Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-03-19 / 23. szám

1932. március 19, szombat XXXII. évfolyam, 23 szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap Helyben •и ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, 13 P ВО fill. — Vidékre ........... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 1B P Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében Hat év után kézrekeritették az eresztői borzalmas apagyilkosság elvetemedett tettesét, aki az anyja felbujtására ölte meg az apját A gyilkos fiút és a felbujtó feleséget letartóztatták ÜNNEPI SOROK ünnep előtt vagyunk most és ilyen­kor mindenki valami újat vár, szé­pet áhit, gyönyörűségeset les. ünnep előtt különös és furcsa borzongás száll meg minden ma élő és kü­lönösen a mai időkben élő nyomorgó embert, aki a hétköznapoktól elvo­natkoztatott lelki rezgéssel figyeli, a tovatűnő napok szürke felhőit és uj kárpit megnyílását és megujho- dott foszlányrész előtünedezését vib­rálja a szemek tükre, üde, napsuga­ras, derűs életállomások megállóit lessük ilyenkor, zászlólengetést, mu­zsikás jókedvet és elégedett létnyü- vánulásnak perceit. Az idén isjnét elérkeztünk a nagyhét sejtelmes idő­szakához, amely számunkra husvétot tartogat, feltámadást igér és sokszí­nű szinpompájával megérteni pró­bálja a nyomorúságban fogant élet­iskola osztóigazságra berendezett ka­tedrájának jelentőségét. Viharrá vál­tozott ma már az életakadályok szel­lője, gátat nem ismerő dübörgő or­kánná és rádköszöntő husvét ünne­pének kell ezt az istenitéleti időt, hacsak néhány napra is, sugarával bevonni. Illattal, szűrnél, megfrissült szellemmel körülbástyázni, hogy a virágvasárnap szédítő világjelentö- ségét ma is, most is olyan lelke­sen érezzük át, miként évtizedeik­kel ezelőtt tudtuk. A nagyhét sú­lya és erőssége a bünbánatot ki­váltó tisztítótűz, mert bennünk min­den uj esztendőben uj bűnök csí­ráznak, uj nagyonakarások ágaskod­nak, uj gonoszságok, uj palántái zöl­déinek és minden évben kalangyába gyűjtjük a bánat kalangyalégióit. Főképen ezért és különösen ennek meggondolása után értjük meg a nagyhét nagy jelentőségét. Husvét csilingelő szavú ünnepére felfigyel az öt világrész minden lakója, egy egész világot átalakító jelentőségét dobogó szívvel köszöntjük, csöndes szívvel és hevesen lobogó lélekkel. Vért csörgedező vénánk gyökeréig hatolt a feltámadás földöntúli és em­berfeletti ténye. Túl a harcos és sárral telefröcskölt mának, túl az irigykedés dandárain, messzefutva a rosszakarat nyilzáporától, husvét kü­szöbén glédába sorakozva, ünnepi ruhába öltözve legalább a mostani néhány napra, — lábhoz vezényelt fegyverrel, magas árbocra vontatott lobogóval, harsányhangosan, öröm­ujjongó szóval köszöntjük husvét tempós közeledését. M-y. Hat esztendővel ezelőtt 1926 már­cius 13-iki számában részletesen be­számolt a Helyi Értesitő arról a borzalmas gyilkosságról, amelynek áldozatául Németh Antal eresztői gazda esett, akit éjnek idején lőtt le ismeretlen tettes, miután Eresz­tő pusztai tanyáját felgyújtotta. Annak idején óriási apparátussal indult meg ebben az ügyben a szé­leskörű nyomozás, a csendőrség és a rendőrség nyomozott a legaprólé­kosabban az ügyben, de sajnos, ak­kor holtpontra jutott a nyomozás és nem sikerült ennek a gyükosságnak — amelynél kegyetlenebb alig volt még eddig, a halasi tanyákon — a tettesét kézrekeriteni. Az áldozatnak Németh Antalnak özvegye és fia a gyilkosság után el is költöztek először Pusztamérgesre, később pedig Szegedre, ahol most elfogták őket, mert kétségtelen ada­tok vannak arra nézve, hogy Né- methné felbujtására a fia gyilkolta meg az apját. A szenzációs bűnügyi fordulat ügyében szegedi tudósitónk most a következő jelentésben számol be. Csütörtök óta egy bonyolult gyil­kossági ügyben nyomoz a puszta- mérgesi csendőrség. Névtelen levél formájában bejelentés érkezett egy hat év előtti gyilkosság ügyében. A levél alapján a csendőrség megin­dította a vizsgálatot és rövidesen oly adatok birtokába jutott a pusztamér- gesi csendőrség, amelynek révén va­lószínűleg rövidesen sikerül fényt deríteni az ügyre és a tettest el­fogva, a büntető igazságszolgáltatás elé állítani. A szóban forgó gyilkosság még 1926 márciusában történt Eresztö- pusztán és Németh Antal eresztő­pusztai gazdálkodó volt az áldozat. A tettest akkor nem sikerült elfog­ni és a gyilkosság éveken át kinyo- mozatlan maradt. Most, hogy a csendőrség uj ada­tok birtokába jutott, ismét széleskörű nyomozás indult meg az ügyben a csendőrség szegedi nyomozóosztályá­nak irányítása mellett, amelynek alap­ján két őrizetbevétel történt. Az ügy annak idején nagy feltű­nést keltett és még ma is emlékezet­ben van, hogy a