Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-11-25 / 94. szám
november 25 Kiskunhalas Helyi Értesítő}« 3 oldal Pénzintézetek, leventeügy árvaszéki és adóügyek a polgármesteri jelentésben A polgármesteri isiéntés a pénzintézetekről, leventeügyről, az árvaszéki és adóügyekről a következő részeket tartalmazza. Péifcitítézöteink. Kiskunha'as megyei város hits'.igényeit 4 részvénytársasági formában működő pénzintézet és egy hitelszövetkezet látja el. Amint a kimutatásból kitűnik, a helybeli pénzintézetek városunk és vidékünk hiteligénylőinek 11,000.000 pengőt meghaladó mértékben álfák rendslkezésére, rcely összegből túlnyomóan a mezőgazdaság részesedett. Az említett összegen felül még néhány mii ió pengőre tehető azon hosszúlejáratú kölcsönök idegen pénznemekre szóló összege, mely városunk mezőgazdasági ingat’anait terheli. Kétségtelen, hogy Kiskunhalas földjét terhe'ő tartozások jelentékenyeknek mondhatók, az adóssági terhek súlyosan nehezednek azok viselőire. Ldveblsügy. A kiskunba'asi Levente Egyesület 1930 évi foglalkozási helyei a belterületen a központi és az a'sóvárosi iskolák voltak. Külterületen 16 tanyai iskolánál foglalkoztatták a testnevelésre kötelezett ifjúságot. Az ifjúság testi és szellemi művelésével a testnevelési vezetőn kivüt 1 vezető főoktató, 2 föoktató és 24 oktató foglalkozott. A leventék létszáma az 1929. évihez képest szaporulatot mutat: 1850-ről 1950 re emelkedett. A foglalkozás alól a testnevelési bizottság csak a f.őorvosilag véleményezett kérvény alapján mentette fel a leventéket. A foglalkozás időtartama 10 hónap volt, júliusban és augusztusban szünetelt a levente kiképzés. Arvaszck. A. gyámultak és gondnokoltak létszáma: 1930. dec. 31-én gyámhatóság alatt álló kiskorú volt 2966, gondnokolt pedig 23 egyén. Iktatva lett 2400 ügydarab. Ebből el- intézet'en maradt az év végén 20. A községi bíráskodásnál iktatva lett 579 drb., melyből elintézetlen maradt 2. Ezenfelül szóbeli panasz tétetett 2500 esetben, mely eüntézteteft mind. A gyámpénztárnál készpénz 81.37 P, Pénzintézeti betét 63.539.72 P, Értékpapírok 3055.99 P, Nem kamatozó adóslevelekben 4480.— P, Drágaság (arany, ezüst, ékszer) 1868.— P. Gyárapénztár összesen 73.Ó25.08 P. A gyámi letétpénztárnál készpénz 4.70 P, Pénzintézeti betét 610.94 P, Értékpapírok 2.24 P. Gyámi letétpénztár ösz- szesen: 617.88 P. Gyámi tartalékalap: Vagyon 1391.68 pengő. Adóügy. I | Együttesen kezelt közadók: Mu’.t évi hátralék 311.821 P 67 f., folyó évi előírás 1,058.887 P 80 f., szaporodás az év folyamán 182.788 P 17 f., törlés 83.580 P 60 f., helyesbített tartozás 1,469.917 P 04 f., lerovás tőkében 16.923 tétel 1,025.494 P 54 f., lerovás kamatban 34.888 P 64 f., lerovás végrehajtási díjban 5562 P 52 f. Hátralék 444422 P 50 f. összesített kimutatás Kiskunhalas m. város terü’etén lévő összes tanintézetekben vizsgát tett tanulókról: Óvodák fiú 183, leány 136. E'emi iskolák fiú 1475, leány 1426, gazd .továbbképző iskolák fiú 280, leány 228, gazd. népiskola fiú 23, leány 89, iparos és keresik, tanonc- isk. fiú 264, leány 72, áll. polgári fiuisk. 136, ref. polg leányiskola 86, rk. Dóig. leényisko'a 99, keresk. szaktanfolyam leány 33, Szilády Reálgimnázium fiú 244, leány 7. k Nyomtatványom kát ízléses kivi» telben szolid JL F árak mellett készit LAPUNK NYOMDÁJA! Négy esztendő után jelentkezett a szabadkai tör- j vényszéken egy halasi leány kegyetlen gyilkosa A gyilkost a lelkiismerete hajszolta a vizsgáióbiróhoz Megdöbbentő gyilkosságról tett a szabadkai törvényszék vizsgálóbirája előtt vallomást Sárkány József magyarkanizsai munkás, aki önként jelentkezett a törvényszéken, mert mint mondotta, a lelkiismerete nem hagyja nyugodni. Sárkány József