Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-03-30 / 26. szám

március 30 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Szomorú visszaemlékezés az ököritói tűzveszedelemre Amikor 367 bálázó szenvedett borzalmas tüzhalált Mit tárgyal a mai közgyűlés? Megírtuk, hogy ma, szerdán dél­előtt a város képviselőtestülete köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatát alább adjuk: A vármegyei alispán jóváhagyó határozata a képviselőtestületnek a Szabadkai-ut átadására vonatkozó határozata tárgyában. Pestvármegye törvényhatósága kis- gyülésének határozata a villamoshá­lózat fenntartási dijak szedése tár­gyában. jGalli Tibor ideiglenes kórházal­kalmazott végkielégítése polgármes­ter javaslatával. Az Egyesült Malomipari R.-t. ké­relme Kiskunhalason a Gazdasági malomnál felállítandó gabona — liszt — cserekereskedés engedélye­zése iránt. Vadászati jog bérbeadására vonat­kozó bérleti és árverési feltételek bemutatása. Langermann Zsigmond kérelme a Vanyur-házi részvényei elleniében 100 P bérösszeg leengedése iránt. Tenyészállat beszerzésre kölcsön felvétel. Magyar Mihály illetőségi helyét kijelölő rendelet polgármester ja­vaslatával. a---------^^.^p^=.rjzzrr7.'';T .. a О r s z á g—V i 1 á g Albert belga király repülőgépen В li­ga-Kongóba utazott. — Kenéz Béla ke­reskedelmi minisztert egyetemi tanársá­gának 25 éves évfordulója a.kaiméból ta­nítványai, barátai és tisztelői meleg ün­neplésben részesítették és a jubilánsnak em:éka*bumot nyújtottak át, — Bethlen István gróf és kormányának volt tagjai felszólalnak a költségvetés vitájában. — Lord Parmoor Anglia egyik legiekinté- lye:ebb poátikusa nyilatkozott London­ban a trianoni békeszerződésekről és ki­jelentette, hogy addig igazi javulásnem iehet, amíg a suyos igazságtalanságok neon tétetnek jóvá. — 800 német kirán­duló érkezett Budapestre a húsvéti ün­nepekre. — A hadirokkantok március 29-én Budapesten országos ünnepség ke­retében szentelték fe. az ország rokkant- jainak zászlaját. A bíboros hercegprí­más szentese fel a gyönyörű selyem- zászlót A Nemzeti Bank jegyforgai- ma a március 23-iki kimutatás szerint a március 15-iki forgalomma* szemben 16.8 miliő pengővel csökkent. — 60 mázsás bálnára bukkant az Elba torko­latánál egy német, gőzös. Az óriási em­lőst acé.hurokkal elfogták és Hamburgba vontatták. — A felsőház a .bizottságai március 31-én és április 1-én üléseznek. — Mellon, az Egyesült Államok uj lon­doni nagyköveié kijelentette, hogy nincs tudomása arról, mintha a külföldi adós­ságok kérdésében Amerika részérői vál­tozás volna várható. — Hivatalvesztésre ítélte az OTI fegyelmi választmánya Zwicker Bélát, az OTI veszprémi fiók­jának vezetőjét és Makay Bélát a vesz­prémi számvevőség főnökét mulasztá­sok és szabálytalanságok miatt. — Le­tartóztatta a budapesti rendőrség Gá- gern János báró aranysarkantyús vitézt, Károlyi István gróf kárára elkövetett csalás büntette miatt. — A legfelsőbb honvédtörvényszék áprvilis 8-án tár­gyalja a kispesti rab.ógyiikosság tettesei­nek bűnügyét. — Pénzbüntetésre ítélték Karsay Emil egri főreáliskolai tanárt, mert gondatlansága folytán robbanás történt az intézet laboratóriumában, és Szikszai László VIII. o. tanuló elvesz­tette a szemevilágát. — É.elmiszerhiány miatt szenved a szovjet városok lakos­sága. — 160 éves a világ legöregebb embere, a Béni Souelfben íakó Ismali Juszef. — Teljesen összeomlott a Kreu- ger vállalat. A vagyon nem fedezi a passzívákat. — Elkábitottak és kirabol­tak egy budapesti nőt a Délivasuton. A nyomozás megindult. — Gömbös Gyu­la kijelentette, hogy a józanság politiká­ját kell érvényesiteni, mert в szenvedély rossz tanácsadó. — Lillafüred eddig 7.2 millió pengőjébe került a magyar adózóknak, Több mint két évtizeddel ezelőtt borzalmas tüzkatasztrőfa szenzáció­ja hozta izgalomba az akkor még Nagymagyarországot. Pár óra alatt az egész világsajtót bejárta a ször­nyű hír, mely a világtörténelem ed­dig legnagyobb s legtöbb áldozatot kívánó tűzesetéről hozott elképzel­hetetlenül megrázó adatokat. A szatmármegyei ököritó község­nek jutott a borzalmas osztályrész, hogy neve örökké elől járjon a tüz­esetek