Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-03-23 / 24. szám
4 oldal Klsknnhftlaa Helyi Brtwttöje március 23 HALASI EMLÉKEK A síkon élt utolsó adószedők Bese Ferenc. Harka-köíonyi csikós számadó korában (a Ráday korszak elején) neki volt a legjobb járású s legszebb két kocsis lova a környékbeli pásztorok között. Számadósága alatt az ö méneséből senki lova vagy kocsija el nemi tűnt. Bőrrel sem igen számolt. Az ő »lakos«-ától a cserényőrzö kutya sohase topta el a szalonná® acskót. A pusztabiróval vagy a pusztacsősszel se igen volt baja. Rajta se komiszáros uraimék, se a perzekutorok nem kereskedtek soha. Igen szerették a gazdák s szájbérszedéskor számosán kétszeresen is kiadták járandóságait Neki elég volt egy-egy pusztában két gazda ismerős. A bugaci adószedést is csak annyiban gyakorolta, hogy egy kis jobb élelem hiány, meg széna fogyatkozás, vagy más nincs- telenség be ne álljon a cseré ny körüli, mivelhogy ő szokta a vármegye embereit is legkiilönben és tartósab- ban megvendégelni. A Ráday kor vége felé azonban nagy baj érte. Egyik huj tár ja miatt ö mögötte is becsukódott a szegedi vár kapuja. A vallató Lancsik és Kormos Béla felületes eljárása folytán ártatlanul szenvedte végig a kin- zókamrák gyötrelmeit s csak a vár kiürítésekor »rúgták ki« őt is a sötét éjszakába. (Hogy miképen került bajba s milyen tortúrákon ment keresztül Rádaynál, már 1929-ben ismertettem.) Egyike volt azon keveseknek, kik a szegedi várban végbevitt kínzásokról s egyéb ottani rejtelmekről a fátyolt részletes elbeszélésükkel föltebbentették. A hidegvizes lepedőzés folytán Rádaynál szerzett tüdőbajával' mint csólyosi ökörcsordás fejezte be életét. * Berkös Lázár. Mint kötönyi kezes ménes számadó arról volt nevezetes, hogy az ő cserénye körül mindig volt »napaiozó« (ember). Szá- madóságában a kezesménes hol megfogyott, hol meg több volt a kelleténél. Sok gazda lovának csak a bőrével számolt. Nyomtatás idején szívesen adott lovat annak, aki hozzá folyamodott. A lehajtott lovak a nyomtatás végeztével maguktól szaladtak vissza a cserényhez. A pusztabiróval, meg a pusztacsősszel is süriin meggyűlt a baja. A cserény körüli hiányok pótlása miatt a vármegye perzekutoraival is hamar összekapott, kivált mikor a b új tarjai kéznél voltak s bizony nem egyszer megtörtént, hogy a perzekutorok »szégyen a futás, de hasznos« elvet voltak kénytelenek gyakorolni. Amelyik bujtárja nem kiáltotta a veszedelem láttára, hogy »Karóra bátya!« annak nem is volt nála maradása. Ha pedig nem volt a cserény körül megfelelő erő, akkor a perzekutorok közeledtére »Közel ne jöjj, be nem várlak« elvhez igazodva, lórakapott s az erdők közt úgy el tűnt, hogy bottal se üthették a nyomát. A bugaci adószedésben igen szorgalmas volt. Ahol barátságtalanul fogadták s az elpanaszolt nincstelen- séget nem méltányolták, — ott a »köszönés« el nem maradt. A cserénykörül lóggóskodó egyik kisbujtárja ő rá is ráhuzatta a vizes lepedőt Rádaynál. Maga Kormos Béla jött érte a szegedi várból, aztán volt — nincs. Pap, meg harangszó nélkül temetődött el őr is éjszakának idején, a sok névtelennel együtt. Rázi Mihály. Már kisbujtár korában résztvett egy éjjeli pásztori kiránduláson. Valamennyien álarcosán voltak s mikor a kitűzött helyre értek: »pénzt vagy életet« szóval köszöntötték a kutyaugatásra kilépő gazdát. Rázi álarca rablás közben leesett s valaki a tanyabeliek közül felismervén, két esztendővel számolt érte. Hazakerülve, tovább bujtárkodott, miközben mint igen nyalka fiatalemberbe belészeretett egy úri családból származó vén kisasszony s házasság lett a vége. így hamarosan számadó bujtár, majd gulyésszámadó lett s az is maradt a félegyházi baromjárásos puszták felosztásáig. Bojtárjait a csendesebb vérnek közül válogatta s nem is volt baja