Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-10-14 / 82. szám
október 14 Kiskunhala« Helyi Értesítője 3 oldal A hálózati dij ügyében bizottság tárgyal a villamos teleppel Szokatlanul nagy érdeklődés mellett a délutáni órákig tartott a hétfői közgyűlés A város képviselőtestülete hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le, a közgyűlési termet majdnem teljesen betöltötték a képviselőtestületi tagok, a karzat is zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A közgyűlési vita hosszúra nyúlt, úgyhogy délután fél kettőig még nem fejezték be, ezideig csupán 12 ponttal végeztek és a polgármester délután három órára halasztotta el a közgyűlés folytatását. Hosszabb vitát a pirtói iskola vételének ügye, a villany hálózati dijának fenntartási ügye és a ref. egyház telekcseréje provokált. Napirendelőtti felszólalások A közgyűlést kilenc órakor nyitotta meg dr. Fekete Imre polgár- mester és napirend előtt Szekér Pál állott fel szólásra. — Nem interpellációt akar intézni a polgármesterhez, hanem egy kérdést akar tisztázni, mondotta bevezetőjében. Arra kér felvilágosítást, miként áll Harka-Kötöny pusztáknak Halashoz való csatolása, amelyben már a vármegye is pártoló iratot juttatott a belügyminisztériumhoz. Most, hogy uj kormány van, ezért kérdi, hogy milyen stádiumban van ez az ügy, mert félő, hogy ebben a Halasra nézve annyira fontos ügyben az aj kormánynak esetleg más lesz az álláspontja. Kéri a polgármestert, hogy az ide- csatolás érdekében az illetékes köröknél hathatós lépéseket tegyen. A polgármester azonnal válaszolt Szekér Pál felszólalására és kijelentette, hogy ez az ügy f nem aludt el, mert az ügy a bel- ! ügy minisztériumban van és mi- ! előtt döntést hoznának benne, a minisztérium különböző háztartási költségeket kiván tisztázni Prónay- j falva és Bocsa helyzetét érintően az átcsatolás után. Ezeknek a dolgoknak tisztázása után, amelyek körülbelül november közepén lesznek készen és akkor kerülnek az iratok Újból a belügyminisztériumhoz, amikor is a felszólalás értelínében a szükséges lépéseket megteszi. Ezután Mészöly Károly szólalt föl napirend előtt. A legutóbbi közgyűlés során egyesek — mondotta — azt a kijelentést tették, hogy a városi tisztujitás előtt a polgármester azt a kijelentést tette volna, hogy ő megválasztása után nem reflektál a reprezentációs költségekre. Ezt a kijelentést a pol- mester nem tette, hanem én tettem azt a kijelentést, hogy a jelölt nem hive a fizetéshalmozásnak és nem az a célja, hogy minél nagyobb reprezentációs költséget vegyen fel és kevesebb reprezentációs költséggel is be fogja érni Ezek a kijelentések tehát ismétlem nem az ö, hanem az én részemről hangzottak el. Ezután a közgyűlés áttért a tárgy- sorozat tárgyalására. A pirtói iskola megvételének ügye A Sóstó kimélyitésének ügyében a képviselőtestület tudomásul vette a belügyminisztériumnak azt a határozatát, hogy a Sóstón, csak két és fél holdnak a kimélyitését engedélyezi. Ezt azzal a polgármesteri javaslattal fogadták el, hogy a Sóstót egyelőre nem mélyítik ki, hanem megvárják amíg a Sóstón olyan alacsony lesz a vízállás, hogy az elvégzendő munka akadály nélkül végezhető lesz és megkezdése előtt az ügyet újból a képviselőtestület elé viszik. A Pirtó Ili. számú iskola ügye már hosszabb vitát provokált. Ennél a kérdésinél a városi főmérnök ismertette a vármegye leiratát, amely szerint a vármegye a képviselőtestületnek ebben az ügyben előzőleg hozott határozatát fellebbezés folytán megsemmisítette és a képviselő- testületet uj határozathozatalra utasította. ' ’ A képviselőtestület ugyanis annak idején elutasította azt a javaslatot, hogy Rásonyi Papp Gedeon telkét vásárolják meg a kultuszminiszter által adományozott összegből az iskola céljára. Az első felszólaló