Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-12-26 / 103. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője december 26 A másik az volt, hogy a képviselő- j testület 2360 pengő behajthatatlan borfogyasztási adót töröljön. Éhez a közgyűlés hozzá is járult. Adám Dávid felszólalásában arra kért felvilágosítást, hogy mi lett azoknak a felterjesztéseknek a sorsa., amelyet a város a borfogyasztási adó eltörlése tárgyában terjesztett a felsőbb hatóságokhoz. Egyed Izsák Sándor azt kérte, hogy. hívják össze a borbizottságot, hogy a kamraváltság ügyében felmerült panaszokat ott megvizsgálhassák. Majd Rásonyi Papp Gedeon felszólalása után dr. Fekete Imre polgármester felszólalásában közölte, högy a város a felterjesztésekre választ nem kapott és helyesnek találná, hogy a vármegye közgyűlésén napirend előtti felszólalás alakjában egyik halasi bizottsági tag szóvátenné ezt a kérdést Még kijelentette a polgármester, hogy a borbizottságot január első felében összehívja, amelyre annál is inkább szükség lesz, mert az uj hamraváltságot most kell megállapítani. Tegzes Károly azirányban szólalt föl, hogy helyesnek tartja a borbizottság összehívását és nagy szükség van a kamraválságnak újabb megállapítására, amelyet még abban az időben állapítottak meg, amikor magas borárak voltak. Most ott tart a szőlősgazda, hogy nemcsak a megélhetését nem tudja biztosítani, hanem a magas kamraváltságot sem tudja fizetni. Szivesen tesz eleget a közgyűlés azon kérésének, hogy a borfogyasztási adó leszállításának kérdését a vármegye közgyűlésén szóvátegye. Az autóipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet már egyizben a közgyűlés elé került és azt levették a napirendről azzal, hogy az autó szabályrendeletet tárgyalják le a bér- autósokkal és úgy hozzák újból a közgyűlés elé. Ézekután hozta újból a közgyűlés elé a város a szabályrendeletet. A (szabályrendelet fontosabb rendelkezései, hogy a város csak 30-ban Engedélyezi a bérautók számát és a szabályrendeletnek belügymi- míniszteri jóváhagyása után előírja az autótulajdonosoknak az utasoknak baleset ellen való biztosítását, valamint autóiknak taxam érő órával való felszerelését. Még több kisebb tárgy után Hoffmeister Gyula föszámvevő tett előterjesztést a polgármesternek a 'Magyar-Olasz és Pesti Hazai Takaréknál fennálló 365 ezer pengő útburkolási kölcsön ügyében folytatott tárgyalásairól. Közölte azt, hogy a polgármester hosszas tárgyalás után megállapodott a két pénzintézettel, hogy a város 365 ezer pengős kölcsönét nem mondják föl, hanem azt meghosszabbították. A közgyűlés ezt helyeslőleg tudomásul vette, valamint azt is, hogy a Hirsch céggel felmerült vitás kérdésben az államépitészeti hivatal főnökét kéri fel döntőbírónak. A közgyűlés fél 12 órakor véget ért, amikor a polgármester boldog karácsonyi ünnepeket kívánt a képviselőtestület tagjainak. nintnirrrrt ft -ft-'-iffr Nyomtatványo= kát ízléses kivitelben szolid m r árak mellett készít LAPUNK NYOMDÁJA! % Beszélgetés a halasi rokkantakról dr. Farkas Sándor ny. jb- alelnökkel, a Rokkant Egyesület elnökével A halasi rokkantak kétségbeesett helyzetben várják sorsuk jobbrafordulását és a ré£ mellért rokkartttörvériyt A világháború már 13 évvel ez- | előtt befejeződött, azóta a homok j eltakarításán fáradozik valamennyi i hadviselt állam, azóta sok sirásba, panaszba és szenvedésben pusztul a világon minden amit tisztes építő J munkának és tisztességes megélhetésnek lehetne nevezni. A világháború rengeteg fegyver- pusztítása és rombolása közepette nem lehet kétséges, hogy már humanitárius szempontból az emberanyag veszteség a legsúlyosabb és utána közvetlen azoknak a helyzete, akik egészségüket és végtagjaikat hagyták ott Galíciában, a Kárpátoknál, Doberdó sziklatnál, a flandríai harctereken és végig a nagy világégés egyéb stációinál. Ezek a ) rokkantak, a betegek, a bénák, a tüdövészesek, akik egy viruló egészséget, úgyszólván Mi ndenüket odaajándékozták pazarló kedvvel a haza oltárán, abban a szent hitben, hogy majdan a haza hálával fog róluk megemlékezni és a szükséghez képest gondoskodni. Ezek a vérző és szenvedő és sebesülésük után rokkanttá vált katonák a hazafiasság mártírjai, akik glóriát érdemelnének a fejük köré nem pedig azt, amiben most részük van: egy morzsa száraz kenyeret. Ha ugyan közülök sok még azt is megkapja — az is kérdéses. Az ország egész sajtójában időnként — sajnos nagyon kevésszer — megjelenik valami a magyar rokkant katonák érdekében — ez any- nyira édes-kevés, hogy annak mondhatnánk semmi gyakorlati eredményét nem látják a rokkant magyarok. A halasi rokkantak helyzetéről munkatársunk beszélgetést folytatott a halasi rokkantegyesület elnökével dr. Farkas Sándor ny. jbir. alelnökkel, akinek nyilatkozata és az általa elmondottak annyira siralmas dolgok, egyúttal olyan mértékben figyelemreméltók, hogy egyenesen hazafias kötelesség arról hirt adni, ugyanakkor most karácsonykor az emberszeretet kötelezése róla számot adni. Informátorunk a következőket mondotta el a halasi rokkantak helyzetérőlA rokkantak helyzete Halason is épenugy mint az egész országban, a legelhagya- tottabb és legelhanyagoltabb kérdések közé tartozik. A halasi rokkantak közt vannak sokan olyanok is, akik valósággal élőhalottak, épen csak hogy máról-holnapra élnek. Vannak köztük sokan, akik évek óta nem hagyták el az ágyat, súlyos betegségben sínylődnek. — A rokkantsegélyezések egyenesen nevetséges alapon yannak megállapítva. 25—50 százalékos legénységi rokkantak havi egy pengő rok- kantdíjat kapnak és ebből az egy pengőből kénytelenek tengődni. Mit lehet egy pengőből havonta csinálni? Ugyebár semmit. Vannak tüdővészes rokkantak teljesen munkaképtelenek, akiknek rokkantsági százaléka után szintén havi egy pengőt adnak. A 25 százalékos és 50 százalékig ugró rokkant tiszt havi 3 pengőt kap. — Óriási hiba, hogy nálunk még mindig nem került tető alá a rokkanttörvény. Enélkül pedig írott ma- laszt minden sző és minden törekvés, ami arra irányul, hogy a rokkantak helyzetét könnyebbé te- hessük. Jóllehet vannak üdvös intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy különböző állásokba elsősorban a háború rokkantjait kell elhelyezni, mégis mi itt Halason nem tudtuk ezt egyetlen esetben sem elérni. A rokkanttörvény birtokában azonban ezeket egyenesen követelhetnénk. A rokkanttörvény meghozatalának volna az első kézzelfogható eredménye például az is, hogy rendeznék a rokkantsági dijakat. Társadalmi utón lehetne-e a rokkantakon segíteni — kérdezzük. — Ez egyike a legnehezebb problémáknak — hangzik a válasz. Segíteni mindenesetre lehetne, de a társadalom álatlános elszegényedése után nem igen van rá kilátás Egyébként is a rokkantak emberi méltóságukon alulinak tartják, hogy olyan akciót indítsanak meg, amely a legkisebb mértékben is koldulásos színezetű volna. Ä társadalom — sajnos — megfeledkezett a rokkantakról a háború