Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-10-21 / 84. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője 2 _ K ÖZVÉLEMÉNY Kiáltások a mélyről Állásfoglalás a városokat terhelő kórházrendelet ellen A Kecskeméti Lapok munkatársa a napokban Jakabszálláson járt. Hosz- szabb cikkben számol be arról és a következőket írja: Mostoha homokföldeken gazdál­kodnak itt éjt-napot munkában töltő magyarok, akiknek földjeire néhány év előtt holdankint 800 pengőt hite­lezett az egyik intézet. Ez az összeg akkor is sok volt és nagyobb óva­tosság talán a gazdák javát is szol­gálta volna. De a búzaárak magasak voltak, a mezőgazdasági termelés válságának bekövetkezésére és ka­tasztrofális gyorsaságú elmélyülésé­re senki sem számított. Másfél éve nem fizetnek kamatot az itteni gaz­dák, egyik-másik feléje sem néz a banknak. Maga sem tudja, mitévő legyen; elvesztette a talpraállás min­den reménységét. Az egyik harminc­holdas a napokban mégis befáradt a bankhoz és felajánlotta 1700 pengő félévi kamatterhe fejében földjének egyötödét. Persze a bank nem fo­gadta el és marad minden rendezet­ten. Azokat a földeket hiába árve­rezik el. Senki sem adhat ma többet 1—200 pengőnél holdjáért. Az árverések adatai ma egyéb­ként is szörnyűek. Tegnap számol­tunk be egyik derék polgártársunk tönkrejutásáról. 5 pengőt adtak a 250 pengős rádiójáért és ma vettünk hirt arról, hogy 5000 pengős eszterga- padot 50 pengőért árvereztek el Kecskeméten. Az egyik pénzintézet 1500 pengőért vásárolt meg árveré­sen olyan házat, amelynek telkét pár évvel ezelőtt 1700 pengőért vet­te a várostól a volt tulajdonos. Az ilyen árveréseknek és ilyen áraknak nemcsak döbbenetes anyagi követ­kezményei vannak, hanem helyrehoz­hatatlan erkölcsi kárai is. Mit gon­doljanak az emberek jövendő sorsuk- ; ről, az országról, ha kénytelenek ! tanúi lenni exisztenciák máról-hol- j napra való elpusztulásának, egy-két árverési hiéna könnyű boldogulásá­nak. Magyarország j és Olaszország áruforgalma | Az olasz statisztikai hivatal össze- j állította Magyarország és Olaszország i áruforgalmi kimutatását az 1931. év | január-julius hónapjaira vonatkozólag. E kimutatás szerint az év első hét hó- \ napjában Magyarországból 82,268.997 i Ura értékű árut vittek ki Olaszor- j szágba és onnét ugyanezen idő ! alatt 59,068.213 lira értékű árut hoz- ; tak be. Jelentősebb tételek voltak a Magyarországból Olaszországba irá­nyuló kivitelnél: lovak 3.687.100, élő- j állatok 47.322.300, baromfi 5.378.800, ‘ búza 8.156.700, maláta 1.772.591, 1 liszt 2.119.891, száraz főzelékféle 1.466.107, burgonya 4.540.763, do- | hány 1.017.000, gépek és géprészek ’ 1.432.890, bútorok 957.792, o'ajos magvak 922.064 lira. Az Olaszor- I szagból Magyarországba irányuló be- ‘ hozatal főbb tételei a következők voltak: déli gyümölcsök 14.774.533 rizs 4.430.916, főzelékfélék 1.767.554, dohány 1.278.650, olajpogácsa 927.521, kender 2.318.130, pamutfonalak 6.578.818 szövetek 1.029.107, selyem 1.682.251, automobilok 1.204.920, gé­pek és géprészek 989.868, bőrök 4.888.259, cigaretta papír 2.274.837 j Ura. ! A Magyar Városok Orsz. Kong­resszusa Budapesten tartott elnökségi értekezletén foglalkozott az uj kór­házrendelet tervezettel. A polgármes­terek állást foglaltak a rendelet ter­vezet ellen, mert az állam által eddig viselt súlyos közegészségügyi kiadáso­kat a városokra és a kórházfeiin- tartó önkormányzatokra akarja áthárítani A polgármesterek küldöttségileg keresték fel Ernszt Sándor népjóléti minisztert és arra kérték, hogy vonja vissza rendeletét. A miniszter a küldöttségnek