soha a vármegyével, sőt azoknak az ö cserényénél volt az etető és abrakoló helyük. E miatt néki is sűrűn kellett széna és zab beszerzésről gondoskodni s igy a »tanyalátogatás«-ról ő sem mondott le egészen. Nem várta, hogy adjanak, hanem illedelmesen kért, de csak ott, ahöl látta, hogy még marad is a szükségre elég. Meg is volt a becsülete a gazdák előtt holta napjáig. Cz. L. érdekes az, a tény, hogy az idén január elsejétől a halasi telekkönyv teherlap- ján feljegyeztek bekebelezést zálogjog bekebelezés címén 87 esetben 133 ezer 530 pengőt, végrehajtási zálogjog címén pedig 45 ezer 221 pengőt. Mint megtudtuk, a viszonyokat véve számításba, ezek a bekebelezések is állandóan csökkenni fognak. a------------.................... A gazdavédelmi intézkedésekről tárgyalt Károlyi Gyula és Purgly Károlyi Gyula gróf miniszterelnök hétfőn déle őt t több, mint egy órán át tartó tanácskozást folytatott Purgly Emi földmiveesügyi miniszterrel. A tárgyaláson szóba kerültek azok a gazdaság- védelmi intézkedések, amelyeket Zsitvay Tibor igazságügyminiszter az egységespárt legutóbbi értekezletén felemlített. Ezek az intézkedések összefüggésben állanak a föídlcberrindezéssei és a racionális termeléssel és sürgősségükre való tekintettel már most szerdán letárgyalják azokat a 33-as bizottságban. ьшшйшвтптктш^ттшшша JELENTKEZETT Я HOLTTANYIL- VANITOTT HADIFOGOLY Idehaza 17 éves fia van, aki még egyáltalán nem ismerí atyját Banka Károly volt békéscsabai tűzoltó Przemyslnél orosz hadifogságba került. Minthogy évekig semmi hír sem érkezett róla, családja holt- tányilvánittatta. A minap Bankától egyik barátjához levél érkezett, a melyben Banka, közi, hogy megnősült, három fia és egy lánya van s a Bajkál-tó mellett, Abdulák községben él. Háza, földje és több jó- szágja van. Elmondja még levelében, hogy Oroszországban még sok magyar él. Banka Károlynak tavaly halt meg itthonhagyott felesége és egy tizenhétéves fia maradt, aki atyját egyáltalán nem ismeri. 600 alkalmazottat bocsát el a Társadalombiztosító A Társadalombiztosító Tntézet elnöksége bizottságot küldött ki, a mely heteken át tartó tanulmányozás után javaslatot tett az alkalmazottak létszámának csökkentésére. A javaslat megállapítja, hogy mikor a taglétszám az egész országban a hatodával csökkent, az alkalmazó’tak száma majdnem duplájára emelkedett. Különösen a vidéken látják e tekintetben tarthatatlannak a helyzetet. Aránylag Veszprémben van a legkevesebb alkalmazott, ahol egy jut 357 tagra,. Van azonban olyan vidéki szerv is, ahol 209 biztositott- ra jut egy-egy alkalmazott. A pontos kimutatás a következő: Például Baján 5963 tagra jut 19 alkalmazott, Kecskeméten 14.580 tagra 17, Kiskunhalason 4817 tagra 17, Szegeden 16.158 tagra 68. Az OTI igazgatóságának javaslata szerint fölöslegessé vált 500 rendszeres fizetésű és 104 nem rendszeres fizetésű alkalmazott. Az igazgatóság most azt kéri a kormánytól, hogy a fölösleges alkalmazottakat, akiket más intézményektől az OTI-hoz áttett, vegye vissza, vagy fizesse a nyugdijukat, hogy ezzel, tehermentesítse az intézetet. Husvéf-várás a halasi kereskedések pultjai mögött Koraszülött riport arról a vásárról, ami nincs nvén ez я disztinervált evászielenItt didergőnk a virágvasárnapi pót- télben, ami nem is annyira pót, mint egész, valóságos, hamisítatlan tél. Állunk kályhánknak dőlt háttal és emlékezünk a tavaszi ruhás, barkás, bimbós, meleg virágvasárna,pókról, mikor a dolgoskezü háziasszonyok a felásott kertek frissen illatozó fekete barázdáiba a délutáni tempto- mozás után elvetették a virágmagvakat. Miből áll ma a napi beszéd egy üzlet zavartalan csendességü félhomályában? Hallgassuk ki csak. — »Májusra lehúzom a rollót.,.