Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-01-07 / 2. szám
4 oldal Klákcnhalai Helyi Értesítője január 7 Ä születések száma emelkedett — a halálozásoké csökkent Halason az 1930. évben Az anyakönyvi hivatal 1930. esztendei statisztikája meglehetősen érdekes adatokat közöl és figyelemreméltó olvasmány is. A statisztikai jelentésből megtudjuk, hogy Halason az ehnuft 1930. évben emelkedett a születések száma, mig a halálozásoké csökkent. A házasságkötéseknél azt látjuk, hogy tavaly több volt a házasságkötés, de csak eggyel. Ennek az anyakönyvi kimutatásnak van azután egy passzusa, amely szomorú szint vet az emberekre és ez a nagyon sajnálatos tünet a törvénytelen születések nagy száma. Mig 1929-ben 67 törvénytelen születés volt, addig az elmúlt 1930. évben már 92. Éhez egyébként egy nagyon komoly és körültekintő vaskos tanulmány volna hivatott kommentárokat fűzni. A statisztikai adatok szerint Halason 1929-ben 707 születés volt, ebből halva született 33, tehát ösz- szesen 740 születés volt. 1930-ban született 728, halva 27, összesen 755 születés. Házasságkötés 1929-ben 248, 1930. évben 249. Halálozások száma 1929-ben 487, 1930-ban 460. 1930-ban beiratkozott 346 jegyespár, 1929-ben pedig 341. Hogyan mondatfák le a magyar főurak Károly királyt A háború utáni idők és a trianoni Magyarországnak ma már történelmi dátumai közé vonult be sok olyan esemény, amely még nem is olyan régen történt. Ezek közé tartozik a Habsburg kérdéssel kapcsolatban IV. Károly királynak 1918-ban való lemondása a trónról. Hogyan mondatták te Károly királyt, ez a kérdés, még ma is széles körökben ismeretlen. Nagyon hiteles forrásból eredő az alábbi cikkünk, amely elmondja azt a megdöbbentő hangulatot, amelyben Károly király lemondott, valamint a lemondás részleteit. November első felének egyik délutánján báró Rudnyánszky József, a felsőház háznagya az elnök nevében néhány főrendet igen fontos ügyben kéretett Erre a tanácskozásra eljött báró Wlassics Gyula, herceg Esterházy Miklós, gróf Cse- konics Endre, gróf Csekonics Sándor, gróf Dessewffy Emil, báró Rudnyászky József és gróf Széchenyi Emil. Arról volt szó, hogy az uralkodót rá kell venni a lemondásra — illetőleg arra, hogy vonuljon vissza, ne vegyen részt az ország ügyeinek intézésében, hiszen az a helyzet Magyarországon, hogy a köztársaságot rövidesen kikiáltják. De ki mondja meg ezt a királynak? Kik menjenek hozzá ezzel a küldetéssel? Hiszen ez jelenti az igazi forradalmat! Elsőnek, hogy a felséget felkeresi és értesíti az eseményekről, herceg Esterházy Miklós jelentkezett Erre követte példáját gróf Széchenyi Emil, aztán az országbíró fia: gróf Dessewffy Emil és báró Wlas- sics Gyula elnök. Másnap már Eckartsanban voltak. Az első kocsin herceg Esterházy és báró Wlassics érkeztek, azután egy óra múlva gróf Széchenyi és gróf Dessewffy. A látogatókat gróf Hunyady József főudvarmester fogadta. A főudvarmester szobájában tárgyalták és szövegezték meg azt az okiratot, amellyel báró Wlassics 12 órakor a király előtt megjelent. Az okirat a következő volt: »Trónralépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól tetkeaésében semmi részem nem megszabadítsam, amely háború ke- volt Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzeti fejlődésnek, mely iránt változatlan szeretettel vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az állami ügyek vitelében lemondok és már eleve elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja. Kelt Eckartsau, 1918. nov. 14.« A király megdöbbent, amikor a főrendiház elnöke tájékoztatta és átnyújtotta az okirat fogalmazványát. Különös, hogy éppen a törvényhozó testület felsőházának a tagjai azok, akik nem állanak melléje a legválságosabb napokban, hanem kérlelhetetlenül, ridegen lemondatják. Kétszer is elolvasta a lemondó fogalmazványt s azzal védekezett, hogy ez az irat ellentétben van ja magyar alkotmánnyal és ő trónját nem hagyhatja el. A hosszas vita után herceg Esterházy Miklóst kérette, ügy látszik, a hercegben valami reménysége volt. De ezúttal a herceg nemzeti akaratot hangoztatva, az irat aláírását javasolta. A király az utolsó szakaszt kihúzta és olyan módosításra hívta föl a herceget, hogy ne kelljen lemondania. Szerinte lemondás nélkül is visszavonulhat egyidőre az ország ügyeinek vezetésétől. A nemzeti akarat ellen semmit sem tehetünk, felség — mondotta Esterházy. Azután gróf Széchenyi Emil, majd Dessewffy Emil járult a király elé. ök is csak azt tanácsolták, amit már az előbb hallott a király. Délután 5 óra tehetett, amikor