gyilkosság hajna­lán kigyulladt Németh Antal gazdál­kodó istállója és a tűz oltására siető emberek az udvarban átlőtt fejjel, holt- tan találták a gazdálkodót. A golyó a fejébe fúródott és azon­nali halált okozott. A holttest bon­colása során megállapítást nyert, hogy a gyilkos magasabb helyről, or­I vul lőtte le áldozatát és a pus­kagolyó a koponyatetőn keresz­tül hatolt be és az agyvelöt ösz- szeroncsolia. A szerencsétlen ember egyetlen jaj­szó nélkül holttan esett össze. A nyomozó hatóságok már annak idején megállapították, hogy a ház udvarában lévő eperfáról, vagy pe­dig a ház padlásáról dördült el a gyilkos fegyver. A csendőri nyomozás annak ide­jén megállapította, hogy Németh An­tal, mielőtt agyonlőtték volna, egy ismerősénél volt lakodalomban fele­ségével és 17 éves fiával. A házas­pár között a lakodalmas háznál né­zeteltérés támadt, mire Németh ott hagyta feleségét és fiát és haza­ment. Hajnalban azután kigyulladt a pajta, amelyet nyilván a tettes gyújtott föl, hogy Né- meíhet kicsalja a házból és ak­kor történt a gyilkosság. Tanúja sem a gyújtogatásnak, sem a gyilkosságnak nem volt és a vizs­gálat minden támpont hijján, holt­pontra jutott és iratait félretették. A gyilkosok talán maguk is megfeled­keztek véres tettükről és biztonság­ban érezték magukat. Most, hat év után folytatja ismét a csendőrség az annak idején eredménytelen nyo­mozást és pedig ujult erővel. A csendőrség néhány nap előtt őrizet­be Vette özv. Németh Antalnét, az elhunyt gazdálkodó feleségét, aki már 1926-ban gyanús volt a csend­őrség előtt, de terhelő bizonyítékok hiányában nem lehetett ellene el­járni. A nyomozó csendőrök Né­meth Antalnét, mielőtt fiával beszélhetett volna, őrizetbe vet­ték és a rendőrségi fogdában he­lyezték el. Ezután kerítették kézre a fiút, aki közben 23 éves fiatal­emberré serdült. A gyilkosság elkövetésével gya­núsított fiú: ifj. Németh Antal ka­tonaévét szolgálja, de a katonai ha­tóságok a nyomozás lefolytatása ér­dekében kiadták a csendőrségnek. Pénteken délben két szuronyos csendk­or átvitte a rendőrségre, ahol szem­besítették özv. Németh Antalnéval. Amikor az anya megbilincselt fiát meg­látta, kétségbeesetten kiáltott fel: — Mit tettél fiam! A fiú azonban nem válaszolhatott, mert a csendőrtiszthelyettes erélyes hangon tiltotta meg a beszédet. Ez­után a csendőrök a megbilincselt fiút és az anyát a tanyai vasúti ál­lomásra vitték, ahonnan Pusztamér­gesre és Eresztőre utaztak, hogy a helyszínen folytassák a nyomozást. Я lázasan megindult csendőri nyomozás során két nap alatt több mint 50 tanút hallgattak ki s a tanuk nagyrésze terhelő vallo­mást tett az őrizetbe vettek 'ellen, ugyannyim, hogy most már való­színű, hogy ifj. Németh Antal az édesanyja felbujtására lőtte agyon az édes­apját. A gyilkosság indító oka az eddigi megállapítások szerint családi vi­szályra vezethető vissza. Az asszony és férje állandó családi torzsalkodás­ban éltek. Németh Antal gazdálkodó rabiátus természetű ember volt, aki feleségét sűrűn megverte. Fiával szemben is tulszigoru volt. Az anya és a fiú a verekedő, duhaj ember­rel szemben szövetkeztek és amikor Németh megtámadta részegen, vagy józanon őket, minden esetben egy­más védelmére keltek. Az asszony természetszerűleg az idők folyamán eltávolodott érzésben a durva és sokszor kegyetlen em­bertől. Végül is ez a gyűlölet ben­ne olyan erősen kifejlődött, hogy meg akart szabadulni férjétől. Köz­rejátszott itt állítólag egy más szem­pont is, bizonyos szerelmi motívu­mok, ez a kérdés azonban még nin­csen tisztázva. A feltevés az, hogy az anya bírta rá fiát, hogy ölje meg Németh Antalt. A nyomozás eddigi adatai szerint az sincs kizárva, hogy Némethné és fia előre elkészülve, a lakodalom napjára tűzték ki a gyilkosság elkövetésének ide­jét. .Gyanússá teszi Németh Antalnét és fiát a csendőrség előtt az a kö­rülmény is, hogy a gyilkosság után az özvegy és fia mondhatni nyom­ban elhagyták Eresztő pusztát és az­óta a városban éltek. Németh Anfcal- né mint bejárónő kereste kenyerét, fia pedig napszámos lett. A csendőrség egész nap folytatta a tanúkihallgatásokat és vasárnap délután került sor két olyan tanú kihallgatására, akik a tűz alkalmával elsőknek érkeztek a helyszínre és ők vol­tak azok, akik a holttestet az eperfa alatt megtalálták. A csendőrség a kihallgatás eredmé­nyéről, valamint az egész ügyről hi­vatalos értesítést még nem adott ki és mereven elzárkózott minden in­formációadás elől is. Ennek oka va­lószínűleg az, hogy a nyomozó csen­dőrök máris olyan adatok birtoká­ba jutottak, amelyek kétségtelenné teszi azt, hogy szenzációs fordulat történik a gyilkossági ügyben. A nyomozás nagy eréllyel folyik. T

Next

/
Thumbnails
Contents