Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-09 / 3. szám
1932. január 9, szombat XXXII. évfolyam, 3 szám. Politikai\ társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............. 12 P 8Q fill. | Vidékre........... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u, 2. — Telefon 45 (mellékállomássá') Kiadóhivatal i Városháza épületében * AH a harc Solí-Kiskun-Bács-Bodrog vármegye tervezete körül Halas város társadalma egyhangú lelkesedéssel foglalt állást Pestmelye kettészaki- tá$a és Halas me^yeszékhelysége mellett szabb felszólalásában súlyos szavaikkal arra mutatott rá, hogy a mai vármegyei rendszer milyen hátrányt jelent Délpestmegyére. Majd a szükséges teendőkről szólott. Fontosnak tartja a kérdésnek állandó felszínen tartását és nagyobb előkészítő bizottság kiküldését, amely előkészíti az ügyet és széleskörű propagandát fejt ki annak érdekében. Az értekezlet dr. Juhász Pál és Beck József felszólalása után egyKülönféle formában évek óta kísért már Pestvármegye kettészaki- tásának gondolata. A vezérvármegye túl dimenzionált nagysága, egyes perifériális részeinek, különösen a déli végeknek a megyeszékhelytől való óriási távolsága mindenesetre kézzel foghatóan realizálják azt a törekvést, hogy a budapesti központtól távol eső déli részek — egy uj vármegyei keretbe való illesztéssel könnyebben és kevesebb idő- veszteség nélkül megközelíthető központot nyerjenek. Ezekben az okokban gyökereznek azok a meg-megujuló törekvések, a melyek Halas város közönsége szempontjából sem közömbösek s amelyek ok- és időszerűnek látják Délpestvármegye önállósítását, illetve csonka Bács-Bo*drog vármegyével kiegészítését. Az eddigi megyefelosztási tervek — bár nem szűkölködtek alapos indokokban — egytől-egyig elsekélye- siedtek már a kezdeti stádiummal. Egészen másként áll azonban a dolog azzal a legújabb megyefelosztási tervvel, amelynek dr. Magyary Zoltán racionalizálási kormánybiztos a kezdeményezője s amely tervezet, mint tudjuk, Délpestmegye néhány járását oly módon kívánja csonka Bács-Bodrog megyével egyesíteni, hogy az igy nyert Solt-Kiskun-Bács- Bodrog vármegye székhelye a centrális fekvésű Kiskunhalas legyen. Mondanunk sem kell, hogy ameny- nyiben valósággá válna Magyary e tervezete, óriási fejlődési perspektívát nyitna Halas város előtt. Az idehelyezendő megyei hivatalok és más intézmények állandó és élénk idegenforgalmat teremtenének városunkban, miáltal szinte máról-holnapra fellendülne a jelenleg oly pangó helyi ipar és kereskedelem. Rendkívül jelentős lenne ez a gazdaközönség szempontjából is, szinte beláthatatlan fejlődésnek indulna a város. Magyary terve, eddig legalább, mentes minden lokálérdektől s nincs tekintettel Kalocsa vagy Baja hiúságára, ambícióira vagy. egyéb helyi szempontjaira. Magyary kikapcsolódva a megyeszékhelységre törő városok (különösen Kecskemét, Nagykőrös) sajátos érdekszemszögeiből s csupán az egyetemes érdekek álláspontjára helyezkedve, nem is választhatott más helyet az uj megye székhelyéül, mint annak minden oldalról legkönnyebben megközelithető centrális pontját: Kiskunhalast. Más kérdés, hogy a Magyary-féle józan elgondolás az ellentétes érdekű városok vétójába ütközött. Baja megyeszékhelységét, Kalocsa törvényszékét félti. Ugyancsak már erősen tiltakozik Halas megyeszékhely- sége ellen Kecskemét is. Már pedig el sem lehet képzelni Pestmegye keítészakitását — Baja megyeszékhellyel. Ez Halas város hozzájárulásával nem történhet meg, akkor Halasnak az az érdeke, hogy inkább Budapesthez tartozzon. Érdekes, hogy ma már az egész ország figyelmét magára vonta a megyefelosztás s egyelőre még csak tervezetben létező Solt-Kiskun-Bács- Bodrog vármegyével az egész magyar sajtó részletesen és élénken foglalkozik. Az sem érdektelen, hogy *a fővárosi sajtó szimpatizál Halas megye- székbelységével. Ugyancsak említésre méltó, hogy a nem egészen érdektelen szegedi és kecskeméti sajtó is beleavatkozott a Magyary-féle megyefelosztásba és lokális szempontból különösen Tá kecskeméti sajtó nem tartja azt kielégítőnek. Tehát áll a harc Solt-Kiskun-Bács- Bodrog vármegye tervezete körül. És ez a harc, ha erről beszélni lehet, nem lehet kétséges. Itt igazán nem szabad érvényesülni a »protekciónak«. A megye felosztásánál és a székhelykérdésnél a kormány csak egy szempontot nézhet: az