Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-03-02 / 18. szám

március 2 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal й íélmlíii zászlíaljit helyezik el az uj halasi kaszárnyába ? A vármegye alispánja szerdán- Halason lesz Erdélyi Lóránd Pest vármegye al­ispánja, Reviczky Sándorral, az ál- lamépitészeti hivatal főnökével és Ba­lázs Vilmos alispáni titkárral márci­us 2-án, szerdán Halasra érkezik. Az alispán Halasra jövetelének célja az, hogy megtekintse a balo- tai utat.' Mint értesülünk, a balotai útépí­tést, amely Babó Dezső tanyájáig haladt, rövidesen tovább folytatják. A szükséges kőanyagot az államépi- tészeti hivatal már megrendelte és azok még a hét folyamán a gőböl- járási állomásra érkeznek. A terv az, hogy az ut egyelőre a Zilah malomig épül ki. A polgár- mester illetékes köröknél kíván el­járni, hogy ezt az utat még az év folyamán a gőböljárási állomásig építsék ki. Félnapos halasi tartózkodás után vasárnap reggel utazott Bajá­ra GaálGaszton, a párt ottani szervezkedő értekezletére Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy a Gaál Gaszton (Független Kisgazda) Párt vezérét Halasra vár­ják párthívei. Gaál Gaszton szombaton délután a bpesti gyorssal érkezett Halasra és az állomáson őt Egyed Izsák Sándor, a párt helyi elnöke, Ónodi Balázs és dr. Musa István üdvözölték. Gaál Gaszton tulajdonképeni uta­zási célja Baja volt és Halason azért szállt ki, hogy az esti utazással ..és az éjszakázással járó fáradalmakat itteni pihenésével kikerülhesse. Az állomásról Gaál Gaszton és kí­sérete a 48-as körbe tértek be, ahol Gaál Gaszton hosszabb időt töltött. Gaál Gaszton az éjszakát dr. Musa István orsz. képviselőnél töltötte és ugyancsak dr. Musa István kísére­tében vasárnap Bajára utazott a párt ottani szervezkedésére. Gaál Gaszton bajai tartózkodásá­ról a következőket írja bajai tudósí­tónk : A Független Kisgazdapárt vasárnap este párlnapot rendezett Baján. Már szombaton dé'után megérkeztek Bajára Dinnyés Lajos, Láng Lénárt, Sauerborn Károly, dr. Mojzes János, majd vasár­nap Kun Bé'a, dr. Musa István és Gaál Gaszton is. Szombaton este szűkkeblű halvacsora volt, amelyen Kun Béla be­szélt. Vasárnap dé’után két órakor pártvá­lasztmányi ü est tartottak, melyen Gaál Gaszton hosszabb beszédet mondott és hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a párt szervezkedését. Utána Dinnyés Lajos szólalt fel, ugyan­csak a szervezkedés szükségességét hangoztatta. A választmányi u és után kétszázötven terítékes közebéd volt, melyen Gaál Gasz­ton ismertette a Független Kisgazdapárt törekvéseit, majd dr. Mojzes János, Láng Lénárt, Sauerborn Károly, dr. Musa Ist­ván, Dinnyés Lajos és Kun Béla szólal­tak fel. Я ■===rr=-====^^==:— ~"" — и »Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátok­nak és ismerősöknek, kik felejthetet­len jó leányunk, testvérünk temeté­sén resztvettek s ezáltal nagy fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez­úton mondunk hálás köszönetét. Bruncsák András és családja. — A közel jövőben megkezdik Egyik félegyházi újság a követ­kező híradásban közli azt a tervet, hogy a félegyházi zászlóaljat helye­zik Halasra. A »Félegyházi Hírlap« a kérdés­ben többek közt a következőket írja: »Már régen szóbeszéd tárgya az az ellenőrizhetetlen, de városunk­ra nézve beláthatatlan következmé­nyű hír, hogy a szegedi 9. gyalog­ezred városunkban állomásozó zász­lóalját, Kiskunhalasra fogják a kö­zeljövőben helyezni. Habár még ez- irányban pozitív intézkedés nem tör­tént, makacsul tartja magát az át­helyezés hire, megdöbbenéssel töltve el minden félegyházi embert. Ismételjük, habár még hivatalos helyről nem nyert megerősítést az áthelyezés hire, — meg kell, hogy mozduljon városunk vezetősége az áthelyezés