Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-18 / 92. szám

2 KtekimhalM Helyi firteiitőfe november 18 170 ezer pengő adó folyt be a városnál november i-től — Az adókedvezmény hatása — Hétfőn 60 ezer pengő adót fizettek be A november egyébként is az adók hónapja s különösen nagy adóforgal­mat várt a városi adóhivatal a hónap 15. napjáig, ameddig tudvalévőiéig ka­matmentesen lehetett fizetni az esedékes adókat. Az együttesen, kezelt adókból és a szükségadóból többszázezer pengő vált esedékessé Halason és az adófizető közönség valósággal ellepte már a hét eleje óta az adópénztárt. Naponként 1—200 adófizető tolongott egymás hátán a pénztár előtt és egész­ben vagy részben törlesztette adótarto­I zását. A befolyt összeg mégis kevés, • mert aránylag a kisebb adósok jelent­* keztek adófizetés végett. Hétfő volt az utolsó nap, ameddig kamatkedvezménnyel tehetett fizetni az adókat s 15. után a rendelkezés ér­telmében az adóhivatal megkezdi a leg­szigorúbb intézkedést a hátralékok be­hajtására. Az utolsó napon volt a leg­nagyobb forgalom. Akkor 60 ezer pen­gőt fizettek be. Amint értesülünk, nov. í-tőt hétfőig körülbelül 170 ezer pengő adót fizettek be a városnál. A kecskeméti Ügyvédi Kamara njabb mozgat' ma Maisának a félegyházl járásbírósághoz valá asatolásáárt Kecskemétről jelentik: Nem uj ke­letű az a mozgalom, amelyet a kis- kunmajsaiak indítottak, hogy tör- vénykezésileg Halas helyett a kis- kunfélegyházai járásbíróság körzeté­hez csatoltassanak. A mozgalom Kecskemét szempontjából különösen nagy jelentőségű, mert ezzel Majsa a kecskeméti törvényszék területé­hez tartozna. A kecskeméti ügyvédi kamara legutóbbi választmányi ülé­sén elhatározta, hogy a mozgalom támogatását kéri a várostól. Bead­ványában kéri a polgármestert, te­gyen előterjesztést a közgyűlésnek, hogy feliratban forduljon az igazság­ügyminiszterhez és kérje újólag, hogy Kiskunmajsa ne a halasi járás­bírósághoz, hanem a félegyházi bí­rósághoz tartozzék törvénykezés szempontjából. Kórházi alorvosnak Dr. Kovács Elemért nevezte ki az alispán — 10 pályázó a kórházgondnoki állásra — KÖZVÉLEMÉNY Adóalanyok pusztulása Bármilyen fájdalmas is, a jelen lel­kiismeretes krónikása nem tud szá­mot adni örvendetes jelenségekről, biztató tényekről és reményteljes ki­látásokról, hanem első kötelességé­nek érzi a válság mélyének, pusztí­tásainak megmutatását, elszegénye­désünk adatainak felsorakoztatását. A mezőgazdaság termelő munkáját, az ipar és kereskedelem életlehető­ségeit veszélyezteti immár a kataszt­rofális pénzszűke, az adóalanyok pusztulása. * Az élet napról-napra szolgál tanul­ságos példákkal, megszivlelésre mél­tó intésekkel. Mezőgazdaságunk tönk szélére jutása benne van abban az egyetlen tényben, hogy a napokban 24 filléres élősúly mellett százhúsz pengőért sikerült vevőt szerezni olyan tehénre, amely 12—16 liter tejet adott és amelyért tavaly 450 pengőt ígértek. A gazdának ma in­kább több a terhe, mint tavaly, ga­bonája nincs, kölcsönhöz nem juthat és ha menekülni akar a zaklatások elől, el kelll kótya-vetyélni állatait vagy ingóságait. Érthető, ha gazdá­ink körében nagy az elkeseredés, nagy a lehangoltság, nagy a bizal­matlanság és aggódva kérdik: med­dig mehet ez igy? * A megélhetési indexeknél, hivatalos statisztikáknál politikusok beszédei­nél többet mond elszegényesedésünk- ről a közigazgatási kihágási bíróság néhány