adott válaszában ki­jelentette, hogy a rendeletnek 1930. év január 1-töl való visszamenőle­ges hatályát hajlandó elejteni, vala­mint a fertőzőbetegség elleni véde­kezés költségeit is részben hajlandó az állam viselni, de nem tartja kívánatosnak az országos betegápolási pótadó fel­emelését és éppen ezért kényte­len a terheket a városokra át­hárítani, mert a betegápolási pótadó ezidő- szerint nem nyújt elég fedezetet. A házadú után 15.000, — a jövedelmi add után 00.000 ezer pengő szuksdgaddt vetettek ki Halasra Az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából uj adók beveze- ! tése vált szükségessé. A sok adó közül az egyik az úgynevezett szük­ségadó, a házadó után a háztulajdo­nosokat érinti elég érzékenyen. Erről az uj adóról Halast érintően munkatársunknak a következőket mondták: — A szükségadó a nyers ház­bérjövedelem (házadóalap) 2 és fél százaléka 1931. évre, valamint 1932. évre a nyers házbérjövedelem 5 százaléka . — A szükségadó kivetéséről szóló fizetési meghagyások kikézbesí­tését már néhány nappal ezelőtt megkezdték. A szükségadót hamarosan be kell fizetni. Ma már pontosan megállapít­ható, hogy a halasi háztulajdonosok­ra mennyi szükségadót vetettek ki. Szükségadót 1593 háztulajdonos fog fizetni és ez az adó 15 ezer 458 P 82 fillér. Van még egy másik szükségadó — a jövedelemadó után. Erről ille­tékes helyen a következőket mond­ták: — Hamarosan sor kerül a 100 százalékkal felemelt jöve­delemadó kivetéséről szóló érte­sítés kiküldéséről is A halasi állampénztár 8 napon belül ezt a fizetési meghagyást is kikéz- besiti. Ezt az adót az inségakció cél­jára fordítják és annak felét már november 15-ig be kell fizetni. A kivetési munkálatokkal már elkészül­tek. Halason kb. 1500 adózó van és a jövedelemadó utáni szükségadó 800 adózót érint. Ezért annyit, mivel a 2000 pengőn aluli jövedelmekelt j nem adóztatják meg. j — A jövedelmiadó után összesen 90 ezer 171 pengő szük­ségadót vetettek ki Halasra. Eb­ből ez évben 33 ezer 95 P 25 fil­lért kell kifizetni, a többit pe­dig a jövő évben, február 15-ig. A jövedelmiadó után kivetett szük­ségadó igy oszlik meg: 513 rögzített adónál 40 ezer 891 P, 245 uj adóté­telnél 25 ezer 91 P 50 f, 26 adó­zónál, akinek az évi jövedelme 10 ezer pengőnél több, 23 ezer 367 P 50 fillér a kivetett szükségadó. Halálra Ítélték és kivégez­ték az egyik álarcos bankrablót A statáriális biróság hétfőn kezdte meg a szabadságtéri bankrablók ügyében a főtárgyalást. A főtárgya­lást szokatlan nagy érdeklődés előz­te meg. A szinte példa nélkül álló rendkívüli érdeklődés oka természe­tesen a statáriális biróság ülése volt, amire hosszú Idő óta nem volt eset. Háromnegyed fiz óra tájban négy fogházőr felkisérte a bilincsekbe vert vádlottakat, Ondi Sándort és Bónya Józsefet. Általános zsibongás után mély csend töltötte be a ‘termet, amikor hirtelen felnyílt az egyik meilékajtó és bevonult a rögtönitélö biróság, élén Töreky Géza elnökkel. — Megnyitom a tárgyalást, — hangzik most Töreky elnök szava, — Értesítés jött a királyi ügyész­ségtől, hogy szándékos emberölés bűntettének kísérlete és hatóság el­leni erőszak büntette címén Ondi Sándor és Bónya József ügyében rögtönitélö bírósági eljárás vált szük­ségessé. — Tessék előterjeszteni a vádat, — fordult ezután az elnök az ügyé­szi emelvény felé. Bary Zoltán dr. királyi ügyész ál­lott fel és nagy csendben a követ­kező előterjesztést tette: — Amiként a biróság előtti adatok és a tanuk is bizonyítani fogják, Bónya József és Ondi Sándor októ­ber 15-én a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank Szabadság-téri