Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-12-30 / 104. szám
4. oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője december 30 HALASI EMLÉKEK Kovács Imre Amint egyszer fet-alá járkál a szekszárdi vásárban, látja, hogy a komédiás sátrak e'őtt egy csinos szerecsen nőt mutogatnak. Mindjárt érdeklődik a komédiásnál, hogy lehetne-e a szerecsen nővel beszélnie'? — Lehet kérem! — mondja a komédiás, de csak estére. Igen szeret magyar urakkal társalogni. Este amint kezesben társalognak, egyszer csak azt kérdi a szerecsen no: — Hát az öreg tekintetös- asszony mög van:-e még? Az emberi végzet egyszer csak őt is utolérte. Betegeskedni kezdett. Majd a kaszinóban is a legközelebb bekövetkezendő haláláról beszéltek. Eközben még- konduttak a harangok s futótűzként terjedt a hire, hogy Kovács Imrére harangoznak. Egyszer csak nyílik a kaszinó ajtaja s ott áll az ajtóban betegségtől elcsigázva sápadt arccal Kovács Imre. Mindenki megiületödött egy percre s végre is Kovács Imre szólalt meg éképen: — Csak azért gyüttem, nehogy azt gondoljátok, hogy én rám harangoznak, : merthát mint látjátok, még élek! Szervusztok ! Másnap már valóban ő reá harangoztak. Bármennyire akarta és szerette volna, — halál őfelségével ő sem tudott megbirkózni. Lelkét visszaadta Terem tőjének, por- részeit elhantolta Győré Péter. Jeltelen sírjára — mely iejebb-lejebb süpped, egy-egy fogás száraz falevelet zúdít a szél. Emléke még bizonyára soká élni fog közöttünk. Cz. L. A halasi kórházban meghalt egy összeégett koldusasszony — Honnét ismered1 t© az én feleségemet? — Én vagyok a Dezső Jutka! Két esztendeig szolgáltam, én a tekintetös uréknál! Most így keresőm a kenyeremet ! A kapitány ur pedig egérutat vett. * Kapitány korában egyszer beállít a hivatalába egy tanyai magyar s panaszolja ott, hogy egy szép tinajának eltört a Iáiba s iszeretné a húsát kiméretni. — Nekem ez nem szakmáin ám barátom! Az ilyen mérési ügyeket a Hirhá- ger mérnök szokta intézni, menjen kend a mérnöki hivatalba! Magyarunk mi rosszat sem sejtve, bekopogtat Hirháger mérnök irodájába, hol szintén előadja baját. — Ki küldte kendet én hozzám? — kérdi a mérnök, — A tekintetös. kapitány ur! — Tudtam! Az apja huncut ide-odáját! Csak tőle teltetnek ki ilyenek! Hanem. A halasi kórházba karácsony első napján beszállítottak Tompáról egy j koldusiasszonyt, aki borzalmas módon össze voll égve. Az asszonyt Pénzes Jánosnénak hívják és az orvosi se- j gitség nem tudta megmenteni, mert karácsony másodnapján i már meg is halt a kórházban. Az esiet körülményeiről munkatársunk megtudta, hogy a koldusasz- ! szony karácsony első napján kü- j lönböző házaknál fordult meg Tompán, mindenütt megkínálták étellel és itallal, végre is a sok ital megártott Pénzes Jánosnénak és hazament kis putrijába, ahol lakott. Itt a nyílt tűz mellé feküdt le és csakhamar mély álomba merült, úgyhogy nem vette észre, hogy szoknyája tüzet fogott és égni kezd. Szomszédságából vehették észre a bajt, mert odasiettek Pénzes Jánosáéhoz, aki ekkorra már súlyos égési sebeket szenvedett. Szomszédjai voltak azok is, akik gondoskodtak róla, hogy a halasi kórházba beszállítsák és itt ápolás alá vegyék. lám áví {egyházra MM a illyhofi takarék igazgatót A 140 ezer pengős hiányt az igazgatósági tagoknak kellett megtéríteni elhordja kend innen az irháját! Egy rendőr