Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-06 / 28. szám
április 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal A bácskai gyermekházasságok ügye A kereszténypárt legutóbbi értekezletén Túri Béla képviselő szövetet te, hogy a bácsmegyei papság kéréssel fordult a párthoz és olyan kormányintézkedés sürgetését kérte, amely lehetővé teszi, hogy a fejletlen korúak közötti házasságkötésekre, amelyek azon a vidéken nagyon elharapództak, engedélyt ne adjanak. Talán az ország egyetlen részében sincs annyira elterjedve a 15 éven aluliak közti házasságkötés, mint Bácskában. Bácskában a gyermekházasságok nagy száma már-már aggasztó kezd lenni. A keresztény párt akciója odairányul, hogy az igazságügyminiszter a jövőben lehetőleg ne engedélyezze a 15 éven aluliak házasságkötését. Nyugalomba vonult Paczolay Győző, a felsővárosi állami iskola igazgatója Szombaton meleg ünneplésben része* siteiték a nyugalomba vonult igazgatót Meleg ünneplésben részesiííiite a tanítótestület Paczolay Győzőt .nyugdíjba vonulása alkalmával. Szombaton társas ebédet rendeztek tiszteletére, melynek keretében Paczolay Győzőnek, mint a felsővárosi iskola első igazgatójának o’.ajfestményü képét leplezték' lie. Fjéil 1 óraikor a rossz idő dacára, mintegy 60 tanító jelent meg a felsővárosi iskolában. Megjelent dr. Fekete Imre polgármester is, ki a gondnokságnak elnöke. 1 órakor lelkes éljenzés közt je’ent meg az ünnepelt Paczolay Győző egész családjával. Ebéd: előtt Fröhlich Lajos igazgató, Paczolay utódja, rövid beszéd keretében leplezte le a jól sük©- rült képet. Beszédében vázolta Paczolay 42 éivi tanítói működését, puritán egyszerűségét, becsű etességét, nagy szorgalmát, pedagógiai tudását, társadalmi működését s nagy népszerűségét. Pék diaképül álltja a tanítóságnak az ő egész tanítói és igazgatói működését. Jóságos arcát, őrködő atyai szemét mindig látni akarják, ezért festették meg képét. Meghatódva mondott köszönetét aiz ünnepelt e kitüntetésért s buzdította: kartársait á szorgalmas, önzetlen, lelki- ismeretes munkára. Ebéd alatt az első felköszöntőt dr. Fekete Imre polgármester mondta'. Boldog embernek mondta az ünnepeltet, kit szép családja, derék gyermekei, őt ünneplő kartársai vesznek körül, ó pedig érzi lelkáismerefe nyugodtságát jól bevégzett munkája után, Pohárköszöntőt mondott még Huszár Dezső, mint a tanítótestület elnöke, Róna Gábor igazgató meghatódva mondott köszönetét egykori tanítójának s szeretettel ürítette poharát Paczo’ay Győzőre. Fröhlich Lajos Huszár Dezsőre ürített© poharát, ki a képet festette. Az éjjeli órákban oszlott szét az ünneplő tanítóság. Nyomtatványt)« kát Ízléses kivi« telben szolid árak mellett készít LAPUNK NYOMDÁJA! Egy- évtized a halasi gyilkosságok törtérietéberi A háborút követő évtized nemcsak világszerte, de országos viszonylatban és ennélfogva itt nálunk Halason is és annak tanyáin is éreztették azt a káros befolyást, amelynek oka kétségtelenül a világháború alatt kialakult lelkiségben keresendő. Ennek az elferdült lelkiéletnek a tettei sajnos igen sokszor gyilkosságok alakjában nyilvánultak meg. Lapunk szerkesztősége elhatározta, hogy mint egy kis lexikont szokás, összeállítja mozaikok formájában azokat a gyilkosságokat, amelyeket Halason és tanyáin 1919 óta 1928-ig, tehát tiz év alatt követtek el. Ezeket a gyilkosságokat sorrend szerint a következőkben közöljük: 1919. Ennek az évnek januárjában 26-án