Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-09-30 / 78. szám
4. oldal Kiskunhalas Hely! Értesítője szeptember 50 Gömbös miniszter a kommunista veszedelemről Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a bolsevista veszedelemről szólva a következőket jelentette ki egy budapesti újságíró előtt: A bolsevizmus veszedelme úgy politikailag, mint gazdaságilag fennáll Miután pedig a bolsevista állam nagy hadsereget szervez, mely ugyan még nem ütőképes, nemzetközi viszonylatban logikus, hogy elsősorban a határállamok ezt a körülményt is figyelembe vegyék. — Magyarországon nem látok kommunista veszedelmet, mert megvan a kormánynak az ereje ahoz, hogy mindem ilyen kísérletet elfojtson. — Egyébként is preventív intézkedésekkel az ilyen veszedelem lehetőségét kizárhatjuk és ki is fogjuk zárni. Egy halasi gazdasági munkás kitüntetése HALASI EMLÉKEK Kaszálló kimutatás Mulatnak az urak a kávéháznál, a cigányok meg húzzák szivesen. Egyszer így szól a város főbírája X. a bandához. — Csak érzéssel fiaim! Majd kaptok egy kaszálót Debeákban! Hetek múlva kérik a cigányok a kaszáló kijelölését a főbírótól. Kocsira ül a föbiró a minapi mulató társasággal s viszik a cigányokat is egy másik kocsin Debeákba. Ott a legnagyobb szél- hordta homoksivány mellett, amelyen egy szál fü sem volt, megáll,anak s így kezdi a főbíró: — No, itt vagyunk! Ez éppen nektök való lössz! — Minek ez? — duruzsolnak a cigányok. — Ennyire elgyüttünk! Ez is mit kóstál?! — Mindönki azért mén, amit kap! Majd elhasználjátok! Amit birtok, lekaszáltok, a többit mögöszi a jószág! — Nincs ezön sem fü sem fa! — évelődnek tovább a cigányok. — Cigánynak ilyen köll! Itt nem akad mög a kaszája! — magyarázta nekik tovább a főbíró. Számítás — Három házam van kegyelmes sógorom, igaz, hogy az egyiknek a falát három esztendő uta veri az urharagja, de még háromra van számításom! — mondja a minap Józsa Gábor. — Milyen három házra? — kérdem tőle. — Kórház, fegyház, menház. Szűr József felcsapott A verbunkósokkal való 48 előtti kalandját igy beszélte el Szűr József uram, aki később Rózsa Sándor ostoros csapatában vitézkedett: — Lejártam halljátok Szabadkára (t. i. a balotai ménestől.) Volt ott egy igen kedves szép szeretőm. Egyszer bevetődtem a korcsmába, hát odaért a verbunkos banda is. Kínáltak, hogy igyák, aztán noszogattak, hogy álljak be katonának. — Nem akartam fölcsapni, de addig ittunk, táncoltunk, hogy bekezeltem a strázsamestörmek. Fölcsaptam ! Egy kicsit boros voltam már akkor, mög is bántam, amit cseleködtem, pedig a kalapomnál is pántlika vót már. Lovam a szeretőmné volt bekötve. Suty- tyomban elizentem hozzá, hogy a lovamat kösse ki a közeli szárazmalom mellé. Aszongya egyször a strázsamestör: Gyerünk most már egy házzal odébb! A másik korcsmába! Úgy is lőtt. Amint muzsikál utánunk a banda, odalépök B: strázsamestör elé, mondok: Van egy kedves szeretőm itt; szeretnék tőle elbúcsúzni. — Jói van fiam! — mondja a strázsamestör. — Gyerünk hát arrafelé. Mire odaértünk, a lovam ott állt a malom mellett. Ezt látva sudarkodok ám mellé, fölpattanok rá, odarugtatok a strázsamestör elé: Bike vagy! baka vagy! Szőlőtőke a lábodon, málékeverö az oldaladon, koldus var mérő a fejedön, az anyád ide-odáját! Mögszurtam a lovamat, elrugtattam! Azuta se találkoztam vélik! Molnár doktor megint megjárt Egyik közeli tanyájáról kocsin ülve iparkodik hazafelé Molnár István városi főorvos, öregeste volt már s egy kanyarulatnál négy fegyveres embert pillant meg maga előtt, mintha azok puskájukkal céloznának is rá. így esenkedett