vezette kerékvágásba az eltévedt magyart. Lakos Gergő Éjjeli tülkös strázsa volt a 70-es években Lakos Gergő. Egyszer úgy éjfél után volt már az idő, mikor a kiskaszinó előtt fújja az időt, onnan meg kilép az uccára Hirháger mérnök. — Tudja-e kend, hogy záróra elmúlt, aztán Kovács Imre kapitány még itt kártyázik? Rendet csináljon kend, de mindjárt! — mondja neki Hirháger. Erre Lakos Gergő belép a kiskaszinó- ba s így adja fel a szót: — Uraim, idő után vagyunk, tessék hazamönni! Erre se szó, se beszéd, a kapitány egy hatalmas fütykössel zavarja ám kifelé Lakos Gergőt. — Majd megmutatom én, hogy levetkőztetlek! — kiabálja utána. — Igaz embör vagyok uram! Nem fé- lök! — No te Irha Gergő! Ez a te müved volt! Kellett ez nekem? —• feddette a mérnököt Kovács Imre. * Néhány nap múlva egy zimankós hideg éjszakán elindult Kovács Imre kapitány az éjje’i strázsák ellenőrzésére. Lakos Gergő ekkor a tabáni részen dudált. őt kereste legjobban a kapitány, de nem találta jó darabig. Végre megcsípte egy menyecskénél, amint annak ablakából dugta ki az ökörszarvat s úgy dudálgatta el az időt, az uccák bejárását pedig az északi szélre bízta, mely akkor a Doktomé hegye felől ugyancsak süvített s zörgette a tabáni házak ablakait. Ki is húzta Lakost a jó fészekből az ucca közepére, ott vervén le avas mákos szürjéről a port, aztán útba indította e szavakkal: — Nem vagy tovább »igaz embör« Gergő, hanem gazembör! Annak idején nagy feltűnést kel- j tett a mélykúti takarékpénztár ősz- i szeomlása és a Helyi Értesítő ak- j kor részletes tudósításokban számolt ■ be a Takarék ügyeiről. A banknál lefolyt vizsgálat bűnügyi útra terelődött és a bajai törvényszék most vonta felelősségre a bank volt ügyvezető igazgatóját Magyar Józsefet okirathamisitás és többszörös váltóhamisítás miatt. A tárgyalásról és a bank bünügyé- nék részleteiről bajai tudósitónk a következőket írja: Harminc esztendeje működött már ez az egyébként jóhirnévnek örvendő intézet, amig aztán 1924 óta, amióta Magyar József került oda, mint ügyvezető igazgató, egyszerre rohamosan hanyatlani kezdett. Az Orsz. Pénzintézeti Központ hamaro- rosan meglátta a bajokat és többször ievélileg felszólította Magyart, hogy fuzionáljanak, vagy pedig számoljanak fel. Magyar azonban ezeket a leveleket sohasem ismertette az igazgatóság tagjaival, hanem azok tudta nélkül hamis beállításokkal évekig húzta halasztotta az ügyet mindaddig, amig az összeomlás be nem következett, ahelyett tehát, hogy akkor, Maikor még nem lett volna nagy a veszteség, fölszámolt volna, még különböző búzavásárlásokba bocsátkozott s erre az üzletre szintén kb.30.000 pengőig ráfizetett. Mikor már kevés volt a pénz, felemeltette az alaptőkét, még pedig olyan formában, hogy a tönk szélén álló intézetről a legoptimisztikuSabb híreket terjesztette, de a központ által megvilágított súlyos helyzetet nem említette sem az uj áldozatoknak, sem pedig saját igazgatósági tagjainak. Saját részére is vett fel nagyobb pénzösszegeket s azokat különböző nevekkel állította ki s ezzel azt a látszatot keltette, mintha ő a pénzt visszafizette volna, de ugyanekkor ki is adta kamatra más emberek részére. Az egyre növekvő hiányt azonban örökké palástolni nem lehe- | tett és 1931. februárjában kiderült, hogy a takarékpénztár cca 140.000 pengővel tartozik, melyre alig van valamelyes