Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-12-19 / 101. szám

1931. december 19 szombat XXXI évfolvam. 101 szám KLkunhaím Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Melyben ............. 155 P SO All. I Vidékre ........... EGY SZÁM ÁRA 1* FILLÉR 1« P Alapította. PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Köznyugalmat és megértést hirdetni ma nem népszerű foglalkozás. Nem is könnyű dolog, mert az emberek húsból és vérből vannak s igy az élet ezer baja-gondja és küz­delme az ember húsába vág és sokszor vérét, verejtékét követeli. Nem nép­szerű ma, további áldozatot követelni a polgárságtól, amikor olyan könnyű és olcsó babért szerezni a társadalom nehéz küzdelmeiből és* súlyos viszonyá­ból tőkét kovácsolni. Vaj^*e könnyebb, mint egy forró nyári délután gyufát > dobni a szalmakazal tövébe? Az egész világ népességének lelkében felhalmo­zódott veszedelmes gyujtóanyaggal ját­szani és azt szítani lehet hálás és nép­szerű foglalkozás, de mindenesetre rop­pant felelősséggel és borzasztó követ­kezményekkel jár. Éppen ezért, aki tisztában van azzal, hogy mit jelent a magánháztartás ide­iglenes megterhelése s mit jelent egy állam gazdasági életének összeroppaná­sa, csődje, az még inkább á további te­herviselést vállalja s a nélkülözés keserű kenyerét szeli fel, mintsem, hogy az ál­lam összeroppanását, csődjét készítse elő. A magános család, a magyar nép nagy megértéssel és türelemmel le­szállíthatja életigényeit, hogy az állam életén segítsen, de hogyha az állam összeroppan, akkor az állam épülete maga alá temeti a magánost, a csaíá- ] dot, a magyar népet. Mikor a hatalmas Németország a szükség, ende'etek egész ármádiáját mozgósítja, hogy az 'állami é’etét a pusztulástól megmentse, akkor nálunk is, ha népszerűtlen is a további áldozatok szükségességének a hirdetése, mégis a népszerűség feláldozása maga­sabb cél, a haza megmentése érdeké­ben történik. A megértést és köznyugalmat azon­ban csak úgy lehet hirdetni, ha az ál­dozatkészséget és az új terhek vállalá­sát elsősorban azoktól kivánják, akik még ma is teherbírók és akik, ha izzad­nak is, de még sem roppannak össze a terhek súlya alatt. Lelkiismeretlenség ma tüzes csóvákkal ágálni a fórumon, de a nagy vagyonok és nagy jövedel­mek hozzanak először újabb áldozato­kat és csak utoljára kerüljön a sor, ha már elkerülhetetlen, a kis egziszten­ciákra:. Mert a kis egzisztenciák sorsa ma va­lóban erő ebb szövésekkel van hozzá ist- rángolva a Nemzet sorsához, a kis em­berek véde'me és a szegényebb nép­osztály — ameynek sorait ma megtol­dotta sajnos a középosztály is, olyan vé­delmet és olyan mértékű támogatást kí­ván, amelynek hatása megérződjék az é'etszinvonal zsinórján végig. Ma csak ez lehet az egyedüli szempont, ez szol­gálhat minden po itikának célkitűzése­ként, a népír enté , az ország vérkeringé­sének épen és egészségesen való átmen­tére egy reménybeli szebb jövendőbe. Ifit ot továbbépítését ígéri az alispán a városhoz m árkezstt átiratában Halas város vezetősége inségmun- kák megindítása céljából több felter­jesztést intézett a vármegyéhez. A város ma délelőtt a vármegyétől az alispán nevében december tizediki keltezéssel az alábbi leiratot kapta. »Fenti tárgyban kelt előterjesztésre értesitem, hogy Kiskunhalas város határában a szabadkai ut folytatásában és a Sóstó—pirtói útnak Pirtó va­sútállomásig való folytatólagos szakaszán körülbelül 4—2, ösz- szesen ha^ kilóm éter hosszúság­ban földmiittka végrehajtása van tervbe véve. Azonkívül kivitelre kerül a város közelében Soltvadkert—Kiskunhalas között öt kilométer hosszú földmunka, ahol a halasi munkanélküliek is fog-, lalkozást nyerhetnek. További épí­tések elrendelése más vidékek mun­kanélküli lakosságának sérelme nél­kül nem volna lehetséges. Egyébként Halas határában a Sóstó—pirtói 2 kilométeres sza­kasz kőpályájának megépítése je­lenleg is folyamatban van, igy tehát az ottani lakosság más városokkal ellentétben az előrehala­dott idény dacára némikép foglal­koztatva van.« *. .. * Ezt mondja az alispáni leírat, a mely további utak kiépítését ‘ he­lyezi kilátásba. A leirattal kapcsolatban a város­házán munkatársunknak a követke­zőket mondották: — Az alispáni leirat szerint a pirtói ut építését két oldalról kezdik meg és pedig Halas fe­löl, valamint Solt vadkanról vi­szont Halas felé. Ugyanakkor szó van arról is, hogy a balo- tai útból is kisebb részt tovább­építenek A leirat nem szól arról, hogy ezek­nek a munkálatoknak a kivitelére mikor kerül sor, de remélhető, hogy azokat tavaszkor megkezdik. végeztével óváeiós ünneplésben ré­szesítette a színházat zsúfolásig megtöltött közönség a kiváló publi­cistát. Pethö Sándor a Rákóczi kor­szak eszme tartalmáról beszélt elő­adása során és többek között a kő­vetkezőket mondotta: — Rákóczi a magyarság legel- gyengültebb és legelesettebb periódu­sában azért volt képes nyolc éven keresztül vezetni önvédelmi harcát, mert nemcsak rendi célokért és i nemcsak aiz ország politikai függet- ! fenségének fenntartásáért szólította küzdelembe a magyarságot, hanem a nemzeti gondolat érdekében olyan széles tömegerőket tudott mozgósí­tani és olyan szociális tartalmat tu­dott adni felkelésének, amely elő­ször képviselte szétbonthatatlan frigy­ben a magyar nép szociális és nem­zeti céljait. — Erre a tényre nem vetett semmi J árnyékot az a körülmény, hogy i utóbb ez a küzdelem rendi jelleget öltött s lengyel mintára a magyar nemesség is konföderációba tömörült a királyi hatalommal szemben. Éné­nek a harcnak igazi jelentőségét és mélységét, azoknak a nagy magyar tömegeknek aktiv részvétele biztosí­totta, amelyek Rákócziban nemcsak a nemzeti és a függetlenségi gon­dolat héroszát látták, hanem egy olyan magasabb szempontú népjóléti és szociális eszme képviselőjét, aki ebben megelőzte kortársait és telje­sen tisztában volt azzal, hogy a népi erőknek bekapcsolása nélkül a ma­gyar nemzeti és függetlenségi har­coknak igazi talajuk nem lehet. Csak igy érthető meg az a hallatlan szí­vósság és konokság, amellyel a nagy tömegek kitartottak a fejedelem mel­lett. Pethő Sándor dr. publicista és Kiss Ferenc a Nemzeti Színház művésze Halason A városi színház szerdai díszelőadása A halasi színháznak és a halasi közönségnek valóságos kulturünne- pélye játszódott le a halasi színház­ban szerdán este. A halasi közönség Kiss Ferencet a Nemzeti Színház ki­váló és kimagasló művészét ünne­pelte és ugyanakkor lelkes ünnep­lésben részesítette Pethö Sándort az országos nevű publicistát. Az elmúlt évben a színház a »Bánk-Bán«-t adta elő és felmerült az a gondolat, hogy az idén is a most folyó sziniszezonban hasonló szellemű, hazafias tárgyú darabbal rendezzenek ünnepi előadást. A vá­ros vezetősége ebben az irányban tárgyalt Halmi színigazgatóval, aki hajlandónak is mutatkozott arra, hogy teljes mértékben bekapcsolódik a gondolatba és igy történt meg ré­széről, hogy megnyerte a fejöveteké Kiss Ferencet a Nemzeti Színház mű­vészét, hogy az »Ócskái brigadéros« előadásán vegyen részt. Hogy ez az ünnepély minél kimagaslóbb le­gyen a város életében, a polgár- mester felkérte és megnyerte Pethö Sándort az országos nevű publicistát arra, hogy értékes előadásával emelje az előadás jelentőségét és súlyát. Az előadást keddre hirdették a szinlapok és kedden este egymásután özönlött a közönség a színházba, úgy hogy csaknem zsúfolásig meg­töltötték a nézőteret. Nyolc óra el­múlt, az óramutató egyre tovább ha­ladt, de az előadást nem lehetett megkezdeni, mert közben hire ter­jedt annak, hogy a vendégművész Kiss Ferenc autón indult el Halasra és igy emiatt késik. A közönség türelmesen vár a művészre, de hiá­ba, mert tíz óráig sem érkezett meg az autója és igy az előadást kény­telenek voltak szerdára elhalasztani. A vendégművész tiz óra után tiz perccel érkezett meg Halasra és itt elmondotta, hogy késésének oka ab­ban keresendő, hogy dátumtévedésbe esett, szerdára gondolta a halasi elő­adást és emiatt későn indult el autó­val Budapestről. , - ^ Szerdán este a közönség még na­gyobb számmal lepte el a szinhá- ; zat, úgy hogy a nézőtér zsúfolt , volt és felcsigázott nagy kíváncsiság [ előzte meg a díszelőadást. Nyolc órakor szétgördült a füg- ! göny, ugyanakkor tapsorkán csattant fel a nézőtéren, ahol megjelent i Pethő Sándor, a kitűnő publicista I és megtartotta az előadás előtt na­gyon tartalmas és nagyon kiváló elő­adását. A körülbelül húsz percig tartó előadás mindvégig lenyűgözte a közönség figyelmét és az előadás — Hogy a Rákóczi-korszaknak er­kölcsi és politikai atmoszférája a későbbi magyar nemzedék szellemét is megtermékenyítették, az abból eredt, hogy Rákóczi egyéniségében és eszmevilágában olvadt össze elő­ször a magyar nemzeti és szociális gondolat. A Kossuth-féle jobbágyfel­szabadítás csak egy modernebb és szélesebb kifejlesztése volt a Rákó- ezi-mozgalom ideológiájának. A mai magyar értelmiség azért kell, hogy tanuljon és okuljon a Rákóczi-moz- galomból, mert a változott viszo­nyok közt más problémák megoldá­sával is valójában ugyanazt az utat kell járnia, amelyen a fejedelem elin­dult. Azért gyökeresedett az ő alak­ja olyan mélyen a magyar nép tör­ténelmi köztudatába ,mint talán bár­mely más ragyogó történelmi hé­roszunké sem, mert a nép és nemzet fogalma elsőizben a Rákóczi áltál indított politikai mozgalomban talál­kozott. Pethő Sándor előadása után kezdődött meg az »Ócskái bri­gadéros« előadása. A színház gon­dos előadásban és rendezésben hoz­ta ki a darabot. Természetes, hogy az előadás középpontjában Kiss Fe­renc a Nemzeti Színház müvésize állott, aki az Ócskái brigadérost ala­kította. A közönség egész este szün-

Next

/
Thumbnails
Contents