Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-01-31 / 9. szám
2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője január 31. Halas gazdasági helyzete a bankok mérlegén keresztül 12 millió pengő kölcsönt folyósítottak a pénzintézetek a város közönségének A Helyi Értesítő az utóbbi időben hosszú cikkekben számolt be Halas gazdasági viszonyairól és közölte a különböző érdekeltségek nyilatkozatait is. Most, hogy a halasi pénzintézetek a Kereskedelmi Bank kivételével, évi jelentésüket kibocsájtot- ták„ nem lesz érdektelen, ha Halas gazdasági életét a pénzintézetek szemüvegén keresztül világítjuk meg és a bankmérlegekből szemelvényeket közlünk. Négy pénzintézetnél és az OKH halasi fiókjánál, bonyolíthatja le a város közönség! pénzügyeit. Milyen tőkével rendelkeznek a bankok? A halasi Gazdasági Banknak saját tőkéje 415.000 P, a Takaréké 328.000 P, Kereskedelmi Bankké 400.000 P, a Hitelbankká pedig 175.000 P. Ebből látható, hogy mindegyik intézet erős alapokon áll. A pénzintézetek mérlegében Halas közönsége mintegy 12 millió P adóssággal szerepel. A halasi Gazdasági Bank 2 millió 768 ezer P, a Takarékpénztár 3 millió •328 ezer pengő, a Kereskedelmi Bank 3 millió 600 ezer pengő, a Hitelbank 1 millió 184 ezer pengő ^kölcsönt folyósított. Nem érdektelen, hogy ezzel szemben menynyi a betétállománya a pénzintézeteknek. A halasi Gazdasági Banknál 1 millió 241 P, a halasi Takaréknál 1 millió 146 ezer P, a Kereskedelmi Banknál 1 millió 500 ezer P, a Hitelbanknál 393 ezer P betétet helyeztek el. A pénzintézetek, ha hozzávesszük a Kereskedelmi Bank tavalyi nyereségét (az idei nyereségre vonatkozólag adatokkal nem rendelkezik), összesen 187.000 P hasznot mutatnak ki a halasi bankok, amelyet kisebb összeg leszámításával a részvényesek kapnak meg. A pénzintézetek ingatlanaikat ilyen összegben szerepeltetik mérlegükben: Gazdasági Bank. intézeti székház 60 ezer P, egyéb ingatlanok 48 ezer P, Takarékpénztár: Intézeti szék- és bérház 80.000 P, Halasi Hitelbank: Intézeti szék- és bérházak 45.500 P. Az OKH. nem szokott évi jelen» tést kiadni, így arról információink beszerzése után később fogunk isB mertetést közölni. Szemelvények a pénzintézetek jelentéséből A pénzintézetek évi jelentésüket kísérő beszámoló sem érdektelen. A gazdasági viszonyokat erősen érzékeltetik. A gazdasági viszonyok romlásáról — a Gazdasági Bank »A gazdasági viszonyok romlásának következményeit úgy adósaink, mint intézetünk szempontjából üzletvezetésünk módjával igyekeztünk elhárítani. A kihelyezési üzletágazatban a korábban folyósított kölcsönök tekintetében adós ügyfeleinket arra ösztönöztük, hogy terheiket megfelelő módon csökkentsék. Uj kölcsönök dolgában, bár a Pesti Ma- igyar Kereskedelmi Bankkal való összeköttetésünk kivételes teljesítőképességet biztosit intézetünknek, ezzel nem élhettünk, mert csak olyan uj ügyleteket létesítettünk, amelyek révén a kihelyezett töke biztonsága még a viszonyok romlását feltételezve is elsőrangú, a kölcsön vevő szempontjából .pedig a hitelügylet, megítélésünk szerint, hasznos volt. A hitelüzletágazatban érvényre juttatott eme céltudatos és óvatos üzletpolitikánknál fogva mondhatjuk, hogy kihelyezési állományunk a mérlegben kimutatott ösz- szegben a legszigorúbb bírálat alapján is reális értéket jelent.