fedezete. Minthogy az igazgatósági tagok a takarékpénztár váltóiért kezességet vállaltak, az összeget meg kellett tériteniök. A vádlott egész idő alatt tagadott s csak akkor mutatott némi beismerést, amikor Linzer tanácselnök felolvasta azokat a leveleket, a melyben ö egyes ismerőseinek és az ellenőrnek mindent töredelmesen bevall. Este 6 óra tájban hirdette ki Linzer tanácselnök az ítéletet, amely szerint a törvényszék Magyar Józsefet hűtlen kezelés, 4 rendbeli ma- gánokirathamisitás és 25 rendbeli csalás bűntettében mondja ki bűnösnek és ezért 3 évi fegyházbüntetéssel sújtja. A büntetésbe a 8 hónapi vizsgálati fogságot beszámították. Az ítélet jogerőssé vált. — A Kereskedők Egyesülete Szilveszter estélyét a szokásos keretek közt rendezi meg, amelyre t. tagjait ezúton is meghívja a vezetőség. — Ä csöadőrpútló parancsnoksága a halasi ínségesekért. A csendőrpótló lovasalosztály parancsnoksága 25 kiló szalonnát juttatott a városházán működő inségakcióhoz, a halasi ínségesek támogatására. A felháborító emberi részvétlenség okozta a csorvási gazdálkodó halálát Megfagyott az országúton, mert senkisem segített rajta Megírtuk, hogy az elmúlt héten a csorvai müut 30 és 35 kilométeres szakasza között az országút mellett egy agyonvert ember holttestére találtak a kora reggeli órákban. A csonttáfagyott ember fején hatalmas seb tátongott és több sérülést is találtak testén. A gazdálkodó holttestét beszállították a szegedi törvényszéki bonctani intézetbe, ahol a szegedi ügyészség utasítására fe'.boncolták. A boncolás megállapította, hogy Puskás Lakács szerencsétlenség áldozata lett és hogy halálát nepn a sérülések okozták, hanem az, hogy ae ut mejücftt megfagyott. A rendőrség a boncolás adatai alapján erélyes nyomozást indított meg. Rövidesen kiderült, hogy Puskás Lukácsét egy tanyai kocsi ültöite el és a szerencsétlen ember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem tudott felállni. Rendkívül érdekes és egyben gondolkodásra késztető adata a nyomozásnak az, hogy miután Puskás Lukácsot az utón a kocsi elgázolta, egy félórával később elhaladt a segítségért kiáltozó szerencsétlen ember mellett két tanyai gazda is kocsival. Azonban nemcsak kocsival haladtak el a földön fetrengő és segítségért könyörgő ember mellett, hanem tudomást szerzett az esetről egy közeli tanyában lakó Kovács István nevű gazda is, aki Kovács Jánossal együtt sokáig tanakodott azon, hegy vájjon részesítsék-e segítségben Puskás Lukácsot. Este hazaérkezett a tanyába Katona István Szilveszter nevű fia és ekkor hárman kimentek a színhelyre, körüljárták a földön ekkor már eszméletlenül fekvő embert. A három gazda, aki felháborító rész- vétteösággel nézte a vérbe!agyait embert, nem segített Puskás Lukácson, hanem hazamentek és megvacsorázva lefeküdtek aludni. Reggel hét órakor, amikor felébredtek, hallották, hogy azt az embert, akit lelkiismeretlenséggel, részvétlenül segély nélkül hagytak kint a hideg éjszakában és akinek a halála az ő lelkűket terheli, reggel holtan találták meg ai városba igyekező tanyai gazdák. A rendőrség kihallgatta Hegedűs Mátyást és a Katona-családot, akik felháborító egykedvűséggel tették meg vallomásukat. A rendőrség természetesen a lelkiismeretlen, lelketlen gazdák ellen nem indíthatott eljárást, mert erre. nincs semmiféle törvényes alap. HIRDESSEN Helyi Értesítőben!