egykori hőseiről, legalább is a látszat arra vall. Mi a rokkantegyesület hivatalosan minden esztendőben a bankokat is megkerestük bizonyos segélyezés iránti kérelemmel, kaptunk is tőlük, de az idén már az is eredménytelen volt. Van a rokkantsegélyezésnek még egy olyan pontja, amely feltétlenül javításra szorul. Messze tanyákon lakó rokkantaknak be kell gyalogolniuk a városba a havi egy pengős rokkantsági dijért, mert a posta — szabályait követve — csakis személyesen adhatja ki ezt a »segély«-t. Idáig szól a nyilatkozat és a napi krónikás továbbadja karácsonyi el- mélkedési anyagnak azok számára, akik még nem feledkeztek meg arról, amit a háborúban a magyar katona mindannyiunk biztonsága érdekében tett. Harcolt és vérzett. Háborúban. És ugylátszik harcol és vérzik napjainkban. Békében. Alig Tan ir Halason a gazMl gabonakészlet Az ingatlanvásárlási láznak egyáltalán nincs komoly jelentősége Tegzes Károly gazd. tanácsos nyilatkozata A mezőgazdaság mai súlyos hely- zetében és a gazdatársadalom egyre növekvő panaszai közepette a közönség érdeklődésének kielégítése céljából munkatársunk felkereste Tegzes Károly gazdasági tanácsost, a Mezőgazdasági Bizottság elnökét és kérdést intézett hozzá a gazdákat legégetőbben érintő kérdések felöl. Tegzes Károly gazd. tanácsos minden tekintetben bizakodó hangú nyilatkozatot tett arra a három legfontosabb kérdésre, amely ugyszól- j ván a gazdákon kivül is csaknem j mindenkit érdekel. Mennyi gabonakészlet lehet még j Halason? — kérdeztük. — Gabonakészlet Halason — j mondja — alig van már, az a kevés ami esetleg még tárolva található szóba sem jöhet és nagyon jelentéktelen mennyiség, pedig nagy kár, hogy a gazdaközönség nem tudta pénzügyi gondjai mellett a gabonát tárolni, mert most 18 pengőt is elérnének mázsánként vele. J » j i i ! Ezenkívül a gabonahiánynak az is ; oka, hogy vetőmagra is sokat el- j használtak a gazdák. A gazdaközönség sérelmeinek or- i voslása és helyzetének javítása te- ; rén mit tesz, vagy mit tett a gaz- j daegyesülések vezetősége? — A Mezőgazdasági Bizottság j most egy nagyon kimerítő memorandum | elkészítésével foglalkozik és eb- j ben a memorandumban rátérünk j mindazokra a kérdésekre, ame- ' lyek a gazdák helyzetének job- bulását előidézhetnék. Kérni fogjuk az adópolitikának termelő politikával való megtoldását, mert ennek reális alapon való keresztülvitele nagyban elősegitené a gazdaközönség helyzetét. A memorandumtól függetlenül nézetem szerint a földadó elengedése volna a legcélszerűbb megoldás a gazdák segítése terén. Mi a véleménye az ingatlanforgalom emelkedéséről, illetve arról, hogy mindenki földet akarna ma vásárolni? — Ennek oka szerintem az, hogy beledobták a köztudatba azt a hangulatkeltő jelszót, hogy ma a legjobb befektetési forrás a földingatlan és ennélfogva is, ez a hangulat mesterséges. Egyébként ennek a földvásárlási láznak szerintem semmi komoly alapja nincs. Beszélnek inflációról is és ezzel hozzák összefüggésbe a hagy földvásárló kedvet. Infláció szerintem sem lehetséges. Ez a leg- képtelenebb dolog volna és felbecsülhetetlen károkat és veszélyeket rejtene magában. Ez is egyike azoknak a folyton visz- szatérö hangulatkijelentéseknek, amelyek folytonosan felszínre kerülnek nehéz időszakokban. A gazdák — mondotta végezetül Tegzes Káról'1- — ma már kezdik belátni, hogy helyzetük nem olyan kilátástalan és a helyzetet minden súlyossága mellett is higgadtan és józanul mérlegelik .