feljegyzése. Apróbb kihágá­sokéit néhány pengővel bírságolják me;g az embereket, akik még a h á bo.ru idejében is egy-két figyel- jmeztetés után mindig kifizették a pénzbírságot. A legszegényebbek önérzete is tiltakozott az ellen, hogy leülje a pénzbírságot. Ma egészen más helyzet van. Nagyon sok eset­ben az illetők kijelentik, hogy nem fizetnek, inkább leülik a büntetést. Sok esetben történt meg, hogy a pénzbüntetésbe Ítélt egyén képtelen volt megfizetni a pár pengős birságot és kénytelen volt leülni a büntetést. Mai életünk tükre ez a megbarát- kozás a pénzbüntetés helyett az el­zárással. * Az adóalanyok sorsa elválasztha­tatlan az állam sorsától. Ha az el­szegényedés folyamata nem áll meg, az államról is ilyen szomorú törté­neteket kell megírnunk. PgB—B—PrTY raWWWFIiF 3 December 31-ig lehet kedvezményes adót fizetni Hétfőn járt le az a határidő, ame­lyet a kormány adott az adófizetők­nek tartozásaik késedelmi kamatmen­tes lefizetésére. Minthogy azonban sokan egyéb fizetési kötelezettségeik miaítt még mindig nem tudtak pénzt sze,rezni az adófizetésre, a kormány hétfőn meghosszabbította a fizetési határidőt, még pedig december 31-ig. A keddi hivatalos lapban megjelenő uj rendelet úgy intézkedik, hogy aki adóhátralékát és az 1931. évre elő­irt köztartozását november végéig kiegyenlíti, az mindössze 3 százalék kedvezményes késedelmi kamatot, aki pedig december hónapban teszi ezt, az 6 százalékot fizet. A tartozás teljes kiegyenlítése ese­tén az 1931 julius 1. óta már elszá­molt késedelmi kamatoknak a ked­vezményes 3, illetőleg 6 százalékon felüli .részét, valamint a már elszá­molt adóbehajtási illetékeket a tar­tozás kiegyenlítésekor fizetendő ösz- saegbe betudják. A városi kórház alorvosi állása ügyében a napokban hozta meg döntését Erdélyi Lóránd, Pestvárme­gye alispánja. Az alispánnak erre vonatkozó leirata szombaton érke­zett meg a városhoz. Az alispán a két pályázó közül dr. Kovács Elemért nevezte ki a körhöz alorvosává. Itt írjuk meg, hogy a halasi kór­ház gondnoki állására kiirt pályázat november 14-én járt le. fl varoshoz 10 pályázatot adtak be, 7 halasi és 3 vidéki pályáz­Szombaton délelőtt nyílt meg a Duna- melléki Ref. Egyházkerület közgyűlése a budapesti Ráday-uccai ref. teoló­gia dísztermében. Teleki József gróf fő- gondnok megnyitó beszéde után Ravasz László dr. püspök terjesztette elő hiva­talos évi jelentését. összefoglaló képet adott az egyház fiz évének belső és külső eredményei­ről, majd a mai gazdasági helyzet vál­ságát. rajzolta meg és ezeket mondotta: — A magyar föld a régi, a magyar jellem és elme szintén változatlan. Eb­ben a mai világban mindenekfelett életbátorságra, jó­kedvre, bizalomra van szükségünk. A magyar létektől olyan belső összezár- kózást és fölemelkedést várunk, ami­lyennel a háború elején és a forradal­mak elzugása után találkoztunk. Valami olyan lelkiformát, amilyennek tüzvész­ta meg a gondnoki állást. A pályázók a következők: Dr. Bori Benő ny. rendőrtanácsos, Varga Elek ny. postafőtiszt, dr. Kocsis Mátyás városi tisztviselő, dr. Fülöp Sándor ügyvédjelölt, Galli Tibor h. kórház­gondnok, Kiss Károly jogszigorló, Hunyadi László egyetemi hallgató, vidékről: Katona József oki. gazda Pilisszántó, ifj. Dóra Tóth László Nagykőrös és Bakos Ferenc Kiskun­félegyháza. A kórházgondnokot a polgármes­ter nevezi ki. kor, árvízkor, elemi csapások idején mutatja magát a