az iskola kérdésében Tegzes Károly gazd. tanácsos volt, aki többek közt a következőket mondotta. — Erről az ügyről most már másodszor is kénytelen vagyok beszélni, arról a Pirtóról, amely csak papi- | ron Pirtó, de valóságban tulajdonképen Felsökistelek. Itt ennél a kérdésnél nem közérdekről van szó, ez a beállítás nem állja meg a helyét. Nem lehet közérdekről beszélni már csak azért sem, mert a kijelölt hely körül máris sok az iskola, míg a j valódi Pirtó • teljesen iskola. nélkül • áll. Az iskola valóban közérdek ott és akkor, ahol és amikor arra szükség van, Felsökisteleken pedig arra nincsen szükség. De ezenkívül a hely sem alkalmas iskolának. Az a ház, amely Rásonyi Papp Gedeon tulajdona, gyenge és silány minőségű ahoz, hogy ott iskola létesüljön és a hely is szűk ahoz, amit most a modern iskola számára megkívánnak. A maga részéről óva inti a közgyűlést, hogy ennek az épületnek és területnek a vételébe belemenjen, mert a közpénzekkel is takarékoskodni kell, mint ebben az esetben, amikor a kultuszminiszter adja a pénzt az iskolára. Egyébként a tan- felügyelőtől nyert szóbeli információja is az volt, hogy a Rásonyi telek nem alkalmas iskolának. Udvardi Illés és Zilah János szintén ellenzik az iskola céljára Rá- sfonyi Papp Gedeon házának megvételét és utána Nagypál Ferenc dr. szólalt föl, aki szintén óvást emelt a ház megvétele ellen és hangsúlyozta, hogy ö is ismeri Pirtó területét és neki az a véleménye, hogy a jelölt helyen iskolára szükség nincs azt a tulajdonképeni Pirtón kell elhelyezni. Ezután Medveezky Károly szólalt föl, aki azt hangsúlyozta, hogy iskolára igenis szükség van és a városnak oda kellene hatni a képvi- "> selötestülettel együtt, hogy a kultusz- miniszter 15 ezer pengős adományát beinstruálják, mert ha ezt nem tennék meg, akkor a kultuszminiszter ezt az adományt visszavenné. A Rásonyi Papp Gedeon telkének megvásárlása ellen még Szekér Pál és Szél Sándor szóltak ellene. Ezután Rásonyi Papp Gedeon személyes megtámadtatása címén szólt és mint beszédében mon- j dotta, visszautasítja azokat a méltánytalan vádaskodásokat, mintha öt üzleti cél vezérelné ennél az ügynél, ez annál is inkább nem állhat helyt, mert az ő előzetes tudta nél kül jelölték ki iskola helyül az ő la kóházát. Visszautasítja Tegzes Ká rolynak azt a kijelentését, hogy az ö lakása rossz állapotban van és Zi lah János vádaskodását is, aki foly ionosán azt emlegeti, hogy ő politi kai jutalmazás cimén jutna hozzá az iskolai vételárhoz. A vádaskodásokat visszautasítja és méltánytalannak tartja. ! Ezután a polgármester szólt és megemlítette, hogy csak futólag hallotta azt, hogy Zilah János politikai szolgálatok jutalmazását emlegette Rásonyi Papp Gedeonnal szemben és ezért Zilah Jánost utólag rendre- utasitja. A házvétel ellen szólt még Szabó Zsigmond is és névszerinti szavazást kért. A polgármester elrendelte a névszerinti szavazást és a közgyűlés 26 szóval 15 szó ellenében elutasította a ház- vételt és előző határozatát mondotta ki újból. A villamos hálózati dij ügye A közgyűlés ezután a villamoshálózati dij ügyével foglalkozott. A képviselőtestület az elmúlt évben olyan határozatot hozott, hogy nem engedi meg a halasi villamos társaságnak a hálózati fenntartási dij további szedését. A vármegye ezt a határozatát nem hagyta jóvá és utasította a képviselőtestületet, hogy a villamostársasággal egyességet próbáljon kötni. Az előadó Dobó Kálmán főmérnök ismertette a villamostársaság engedményeit, amelyeket a villamoshálózati dijak ügyében hajlandó tenni és amelyeket legutóbbi számunkban már ismertettünk. Az ügyben első felszólaló Kiss Illés Antal volt, aki igazságtalannak mondotta a hálózati dijat, mert szerinte ennek már semmi értelme sincs ma azok után, hogy a villamos hálózat máris túl