« Bátortalan hangon, de mégis reményt keltőén arról érdeklődöm, hogy a hosszú tél után ugye most már valamivel könnyebb az üzletembernek? Jön a husvét és ez mégis lendületet visz az eddigi pangásba. — Hogy könnyebb lenne? Micsoda ? Na igen, hát a kasszánk az köny- nyebb. Mit, könnyebb? Könnyű ha kedvem volna viccelni, azt mond- hatnám, hogy pehelysúlyú, mint egy birkózó. Hogy jön a husvét, hát ez igaz. Uram, tudja ön, hogy mit jelentett ez valamikor nekünk kereskedőknek, de meg az iparosságnak is? Karácsonytól husvétig holt szezon van majdnem minden üzletágban. Ez a holt szezon most kitolódott karácsony tól-karácsonyig. —- Nem lehet érezni egy kis vásárló kedvet? j — Mit panaszkodjam?! Láthatja kérem, hogy mióta itt beszélünk, jött-e be valaki? Ma már nem aktuális valamilyen idényről, meg vásárról beszélni. Kérem én nem mondhatok mást, májusra lehúzom a rol- lót. Maradt egy kis házam, egy kis szöliő, amit 40 év tisztességes mun- j kajával szereztem. Lehúzom a redőnyöket, elbocsájtom a személyzetet és tengetem az életem ahogy tudom. Tessék elhinni, hogy aránylag sokkal jobban jövök ki, ha nem tartom fenn az üzletem. Nem lesz forgalom, de nem is lesz mire ráfizetni. »üzletbérre, adóra nem tudunk keresni.« Ilyen a mai kereskedőnek a mentalitása, ilyen, mert ilyenné tették a viszonyok. Nem örül az üzletnek, hanem az a remény táplálja, hogy akkor lesz jobb, ha becsukhatja a boltját. Egy másik helyen az üzlettulajdonos azt hozta fel, hogy a szomszédos Kecskeméten egyes kereskedők úgy akarnak lélegzethez jutni, huzni az időt a kérlelhetetlenül közeledő bukásig, hogy kitesznek az üzlet lehúzott redőnyére egy cédulácskát, melyen ez áll: »Átmenetileg üzletemet szüneteltetem.« Ez a veszedelmes betegség járvány szerűen terjedt, átragadt sok más bolt lezárt ajtajára és roa igen sok üzlet redőtés hirdeti egy jobb sorsra érdemes üzletnek a végét. Mert az »átmenetileg« szó a mai kereskedelem világában nagyon tág fogalom. Mikor egy bolt bezár és kiírja, hogy átmenetileg, az annyi, mintha azt mondaná a hitét vesztett és idegileg felőrölt kereskedő, hogy: Vége! Nem bírtam már tovább! I— A husvét közeledte jelent-e valamit? — kockáztattam meg kérdésemet. — Jelent. Még egy bizonyíték amellett, amit husvét nélkül is tudtunk, hogy már annyi pénz sincs, amivel a húsvéti örömöket a család tagjainak a szülők megszerezhetnék. — Mást, üzleti értelemben nem jelent. A forgatom nem emelkedett, a tavaszi cikkek — sajnos — jobb időkre várnak. Ha pénz volna rá, akkor most inkább vennének az emberek egy jó télikabátot, mint egy tavaszi kalapot. —- Talán majd a korai gyümölcsszezonok, esetleg más termés, mégis csak segíteni fog talán. — Nem bízhatunk ebbe sem. Jelentősebb pénzforgalmat nem eredményez az már. És mi lenne akkor? — Csőd, csőd és harmadszor is esőd. Sem az üzletbért, sem az adónkat nem tudjuk majd kifizetni. Ma a napi rezsit sem lehet kiárulni. Szomorú és fájdalmas a kereskedők részére is ez az idei Husvét. Még mutatóba sincs ingatlan árverés Halason A gazdasági válság zenitjén hihe« tetlen mértékben megcsappantak a telekkönyvben a teher bekebelezések is A gazdasági válság kétség íe’enül elérkezett magassági pontjának csúcsára és az emberek nemcsak itt Halason, de országszerte is azon a véleményen v,annak, hogy elérkeztünk a pénztelenségnek ahoz a határához, amelyen' túl már alig terjedhet elbíró képességünk. A gazdaságii válságnak ez a stádiuma kitünően' lefotografálható a telekkönyvben, ahol munkatársunk megtudta azt, hogy ingatlan árverés ma már szinte ismeretlen foga’b'm. Ingatlanokra ma nem kér senki árverést, mert olyan magasan állapítják mag a kikiáltási árat, hogy nem mehet bel© a vételbe senki, de ezenkívül kinek i|s van egyáltalában pénze arra, hogy bajbajutott embertársának a javait licitálja. A teíekkönyvben bekebelezett terhek is egyre csökkennek, Erre vonatkozólag