krónikájában. Husvét első napjának éjszakáján 367 fiatal élet lett áldozata a pokoli tűznek, akik vidám jókedvvel tánc- mulatságra gyűltek össze a falu kö­zepén álló nádíedeles csűrbe s vi­dám zeneszó mellett táncolva, men­tek a legrettenetesebb halálba. A rémes eset kapcsán az egész világ sajtója fellapozta a tüzkróni- ka lapjait, összehasonlitást közölt az eddigi nagy tüzkatasztrófákkal, de olyanra nem talált, mely borzalmai­val, az áldozatok nagy számával fe­lülmúlta volna az ököritói tűzesetet. Felemlítették a párisi lángsirt, a bé­csi Ringszinház égését, amelyek messze kimagaslanak a megszokott tüzesetek közül, de hol maradnak ezek — az áldozatok számát tekint­ve, — az ököritói katasztrófától?! Husvét első napja mindig szomo­rú évfordulója e szörnyű tűzesetnek. Szemtanúja voltam a rémségeknek s ma, amikor visszatekintek a szívfa­csaró jelenetre, keserű emlékek raj­zanak fel lelkemben. Megpróbálom visszaidézni a szomorú eseményt egyrészt azért is, mert a mai fiatal- labb nemzedék előtt — tekintve az elmúlt két évtizedet — ismeretlen e kedves magyar község szomorú napja, Ököritó tiszta református, terje­delmes határral bíró, jómódú népes község Szatmármegyében. Az Ecsedi Láp szélén fekszik, a Mátészalkáról Szatmárnémetibe vezető' müut két ol­dalán. Abban az időben még nem volt a vasút kiépítve s a környék­beli falvak lakosai kocsikon szállí­tották terményeiket Szatmárnémeti­be. Éjszakára a fuvarozók csűrökbe tértek be pihenni, amilyeneket a hosszú ut melletti falvakban abban az időben erre a célra építettek s amelyet »állás« néven nevezett afa- varozó gazdaközönség. Ököritó köz­ség közepén is állott egy ilyen nád- fedeles csűr, — állás — tulajdono­sa a szomszédfalubeli korcsmáros volt, akinek az állás elég jó jöve­delmet hozott. Itt tartotta a fiatalság ünnepi tánc- mulatságait. Díszítésül a gerendáza- tot berakta zöld lombokkal, belse­jét ponyvával vonta be, körül állí­totta padokkal s igy gondtalanul el­zárta ponyvával, paddal a két nagy­kaput; a befizetés könnyebb lebo­nyolítása végett csupán az egyik kis­kaput hagyta szabadon. S ha hoz­závesszük még, hogy a fedél nád­ból készült s hogy a zöld lomb év- ről-évre ott száradt a gerendázaton s hogy a világítást függő petróle­um-lámpa szolgáltatta; — minden es­hetőséget együtt látunk arra, hogy egy tüzkatasztrőfa kitörhessen. Kellemes, meleg tavasz volt. Eb­ben a szép tavaszi időben szokatla­nul vidám volt a husvét. Mindenki örömünnepet ült, mint ahogy ez fa­luhelyen szokás. Már alkonyaira járt I az idő, még a kapuban üldögéltünk. Érdeklődve néztük, amikor nagy zaj­jal végig szaladt a falunkon fcgy- egy kocsi, melyen legények, leányok vidám nótázással a szomszédos ökö­ritói bálra igyekeztek. Nemsokára le­szállt az est s ököritó felől mu­zsikaszót hozott a langyos tavaszi szellő. Rezesbanda, cigány muzsika szólt felváltva. Még alig egy órája állhatott a bál, mikor hirtelen elhallgatott a ze­neszó. Ugyanakkor vörös fény kezd­te festeni a barna eget ököritó fe­lől. Pár perc múlva már tisztán hall­ható volt a jajgatás, visongás. A mi falunk: Porcsalma, mely köz­vetlen szomszédságban, mindössze másfél kilóméterre volt ököritótól, hamar felriadt. Jajgatva, sivalkodva rohantak az asszonyok ököritó felé, mert tőlünk is sokan mentek át há­lózni. Megkondiult a vészharang, talpon volt mindenki, hogy ökörtóra ro­hanjon — segíteni. A jegyző, bíró egy-kettőre tüz- fecskendőre ültek s vágtában igye­keztek a tűz színhelyére. Magam is egy rohanó kocsira kaptam s néhány perc múlva a lángoló tüztenger mellett álltam. Az égő csűr mellett akkor már néhány tüzfecskendő vár­ta az oltás munkáját, azonban a kö­zelben csupán egyetlen kút volt — a csűr közvetlen közelében, de ahoz a forróság miatt nem lehetett közel menni. A házsor egyik épülete már lángolt, de azzal nem törődött sen­ki. Fontosabb volt a csűrben szo­rultak mentése, akik garmadában égtek már a kis kapu előtt. A tűz kitörését egy petróleum- lámpa okozta. Az egyik szabadságolt huszár látva a kigyulladt lámpát, nagy jóakarattal a 'kardjával akarta leütni, hogy a földön elfojthassák a lobogó lángokat. E pillanatban szét­robbant a lámpa s a gerendán