elmondotta a vizsgálóbírónál, hogy négy évvel ezelőtt átszökött a határon magyar területre. Szegeden felkereste Holló Terézt, akivel még Magyar- kanizsán ismerkedett meg. Holló Teréz halasi leány volt, innen került Bácskába. A vizsgálóbiró megkezdte Sárkány József részletes kihallgatását és a következőket tudta meg az esetről. Holló Ferenc kiskunhalasi földmi- ves Teréz nevű leánya dr Koch Arnold kanizsai" orvosnál állott szolgálatban, itt ismerkedett meg vele Sárkány József, aki beleszeretett. A leány azonban visszatért Magyarországra és Szegeden állott szolgálatba egy orvosnál. A szerelmes szolga- legény útlevél nélkül átszökött a határéin, felkereste Holló Terézt, akivel hat napig együtt élt és állandóan könyörgött neki, hogy térjen vissza Kanizsára és ha a viszonyok megjavulnak, azonnal megesküsznek. — Mit akarsz tőlem, amikor még magadat sem tudod eltartani? — válaszolta a leány. Ez úgy elkeserítette Sárkányt, — vallomása szerint — hogy erre kirántotta bicskáját és szivenszurta a leányt, aki azonnal meghalt. A lakást rázárta a halott leányra és még az éjszaka visszaszokott a határon és azóta szülővárosában, ókanizsán él. — Állandóan gyötrő (ilmaim vannak — vallotta — és minden éjszaka megjelenik előttem Teréz szelleme. Az utóbbi időben már dolgozni sem tudtam, mert a halott szelleme mindig üldözött,, ezért jöttem önként jelentkezni. A vizsgálóbiró telefonon érintkezésbe lépett a szegedi rendőrséggel és Holló Teréz meggyilkolásának részleteiről felvilágosítást kér. Érdekes közgazdasági tanulmány Magyarország szanálásának lehetőségeiről. Meg lehet-e szüntetni a magyar gazdasági válságot ? Rendkívül érdekes közgazdasági tanulmány je'ént meg «Mentsük mag Magyarországot!« címmel, A felsorakoztatott statisztikai kimutatások tömegéből kiderül, hogy a közgazdasági'ag tájékozatlan magyar tömegek mennyire felelősek a mai válság felidézéséért. A »Pusztulás utján« cimü fejezet bátor őszinteséggel állapítja meg, hogy a nyolcmillió magyar közül számításba vehető 5—6 millió, tíz éven át öntudatlanul, de minden erejének megfeszítésével dolgozott a magyar közgazdasági élet tönkretételén és 5—6 mii ió ember e vá'lvetett munkájának sikerülnie kellett.« Hogy a bajokat mi magunk zúdítottuk a fejünkre, igazolni lehet külföldi áru- bevásárlásainkkal, amennyiben 1925- ben 16,539.000, 1926- ban 64,334.000, 1927-ben 374,702.000, 1928-ban 385,537.000, pengővel többet juttattunk külföldre, mint amennyit a külföld nálunk vásárolt. Utazással nyaralással évenkint 30 millió pengővel többet költünk külföldön, mint a külföldiek nálunk. Rövidesen egymilliárdos deficit állt slő. A külföldi fizetési eszközöket kölcsön utján szereztük meg. A külföldi kölcsönök összege' 1930-ban már ne- gyedfé! milliárd pengőre rúgott. Mindez úgyszólván kizárólag a felesleges behozatal eredménye. A szerző továbbiakban kimutatja, hogyan tettük tönkre önmagunkat a külföldi vásárlással. Elmondja és megbízható statisztikai adatokkal igazolja, hogy a hazai ipar támogatásával a pamutiparban 447 millió, a Jen- és kenderiparban 71 millió, a gyapjuiparban 349 millió, a selyemiparban 210 millió, konfekciós iparban (kész ruha, kalap, szücsáruk, ernyők stb.) 102 millió, papirosiparban 80 millió, hangszeriparban 22 millió, összesen két és fél milliárd pengőt takaríthattunk volna meg. Mindennek egyenes és tragikus következménye a. tőkehiány, a munkanélküliség, a fogyasztóképesség fokozatos csökkenése, az ipar és kereskedelem csődje. ni ■! ■■■■■■— ■ — .irüna. ■ ■ ... ~1 j Az adőSizefési kötelezettségek teljesen megbénították az üzlet! életet Nincs forgalom a kereskedőknél és az iparosoknál a KuionDozo aaoK lenzereseneK, igy elsősorban a szükségadóknak november 15-iki