ország egyetemes érdekét. S ha ez a szempont érvényesül, nem lehet kétséges, hogy Halas város ne győztesen kerüljön ki a küzdelemből, hogy ha valóra válik Magyary tervezete. Jól esik még azt a tényt is regisztrálnunk, hogy Halas város társadalma ebben a kérdésben egymásra talált. Egyhangú állásfoglalással megy bele a küzdelembe és küzd Halas igazságáért. Halas nagyarányú állásfoglalása Csütörtökön este 8 órakor na- | gyobbszabásu értekezlet volt a Ke- i reskedelmi Csarnokban, ahol a Ma- 1 gyary-féle tervezettel kapcsolatban szögezte le álláspontját Halas város társadalma. Az értekezleten a város minden társadalmi rétege képviselve volt i és egyhangú lelkesedéssel foglalt állást Pestmegye ketté- “ szakítása és ennek megvalósulása esetén Halas megyeszékhdy- sége mellett. Az értekezleten bevezetőül Bernáth Zoltán szerkesztő közel háromnegyed órás értékes előadásában ismertette régi lapközleményekből a mozgalom keletkezését, majd a Magyary-féle tervezetet. Előadását azzal fejezte be, hogy az ügy ma már komoly forduld tot vett és itt az ideje, hogy Halas város is leszögezze a maga álláspontját A hozzászólások előtt Kun Benő, a Kereskedelmi Csarnok alelnöke mondott köszönetét Bernáth Zoltán szerkesztőnek a kérdés ismertetéséért. Ezután a különböző érdekeltségek képviselői lelkes beszédben szóltak hozzá a kérdéshez. Mindegyik felszólaló rámutatott arra, hogy Halas város életére mit jelent a Magyary-féle tervnek megvalósulása és mindegyik felszólaló érdéktes- tületének csatlakozását jelentette be. Tegzes Károly, a mezőgazdasági szervek nevében, Kiss Illés Antal az Ipartestület, Kertész László a Kereskedők Egyesületének nevében szólaltak fel és különösen arra mutattak rá, hogy Halas város társadalmának egyöntetűen kell felvenni a küzdelmet és akkor a siker nem marad el. Dr. Musa István orsz. képviselő felszólalásában arról szól, hogy teljesen átérzi a kérdés fontosságát és szivvel-lélekkel támogatja a mozgalmat. Dr. Nagypál Ferenc ügyvéd hoszhangu lelkesedéssel a különböző javaslatokat tette magáévá'. Egy nagyobb előkészítő bizottságot választott, amely a szükséges propagandát késziti elő és a szomszédos községeket is megnyeri az ügynek. Felkéri az értekezlet Medveczky Károly gazdasági főtanácsost, aki az ügynek lelkes apostola, hogy emlékiratot szerkesszen a kormányhoz, amelyet nagyobb küldöttség ad át, bevonva a mozgalomba a Diák-Szövetséget is. Ugyancsak felkérte a polgármestert, hogy a kérdést vigye a képviselőtestület elé és megfelelő határozatot hozasson vele. Az értekezlet még lelkes hangú táviratban üdvözölte Magyary kormánybiztost. A lelkes hangulatban lefolyt értekezlet Bernáth Zoltán rövid beszédével ért véget Az értekezleten részt vett dr. Fekete Imre polgármester isi lljabb értekezlet Az előkészitö bizottság a városi közgyűlési teremben január 14-ém, csütörtökön délelőtt fél 11 órako-r értekezletet tart az alábbi tárgysorozattal : 1. Nagy bizottság megalakulása. 2. Végrehajtó bizottság választása. 3. Szomszéd községekkel ez ügyben az érintkezés felvétele. 4. A bizottság működéséhez szükséges pénz megszerzése. 5. Indítványok tárgyalása. Pestmegye alispánjának feltűnést keltő nyilatkozata Pestvármegye január 5-iki közgyűlésén Erdélyi Lóránd alispán emelt vétót a megye tervezett megcsonkítása ellen. Az ülés berekesztése után Erdélyi alispán az alábbi feltűnést keltő kijelentést tette Magyary kormánybiztos akciójáról: — Kerülő utón értesültem dr. Magyary Zoltán tervéről és hallomásból tudom, hogy a kormánybiztos a 198 közigazgatási szervezetben, kétezer törvény és háromezer rendelet alapján igazgatott Magyarország racionalizálására készül. Hallottam, hogy dr. Magyary Zoltán, Teleki Pál gróf és Hantos Gyula egyetemi magántanár társaságában már meg is rajzolta az uj Magyar- ország közigazgatási térképét, amely kettéosztja Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét és dél Pest vármegyének a vármegyétől való elszakitásával és ennek a résznek csonka Bács-Bodrog megyével való összeolvasztásával Solt-Kiskun-Bács-Bodrog megye néven uj vármegyét kreál, Kiskunhalas székhellyel. A racionalizálási kormánybiztos ezzel Pest vármegye Trianonját késziti elő. A tervezetet a vezérvármegye és a megyei képviselők megkérdezése és hozzászólása nélkül viszik a megvalósulás felé, Akárhogy racionalizálnak is, Buda-