megakadályozására. Kis­kunfélegyháza különleges helyzete nem engedi, hogy ez az Alföld leg­Hódmezővásárhelyrs tegnap érke­zett le Budapestről az első föld teher rendezési kérvény végleges elintézé­se a szükséges telekkönyvi feljegy' zések céljából. Az első szanált vá­sárhelyi gazdia Dénes Sándor és neje vásárhelypusztai birtokos, akinek a szanálására 25.609 pengőt folyósítót'; az OFB a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete utján. Ez a szanálási kölcsön félévenkint 4, tehát évenként 8 százalékos tör lesztésre van felosztva olyan formá­ban, hogy ebben a 6 és fél százalé­kos kamat is benfoglaltatik. A köl­Vasárnap déután három órakor tar­totta meg az Ipartettület évi közgyűlését a testület he'yilségében.. A közgyűlésen az iparosság tagjai nagy számban körülbelül százan jelentek meg és megjelent a közgyűlésen dr. Fekete Imre polgármester is, Gaál Jenő tanács- jegyzővel, aki az iparhatóságot képvi­seltet. A közgyűlést Kiss Illés Antal e’nök nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelen­teket és külön is köszönetét fejezte ki a polgármesternek, aki érdeklődése jeléül szintén megjelent az iparosság közgyűlésén. Kiss Illés Antal elnök körülbelül egy óráig tartó beszédet mondott és ennek keretében felsorakoztatta az iparosság bajait és sérelmeit és rátért arra:, hogy ezek a bajok egyre súlyosabbak lesznek. Majd annak kidomboritása után, hogy ezek az iparospanaszok ma már szinte kibirhatatlanok, rátért arra, hogy az Ipar­testüket minden alkalmat megragadott és megtett abban az irányban, hogy a lehetőséghez képest az iparosság hely­zetén könnyítések történjenek. Megemlí­tette, hogy ennek a munkának a során minden a'kaiommal eljártak úgy a vá­ros vezetőségénél, mint a külömböző a laktanya továbbépítését — nagyobb lélekszámú megyei városa katonaság nélkül maradjon. Ezt iga­zolja a múlt« A városházán érdeklődtünk az ügy­ben dr. Fekete Imre polgármester­nél, aki a következőket mondotta: — A halasi laktanya építését, ame­lyet a rossz időjárás miatt félbe­hagytak, biztos tudomásom szerint a közeli belekben, mihelyt az időjárás miegengedi, tovább folytatják. Úgy értesültem, hogy a kaszárnya építé­sét még az idén augusztus hónapban befejezik és teljesen készen is lesz akkorra a laktanya. — Értesüléseim vannak arról is, hogy még ebben az évben egy zász­lóaljat helyeznek Halasra, de azt, hogy a félegyházi zászlóaljat helyez­nék ide, vagy pedig máshonnan he­lyeznek ide katonaságot, arról tudo­másom szerint hivatalos helyeken még nem történt döntés. csőn törlesztése minden év április és október 1-én esedékes 60 részlet­ben, azaz 30 év alatt kell megtör­ténnie. Egyébként a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete az iratok tanúsága szerint a Magyar Pénzügyi Szindikátusra engedményezi a köve' telesét, a főhitelező tehát ez a szindi­kátus. A hitelintézet egyébként a megszanált földbirtok telekkönyvére feljegyeztette az elidegenítési és ter­helési tilalmat is, valamint azt a jo­got, hogy a birtokot akkor adhatja el, vagy vásárolhatja meg saját ré­szére, amikor akarja. minisztériumoknál is azért, hogy a rész­ben már kiirt és fedezettel bíró közmun­kákat végeztessék el, részben pedig arra is irányult ez az utánjárás, hogy olyan közmunkákat is indítsanak meg, ame­lyeknek fedezetére mód látszik fenn­forogni. Beszélt ezután a kaszárnya építésről, ame’y jóllehet csak egy ilyen nagyoibbszerü középitkezés volt, de mégis sok iparos kéz talált ott foglalko­zásra. Ezután az adófizetésről beszélt és el­mondotta, hogy ez az adófizetés is. egyik legsúlyosabb oka annak, hogy az iparos­ság a mai helyzetbe került. Ezenkívül az adóvégrehajtásoknál is sok panasz merült fel az iparosság soraiban. El­mondotta, hogy az Ipartestület köté.es- ségszerüen eljárt ebben