esedékessége, illetve összetorlódása az egész gazdasági élet területén rendkívüli mértékben érezteti hatását. Äz adóügyi helyzet rendkívül szomorúan tükröződik vissza elsősorban az üzleti életben. A boltok konganak az ürességtől s az üzlettulajdonosok elkeseredetten emlegetik, hogy a forgalom alig 30 százalékát teszi a tavalyi év hasonló időpontjában észlelt mértéknek. A női divatanyagokat árusító üzletekben egyszerűen megállóit az élet s legfeljebb 1—2 pengős apró tételekben vásárol egy-egy nagyrit- | kán bevetődé vásárló. Ä kereskedők anyagi erejük legvégső megfeszítésével igyekeztek összehozni az őszi időszakra egy-egy legaljább megközelítően komplett raktfárt s hogy ez ma mit jelent, mikor a gyárak szinte kivétel nélkül csak j készpénzért szállítanak, azt fölösleges bővebben illusztrálni — s most ' itt állanak a kereskedők az őszi időszak közepén, anélkül, hogy legalább a rezsijüket meg tudnák ke- j resni s ott van előttük is az adók I fenyegető lavinája. A többi szakmánál, a kisiparnál, még lesujtóbb a helyzet. A vásárlás szinte teljesen megbénult s csak elvétve akad vevő a legszükségesebb és legolcsóbb napi cikkekre. A eipökereskedök, uridivatboltosok, fehérnemű-, kötszövö-, rövidáruüzletek kivétel nélkül telve vannak panasszal. n ---------------------------------------a Lé lekemelő ünnepségek keretei közt szentelték fel a kát. legény- egylet zászlóját Vasárnap délelőtt és délután emlékezetes ünnepségek színhelye volt a halasi kát. templom és délután az önképző egylet' ahol rendkívüli ünnepségek keretében tartották meg a kát. legényegylet zászlószentelési ünnepségét. A kát. legényegylet zászlója aranyhímzésű keretben hófehér szinü és benne szt. Imre herceg képe. A zászló maga nagyon szép és sokat mutató példány, dísze lesz és emelni fogja mindvégig a legényegylet külső pampáját. Az ünnepély fél tizenkét órakor kezdődött a templomban, ahol dr. Kovács Vince esp. plébános asszisz- tenciás szt. misét celebrált, felszentelte a zászlót és mise végeztével az oltártól mindenkit elragadó, szép beszédet tartott. Dr. Kovács Vince beszédében többek közt a következőket mondotta: i — A legényegylet zászlója tulajdonképen három dolgot példáz. Jelenti a békét, a munkát, a hófehér lélek szárnyalását az ég felé, a béke jellegzetessége, amiként a munka és az iparos munkája is a békét szolgálja, a fejlődést, az építést. Jelenti ez a zászló a harcot is, azt a harcot, amellyel az igaz munka a maga jogos bérét kiharcolja, azt a küzdelmet, amely a munka elismerését akarja az őt megillető piedesztálra emelni, harmadszor a győzelmet akarja kifejezni ez a zászló, a munka győzelmének a diadalát. Ez a zászló ott fog lobogni mindenkor a szemek tükrében, vetíteni fogja az imádsággal együtt és hirdetni fogja munkakészséggel együtt azt a szent valamit, ami mindeneket fenntart, harsányan fogja diktálni a munka szentségét és a jóakaratu emberek békéjét a szivekben. Ez a zászló a halasi kát. legényegylet zászlója cél marad és a hit szimbóluma, amikor az igaz vallásosság szeretőiben és békés lélekben egyesül a tisztes ipar munkájával. A könnyekig megható beszéd után Szabó Péter Pálné zászlóanya fehér szalag csokrot kötött a zászlóra imádkozzál és dolgozzál — jelszóval. Az ünnepség délután fél négy órakor folytatódott, amikor a szegbe- verések történtek és amelyen megjelent dr. Fekete Imre polgármester, a különböző egyesületek és testületek vezetői és nagyszámú közönség. A zászlóbeverési ünnepségen hatásos beszédet tartott Pintér László a legényegyletek országos elnöke. A kát. legényegylet ünnepe mesz- sze túlhaladta a sablónünnepségeket és az mindvégig valóban szívből és létekből fakadóit maradt. ■ , M—y, • L.. I -f.. i / . • . t * V