fiókjában rablást követett el és az őket ül­döző rendőrökre lövéseket adtak le. — Ondinak és Bónyának ez a tény­kedése kimeríti a büntetőtörvény­könyv 279. szakaszai szerinti szán­dékos emberölés bűntettének kísér­letét és a hatósági közeg elleni erő­szak bűntettét. Minthogy az igazság­ügyminiszter 1479—931. számú ren­deleté szerint ennek kísérlete is a statáriális eljárás alá tartozik, mél­október 21 tóztassék a vádlottat felelősségre vonni. A statáriális biróság a délutáni órákban vonult vissza Ítélethozatalra. Közel egy óra hosszat tartott ez a tanácskozás. Fél négy órakor óriási izgalom közepette hirdette ki az Mi­liők az ítéletet. A büntetötörvényszék, mint rög- tönitélő biróság, bűnösnek mondotta ki Ondi Sándort a büntetőtörvény- könyv 279. szakaszába ütköző két­rendbeli szándékos emberölés bűn­tettének kísérletében és egyrendbeli hatósági közeg elleni erőszak bűn­tettében és ezért halálbüntetésre Ítéli. Bónya Sándort 'bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettének ki-sérietében és hatósági közeg elleni erőszak bűntettében és ezért 15 évi fegyházbüntetésre ítéli. Az elnök ezután megkezdte az indokolás ismertetését. Ezután Töreky elnök Ondihoz for­dul: — Kiván-e kegyelmet kérni? — Igen, — feleli Ondi. A kegyelmi tanács néhány perc­nyi tanácskozás után nem tartotta érdemesnek Ondi Sándort a kegye­lemre való felterjesztésére. A rögtönitélö biróság Ítéletének ki­hirdetése után Ondit és Bónyát le­vitték a törvényszék fogházába. On­di a fogházban is nyugodtan visel­kedett. Ebédet adtak neki, evett is egy keveset. Röviddel öt óra előtt levezették cellájából és rabszállitó autón vitték ki a gyüjtőfogházba, ahol már várt rá a hóhér. A fogház kis udvarán állították fel a bitófát, amit még szombaton készítettek a fogház asztalosmühelyében. Már sötét este van ,amikor a fog­háztemplom toronyórája negyedhatot üt. Rendőrök, újságírók, törvényszéki tisztviselők és alig egynéhány kiván­csi kapott jegyet Ondi Sándor kivég­zésére. ] < a ép ta re és vá á pé tö ga és ■ A s Szemben a bitófával zöldteritős jisztal a biróság tagjai számára. Most hozza a rabszállitó Ondit, akit fegy- őrök kisérnek az egyik siralomházzá 11 átalakított cellába. Itt várja a halál- |f| raitéltet Móré Károly református lel­kész, aki telkivigaszt nyújt neki. A zöld asztal mellett Paulay Gyula dr. biró és Zalán Kornél törvény- "* széki titkár foglalnak helyet, akik ^ j az itélőtanács részéről vesznek részt a kivégzésen, továbbá Bary Zoltán Z( királyi ügyész, Minich Károly dr. törvényszéki orvos és Zachariás An­dor dr. fogházorvos, valamint Ha- SZi lász Lajos védő. Mellettük áll Győrffy Aladár rendőrtanácsos, a kivezényelt rendőrök parancsnoka. Két szuronyos fogházőr vezeti elő az elitéltet. A lépcsőn még ingatag léptekkel megy a bitó felé Ondi Sán­dor. Azután kihúzza magát, össze­kötött kezében imakönyvet szórón" gat, amit a lelkész adott kezébe és egy női sált. Paulay biró felolvassa az ítéletet. Ondi szemrebbenés nélkül hallgatja végig másodszor a halálos Ítéletet. A fegyőrök között már mellette állnak a pribékek és a háta mögött a feketébe öltözött Kozarek hóhér magas alakja tűnik fel. Az ügyész átadja az elitéltet a hóhéroknak. Egy perc múlva kemény férfihang sza- kitja meg a csöndet. Fekete kemény­kalapjával a kezében az ügyész elé lép a hóhér: — Alázatosan jelentem, az Ítéletet végrehajtottam! — mondja katoná­san. A két orvos írja a jegyzőkönyvet. Ondi Sándor huszonegyéves pékse­géd, álarcos, revolveres rabló földi pályafutása bevégeztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents