Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-12-12 / 99. szám

december 12

fOiknnhalaa Helyi firte«itfl)e

oldal 5

1

I

I

t *

í

e

i»

t»

B«

ig

t

Bt

5)

i.

r*

a*

t

0í

l

*

kc»

i.

le

i

*

n

S

nk

on

:btat

gy

Ili.

>t

is»

ia»

rát

an

— Vend égszó nők a refontíátus | templomban. December 13-án, va- j Sárnap a délelőtti istentiszteletet Garbai Imre rádfalvai ref. lelkész végzi.

— Halálos baleset ért a kétest utón egy mélykúti gazdálkodót. Péntekre virradóra egy mélykúti embert találtak Jánoshalmán a kélesL utbain holtan. Megállapították, hogy a szerencsétlen ember Növök Rostás Mihály 34 éves mélykúti gazdálkodó, aki csütörtökön jött el bérelt földjéről azzal a szándékkal, hogy Mély- kutra kocsizzion. A beállott sötétben egy homokgödörnek vitték lovai, a hol a kocsi felborult s a rajta levő eke Növök Rostás fejére zuhant és rögtöni halálát okozta.

— Kérelem A Református Nőszövetség december 20-án rendezi szokásos karácsonyfaünnepélyét az elemi iskolás gyermekek számára. Felkéri tagjait és ^általában a gyülekezet minden tagját, hogy pénzbeli és természetbeni (cukorka, alma, dió, mogyoró, száraz sütemény, stb.) adományaikat december 18-án, pénteken délután 3 óráig szíveskedjenek elküldeni a ref. polgári leányiskolába. Minden adományt köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a református Nőszövetség.

— Gyenge volt a téli bajai vjásár.

Vasárnap Baján országos vásár volt, melyre a mai rossz gazdasági helyzet nagyon rányomta bélyegét. A felhajtás közepes volt, gazdát cserélt 190 marha, 118 darab ló, 73 darab sertés, 18 drb. juh és 1 dirb. szamár. Állatának: marha kgr. 40—43, vágó marha 30—35, növendék borjú 60 —62, sertés 85—90, ló (vágó) 80— 140 fillér.

— Nem lehet levonni a régi OTI j tartozásokat az újabb követelések- i bői. A munkásbiztositási elvi határozat szerint az OTI az iparosok korábbi keletű tartozásait nem vonhatja le az újabb járandóságokból. Az OTI az iparosok követelését nem foglalhatja le az építkezéseknél oly OTI tartozás fejében, mely egy másik, a szóban levő építkezést megelőző időben keletkezett.

— Az egész orszjágban emelkedett a hazai szén fogyasztása. Most jelent meg az októberi szénstatisztika, amely a hazai szénbányák jelentős konjunktúráját tükrözi vissza. Október hó folyamán 16.300 vagon szenet adtak el a magyar bányák a háztartások részére. A múlt év októberében ezzel szemben mindössze 7300 vagon szenet szállítottak. A haza szűkös szénfogyasztása 9 ezer vagonnal emelkedett. Az ipari szénbe- j szerzés 5 százalékos csökkenést mu- ; tat az előző évvel szemben. A MÁV j szénbeszerzése majdnem egyenlő a ! tavalyival, a hajózásé pedig emel- 1 kedett.

— Tifuszos megbetegedések Mély- j kúton és Métételkén A bácsmegyei i tiszti főorvos jelentése szerint a köz- j egészségügyi állapotok javultak. J Mélykútion több hastifuszos megbe- ; tegedés történt, de a járvány csők- j kenőben van, úgy hogy ezen a vidéken is most már csak 3 beteg szerepel az orvosi nyilvántartásban. Műtétjeikén az Irénszállási uradalomban 5 tifuszos megbetegedés fordult elő. Azt is megállapították, hogy a a betegséget Mélykútiról vitték erre a vidékre. A betegség megakadályozására olyan szigorú intézkedések történtek, hogy a tífusz továbbterjedésétől nem kell tartani. Difté- riás megbetegedés csak szórványosan akad— Szilvasfztar-est. A Rám. Kát. Legényegylet ez évben is magtartja családias Szilveszter-estjét.

— Átveszi a MÁV a Délivasutat. Január 1-én átveszi a MÁV a Déli- vasutat. A változás annyiból áll, hogy a Délivasut igazgatósága átköltözik a MÁV igazgatósági épületbe és beleolvad a MÁV igazgató- Siágába.

— Szőlőbirtokosok ülése. A Magyar Szőlőbirtokosok Orsz. Társasköre rendkívüli igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a szőlő- és borgazdaság válságos helyzetéről újra és kimeri tőén tájékoztatják a kormányt, nehogy a tárgy alapos ismerete nélkül hozzanak országos fontosságú határozatokat.

— OryosL feljelentésre felkoncoltak egy hakjtat Jáinptshahnán. Az elmúlt héten sok titokzatos szóbeszédre adott okot egy jánoshalmai haláleset. Mayer József 58 éves jánoshalmai lakost hetek óta két helybeli orvos kezelte, mind a kettő injekcióval. Mayer Józsefen azonban úgy látszik már nem segíthetett az orvosi tudomány s kedden, december 1- én meghalt. Halála után azonban az egyik kezelőorvos feljelentette ugyancsak kezelőorvostársát azzal a váddal terhelve, hogy a feljelentett orvos intravénás injekciója okozta a beteg halálát.

A lefolytatott csendőri nyomozás alapján Mayer Péter vizsgálóbíró, Fjschoff Béla ügyvéd, a feljelentett orvos jogi képviselője, dr. Bauer Ferenc törvényszéki boncolőorvos és dr. Zámbó Endre járási orvosokból á ló bizottság pénteken, december 4-én kiszálltak Jánoshalmára és felboncolták a hullát. A megejtett vizsgálat eredménye alapján a szakbizottság megállapította, hogy Mayer József halálát régi szervi szívbaja okozta s az , injekciónak semmiféle befolyása nem • volt a halálesetre.

— Ä Református önképző Kör műsoros Szilveszter estje Iránt már mmsít nagy az érdeklődés.

— ügyvédi iroda megnyitás. Dr.

Borbás Imre ügyvéd értesíti a jogkereső közönséget, hogy ügyvédi irodáját Dohány-u. 3 szám alatti lakásán megnyitotta.

— A Protestáns Nőszövetség karácsodéi vásárjára a következő adományok érkeztek: Vilma testvér 3 drb. kézimunka, Fekete Józsefné 7 drb. tombola tárgy és ruhák, Frölich Adorjánná gyermek kabát és sapka, Keresztes La- josmé tomibolatárgyak, torta, pulyka és kakas, Beck József tombola tárgyak, Iván Sándor emlékkönyvek, Faragó Sándor, Hurt A. Ferenc, Torma Testvérek, Zá- bolyi László, Wolf A'adár, Poliák Emil, Ván Balázs tombolatárgyak, Orbán Pál- né dió keksz, liszt, Gulyás Józsefné 2 drb. kézimunka, Székely Irma kézimunka, Gyenizse Kálmánná ruhanemű, Sza- nyi Ferencné liszt, Árvái Lajos szaloncukor, Győrfi Matild bor, özv. Csapi Imréné bor, Tegzes Károlyné sült, Tyu- kody Jenőné sült, Nagy Kálozy Jő- zsefné pulyka sült, özv. Brezsnyánszky Ferencné torta, özv. Berki Antalné keksz, Dobó Kálmánná sütemény, Frölich Adorjánná sült, Marton Imre bor, özv. Biró Jánosné torta, Tóth Kálmánná sült, özv. Bornemissza Jánosné sült, dr. |Szabó Lajosné sült, Farkas Elekné pulyka |ás sült, özv. Buda Istvánné pulyka és gyümölcs, Kovács Gyuláné pulyka, tej és torta, Dúl Istvánné tej, tejszín, feketekávé, dr. Thuróczy Dezső- né tqrta, Szél Antalné torta, özv. Szath- máry Sándorné sült, Keresztes Józsefné sült, Babó Elekné bor, özv. Silling Edéné torta, Babó Janka, Hofmeister Gyuláné pecsenye, Szekér Pálné pecsenye, kalács, bor, Stepanek Ernőné pecsenye, Maróti Teréz torta, Kovács Sándorné bor, Gyenizse Matildka egy di- ványpárna, Tóth Miklósné torta és viKüzdelmes Evek

'^iUlülllllllIllllilllllllilini REGÉNV - IRTA : FIGYELŐ |||i|||||i|l|||||||||l,r

llllllllllllllllllllH

Folytatás 9

Ujváry félcsillanó szemmel válaszolt:

— Megmondom. Bár megfogadtam, hogy ezt a kérdést nem érintem.

— S mi az oka?

— Talán nevetségesnek tűnik fal, de később meg fogja érteni. Nem akartam maga előtt családomról beszélni, mert akkor előállók egy olyan ajánlattal, amelynek visszautasítása jelenlegi he'y- zetürikben kellemetlen volna.

— S oly biztos abban, hogy ajánlata nem talál kedvező meghallgatásra?

Ujváry Flórára nézett, aki mosolyogva viszonozta tekintetét.

— Nem voltam biztos abban, de féltem.

— S még most is fél?

— Most már nem, — válaszolt Ujváry és magához vonta Flórát.

A leány mosolyogva kérdezte:

— Halljuk az ajánlatot.

Ujváry a leányra nézett és komolyan mondta:

— Legyen a feleségem.

Flóra nyugodtan válaszolt:

— Nem is lennék a másé.

— Hisz akkor te szeretsz engem?

— Az első pillanattól fogva.

r— Hát tényleg a feleségem akarsz lenni?

— Látod, ilyenek vagytok ti férfiak. Észre se veszitek, hogy egy szerelmes nő van mellettetek és valósággal nekünk í kell arra benneteket figyelmeztetnünk. í

Több se kellett Ujvárynak. Átölelte j szerelmesét és csókokkal halmozta el.

I Amikor kibontakoztak, a mámortól még kábultan mondta:

— Mindig ilyen feleségről álmodoztam, aki a legnagyobb bajban is osztályosom, aki erős lélekkel nem csügge- dést terjeszt, hanem felemeli a hozzá kapcsolódott férfit. Ilyen az én édesí anyám is, akinek most uj leánya szü'e- l tett. Leányaként hozzá viszlek...

Hirtelen elborult az arca.

— Azt mondtam, hogy hozzáviszlek és nem gondoltam arra, hogy földönfutók vagyunk.

Flóra szelíd arccal mondta:

— A jó Isten áldását éreztük állandóan, ő hozott egymáshoz és én ennél többet nem kívánok. Nagyobb boldogság nem juthat számomra, mint az, hogy szerelmem mellett lehetek. Mindj‘ egy ,hogy hol, csupán az a fontos, hogy

Í mellette vagyok.

Ujváry boldogan folytatta:

I — Mellettem is leszel és nincs az a

I hatalom, amely elszakítson.

A két szerelmes a jövőről kezdett be- • szélni. Meghányták, megvetették sorsu- ] kát és arra az elhatározásra jutottak, í hogy a legközelebbi templomban meg- í esküsznek.

— A Sors forgandó — mondta Ujváry. — Sohase tudhatjuk: mit hoz a holnap. Okosabb lesz ezért, ha mint férj és feleség rójuk az élet országutját.

— Az én vágyam is az, — volt Flóra beleegyező válasza.

Kora reggel folytatták útjukat. Céljuk a legközelebbi falu volt. Ott lelkipásztort akartak keresni, aki majd ösz- szeadja őket.

A rendes utón haladtak. Most már kellett attól tartaniok, hogy a bécsi udvar zsoldosai elfogják őket.

A vidék regényes volt; a lakók inkább állattenyésztéssel, mint földműveléssel foglalkoztak. Néha-néha bukkant fel egy- egy szegényes kunyhó, annak se voltak lakói. Olyan volt a környék, mint egy kiürített vidék, ahonnan a lakosok elmenekültek.

Ujváry és Flóra vidáman, a remény éltető erejével eltelve rótták a kilométereket.

i— Látod, kedves — mondta Flóra — ilyennek képzeltem el az életet. Folytonos vándorlásnak, ahol az események és képek váltakozva követik egymást. Nincs itt semmi egyhangúság, tudásunkat pedig növelhetjük a tapasztalatok által.

— Mindenben osztom nézetedet — volt a válasz, — én azonban jobb szeretem! a kulturtájakat. Az én vágyam, hogy a földet megelégedett kulturembe- rek lakják; itt pedig ennek nyomát se találhatjuk. Sok idő fog eltelni, míg ez a vidék bevonódik a művelődésbe. Mi már nem is érjük azt meg. Ha majd unokáink erre utaznak, gyönyörködhetnek abban, ajnit mi itt elképzeltünk.

A beszélgetést hirtelen lárma zavarta meg.

Az úton két férfi közeledett, akik élénken vitatkoztak, majd botokkal egymásnak estek.

Ujváry, aki jól bírta a szerb nyelvet, közéjük elegyedett.

— Miért verekedtek atyafiak? — kérdezte.

— Igazságot akarunk tenni — mondta

az egyik.

— S azt gondoljátok, hogy a botok azt megadják?

A verekedők egymásra néztek. Majd Ujváryhoz fordultak:

— Igazad van jó ember. De hol találjunk bírót, aki az igazságot pártatlanul kimondja?

— Megtalálhatjátok bennem. Nekem igazán nincs semmi érdekem, hogy az igazságot elforgassam. Mondjátok eí ezért az esetet.

Az egyik férfi elkezdte:

— Sógorok vagyunk. Eddig békességben éltünk. A múlt hónapban eladtam a sógornak egy kecskét, amire a gyerekek miatt nagy szüksége volt. Úgy állapodtunk meg, hogy az árát ezen a héten kifizeti. El is jöttem érte. S mit gondol, mit kaptam? Semmit! A sógor azt mondja: nem fizet, mert nincs miért. Ugyanis a kecske megdöglött. Már most kinek van igaza? Jár-e nekem a döglött kecske után is a fizetség? Ezt döntse ©! jó ember!

Ujváry a kecskét eladóhoz fordult:

— Szereti maga húgát és annak gyerekeit?

—. Jobban nem is liehet.

— Mondja csak, ki a gazdagabb kettőjük közül?

— Hát biz’ a sógornak nem igen van i a tejbe aprítani valója. Szegény ökelme 1 Én pedig gazdag vagyok.

Í

— Látja akkor jó ember, már meg is van az igazság. Magának jogosan jár a kecske ára, azonban azt íCik, mint gazdag embernek a szegény sógor részére elengedni.

A két férfi egymásra nézett.

— Ez aztán megoldás — mondták örömmel. — Mindkettőnknek igaza van, egyikünk se szenved jogta'anságot. Mi- j vei hálálhatjuk meg?

6 (Folytatjuk.)