magyar. Bűnbakkereséssel, bölcs kritikával, nagyszerű retrospektív elméletekkel kár előállni; lesz arra időnk akkor, ha talpra állottunk. Most csak egy kötelesség van: hinni és élni. — Most a tűrés és várás ideje kö­vetkezett el. Ebben is tudott kemény és nagy lenni a magyar. Résen állunk és várjuk a vihar végét. Tudjuk, hogy ilyen nehéiz időkben a felelős helyzeten lévők morális erején, fo­kozott hűségén és áldozatos el­szántságán mi minden fordul meg. Ravasz László nagyszabású jelentése mély hatást tett a közgyűlésre, melynek közönsége melegen ünnepelte a jubiláló püspököt. Szent Erzsébet ünnep­ségek a halasi katolikus templomban Mint az egész kathoükus világban mindenütt, úgy városunkban is három napos ünnepséggel tartják meg ez év­ben hazánk nagy szentjének, Árpádházi Magyar Szent Erzsébetnek 700 éves jubileumát. November 19-én, csütörtö­kön, Szent Erzsébet napján, valamint pénteken és szombaton is, este 6 órakor templomi szentbeszéd és utána hazánk jólétéért tartandó ájtatosság tesz. Mind a három nap délután 5 órától kezdve gyónási alkalom. Az ünnepségek a va­sárnapi fél tiz órás ünnepi szentmisével és szent beszéddel fejeződnek be. Az ünnepi szentbetszédek sorrendje és tárgya a következő: Csütörtökön prédikál: dr. Kovács Vin­ce. Tárgya: Szent Erzsébet élete. Pénteken prédikál: Kocsner Ede s. lelkész: Szt. Erzsébet szenvedéseiről és hősies türelméről. Szombaton prédikál: Boskó Vilmos s. lelkész: Szt. Erzsébet házaséletéről és női erényeiről. Vasárnap prédikál: Baranyi László hit­tanár: Szent Erzsébet és a keresztény jótékonyság. A plébánia kéri híveit, hogy minél számosabban és minél lelkesebben ünne­peljék a keresztény világ egyik legna­gyobb szentjének s hazánk egyik teg- fölségesebb történelmi alakjának 700 éves jubileumát Pestmegye és az agglegényadó Pestmegye keddi közgyűlésének egyet­len humorát Sáfár Béla th. bizottsági tag szolgáltatta. Pedig hát Sáfár Bélának igen életre­való volt az indítványa, amely a har­sogó szónoklatokba belekábult megye­atyák komor arcát egy percre derűbe aranyozta. Azt indítványozta Sáfár Béla, írjon fel a vármegye a kormányhoz az aggle­gény- és etyke-adó bevezetése tárgyá­ban. Követelte, hogy az agglegényekre, a gyermektelen és az egykés családokra uj adó vettessék ki, miután ezek lénye­gesen könnyebb életfeltételek között él­nek, mint a sokgyermekes családfenn­tartók. A közgyűlési teremben végigömlő mo­soly pillanatok alatt megölte ezt az in­dítványt. Sorsa már akkor meg volt pecsételve, mielőtt az alispán elvetésre ajánlotta volna. Az indítvány kimúlt, mielőtt határo­zattá születhetett volna. így hát nem fe­nyegeti veszély azokat, akik Sáfár bi­zottsági tag szerint igazságtalan előny­ben vannak a sokgyermekes adó­alanyokkal szemben. ■— az őszi tnajsai vásár forgalma. November 8-án tartották meg Majsán az őszi vásárt, amely iránt élénk érdek­lődés mutatkozott. Az állatvásár for­galma a következőképpen oszlott meg: Felhajtottak a vásárra 960 darab szarvasmarhát, amelyből el adatott 367 darab, 800 darab lovat, amelyből gaz­dát cserélt 227 darab, 400 darab juhot, ebből eladásra került 104 darab, 1000 darab sertést, ebből megvettek 453 da­rabot. Legélénkebb volt a sertéspiac. A felhajtott sertéseknek csaknem a fele kelt el. A mai világban mindenekfelett életbátorságra hitre, bizalomra van szükségünk — mondotta Ravasz László püspök

Next

/
Thumbnails
Contents