« Uj tőkék képződésére kevés alkalom nyílott — mondja a Takarék »Az a gazdasági depresszió, melyről már múlt évi jelentésünkben is megemlékeztünk, az elmúlt gazdasági évben csak fokozódott. A terményárak katasztrofális esése maga után vonta a földbirtokok értékcsökkenését, megbénította az ingatlanforgalmat és súlyosan érintette az ipart és kereskedelmet is. Sulyosbbitja a helyzetet, hogy a mezőgazdaság leromlása nem lokális, hanem világjelenség és gyors és általános javulásra kevés a remény. Számolva az adott helyzettel: az országos brjok orvoslását nem annyira egy újabb gazdasági konjukturától, mint inkább magunk erejétől, szorgalmas munkánktól és főleg a minden téren való takarékosságtól remélhetjük. Az elmúlt é<v a tőkeképződésre is kedvezőtlen volt, uj tőkék képződésére alkalom kevés nyitott, sőt igen sok korábban termelt tőke emésztődött fel a nyomasztó helyzet súlya alatt. Ez az oka annak, hogy betétemelkedésröl most nem számolhatunk be. Ügyfeleink túlnyomó része mezőgazda, kikkel szemben a mai nehéz gazdasági helyzetben is, takarékpénztári feladatunkhoz képest, a legmegértőbb és legméltányosabb álláspontot foglaltuk el. Jól felfogott érdekeink megóvása mellett iparkodtunk, hogy önhibájukon kivüi bajba jutott ügyfeleink segítségére legyünk, azokat ok nélkül ne kergessük romlásba.« A közönség és a bankok viszonyáról — szól a Hitelbank »Az egész világot átfogó gazdasági válsággal foglalkozik ma mindenki: tudós, laikus, köztestület, magánegyén. Ettől visszhangzik a napi- és a szaksajtó is. Hivatottabbnál-hivatottabb tekintélyek tanácskoznak, nyilatkoznak állandóan a helyzetről és igy nem tartanánk helyénvalónak e jelentésünk keretében olyanokról elmélkedni, amelyek úgy is csak ismétlései, illetve változatai lennének ezek felfogásainak. Amiről azonban szólni óhajtunk, az városunk, illetve környékünk, vagy helyesebben a helybeli pénzintézetek radiusának közgazdasági helyzetképét próbálja megvilágiatni. Szükség van erre azért, mert a jogos kritikákon kívül mindjobban és jobban beszéd tárgyává vannak téve országszerte különösen a vidéki pénzintézetek — igy természetesen mi is — olyan oldalakról, amelyek hazánkat súlyosan érintő gazdasági válságot bizonyos fokig ezeknek tulajdonítják. Környékünk gazdasági életében más természetű baj, mint amit a közismert válság okoz, nincs, különösen olyan nincs, amelyet a helybeli pénzintézetek rovására lehetne írni, mert — úgy hisz- szük — a pénzintézetek addig a mérté- - kig — ameddig érdekeiket — ami egy- < úttal gazdasági, illetve magasabb szempontokból tekintve közérdek is — veszélyeztetve nem látták, minden egyes esetben és mindenkor eleget tettek a kivánalmaknak. Senkinek oka és mondhatjuk úgyis, joga nincs arra, hogy íaujl többet köve'.elj;n olyan intézményektől, amelyek végre is csak mások pénzét — ugyanazon vidékiek megtakarított filléreit — adhatják — erkölcsi és anyagi felelősség mellett — ilyen célokra. Tapasztalatból mondhatjuk, hogy a helybeli pénzintézetek kihelyezését képező cca 13 millió pengőnek csak egy elenyésző hányadánál hallható az az indokolatlan panasz, hogy a »bankok« nem adnak pénzt s igy nem lehet dolgozni, tönkre kell menni, elhallgatván .persze nagy bölcsen azt, hogy ők már reges-régen elköltötték a bankoktól kapott azt az összeget, amely egyáltalán megadható volt és csak a további kölcsön folyósítások megtagadása késztetvén őket erre az — ismételjük — indokolatlan kitörésekre. Azt azonban beláthatnák az ilyenek is, hogy beteg spekulációkért szolid és hivatását betölteni kívánó pénzintézetek nem dobhatják oda a beléjük helyezett »bizalmat« és nem adhatják oda jövőjüket. Ha tehát a helybeli pénzintézetek sok ezer adósa között 25—30 olyan egyén mégis akad, akik — rendszerint tul- spekulálva magukat és — hozzászámítva a mostoha viszonyokat — a kelleténél súlyosabb helyzetbe jutottak, ez nem feltétlenül a »bankok«-on múlott, hanem elsősorban és jórészben az illetőkön. A további kifogásolások leginkább a használt kamatláb magassága ellen szólnak. Ez is országos jelenség lévén, tehát mi sem lehetünk kivételek.