Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-12-09 / 98. szám
A. oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője december 9 Ismét szóbakerült a villanyügy a városi közgyűlésen II város képvisBlöíestiilgiáneli Miül rsidkivlli közgyűlése HALASI EMLÉKEK Ván szabó Egyszer ittas fővel tántorogva halad el a szakállszáritó pad előtt Ván István szabó mester. Ezt látva, a pádon ülő előkelő gazdák közül igy szói hozzá B. — No hallod, tégöd ugyan mögvert a kezedl Ván István erre visszafordul s B. elé állva, harsányan igy kiált rá: — Földedén ott legel a ménös, a gulya, — De a fejed üres, mint a sós- gurgulya! * — Csomót kötöttem halljátok a zsebkendőmre, hogy majd arról eszembe jut, hogy nem iszok! — mondja cimboráinak az egyik magyar. — De hát most is be vagy rúgva! — Úgy ám, mert mindig akkor jut eszembe, mikor már a számat törülöm vele . t * Az 1929. évi újonc állítás rendén cigányt is besoroztak. Mikor a tiszt kérdi tőle, hogy hol akar szolgálni, — a cigány legény igy felelt: — A Darabos Lajosnál! * Egy kis tévedés Lompos bajuszunak nevezték a halasiak Vájná Mihály tekintélyes gazdát, mert egy szál bajusz nem sok, de annyi se volt neki. E testi különössége miatt a különben derék embernek sok kellemetlensége volt. Egyszer is nagybeteg lett s kihivatták hozzá dr. Dobozy István városi főorvost. Amint a főorvos a csupasz képű, nagy hajú Vájná betegágya előtt megállt, igy kezdte a, szót: — No, mi, a baj néném asszony? Boldogult Vájná Mihály holtáig restellt® az esetet, , * Kevés benne a táperő Mikor a Keresztes-vendéglő előtti kút átvételére Silling Ede polgármester, több városatyával a helyszínen megjelent, ott volt a bizottságban Gyenizse Benő városi képviselő is. Amint húznak az uj kút vizéből, legelőbb is a polgármester kóstolja meg s igy szól: — Milyen kitűnő! Igazi' jó ivóvíz! Majd nyújtanak egy sörös kriglivel Gyenizse Benő gazduramnak is, ki bár hat éve, hogy nem ivott kutvizet, amint megkóstolta, kérdi tőle a polgármester, hogy: »No, mit szól hozzá Gyenizse barátom? Gyenizse Benő amúgy is reszketős fejét mégjobban rázva így felelt: — Jónak jó ez kérőm, de kevés benne e. táperő! * Molnár doktor sárga lova Egy időben mindig sárga lóra fájt a foga Molnár István városi főorvosnak. F. S., aki mindig csinytevésen forgatta az eszét, fel is biztatta, hogy a legközelebbi halasi vásárban majd szerez neki egy szép sárga lovat. Az áldomást a, doktor kontójára jó előre meg is itták. Zöldvásárkor F. S. fordul egyet a vásárban, aztán beszól a doktorhoz, hogy: mehetünk áldomást inni a kávéházhoz, mert megvettem a sárgát. A kávéháznál jól neki gyürkőztek az eszem-iszomnak, úgy hogy a nóta is elöbuggyant. Estefelé meg már az öreg csibe is húzta negyedmagával. Egyszer megkérdi barátjától Molnár doktor: — Hát aztán tu'ajdonképen hol is van az a vött sárga ló? ha már igy berántottál a; költségbe? — Ehol van a zsebbe! — mondja F. S. — Azzal kigombolja kabátját s kihúz a, belső zsebből egy mézes kalácsból készült lovat. — Tessék! Itt a sárga 16! Molnár doktor erre ákkora dühbe gurult, hogy a szájában lévő pofa borral F. S.-t végig köpte, ezeket mondván: — Megállj gazember! Majd megfizetek én még neked a sárga lóért! Azzal sokak hahotája közt m otthagyta a társaságot. . i , , . Ce, L , Halas város képviselőtestülete december hetedikén a képviselőtestület tagjainak nagyszámú részvételével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés elején dr. Gusztos Károly h. polgármester elnökölt és _ később vette át tőle az elnöklést dr. Fekete Imre polgármester. A közgyűlésről tudósítónk a következőket írja: Napirend előtt dr. Franki Áron és Szántó Emánuel szólaltak fel abban az ügyben, amely kettőjük közt, a múlt közgyűlésen a villanyügyben keletkezett és félreértésre adott okot. A legutóbbi közgyűlésen — mondotta Franki Áron — a villanygyár ügyével kapcsolatban távol állott tőlem, hogy az adóhivatal működését bíráljam, hanem azt mondottam, hogy az adóhivatal legalább a kis i embereket védelmezi, nem úgy mint a