az ügyben is és kérte, hogy ezeknél a végrehajtá­soknál vegyék figyéembe a méltányos- sági szempontokat is. Megemlítette ez- lután a forgalmi adó körüli zavarokat és azt mondotta, hogy ez az adónem atny- nyira tekervényes és körülményes, admi­nisztrációja annyira bonyolult, hogy meggyőződére az, hogy ez a túlmérete­zett adminisztráció nyeli el ezt az adót és igy az államnak sem Miét sok haszna belőle. Sokkal egyszerűbb volna — mon­Hogyan fest egy földteherrendezés Vásárhelyen megtörtént az első gazdaszanálás — Nyolc százalékos részletekben 30 év alatt törlesztődik le az adósság Az iparosság régi és folyton növekvő panaszairól beszélt a vasárnapi ipartestületi közgyűlésen az elnök részletes beszámolója dotta — és az állam és a forgalmi adót fizető társadalmi osztályoknak is kifi­zetődőbb az, ha bevezetnék az egyfázisú forgalmi adót, amit már közel kétszáz esetben is elismételt az Ipartestület­ben. Az iparosság szempontjából feltétlenül szükség volna — folytatta — az ipar- törvény módosítására. Ugyanakkor pe­dig a közszáLitási szabály rendélet el­avult rendszerének a módosítására is, hogy na csak a nagy iparosok és gyárak jussanak munkához, hanem a kisipar is. Gondoskodni ke’iene arról is, hogy az iparostanoneok számát városonként tör­vény szabályozza, annál is inkább, mert a je'én’egi száma az iparostanoncoknak olyan nagymérvű, hogy azoknak fé- szabadulásuk után különösein a mai vi­szonyok közt alig van reményük arra, hogy éhe'уezkadéshez jussanak. De ten­nék nemcsak az a hátránya, hogy ezek a tanoncok felszabadulásuk után saját egzisztenciájukat veszélyeztetik, de mag- rázkódásoknak teszik ki a régebbi ipa­rosokat iS. Majd végezetül a kontárokról beszélt, akik erősen grasszátnak Halason is és akik ellen több eljárás van folyamatban és volt már a múltban is. Beszéde befejeztével az énök összetar­tásra és váliveíett munkára hívta fel az iparosság figyelmét és arra, hogy ez az összetartás, amely ma az Ipartestü- letben fennáll, olyan erkölcsi erősség, amely erőt ad arra is, hogy jövőjében töretlenül bizzék, ez a nagyon fontos és nagyon kiváló termelő osztály. Az énök beszámoló beszédét élénk tapsokkal és éljenzéssel fogadták a je­lenlévők. Ezután a pénztári jéentést olvasták fel, amit egyhangú ag fogadott el a köz­gyűlés. Kovács József sájjártó mester azt az indítványt vetette fel a pénztári je’entés kapcsán, hogy nem lehetneje az Ipartestület tiszte’etdijja! báró tisztika­rának ezt a tiszteletdiját leszállítani. Ebben a kérdésben ezután szavazott a közgyűlés, de csak hárman voltak mel­lette ennek az indítványnak és igy azt el kellett vetni. Ezeknek megtörténte után dr. Fekete Imre polgármester emékedett szólásra és mindenekelőtt megköszönte azt a szívélyes fogadtatást, ame'yben az Ipar­testületben része volt, majd rátért rövi­den arra, hogy teljesen átérzi az iparos­ság felsorolt sérelmeinek a jogosságát és tudja azt a nehéz helyzetet is, amelyben az iparosságnak is része van ezekben a nehéz időkben. A polgármester leszö­gezte azt a véleményét, hogy gondos­kodása oda fog irányulni, hogy a lehe­tőségnek minden eszközével könnyítések történjenek a kisiparosságon. Ezután a következőket mondotta a polgármester: — Már most elmondhatom, hogy egész a közel jövőben e'törlik a villamossági hálózati dijat és azt is közölhetem, hogy komoly formában fölmerült az a gondo­lat, hogy a villamosság szolgáltatását a város fogja, a kezébe venni. A polgármester is kitartásra buzdí­totta, az iparosságot és beszédét, megélje­nezték a je’enlévök. r r Kiss Illés Antal néhány meleg záró­szavával ért véget a közgyűlés délután öt óra, után. wn n^awF'irii ii'inr ii4winrnu Nyomtatványt) • kát Ízléses kivi« teiben szolid árak mellett készit LAPUNK NYOMDÁBA!

Next

/
Thumbnails
Contents