azzal jön gróf Hunyady József, hogy a felség mind a négy főrendet kéreti. A király kezében tartotta a papirost s kijelentette a főrendek előtt, hogy előterjesztésüket elfogadja és a lemondó nyilatkozatot aláírja. Néhány percig tartott ez a kihallgatás. Aztán árkuspapirosért szaladtak, írógép nem volt. Akinek a legjobb írása van, az másolja te a nevezetes okiratot. Gróf Széchenyi Emil írása volt a legelfogadhatóbb, ő másolta te két példányban a lemondó okmányt. , í Megint együtt mentek a király elé. Most még gyorsabban ment minden. A királyt nem keltett biztatni, nyugodtan irta az okirat alá: Károly. A főrendek elbúcsúztak, vissza Magyarországra, mint lyen gyorsan tért vissza Magyarországról koronázáskor Károly király. Csak gróf Hunyady József maradt Károly mellett, hogy három év múlva is ő kisérje urát ellenséges hajón, ismeretlen tájékok felé, hogy többet sohase lássa meg országait... siettek amiTitokzatos gyilkosság, vagy rejtélyes szerencsétlenség történt hétfőn éjszaka Szeged határában Ä halott közelében Markolatig véres disznóölőkésí találtak Hétfőn reggel hat óra tájban Ko- páncs községből indult el Kovács János fiatal béreslegény, hogy a Hódmezővásárhely felől jövő vonaton tejet hozzon Szegedre. Két kanna tejet cipelt Kovács János a hajnali szürkületben a kopáncsi állomás felé vezető országúton. Amint a béresgyerek pár száz méternyire ért az állomás épületéhez egy élettelen embert talált az országúton nagy vértócsában fekve. A halott mellett állott a lova, melynek kötöfékje rá volt csavarva a karjára. Kovács János azonnal jelentést tett az állomásfőnöknek az esetről, ahonnan a szegedi csendömyomozó alosztályt és a hódmezővásárhelyi rendőrséget értesítették a borzalmas leletről. A bizottság azonnal megkezdte a nyomozást. A halott arccal az országúton, két karja széttárva. Még akkor is mellette állott a lova. A hulla hátán a kabát szét volt szaggatva, ami valószínűleg annak következtében történt, hogy a ló köliögetni akarta gazdáját és a patájával széjjelkaparta a kabátot. A csendőrök közben átkutatták a környéket és közel a holttesthez két nagy, élesre fent disznóölőkést találtak. Az egyik kés egészen tiszta volt, a másik azonban egészen markolatig véres. Az országút másik oldalán pedig egy teljesen rongyos keztyüt találtak a csendőrök. Mialatt a hatóság emberei a helyszíni vizsgálatot tartották, egy 12 éves fiú szaladt Kopács felől a tömeg felé. Amikor a fiú meglátta a hatott férfit, jajveszékelve ráborult és zokogva kiáltotta : — Jaj édesapáin! A kisfiútól és a közben odasereg- lett kopáncsi földmivesektől azután megtudták, hogy az országúton talált holttest Olasz Ferenc 43 éves sövényházi földművessel azonos, az esetről azonban senki sem tudott felvilágosítást adni. Az egyik feltevés az, hogy Olasz Ferenc tragikus szerencsétlenség áldana ta lett. A másik feltevés az, hogy gyilkosság történt. Ennek azonban egyelőre semmi komoly támpontja nincsen. Olasz Ferencnek nem voltak ellenségei, értéktárgyai és pénze sem hiányzott, úgy, hogy sem bosszúra, sem rablógyilkosságra gondolni nem tehet. Egy hazatért hadifogoly több ezer magyar fogoly reménytelen életéről beszél Tizenkét esztendeje már, hogy a világháború borzalmas íróijáról hol tépeíten, hol rokkantán, de hazakerültek a férjek, családapák, az anyák szemefényei. Most is hazakerült 15 évi szenvedés után egy Réb János nevű fogoly a szibériai rabságból. Réb sok levelet hozott magával, akik azokat írták, azokat itthon tán már rég el is felejtették s meg tehet, hogy halottként el is siratták. Sajnos, hiába reménykednek, mert leveleiket a vörös cenzúra elfogja s igy az soha sem jut haza. Innen) van az, hogy sok ezer szerencsétlen magyar hadifogoly nem jöhetett haza, mert, ha az utazáshoz szükséges nem épen csekély összeget mégis szerezte, nem kaphatja meg a Magyarországból küldendő útlevelet. Réb János a fogsága alatt nagy területeket járt be, egyik fogolytáborból a másikba került s igy hozzávetőlegesen megállapította, hogy csak Ketetszibériában, ahol ő járt, mintegy 2300 magyar hadifogoly sínylődik. Hogy mennyi még ezen kívül a Réb János által be nem járt hatalmas területeken szenvedők száma, annak csak a jó hí tan a megmondhatója. Értesüléseink szerint Németországban nagyobb vöröskeresztes expedíció alakult és kel útra, hogy felkutassa az Orosz birodalom hatalmas területein sínylődő német, osztrák és magyar hadifoglyokat és gondoskodjék csoportos hazaszállításukról. Kedden Vizkereszt napján Szenzációs filmujdonság! Tolstoj Leó gróf regénye Az élő keiftest