egy vasárnapi napon két gyilkosság szenzációja is végig futott a városban. Aznap délben Rácz Lajos házánál ebéd közben összevesztek fiai: Rácz Imre és Rácz Lajos, majd dulakodni kezdtek egymással. A verekedés során Rácz Imre öccsét Rácz Lajost az asztali evőkéssel olyan szerencsétlenül szúrta meg, hogy az néhány percznyi szenvedés után meghalt. A másik gyilkosságot Gőböljáráson szerb katonák követték el, akik minden ok nélkül a 95. sz. vasúti őrház közelében lelőtték Trenkovics Lázárnét. Ebben az esztendőben december elejéig szünet állt be és valószínűleg már nagyon kevesen emlékeznek Halason arra a borzalmas gyilkosságra, amely Zsanán történt és a amelynek áldozata Magyari János 22 éves halasi juhász lett, aki Zsanán őrizte birkáit. A szerencsétlen Magyari Jánost baltával verték agyon támadód. Az ügyben alapos nyomozás után megállapították, hogy a gyilkos Tóth Ácsai Zoltán juhász volt, aki pénzsóvárságából kifolyólag követte el tettét. A gyilkost még abban a hónapban halálra ítélték és 1920 január 16-án a, kalocsai törvényszék udvarán felakasztották. 1920. 1920 augusztus 8-án kegyetlen rablógyilkosságot követtek el a Kőhid-uccában. A meggyilkolt Du- gár Lajost, aki a nyomozás adatai szerint az istállóban aludt, agyonverték, majd levetkőztették és holttestét a kútba dobták. A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a gyilkosságot Zubor Juca és Csapi János követték el. A nyomozásnak ezek az adatai néhány hét után téveseknek bizonyultak, mert közben elfogtak egy Kovács Ferenc nevű fuvarost, aki beismerte, hogy a gyilkosságot ö követte el. Dugár Lajos gyilkosát Kovács Ferencet és mint felbujtót Zubor Judi- tot halálra ítélte a kalocsai törvényszék — később kegyelmet kaptak. 1921 csendes esztendő volt, mert egyetlen gyilkosság sem fordult elő. Úgyszintén 1922-ben sem. 1923. Ebben az esztendőben fordultak ugyan elő súlyos verekedések, de egyik sem volt halálos kimenetelű. 1924. 1924 október 7-én a halasi határ szélében meggyilkolták Budai Kálmán Kígyós pusztai lakost. A széleskörű nyomozás során a gyilkost Behán László és- Csóti Dávid személyében letartóztatták. Ennek az esztendőnek nagy szenzációt keltett eseménye volt Nagy Gyula földbirtokos meggyilkolása. Nagy Gyula földbirtokost, aki anyósának özv. Szathmári Sándornénak pirtói birtokán gazdálkodott, a „gazdaság egyik cselédje Major Káimán minden különösebb ok nélkül leszúrta. Ugyancsak ebben az évben történt november 20-án egy borzalmas gyilkosság az Óvoda uccában. A gyilkosság során özv. Kaszap Imréné sz. Monda, Mária 74 éves asszonyt, aki az Óvoda ucca 4 sz. házban lakott, meggyilkolták. A hosszantartó nyomozás során a rendőrség elfogta. Pintér Mihályt, aki bevallotta, hogy özv. Kaszapnét törőfával fejbeütötte, utóbb még több csapást mért áldozatára, mig az ki nem szenvedett. 1925. Ebben az esztendőben a környéken több gyilkosság történt, Halason azonban egy sem. 1926. 1926 március hónapjában történt Eresztőn az a borzalmas gyilkosság, amelyről néhány hét előtt részletesen irtunk. Ez év októberében csecsemőgyilkosságot is követett el egy Szabó Jolán nevű göböljárási leány, aki Gőböljárásról Halasra jövet akkor született csecsemőjét megfojtotta, és elásta. 1927. 1927-ben csak egy gyilkosság fordult elő és pedig Gőböljáráson, ahol Pintér T. Károly meggyilkolta, apósát Csofcsics Imre göböljárási vasúti őrt. Pintér annak idején egész családját kiakarta irtani. Pintér T. Károly annyira megrémült tettének következményeitől, hogy felakasztotta magát és meghalt. I 1928. 