az életéért: — Édes kedves rabló pajtás! Ne bántsd szegény Doktor Pistát, Halas város főmolnárját, két árva neveletlen apját! — Dehogy bántjuk mink a tejes urat! Árkot ástunk! Kapanyél ez itt a hónunk alatt! — Hajts! — mondja a kocsisnak. Azt hittem, Bogár Imre! Egyen meg a fene benneteket! Gz. L. A becsületes munkának és köteles- ségteljesitésnek méltó jutalmát kapta meg Kis B. Sándor halasi gazdasági munkás, aki egy halasi földbirtokos szolgálatában 30 esztendőt töltött el. A földművelésügyi miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki s részére még 100 pengő jutalmat adományozott. A miniszter elhatározásáról, a naj pókban küldött leiratot a városhoz Pestmegye főispánja. A főispán felhívja a várost, hogy az elismerő oklevelet megfelelő ünnepség keretében adja át Kis B. Sándornak, hogy kifejezésre jusson a jutalmazás erkölcsi értéke, valamint a város közönsége előtt a kitüntetett szorgalmas, hűséges és becsületes munkássága kiemeltessék. A város az ünnepélyes átadás időpontjáról még nem döntött. Halmy direktor uj társulattal jön Halasra A város nagyobb támogatást nem ad a társulatnak. — Milyen lesz a halasi sziniszezon? Sok viszontagságon ment keresztül Halmy Jenő színtársulata, amióta tavaly Halasról elmentek. Egész útjukon a sorozatos sikertelenség kisérte őket, majdnem minden állomásukról úgy kellett távozniok, mint Halasról. Az idei szezon is rosszul indult Halrnyéknak. Legutóbb Nagykőrösön állomásozott a társulat, de nem tudta a hat hetet kitölteni, kénytelen volt onnan ;is elmenni. Érdekes egyik ottani lap közleménye, amely erről ir: »Elment a színtársulat. Halmy Jenő színtársulata hétfőn befejezte a gyér érdeklődés miatt megrövidített sziniidényt és szerdán este már Félegyházán játszik a társulat. Halmy direktorék körösi szereplését nemes művészi törekvés vezette és nem az elismerésen, megértésen, hanem a rossz gazdasági viszonyokon múlt, hogy a szezon nem sikerült.« A színtársulat jelenleg Félegyházán van és onnan akar Halasra jönni. Halmyék előreláthatólag október hó végén kezdik meg nálunk a sziniszezont. Hogy ez milyen lesz, azt előre nehéz megjósolni. Azóta a gazdasági viszonyok még rosszabbak lettek és nem tudni, hogy a közönség hogyan jár majd színházba. Egy dolog már bizonyos, hogy a társulat teljesen a közön' ség áldozatkészségére lesz utalva. Az elmúlt sziniszezonban a város tetemes kedvezményt adott a társulatnak, amely most az idén, többmint valószínű, elmarad. Ugyanis a város eddig a társulatnak a fűtéshez szükséges szenet és fát ingyen adta, a villany árának egy részét is fedezte és ezenkívül még a vigalmiadót is elengedte. Most mint munkatársunknak mondják, az idén a város ezeket a kedvezményeket nem adhatja a társulatnak. ! Legfeljebb arról lehet szó, hogy a szinháztermet díjtalanul engedi át a társulatnak. A város mai anyagi helyzetében mást nem adhat s ezt cselekszik a többi városok is. Halmy Jenő színigazgató egyébként egész társulatát újjászervezte. Régi ismerőst alig találunk a társulatnál, teljesen uj társulattal jön hozzánk is. , A társulat névsora: Nők: Vésey Margit énekes primadonna, Kertész Manci szubrett primadonna, Torma Guszti naiva, Faragó Sári táncos szubrett, Sz. Dankó Erzsi drámai szende, H. Szalma Te- rus énekesnő, H. Szűcs Vilma komika, T. Papp Nelli, Takács Rózsi, Kéri Ilona, Kiss Vilma, Fehér Irma görlök és segédszinésznök. Férfiak: Szalma Sándor bariton énekes, Bánky Elemér bonviván, Bimbó Attila lírai szerelmes, Kár- páthy Pál táncos komikus, Kőmives Sándor jellemszinész, Takács Oszkár bufókomikus, Horváth