Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-12-19 / 101. szám

1931. december 19 szombat

XXXI évfolvam. 101 szám

KLkunhaím

Politikai, társadalmi és közgazdasági lap

ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE.

Melyben

............. 155 P SO All. I Vidékre ...........

EGY SZÁM ÁRA 1* FILLÉR

1« P

Alapította. PRÄGER FERENC

MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében

Köznyugalmat

és megértést hirdetni ma nem népszerű foglalkozás. Nem is könnyű dolog, mert az emberek húsból és vérből vannak s igy az élet ezer baja-gondja és küzdelme az ember húsába vág és sokszor vérét, verejtékét követeli. Nem népszerű ma, további áldozatot követelni a polgárságtól, amikor olyan könnyű és olcsó babért szerezni a társadalom nehéz küzdelmeiből és* súlyos viszonyából tőkét kovácsolni. Vaj^*e könnyebb, mint egy forró nyári délután gyufát > dobni a szalmakazal tövébe? Az egész világ népességének lelkében felhalmozódott veszedelmes gyujtóanyaggal játszani és azt szítani lehet hálás és népszerű foglalkozás, de mindenesetre roppant felelősséggel és borzasztó következményekkel jár.

Éppen ezért, aki tisztában van azzal, hogy mit jelent a magánháztartás ideiglenes megterhelése s mit jelent egy állam gazdasági életének összeroppanása, csődje, az még inkább á további teherviselést vállalja s a nélkülözés keserű kenyerét szeli fel, mintsem, hogy az állam összeroppanását, csődjét készítse elő.

A magános család, a magyar nép nagy megértéssel és türelemmel leszállíthatja életigényeit, hogy az állam életén segítsen, de hogyha az állam összeroppan, akkor az állam épülete maga alá temeti a magánost, a csaíá- ] dot, a magyar népet. Mikor a hatalmas Németország a szükség, ende'etek egész ármádiáját mozgósítja, hogy az 'állami é’etét a pusztulástól megmentse, akkor nálunk is, ha népszerűtlen is a további áldozatok szükségességének a hirdetése, mégis a népszerűség feláldozása magasabb cél, a haza megmentése érdekében történik.

A megértést és köznyugalmat azonban csak úgy lehet hirdetni, ha az áldozatkészséget és az új terhek vállalását elsősorban azoktól kivánják, akik még ma is teherbírók és akik, ha izzadnak is, de még sem roppannak össze a terhek súlya alatt. Lelkiismeretlenség ma tüzes csóvákkal ágálni a fórumon, de a nagy vagyonok és nagy jövedelmek hozzanak először újabb áldozatokat és csak utoljára kerüljön a sor, ha már elkerülhetetlen, a kis egzisztenciákra:.

Mert a kis egzisztenciák sorsa ma valóban erő ebb szövésekkel van hozzá ist- rángolva a Nemzet sorsához, a kis emberek véde'me és a szegényebb néposztály — ameynek sorait ma megtoldotta sajnos a középosztály is, olyan védelmet és olyan mértékű támogatást kíván, amelynek hatása megérződjék az é'etszinvonal zsinórján végig. Ma csak ez lehet az egyedüli szempont, ez szolgálhat minden po itikának célkitűzéseként, a népír enté , az ország vérkeringésének épen és egészségesen való átmentére egy reménybeli szebb jövendőbe.

Ifit ot továbbépítését ígéri az alispán a városhoz m árkezstt átiratában

Halas város vezetősége inségmun- kák megindítása céljából több felterjesztést intézett a vármegyéhez. A város ma délelőtt a vármegyétől az alispán nevében december tizediki keltezéssel az alábbi leiratot kapta.

»Fenti tárgyban kelt előterjesztésre értesitem, hogy Kiskunhalas város határában

a szabadkai ut folytatásában és a Sóstó—pirtói útnak Pirtó vasútállomásig való folytatólagos szakaszán körülbelül 4—2, ösz- szesen ha^ kilóm éter hosszúságban földmiittka végrehajtása van tervbe véve.

Azonkívül kivitelre kerül a város közelében

Soltvadkert—Kiskunhalas között öt kilométer hosszú földmunka,

ahol a halasi munkanélküliek is fog-, lalkozást nyerhetnek. További építések elrendelése más vidékek munkanélküli lakosságának sérelme nélkül nem volna lehetséges. Egyébként Halas határában a

Sóstó—pirtói 2 kilométeres szakasz kőpályájának megépítése jelenleg is folyamatban van, igy tehát az ottani lakosság más városokkal ellentétben az előrehaladott idény dacára némikép foglalkoztatva van.« *.

.. *

Ezt mondja az alispáni leírat, a mely további utak kiépítését ‘ helyezi kilátásba.

A leirattal kapcsolatban a városházán munkatársunknak a következőket mondották:

— Az alispáni leirat szerint a pirtói ut építését két oldalról kezdik meg és pedig Halas felöl, valamint Solt vadkanról viszont Halas felé. Ugyanakkor szó van arról is, hogy a balo- tai útból is kisebb részt továbbépítenek

A leirat nem szól arról, hogy ezeknek a munkálatoknak a kivitelére mikor kerül sor, de remélhető, hogy azokat tavaszkor megkezdik.

végeztével óváeiós ünneplésben részesítette a színházat zsúfolásig megtöltött közönség a kiváló publicistát. Pethö Sándor a Rákóczi korszak eszme tartalmáról beszélt előadása során és többek között a kővetkezőket mondotta:

— Rákóczi a magyarság legel- gyengültebb és legelesettebb periódusában azért volt képes nyolc éven keresztül vezetni önvédelmi harcát, mert nemcsak rendi célokért és

i nemcsak aiz ország politikai függet- ! fenségének fenntartásáért szólította küzdelembe a magyarságot, hanem a nemzeti gondolat érdekében olyan széles tömegerőket tudott mozgósítani és olyan szociális tartalmat tudott adni felkelésének, amely először képviselte szétbonthatatlan frigyben a magyar nép szociális és nemzeti céljait.

