. Lassanként megnagyobbította műkö­dési terü'etét. Lement délre, de nem úgy, mint Szolimán szultán: e-zt a nevet túlságosan jól ismerte a francia kor­mányzóság. Ehelyett azt a nevet vette fel, ahogyan anyja szólította őt> Fred Dougon. És ezen a néven raktárakat nyitott a kikötővárosban. Abdul egy pár napja volt Párisban, szabadon kénye-kedve szerint vándorol­va ide-oda, amikor a második estén összekerült Clarissal. A Leány nem volt az első, aki megszólította őt, de mind- ezideig ő volt az első, akihez az ifjú leereszkedett annyira, hogy szóba állt vele. A leány kedvesen rámosolygott, amint ő hanyagul, gőgösen sétált és aztán odaszegődött melléje. Az ifjú rá­nézett különös tekintettel, amelyben fé­lig megvetés látszott, de nem küldte el. A leány azt ajánlotta, hogy menjenek el valahova együtt vacsorázni és az ifjú elfogadta az inditványt; nem csupán szórakozásból tette, hanem tovább akar­ta tanulmányozni ezt a leányt. Később elmentek a kabaréba. Amig az ifjú továbbra is sötét pil­lantásokat vetett az angol férfira, Cla- risse igyekezett más témára terelni a beszélgetést. • lotta. — Én megtehetem, hogy hivatásos táncosokat megfizessek, hát akkor miért áilnék én magam oda, másoknak mu- ; lattatására? — jegyezte meg gőgösen. A leány nevetett. — Helyes, hát akkor hozasson ne­kem még egy üveg pezsgőt! A fiatalember odaintett egy pincért és j rövid parancsot adott. Mindazonáltal ő maga nem nyúlt a pezsgőhöz. Rendület­lenül kitartott a kávé mellett. — Tegyünk bele legalább egy csepp konyakot, hogy egy kissé jobb kedve legyen — mondta Clarisse. — Mert úgy ül itt, mintha temetésen lennénk. — Én mohamedán vagyok és az erős ital tiltott előttem! — Én bizony nem mondanék le az élet jó oldalairól, még ha mohamedán I volnék sem! Pár pillanatig csend volt. A leány kiitta pezsgőjét és csillogó szemmel, fürkészve szemlélte asztaltársát. — Ugy-e,, magának nagyon sok pénze van? — kérdezte nemsokára. — Nem olyan sok, mint amennyit még szándékomban van megszerezni — fe­lelte a fiú. — De annyi van, hogy nekem uj ruhát vegyen? — folytatta a( leány. — Akár ötvenet is, ha úgy tetszik. Clarisse elragadtatott mozdulattal át­karolta az ifjú nyakát és felkiáltott: — Jaj, de drága ember! — és hango­san arcon csókolta. Az ifjú hidegen elhárította a kedves- * kedést s nem a legudvariasabb módon fejtette le magáról a leány karjait. A következő reggelen, amikor szobá­jában együtt reggelizett a leánnyal, ter­jedelmes ruháinak redői közül előhúzott egy igazgyöngy nyakláncot. Clarisse: ránézett és a szája nyitva maradt a meglepetéstől, mert a gyöngy­sor valódi volt és értéke legalább tíz­ezer frank lehetett. — Ha ezeket neked adom, Clarisse, megtanitsz engem arra, hogyan teszek tökéletes francia ember? — kérdezte a leánytól. — Hát persze, hogy megteszem! — kiáltott fel Clariss őszinte elragadta­j tással és habozás nélkül folytatta: Elő- ! szőr is egy elegáns lakásra kell szert tennünk! És azután, le kell vágatni aj haját rövidre,! ! Az ifjúnak hosszú haja volt, a tur- I bánja alatt csomóra kötve, arab szokás szerint. * Három hónap múlva Abdul elhagyta Parist. Akkor már tökéletes angolsza- básu ruha volt rajta és sima, rövid fe­kete haja hátra volt fésülve a tarkójára. Az e'őke’ő megjelenésű fiatalemberben igazán nehéz tett volna ráismerni arra a barbár ifjúra, aki pár hónappal ez­előtt ideérkezett, semmit sem tudva, a civilizált életről, azonkívül1, amiket gyer­mekkorában hallott édesanyjától. Távozása előtti estén Clarisse együtt ült vele, annak a csinos lakásnak a, szalonjában, amelyet akkor béreltek ki, amikor megkötötték a szerződést. Habár Clarisse tisztán csak üzleti számításból kötött barátságot az ifjúval, néhány hó­nap elteltével már szenvedélyesen sze­rette. Nem akarta elengedni. De sem-

Next

/
Thumbnails
Contents