Gyula jellem- komikus, Halmy Jenő apa és jellemszinész, Sárközi István, ifj. Szalma Sándor, Kalotai Mihály, Szalma Lajos kar- és segédszinészek. Titkár Czeglédy Béla, karnagy Virág Elemér. A bérletgyüjtést Czeglédy Béla titkár eszközli. q- , ..... -=■--------------j -—a — A bál után.., Vasárnap éjjel a bálból ment haza szülei lakására Piszman Mária pálmonostori leány és forgópisztollyal szivenlőtte magát. Szörnyethalt. — Csőd egy közjegyző ellen. Úgy látszik, az is az idők jele, hogy megtörténhetett az, ami még eddig Magyarországon nem történt meg, hogy egy kir. közjegyző ellen csődöt nyitnak. Mint a hivatalos lap közli, a zalaegerszegi törvényszék dr. Samassa János zalaegerszegi közjegyző ellen csődöt nyitott. A csődbejutott közjegyző Samassa Adolf • volt belügyminiszter fia, aki a csőd- jj nyitás ellen felfolyamodással élt a táblához. Az iparosság bajai és kívánságai a körzeti gyűlésen »Az iparosság sérelmei a mindig hangoztatott Trianon és világválság ellenére is orvosolhatók lettek volna“ Az ország iparossága demonstrációs nagygyűlésre készül és ennek előkészítésére az országban mindenütt körzeti gyűléseket rendez. A kecskeméti körzeti gyűlés tegnap folyt le a helyi és környéki iparosság nagy érdeklődése mellett. Az izgatott hangulatú, de végig méltóságteljes ülésen Papp József ismertette az IPOSz céljait és kijelentette, hogy a régi kormány programija a munkanélküliek 40 százalékát munkához tudta volna juttatni. Indítványozta az iparfejlesztési javaslat törvényerőre való emelésének sürgetését. Behatóan foglalkozott a forgalmi adóval, a Társadalombiztosító Intézettel és a kisipari hitellel. Végül tiltakozott az újabb adóemelések ellen. Füredy Lajos IPOSz-igazgató az iparosokat sújtó adókat ostorozta nagy figyelemmel hallgatott beszédében. Kifejtette, hogy az iparosság sérelmei a mindig hangoztatott Trianon és világválság ellenére is orvosolhatók lettek volna. Tiltakozott az adófelszólamlási bizottságok összeállítása ellen és sürgette, hogy munkaalkalmakat teremtsenek a kisiparosság részére. Kifejtette, hogy nem a kis emberek megadóztatásához kellett volna nyúlni, hanem megerősitésükhöz, a külföldre menekült tőkék megfogásához, a mammut-fizetések, álláshalmozások megszüntetéséhez, »Nem csüggedünk — mondotta — nem adjuk fel a harcot, mi továbbra is hazafias polgárok akarunk maradni, adózni akarunk, csak azt kérjük, hogy ebben a törekvésünkben segítsenek bennünket.« Lippay István dr., az IPOSz tb. igazgatója az iparosságnak a Társadalombiztosító Intézettel szemben fennálló sérelmeit tette szóvá és azt mondotta, hogy az OTI terheivel, zaklatásaival, súlyos büntetéseivel valóságos mohácsi vészt jelent. Felhívta az egybegyűlteket, hogy akinek ilyenfajta sérelme van, forduljon az ipartestületek utján az IPOSz-hoz. Sándor István országgyűlési képviselő beszédében kifejtett», hogy három főtétel sorvasztja a nemzet életerejét: a sokféle közteher, a munkaalkalom hiánya és a drága hitel. Farkas József félegyházi ipartestületi elnök a félegyházi viszonyokat ismertette. Fétegyházán 1200 iparos közül 850 dolgozik és 1200 ipari munkás közül 800 munkanélkül van. Po'yák Sándor, a kovácsiparosok szakosztályának elnöke a kovácsmesterek sérelmét tette szóvá, Kovács György sütő- iparos pedig azt’ hangoztatta, hogy a kecskeméti kenyér árának magasságáért nem a pékiparosok okolhatók. Silek Gáspár, a lajosmizsei ipartestület elnöke az ipartestületi székházak megmentését sürgette. A felszólalásokra Papp József adta meg a választ, ami után este fél 9 órakor véget ért a gyűlés. '■na
