Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-10-10 / 81. szám

október 10 Kiskunhalal Helyi Brteeitöje 3 oldal Riport a nagy földindulás kegyetlen napjaiból Érzéketlen hitelezők, túlméretezett adósságok és árverési hiénák tizedelik Halas derék és jóhiszemű gazdatársadalmát A cikkíró Írásának elöljárójában megállapítja azt a nem uj, de min­dig aktuálisnak megmaradó igazsá­got, hogy aki ma nálunk újságot ir, az egyúttal történelmi forrás­munkát hagy vissza maga után a jö­vendő számára és a jövő nemzedék okulására. A magyar föld, az ősi birtok ma megindult országszerte, ezt vaskos politikai munkák, tanulmányok, új­ságcikkek és aggódó felszólalások gazdasági egyesületekben, kamarák­ban százszor is elismételték szinte az unalomig már, de nem szabad és vétkes könnyelműség volna figyel­men kívül hagyni azt, hogy a ma­gyar föld tradicionális jussát és be­csületét még az unalomig is kell és szükséges végigharsogni. Mi történik végig a magyar föld ugarján, milyen sáfárkodás folyik a búzamezőkön és a kertgazdaságok­ban, milyen töprengés szánt gond- redőt a gazda egykor sima és gond­talan homlokára mind olyan problé­ma, amelyet igenis napirenden kell tartani és igenis le kell sújtani min­den olyan machinációra, amely a magyar gazda lába alól kiakasrja huzni a magyar földet, a magyar gazda szájából ki akarja huzni a falat kenyeret, füléből száműzni a tanyák fáiról felhangzó magyar ma­darak édes énekét, aki azon mun­kál, hogy sehonnai bitang ember legyen a józan, hazafias magyair gazdából. Már pedig ez történik most sok helyen és észrevehetően, félreérthetetlenül azon a szent föl­dön, amelyről pedig azt zengte a halhatatlan költő a magyarok nem­zeti imájában, hogy »megbünhődte már a múltat és jövendőt.« Világválság van, ezt tudja min­den komolyan gondolkodó, mégoly primitív agyvelő is, hogy ebből a válságból mi talán jobban vesszük ki a részünket, mint esetleg más or­szágok, ez is lehetséges, de épen ezért vagy talán csak is ezért több összefogásra, nagyobb eggyéforra- dásra volna szükség a lelkekben és az elgondolásban, nemzeti érzés, spártai jellem, hogy ne alakuljunk meg egymás kifosztására, hanem el­lenkezőleg egymás kezének meleg szorítására, hogy minden magyar szív egy dobbanásban reprezentálja az építő akaratot és újjászületni vá­gyódó szándékot. Ennél a pontnál azonban bajok vannak. Súlyos hibák, szinte jóvá­tehetetlen históriák, amelyek azt eredményezik, hogy lelketlenül tize­delik Halas városnak is jóhiszemű és szorgalmas gazdaközönségét. A gazdaközönség szétzüllik, mint a polyvát a szél úgy hordja magával a kegyetlen idők nagy tankja, amely a flandriai harcmezőkről elkísérte kísérteni őt a kunsági homokpusz­tákra is. A végrehajtó napos ven­dég lett a magyar gazdánál és az­óta a magyar gazda elmaradt a má- gyar kereskedő üzletéből és messze elkerüli a magyar iparos portáját is. Nagyképü közgazdasági Írások ezt elnevezték egyszerűen és minden kommentár nélkül a magángazda­ság válságának, de ez a súlyos ma­gyar tragédia sokkal többet és kö- zelebben való hozzáférközést követel, semhogy el lehessen intézni diva­tos szólamokkal. A riporter fölmegy a telekköny­vi hivatalba, ott végig szánt a köny­vek rubrikáin, a telekkönyvi beté­tek C. lapján, belepislant a kitűzött ingatlanárverések óriásivá nőtt bo­zótjain és lassan egy könnycsepp pereg ki szeméből. Dobra kerülnek az ősi birtokok, dobra verik a kis­gazdák szőlőit, házait és minden nehéz időkön keresztül megőrzött legdrágább javait. A halasi járásbíróságnál a mai napig az idén már 262 ingatlanár- verést tűztek ki az elmúlt 1930. egész évi 266 ingatlanárveréssel szemben és ugyanakkor 1929-ben, 1928-ban és 1927-ben az éveken visz- szamenőleg mindkevesebb kitűzött árverést találunk. A magas kamat kiszívja a gazda vénájából az utolsó csepp vért is és ehez járul hozzá az is, hogy bár nem ellenőrizhetően, de felütötték fe­jüket itt is az árverési hiénák, akik megjelennek az árveréseken, hogy elvégezzék dicstelen szerepüket. Hol van a hiba? Forrását kere­sendő munkatársunk beszélgetett a jbiróság egyik bíró tagjával, aki el­mondotta, hogy az árverési kikiál­tási árat az értékbecslőktől kapják, illetve annak alapján állapítják meg, tehát a bíróságnak semmi befolyása sincs ilyenformán és tulajdonképen az ingatlanok értékének felbecsülé­sénél, ami Halason különben is igen nehéz feladat volna, mert köztudo­mású, hogy itt milyen nagy eltéré­sek vannak a talajminőségben sok­szor még az egymás mellett elterülő szomszéd birtokok közt is. Munkatársunk beszélgetett a kér­désben a halasi ügyvédikar egy nagy klienturáju tagjával, aki a következő­ket mondotta. — Az árverések körüli helyzet rendkívül súlyos és bonyolult. A fél képtelen fizetni és a helyzet külö­nösen a nagy gazdákra súlyos. Ez nem azt jelenti, mintha a kisebb gazda nem volna szintén rendkívül súlyos helyzetben, de a nagyobb gazdák nagyobb terhei okoznak ba­jokat. Mi ügyvédek súlyosan érez­zük és látjuk ezt a helyzetet, ame­lyen a leggyorsabban kellene segí­teni valamilyen formában. Az árverezést lefolytató végre­hajtónak szintén nincsen semmi meg­változtató szerepe sem, mert ő a hivatalos szabályok betartásával sza­bályosan végzi az árverezést. Itt tehát ,az érzéketlen hitelezőkről van szó, iakik a rideg üzletember álláspontján posztóinak, de ugyan­akkor nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy nem egy esetben az adósságcsinálók is bár kétségtele­nül jóhiszeműen, de mégis bizonyos könnyelműségnek látszó módon ke­rültek ebbe a helyzetbe. Mint szomorúan érdekes dolog áll­jon itt csak néhány adat azokból, amelyek gombamódra feltalálhatók a megtartott árverések jegyzőkönyvei­ben és amelyeknek felsorolására ol­dalak sem volnának elegendők. Né­hány eset, amely beszédesebb min­den szónál és írásnál. Harminchárom hold föld elkelt ezer pengőért, ház udvarral elkelt 750 pengőért, egy ház nyolcad része 60 pengőért, nyolc hold föld, amely­ben szép gyümölcsös is van 380 pengőért. A helyzetre mint feltétlenül figye­lemreméltó adatot idejegyezzük a kecskeméti sajtóból átvett követke­ző sorokat. »Árverések minduntalan vaunak és ami a legszoroorubb, az árveréseken feltűnő olcsó áron cserélnek gazdát az ingatlanok. A napokban történt meg, hogy egy bírói árverésen gyö­nyörű szép ház, melyért két héttel ezelőtt még 16.000 pengőt ígértek, 6000 pengőért kelt el és ugyancsak a napokban egy fél hold szarkási jó szőlő 96 pengőért cserélt gazdát. Ezek olyan megdöbbentő adatok, amelyek felett nem lehet napirendre térni. Az ilyen árveréseken nem ta­lálja meg számítását a hitelező sem, eltekintve attól, hogy az adós telje­sen tönkremegy.« Ezek a kiragadott adatok elállit- ják a lélegzetvételt és sürgetően parancsolják, hogy valamilyen for­mában meggátolják őket. Magyarok megmentéséről van szó, a legha­zafiasabb réteg megsegítéséről. A halasi gazdák megtizedelését és annak folytonos szaporodását min­den illetékes jóindulatú figyelmébe ajánljuk. M—y. ' I ' I i ■ 1 ' !"-( I : i 1 I 1 ’ O r s z á g—V Hág A minisztertanács a karteUör- vény életbeléptetésével a gazdasági helyzet szanálásával és a tisztviselői köl­csönök kérdésével foglalkozott. — Bécs beszüntette a külföldre szóló postautal­ványokat, hogy mindennemű vissza élés- pék elejét vegye. — A miniszterelnök tegnap fogadta a népszövetségi delegá­ció tagjait. — Zichy János gróf házat és tizenegy hold földet ajándékozott Nagy­lángon Zsurnovsztky Tadeus nevű főva- dásznak, aki 53 éve áll szolgálatában. — A benzinadó emelésének kérdése szerdán került a 33-as bizottság elé. — A budapesti kávéháziak száma négyszáz­negyvenről százötvenre csökkent az utolsó békeév óta. — Lord Reading Ang­lia külügyminisztere pénzügyi kérdé­sekről tárgyal Parisban, ahová Sir Wil­liam Leigh-Ross, a kincstári hivatal £gyik főtisztviselője ma