— Erre a tényre nem vetett semmi J árnyékot az a körülmény, hogy i utóbb ez a küzdelem rendi jelleget

öltött s lengyel mintára a magyar nemesség is konföderációba tömörült a királyi hatalommal szemben. Énének a harcnak igazi jelentőségét és mélységét, azoknak a nagy magyar tömegeknek aktiv részvétele biztosította, amelyek Rákócziban nemcsak a nemzeti és a függetlenségi gondolat héroszát látták, hanem egy olyan magasabb szempontú népjóléti és szociális eszme képviselőjét, aki ebben megelőzte kortársait és teljesen tisztában volt azzal, hogy a népi erőknek bekapcsolása nélkül a magyar nemzeti és függetlenségi harcoknak igazi talajuk nem lehet. Csak igy érthető meg az a hallatlan szívósság és konokság, amellyel a nagy tömegek kitartottak a fejedelem mellett.

Pethő Sándor dr. publicista és Kiss Ferenc a Nemzeti Színház művésze Halason

A városi színház szerdai díszelőadása

A halasi színháznak és a halasi közönségnek valóságos kulturünne- pélye játszódott le a halasi színházban szerdán este. A halasi közönség Kiss Ferencet a Nemzeti Színház kiváló és kimagasló művészét ünnepelte és ugyanakkor lelkes ünneplésben részesítette Pethö Sándort az országos nevű publicistát.

Az elmúlt évben a színház a »Bánk-Bán«-t adta elő és felmerült az a gondolat, hogy az idén is a most folyó sziniszezonban hasonló szellemű, hazafias tárgyú darabbal rendezzenek ünnepi előadást. A város vezetősége ebben az irányban tárgyalt Halmi színigazgatóval, aki hajlandónak is mutatkozott arra, hogy teljes mértékben bekapcsolódik a gondolatba és igy történt meg részéről, hogy megnyerte a fejöveteké Kiss Ferencet a Nemzeti Színház művészét, hogy az »Ócskái brigadéros« előadásán vegyen részt. Hogy ez az ünnepély minél kimagaslóbb legyen a város életében, a polgár- mester felkérte és megnyerte Pethö Sándort az országos nevű publicistát arra, hogy értékes előadásával emelje az előadás jelentőségét és súlyát.

Az előadást keddre hirdették a szinlapok és kedden este egymásután

özönlött a közönség a színházba, úgy hogy csaknem zsúfolásig megtöltötték a nézőteret. Nyolc óra elmúlt, az óramutató egyre tovább haladt, de az előadást nem lehetett megkezdeni, mert közben hire terjedt annak, hogy a vendégművész Kiss Ferenc autón indult el Halasra és igy emiatt késik. A közönség türelmesen vár a művészre, de hiába, mert tíz óráig sem érkezett meg az autója és igy az előadást kénytelenek voltak szerdára elhalasztani.

A vendégművész tiz óra után tiz perccel érkezett meg Halasra és itt elmondotta, hogy késésének oka abban keresendő, hogy dátumtévedésbe esett, szerdára gondolta a halasi előadást és emiatt későn indult el autóval Budapestről. , - ^

Szerdán este a közönség még nagyobb számmal lepte el a szinhá- ; zat, úgy hogy a nézőtér zsúfolt , volt és felcsigázott nagy kíváncsiság [ előzte meg a díszelőadást.

Nyolc órakor szétgördült a füg- ! göny, ugyanakkor tapsorkán csattant fel a nézőtéren, ahol megjelent i Pethő Sándor, a kitűnő publicista I és megtartotta az előadás előtt nagyon tartalmas és nagyon kiváló előadását. A körülbelül húsz percig tartó előadás mindvégig lenyűgözte a közönség figyelmét és az előadás

— Hogy a Rákóczi-korszaknak erkölcsi és politikai atmoszférája a későbbi magyar nemzedék szellemét is megtermékenyítették, az abból eredt, hogy Rákóczi egyéniségében és eszmevilágában olvadt össze először a magyar nemzeti és szociális gondolat. A Kossuth-féle jobbágyfelszabadítás csak egy modernebb és szélesebb kifejlesztése volt a Rákó- ezi-mozgalom ideológiájának. A mai magyar értelmiség azért kell, hogy tanuljon és okuljon a Rákóczi-moz- galomból, mert a változott viszonyok közt más problémák megoldásával is valójában ugyanazt az utat kell járnia, amelyen a fejedelem elindult. Azért gyökeresedett az ő alakja olyan mélyen a magyar nép történelmi köztudatába ,mint talán bármely más ragyogó történelmi héroszunké sem, mert a nép és nemzet fogalma elsőizben a Rákóczi áltál indított politikai mozgalomban találkozott.

Pethő Sándor előadása után kezdődött meg az »Ócskái brigadéros« előadása. A színház gondos előadásban és rendezésben hozta ki a darabot. Természetes, hogy az előadás középpontjában Kiss Ferenc a Nemzeti Színház müvésize állott, aki az Ócskái brigadérost alakította. A közönség egész este szün-