« Ä magyar történelem legmegkapébb jeleneteit elevenít! löl a MÄMSz. február 14-ifri előadásán A halasi MANSz., mint már több- ízben megírtuk, február 14-én a városi színházban előadást tart, ahol a magyar történelem legmegkapóbb jeleneteit elevenítik meg. A MANSz. kiváló érzékű vezetősége a műsort j úgy állította össze, hogy az teljesen érzékeltesse mindazokat az eseményeket, amelyek a magyar élet tra- ! dieiójának kifejezői. A vezetőség állandóan, szinte nap- j ról-napra igyekszik csiszolni az elő- i adás rendezésének részleteit és igy j az minden bizonnyal kitűnő sikerrel i fog járni és egészen bizonyosan fel- j ébreszti az érdeklődést és táplálni i fogja a hagyományok iránt való tisz- jj teletet. s ' Egyébként a MANSz történelmi képei sorrendben a következőkben kerülnek előadásra. 1. kép: Gizella királyné a himzőnői között (hímeznek egy papi palástot). * 1 * 3 2. kép: Gizella királyné szórakoztatására 15 leány táncot lejt. 3. kép: Magyarországi Szt. Erzsébet (palástjával betakar egy szegény asz- szonyt gyermekével). 4. kép: Szt. Margit kolostorba lép, 5. kép: Rozgonyi Czecziliának Zslg- mond király köszönetét mond, hogy megmentette életét. 6. kép: Szilágyi Erzsébet levelét megírta. 7. kép: Kanizsay Dorottya a mohácsi csata után temeti a halottakat. 8. kép: Loránffy Zsuzsánna a gyermekeknek magyarázza a bibliát. 9. kép: Zrinyi Hona átadja Munkács várát Karaffának. 10. kép: Rákóczi és Czinka Panna. 11. kép: Kossuth Lászlóné zászló szalagokat hímez 3 mágnás asszonnyal. 12. kép: Batthyány Lajosné búcsúzik a bilincsbe vert férjétől. 13. kép: Erzsébet királyné. 14. kép: Egy világháborús kép. 15. kép: Feltámadunk! Allegorikus kép. Szabolcsba Mihály emlékezete A Református Nőszövetség február 5-én, csütörtökön délután 5 órakor a ref. gimnázium dísztermében szeretetvendégség keretében áldozik a nagy költő-pap, Szabolcska Mihály emlékének. Az ünnepély sorrendje a következő: 1) Ének, ima. 2) Szabolcska M.: Magamról. Vallat a kisfiam. Uram, maradj velünk. Szavalja: Fülöp Kata. 3) Szabolcska-Balázs: Salzburgi csapszékben. Szabolcska-Kun László: A Grand Caféban. Tárogatón előadja és énekli cigányzene kíséretében: Gye- nizse Balázs. 4) Emlékbeszéd. Tartja: Gulyás Sándor. 5) Szabolcska-Fráter: Tele van a város... Szabolcska-Fráter: Erdőn... Énekli: Jeremiásné Stepanek Ilonka, 6. Szabolcska M.: Túri Juhász János. A LXXIX. zsoltár. Szavalja: Tóth Kálmán. 7) Tea. 8) Bib- Hamagyarázat. Tartja: Pataky Dezső. 9. Ének. A tea ára 1 P. Mindenféle nyomtatványokatgyor= san, ízlésesen, méltányos árban ké> szít a Kiskunhalas fíelyi Értesítője Lapvállalat nyomdája. Maii (Sing« He dö ér kié Nos züni net vés fon áruc Vasa: Gy< Boldc ján, ünne Bilni Mat 7 ft bűi f MII. I A S TÓ 1 víg Hétfé V. Az z dete: Öles Fű Tán Értesít ságot, febri vasé 8« 12 ó: korló ta lésért ■"C melyn meg] if Továbl hogy a leti tá befejezi ruár he főn est tán cts nyitok, 1 ladók i U^y mint érd a mai r Tís; Béres tánc