1928 márciusában a Szabadkai-ut 4 sz. házban Tallér Balázs vasvillával agyonverte Brecska Imrét. Egy másik gyilkosság is történt és pedig Zsana és Pusztamérges határán, ahol egy átmulatott báli éjszaka után meggyilkolták legénytársai Gazdag Balázs zsanai gaizda- legényt. , * Tiz esztendőnek ezt a bünkróni- káját nem azért élénkítettük fel, mintha régi sebeket kívántunk volna feltépni, célunk csupán adatoknak emlékezetbe idézése volt. Ezt a szándékunkat egyébként élénken igazolja az is, hogy kizárólag az adatok regisztrálására szorítkoztunk. Siessen gyümölcsfáit per* metezni mielőtt kifakad a rügy. Gyári áron kaphatók az összes permetező sze> rek a „С IT Y“ drogériában Gazdasági Bank épületében Szakszerű felvilágosítás! Egy pengd volt a malac ára a turkevei vásáron A magyar gazda helyzetét élénken világítja meg az egyes vásárok eredménye. Példa erre a legutóbbi, Turkevén lezajlott vásár. Egy gazdaelőfiző szomorú levelet irt egyik újságnak, a levélből kiragadjuk az alábbi részletet: »A vásár szomorú szenzációja a darabonként egypengős árban elkelt malacok voltak. Lovakat, amelyeknek csikója is volt és csak a fedezés 25—30 pengőbe került, 70 pengő körül voltak kénytelenek a gazdák elkótyavetyélni. De voltak a vásáron lovak, amelyeket darabonként 6 pengős árban adtak el. Egy pár legjobb alkatú és minőségű magyar tinó ára 250 pengő volt. Ilyen áron kénytelen ma a gazda eladni a jószágát, hogy adóját és kölcsönvett pénzének rettenetesen magas kamatját meg tudja fizetni. Így élünk mi itt a -falun és már- már egészen letettünk arról, hogy sorsunk valaha is jobbra fordulhat.« Tizenöt év után levél jött Oroszországból Nem kapják kézhez a küldött leveleket az oroszországi foglyok Jánoshalmán az öreg szülök levelet kaptak Matuz István nevű fiuktól, aki 15 évvel ezelőtt tűnt el a világháborúban. A levélben arról panaszkodik, hogy nem kapott szüleitől levelet, pedig ő annyiszor irt. Könnyen megállapítható, hogy nem biztonságos a levélközlekedés Oroszországban, írja, hogy májusban hazaindul, hozza a családját is. »Születési levelet« kér, mert anélkül nem engedi haza a szovjet. Szomorúan panaszkodik, hogy már csaknem egészen elfelejtett magyarul. De bizonyítja ezt a levél nyelvezete is. Matuz neve rajta van a jánoshalmi hősi emlékművön. A szülők határtalan boldogsággal várják. NAGYOBB TŰZ VOLT SOLTVADKERTEN Pusztító tűz tombolt a napokban Soltvadkerten, amely majdnem emberéletet is követelt. Az éjszakai órákban a vizsgálat megállapítása szerint kémény tűz folytán kigyulladt Atrok József Petőfi-uccai háza, amely egy-kettőre porig égett s a nagy szélben a tűz átharapód- zott a szomszéd Plavecz János házára, melyet szintén teljesen elhamvasztott. Már a harmadik szomszéd Saautek Imre melléképülete is égett, amikor a lángnyelvek belekaptak Sa- utek házába, amelyet aztán a tűzoltóknak sikerült megmenteni. Az égő házakba a kétségbeesett lakók behatoltak s iparkodtak menteni holmijaikat, amikor az egyik ház egy része beszakadt s a felcsapódó lángnyelvek elálltak a szobában tartózkodó két ember visszavonulási útját, akik most már kétségbeesetten próbáltak menekülni s akiknek csak úgy sikerült megmenteni életüket, hogy az ablakrácsozatán nagy nehezen egy szűk nyílást feszitettek baltákkal, amelyen keresztül aztán kihúzták a bentrekedt kétségbesett embereket.