meg van fizetve. A maga részéről nem fogadja el a villamostársaság ajánlatát, hanem kéri, hogy teljesen töröljék el a hálózati dijat. Utána Szekér Pál szólalt föl és mindenekelőtt azzal kezdte, hogy hol van az az eredeti szerződés, a melyet a város a villamostársasággal annak idején kötött. A főmérnök erre azt a választ adta, hogy ez a szerződés évekkel előbb eltűnt. Ezután Franki Áron mondott hosz- szabb beszédet, amelyben elősorolta azokat az anomáliákat, amelyek a halasi villamos telepnél tapasztalhatók. Ezután Zilah János is hozzá szólt a tárgyhoz és ő is a hálózati dij eltörlése mellett foglalt állást. Ezután Ádám Dávid szólt még hozzá a kérdéshez és azt mondotta, hogy a szerződések elvesztése még nem jóvátehetetlen akadály, mert hiszen vannak még élők, akik emlékeznek annak szövegére és ezért érvényesíteni lehet annak a pontjait A közgyűlés végül hozzájárult ahoz, hogy egy bizottság tárgyaljon a villamostársasággal a hálózati dijak ügyében és ebbe a bizottságba, mint mérnök embert kérjék fel részvételre Fridrich Lajost is. A bizottság a kérdést újból letárgyalja a villamosteleppel és a bizottság jelentése alapján határoz majd benne a képviselőtestület. A kórházkibővités kérdése A kórházkibővités kérdésében az előadó Dobó Kálmán főmérnök előterjesztette a javaslatot, amely szerint a kórházügyben már most hozzon határozatot a közgyűlés, hogy a pályázatot kiírhassák és ezáltal elérhető legyen, hogy már a tavaszkor megkezdhessék az építkezést. A kérdéshez Kiss Illés Antal és Udvardi Illés szólt hozzá, majd dr. Monszpárt László igazgató-főorvos szólalt föl, aki kérte, hogy az ügyben hozzon határozatot a közgyűlés, hasonlóképen Szekér Pál is a javaslat mellett foglalt állást. Dr. Franki ; Áron a tüdőbeteggondozó szüksé- ! gességét hangoztatta és azt kívánta, 1 hogy egyidejűleg a tüdöbeteggondo- | zóra is mondják ki az épités szükségét. Dr. Novobáczky István városi főorvos szintén az építkezés mellett szólt azzal, hogy az épülő kórház helyiségeiből kapjon két szobát a tüdőgondozó is. Medveezky Károly és Rásonyi Papp Gedeon a kórház és tüdőgondozó együttes kiírása mellett szóltak. Dobó Kálmán főmérnök ezután ismét felszólalt a kérdésben és amellett foglalt állást, hogy csak a kórház építkezésének kiírására szorítkozzanak ezúttal. A közgyűlés végül is ilyen értelemben hozott határozatot. A ref. egyház telekcseréjének ügye A ref. egyház telekcseréjének ügyét tárgyalták ezután. Mint már ismertettük ezt a kérdést, a ref. egyház a várostól a vásártéren nagyobb telket kapott egyházi célokra és ezért a telekért cserébe a régi ref. temetőből ad területet a városnak. Éhez a kérdéshez elsőnek Szántó Emánuet szólt hozzá és azt mondotta, hogy ez a tárgy váratlanul került a közgyűlés elé és hogy ez a megoldás nem fog megnyugvást hozni, mert amikor a katolikus egyház kért a vásártéren templom és iskola céljára telket, akkor elzárkózott ennek teljesítése elől a város és később az OFB utján kapott telket a vásártéren a kát. egyház, amelyet meg kellett, hogy fizessen. Hasonló módon kaphatott volna csak telket a ref. egyház is. A kérdés mint mondotta annyira előkészületlenül hat, hogy legjobb volna levenni a napirendről az egész kérdést és később újból tárgyalásra kitűzni. Ezután Szabó Zsigmond szól a kérdéshez és azt mondotta, hogy templom céljára soha nem ellenezték volna a telket a vásártéren, de iskola céljára ellenezték, mert meg akarták védeni az ősi gimnáziumot. Egyed Izsák Sándor nem tartja helyesnek a telekcserét, de egyáltalában nem tartja helyesnek azt, hogy bárki részéről is megcsonkittassék a vásártér, amely ilyenformán elesik rendeltetésétől. Ezután dr. Nagypál Ferenc arról szólt, hogy ez a csere nem jelent előnyt a ref. egyháznak, mert a város sokkal jobban jár azzal a te-