villanygyár, amely épen a kisembereket sújtja azáltal, hogy a 15 kilovattnól kevesebbet fogyasztóknál nem engedi el a hálózati dijakat. Ezután beszéde során kitért arra, hogy furcsának találja, hogy a villany gyár még most is mereven ragaszkodik a képviselőtestület ismeretes határozatával szemben a maga álláspontjához. Szántó Emánuel az adóhivatal főnöke szólalt föl ezután. Köszönettel veszi tudomásul dr. Franki felszólalását és a legutóbbi közgyűlésen elhangzott kijelentéséért sajnálkozását fejezi ki és bocsánatot kér. Szántó kijelentését a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta és ezzel elsimult a félreértés. Ezután Szekér Pál szólalt föl és azt a kérdést intézte a város vezetőségéhez, hogy a városnak mi az álláspontja a továbbiakra nézve azzal szemben, hogy a villanygyár a közgyűlés ellenkező határozata után is felszámítja a hálózati dijat. Szekér Pál kérdésére Dobó Kálmán műszaki tanácsos adta meg ä választ, aki kijelentette, hogy a város változatlanul ragaszkodik a közgyűlés döntéséhez, amely szerint a villamossági társaság a hálózati dijakat nem szedheti. Kijelenti, hogy az a veszély nem fenyegeti a közönséget, hogyha nem fizeti ki a hálózati dijat, akkor a villanygyár kikapcsolhatná a világítást. Közli még, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik igazgatója a hálózati dijak kérdésében tárgyalásokat folytatott a napokban Halason és remélhető, hogy az ügy békés megoldást nyer. A városi főmérnök felvilágosító szavait Szekér Pál tudomásul vette és utána a közgyűlés rátért a tárgysorozati pontok letárgyalására. Az első tárgysorozati pont a polgármesteri jelentés volt, amelynek megjelenését helyesléssel vették tudomásul, egyúttal azt is, hogy a polgármesteri jelentést ezután három évenként fogják megjelentetni. Ezzel kapcsolatban bejelentették, hogy a polgármesteri jelentésben egy téves adat szerepel és pedig arról, hogy 1925-ben a kát. egyház nem a várostól, hanem az OFB-től kapott telket. A polgármester képviseleti átalánya megállapítása tárgyában kelt vármegyei határozatot ismertette ezután Hofmeister Gyula főszámvevő. A vármegye utasította a képviselőtestületet, hogy a képviseleti átalányt a polgármesternek egész polgármesteri idejére állapítsák meg, mivel ez minden polgármesternek fizetési járulékát képezi, épenugy, mint a lakbér. A képviselőtestület egyhangú határozattal minden hozzászólás nélkül a törzs- fizetéssel egyenlő képviseleti átalányt szavazott meg a polgármesternek szolgálatának egész idejére. Ezután a kórház régi épületének tetőzet kijavítása tárgyában ismertették a vármegye határozatát, amelyet tudomásul vett a közgyűlés. Több pontot ezután szintén tudomásul vett a közgyűlés, majd következett az a pont, amely a fehértói állomás kibővítéséhez szükséges 134 négyszögöl területnek a vasút részére való átadásáról szól. , I Dobó Kálmán főmérnök ismertette a közgyűléssel az ügyet és bejelentette, hogy eleinte két pengőt kért a város négyszögölenként az átengedett területért, amely 134 négyszögöl, majd 1 pengő 50 filléres négyszögölenkénti árban állapodott meg a város az államvasutakkal. A közgyűlés egyhangú határozattal hozzájárult ezen terület eladásához. Ezután a közgyűlés tárgyalás alá vette a városnak felmondott 365 ezer pengős kölcsönét, amelyről mi is irtunk már egyik legutóbbi számunkban. A közgyűlésen ismertették ennek az ügynek az anyagát, majd a polgármester bejelentette, hogy a Pesti Hazai Takarék hajlandó az ügyet olyanformán elintézni, hogy a várost ne hozzák kényszerhelyzetbe és meghosszabbítják a felmondott kölcsönt. A másik hitelező az Olasz Magyar Bank még végleges választ nem adott, de a polgármester bejelentette, hogy minden remény megvan arra, hogy az Olasz Magyar Bank sem fog elzárkózni a méltányos álláspont elől. Ez ügy még véglegesen elintézve nincs. A polgármester szerdán személyesen tárgyal a két intézettel. Ezután dr. Kathona Mihály főügyész Tegzes Károly városi képviselőtestületi tag által a pirtói utak, valamint a Pirtó-pusztai iskola