lé­vő száraz lomb azonnal tüzet fo­gott. Ugyanakkor meggyulladtak a lenge moll ruhák a szétfreccsenő petróleumtól s pár pillanat múlva égett a tető', égtek a leány-ruhák. Most mindenki fejvesztetten mene­kült a kis kapuhoz, azonban a me­nekülés lehetetlenné vált a szűk ki­járaton. Egymást gázolták, taposták a menekülők s ijedtükben görcsösen karolták át azokat is, akiknek si­került volna kijutniok. A zenekar tagjai szétbontották fejük fölött a nádtetőt s néhányan kibújtak a biz­tos halálból. A kintlevők hamarosan kibontották a hátsó nagykaput, azon­ban a menekülők mind az ellenkező kijáratnál tolongtak. A falu főbíró­ja beugrott a lángok közé s egy kis csapatot kivonszolt magával. Másod­szor is sikerült ez a merész vál­lalkozás. Harmadszor újra visszaro­hant, mert a lánya hangját hallotta. Nem jött ki többé. Leszakadt a te­tőzet. Most már csak égő hustömeg látszott s a kísérteties lángok között karok, lábak vonaglása. Később fáklyák kerültek elő s vil­lás emberek hányták szét a romokat. Az utcán sorjába fektették a halotta­kat. Rémes látvány volt. Sok halot­ton egyáltalán nem látszott nyoma még pörzsölődésnek sem. Agyonta­posták a menekülésben. Csak ruha nem volt rajtuk. Letépték egymásról a nagy tumultusban. Soknak a kar­ja, lába, vagy a feje égett le. A halottak közt volt több apró gyer­mek, akiket gondtalanul magukkal vittek a hálózó szülők. De volt olyan gyermek is, aki ott született meg a veszedelem perceiben. Ilyen gyász még nem szakadt köz­ségre. Alig volt családi hajlék, hon­nan valaki ne hiányzott volna. Volt olyan ház is, ahol egyetlen családtag nem maradt. Másnap már megérkeztek a budapesti újságírók. Pár nap múlva Bécs, Berlin, Páris és majdnem minden európai város elküldte tudósitóját a, világ legször- nyübb tüzkatasztrófájának színhe­lyére. A kegyelet szép emléket emelt a temetőben levő sirdombra. A hadve- zetőség pedig szabadságolta a fa­lubeli sorkatonaságot, egyben elren­delte, hogy ököritóról, csupán tar­talékba lehet sorozni a munkáskéz hiánya miatt. Д ...■—Г..............■ A kikapós férj tartozik nőtartást fizetni Egy fiatal férj a házasságkötés alkal­mával házassági szerződést kötött ifjú fe’eségével és ebben arra kötelezte ma­gát, hogy abban az esetben, ha felesége kényte'en lenn© tőié különv áltan élni, úgy tartozik feleségének havonta 300 pengő ideiglenes nőtartást fizetni. A há­zasságkötés után rövid idő múlva a házasfelek tényleg különváltak és ekkor a fiatal asszony érvényesítette a házas­sági szerződésben biztosított nőtartási igényeit. A férj a perben védekezett és azt vi­tatta, hogy a különélésre az asszony adott okot, mig ezzel szemben az asszony arra hivatkozott, hogy a férj a különélés ideje alatt a Lakásadónőjével folytatott szerelmi viszonyt. A Kúria tartásdij fizetésére kötelezte a férjet azzal az indokolással, hogy a nő jogosan követelhet ideig enes nőtartást akkor is, ha a különélés ideje alatt a férj oly magatartást tanúsít, amely el- entétiben ál a házasság erkölcsi tartal­mával és ha a férj a különélés alatt is köteező házastársi hűséget megszegi — Nehézségek merültek fel a fülöp- szállási vasútvonal motorlzálása körül. Élénk visszhangot ke.tett a fülöpszállási vasútvonal motorositásának ügye. Most jól informált forrásból azt az értesülést kaptuk, hogy a motorositás keresztül- vitee körű* nehézségek merültek fel. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a ré­gen épült vaspálya nem alkalmas az 50 kilóméteres sebességgel haladó motor­vonatok hordozására, úgyhogy a moto- rizálás előtt át kellene építeni, szilár­dabb alapokra kellene fektetni az egész vaspályát. Ez az átépítés már magában véve igen jelentékeny tőkebefektetést igényel, de még ezenfelül megoldatlan probléma a motorszínek építési költsé­geinek fedezete is. Ezek a körülmények nagy nehézségekként állanak a motori- zálás megvalósításának útjában. A tár­gyalások a nehézségek eháritása cél­jából már megindultak a MÁV illetékes fórumainál, az, üzletvezetőség és a von­tatási osztály bevonásával. ШШШ Kérje kifejezetten cipészétől a világ­hírű PALMAkaucsufc sarkot.Ne foqadjon el helyette mást!

Next

/
Thumbnails
Contents