kisérte el. —- Négy revolverlövéssel halálosan meg­sebesítették a franciaroszíági Digueben az; olasz konzulátus egyik tisztviselőjét. A merénylő egy anarchista munkás. — A cseh gyorsvonatok Legközelebb már százkilóméteres sebességgel közleked­nek. — Dobó István végrendeletét Eger megvásárolta az olaszliszkai községi le­véltártól. — Véletlenül lelőtték egy va­dászaton Pálffy Károlyt, Tápiósép köz­ség jegyzőjét. — Kolostorba vonul ve­zekelni Moravszky lengyel alezredes, akinek autóján nemrégen életét vesz­tette Skrizinsky volt miniszterelnök. — Százmillió frank értékű aranyi,eleire buk­kantak Lill.e közelében egy középkori apátság pincéjében. — 800.000 pengő költséggel vízvezetéket épit Csepel, A munkálatoknál kizárólag csepeli munka- nélkülieket alkalmaznak. — Sárcipőt és hócsizmát a Magyarországgal szerződé­ses viszonyban nem lévő államokból csak miniszteri engedélyei lehet be­hozni. — A keserüviz adójának tervét elejti a kormány. — Agyonverték Varga Bálint és Varga József oltáréi gazdál­kodókat Hegedűs Ferenc és Kútfej Já­nos oltáréi gazdalpgények, akiket most a nagykanizsai törvényszék 8, illetőleg 2 és félévi fegyházira ítélt. — Leütötték és kirabolták a Tisza Kálmán-téren Schmdezer István 28 éves budapesti pos­taaltisztet — Tízezer pengő jövedelemig a hirek szerint nem fogják »ellenőrizni« az adóhatóságok az adóalanyok életmód­ját. — Akasztott embert találtak a Gellért-hegyen. Az öngyilkos kilétét ed­dig nem sikerült megállapítani. — A na- napokban megjelenő kormányrendelet megkönnyíti a szeptember elseje előtt felvett tisztviselői e’ő'egek és kölcsönök visszafizetését. — A gazdák a mezőgaz­daságnak használó útépítő és vizrpndező munkákat sürgetnek. — Az osztrák va­luta romlása miatt Bécsbien erősen emelkedett a magyar részvények árfo­lyama. — Teljesen megbénult az, Auszt­ria felé irányuló gabonakivitelünk. — A kormány kitiltotta Magyarországból az orosz hócipőt. — A benzint és a mo- talkól 40 százalékkal akarják megdrá­gítani. — Magyarországon 1925 óta 36.90 pengőről 13.32 pengőre esett a búza tőzsdei átlagára. — A hatos taka­rékossági, bizottság tizenhárom millió pengőt törölt a pénzügyminisztérium költségvetéséből. — Az ellenzék a kép­viselőház összehívását sürgeti, külön­ben kilép a 33-as bizottságból. — Megje­lent az illetékek felemeléséről szóló kor­mányrendelet. — A pénzintézetek által kezelt betétállomány augusztus végén 1881 millió pengő volt. — Rövidesen folytatják Prágában a magyar—csehszlo­vák gazdasági tárgyalásokat. 35 ezer emberről fog gondoskodni a népjóléii miniszter A hadikölcsön károsultak segélyét postán küldik szét A népjóléti minisztériumban érte­kezlet volt a hadikölcsön segélyek kiutalása érdekében. Ernszt Sándor népjóléti miniszter, Vargha Imre pénzügyi államtitkárral is tárgyaláso­kat fog folytatni az iránt, hogy a pénzügyminisztérium lehetőleg kése­delem nélkül utalja át a hadikölcsön károsultak karitatív segélyét, a költ­ségvetésben megszavazott összeget, hogy a segélyek kiutalásában ne következhessék be ismét késedelem. A népjóléti minisztérium a hadikölcsön károsultak segé­lyeit néhány nap mulva postán küldi szét a jogosultaknak. A népjóléti minisztérium a karita­tiv segélyezés keretében 35 ezer emberről fog gondos­kodni Erre a célra a pénzügyminisztériif- umtól néhány százezer pengőt kap a népjóléti minisztérium. 8» --------===^-^as==a==g=====sr «a — Perez:! Bála Tolna és Bács megye uj főispánja. Janó Ágostont, Tolna vár­megye főispánját a kormányzó ettől az állásától buzgó szolgálata Inak elismerése mellett saját kérésére felmentette és bonyhádi Perezel Béla felsőházi tagot Tolna vármegye főispánjává kinevezte és egyben Bácsbodrog vármegye és Baja törvényhatósági joggal felruházott város főispáni teendőinek ©’látásával is meg­bízta. Egyben felmentette állásától Balku Gyulát, Bácsbodrog vármegye és Baja város főispánját.

Next

/
Thumbnails
Contents