ügyében tett napirend előtti felszólalására vonatkozó jelentést ismertette részletesen. i k A körülbelül fél óráig tartó előadói javaslat után Rásonyi Papp Gedeon szólt hozzá a kérdéshez, majd utána Tegzes Károly ismertette álláspontját. Dr. Farkas Sándor felszólalása után a képviselőtestület a következő határozatot hozta: »A képviselőtestület Csala Imre és társai által a Pirtó pusztai utak elfoglalása miatt emelt panasszal érdemben mindaddig nem foglalkozik, mig e tárgyban már meghozott 187. kgy—1927. számú véghatározata ellen beadott felebbezés jogerős elintézést nem nyer. Nevezett pirtópusztai lakosok által a Pirtó pusztai iskola ügyében tett panasz megvizsgálásáról szóló főügyészi jelentés alapján a tényállás további tisztázását rendeli el arra vonatkozólag: 1. Mit tartalmazott Nyitrai Gauzer János volt kiskunhalasi lakos által a,z általa parcellázott területen felépített iskola és a hozzá tartozó 3137 n. öl teleknek a város részére történt átadásáról kiállított és telekkönyvi bekebelezésre is alkalmas nyilatkozat. 2. Mi okból maradt #1 a város részére örök tulajdonul fölajánlott iskolaépület és a hozzá tartozó telek tulajdonjogának a város nevére leendő telekkönyvi átírása? 3. Tudhatott-e Rá- sonyí Papp Gedeon és neje jelenlegi tulajdonos 1918 augusztus hó 6. napján, amikor ezt az épületet és és teliket a többi ingatlanokkal együtt szabályszerű adás-vételi szerződéssel megszerezték, arról a körülményről, hogy a vétel tárgyát képező épületet és telket, Nyitrai Gauzer János a város közönségének örök tulajdonul átadta, de a tulajdonjognak telekkönyvi bekebelezése foganatosítva nem lett. Utasítja a képviselőtestület a városi főügyészt, hogy ezen kérdésekre vonatkozólag a tényállást állapítsa meg s az igy kiegészített tényállást az összes iratok kapcsán a polgármesternek mutassa be, a polgármestert pedig felhívja a képviselőtestület, hogy a főügyész jelentését a jogügyi bizottság véleményével együttesen, határozatkozatal végett a képviselőtestület elé terjeszd sze.« i Pedagógiai szeminárium Halason Kehrer Károly pestvármegyei kir. tan- felügyelő vezetésével s irányításával a kiskunhalasi állami, rám. kath. és izr. e'emi iskolák tantestülete december 5-én pedagógiai szemináriumot tartott. Kehper Károly kir. tanfe’ügyelő nyitotta meg a szemináriumot, mely után Krehnyay Béla kir. stanfelügyelő a beszéd- és értelemgyakorlat és a történetemnek az uj tan terv szerinti tanításáról értekezett. Követték ezt a gyakorlati bemutatások. Pacher, Antalné Bakó Etel kiskunhalasi áll. tanítónő a 3-ik osztályban a beszéd- és értelemgyakorlat anyagából Hor,thy Miklós névünr.epe címen tartott tanítást. Tanításában a mesélés köny- nyedségével, de a témának megfe'elő komolysággal vezette végig a gyermekeket hazánk történetének egy kimagasló, ékes részén. Megható volt, amikor a tanulók a tanítás erpdményekép diszsza- kaszt rögtönöznek, földiszitik Horthy Miklós képét, tisztelegnek előtte s mondják a szebbnél-Szebb névnapi felköszöntőket. A gyermekek izzó lelkesedése könnyeket csalt a hallgatóság szemébe, kik az ünniep'ésben szintén részt vesznek. özv. Szűcs Józsefeié Szentgyörgyi Lidia kiskunhalasi ái. tanítónő szobanövé- nyeink címen a 4-ik osztályban tartott gyakorlati tanítást. Szántó Ferenc kiskunhalasi áll. tanító az 5-ík osztályban Nagy Lajosról tanított. A bemutatott értékes tanításokért elismerés is dicséret illeti meg az előadókat. A pedagógiai szeminárium végeztével Kehiber Károly kir. tanfe’ügyelő meleg szavak kíséretében átnyújtotta Hemcze Imréné Szabó Ilona nyug. áll. tanítónőnek a miniszteri elismerést, melyet 40 évi tanítói szolgálatának érdeméül kapott. Azon tudattal hagyták el a jelenlevők a szemináriumot, hogy ha Magyarország minden iskolájában a bemutatott tanítások szerjnt folyik az oktatás, úgy a jövő magyarja erős lesz újra s izzó hazasz*- retete képessé fogja tenni arra, hogy hazáját ismét naggyá t*gye. K, gjanii———— Nyomtatvány«)» kát ízléses kivi» telben szolid árak mellett készít LAPUNK NYOMDÁBA!
