Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-09-12 / 73. szám

szeptember 12 3. oldal Kisknnhala» Helyi Értetitőfe Halason is erősen rothadnak a szőlők — még; ebben a hónapban meg kell tartani a szüreteket A szőlőkben az idén károkat okozott a nagy és hosz- szantartó szárazság, most később pedig a sok eső ártott a szőlők­ben. Mint az egész országból is jelentik — halasi gazdák is hangoztat­ják, hogy a halasi szőlőkben is erősen látható a rothadás, a melynek következménye lesz, hogy az idén még szeptember hónapban feltétlenül meg kell tartani a szüreteket. A szőlők nálunk is felpsrttogzot- tak ésa rothadás mellett ez is a ko­rábbi szüret mellett érvel. Mint ér­tesülünk, a szüreteket e hónapban még meg is tartják. Itt írjuk meg, hogy mint kiskő­rösi tudósítónk jelenti, Kiskőrösön és környékén rövid szünetekkel tel­jes három hét óta majdnem szakadat­lanul esik az eső. A későn érkezett csapadék s az ennek nyomán be­következett lehűlés megrepeszti a szőlőszemeket és rothasztja a tömött és felduzzadt fürtöket. Egy-két hét előtt még csak a fehér fajtáknál mutatkozott a betegség, újabban azonban már a fekete fajtákat is kikezdte a rothadás, úgy, hogy a gazdák szerte az egész határban hoz­záfogtak a javarészt még éretlen, de rothadásnak indult fürtök leszüre- teléséhez, hogy ily módon próbálják korlátozni a betegség terjedését és megmentsék, amit még meg lehet menteni. Nyolcvan vágón tavalyi lisztet adtak el a magyar malmok Csehszlovákiában Csak. a napokban kezdték meg újból Budapesten a magyar-cseh- szlovák kereskedelmi tárgyalást, ; melynek keretében egyelőre még tel­jesen nyilt kérdés a magyar lisztki­vitel ügye. Hir szerint Csehszlovákia félmi lió métermá­zsa magyar liszt kedvezményes importját koncedálta, viszont Magyarország részéről 600 ezer mázsában jelölték meg az ex­portminimumot. Függetlenül azonban ezektől a tár­gyalásoktól, az elmúlt héten hosszú idő után először volt forgalom Cseh­szlovákiában magyar lisztben. Még a régi magyar-csehszlovák kereske- ' delmi szerződés felbomlása előtt je­lentékeny mennyiségű lisztet vittek be a magyar malmok, ámde azt már nem tudták felhasználni, mert a csehszlovák kormány kiadta isme­retes lisztkeverési rendeletét. A lisz­tet tehát az egyes magyar malmok nevére és veszélyére tárolták Cseh­szlovákiában, ahol augusztus végé­vel hatályon kívül helyezték a liszt- keverési rendeletet és ezzel ismét lehetővé vált, hogy unal­maink az ott tárolt lisztet érté­kesíthessék. Minthogy nyolcvan vagon tavalyi lisztről van szó, leginkább nullás és duplanullás lisz­tekről, amelyeket természetesen a mai árak alapján, tehát aránylag na­gyon olcsón kénytelenek értékesíteni malmaink. Hagy Mattal pusztít Halason a seriasjasiis A fertőző és pusztító állatbeteg­ségek közt a legsúlyosabbak egyike a sertéspestis, amely az idén Pest vármegyében is erősebb mértékben lépett fel mint más időkben és Ha­lason szintén grasszál már néhány hét óta. A gazdaközönségre, de a szegé­nyebb néposztályra is súlyos sertés- vész ügyében munkatársunk illeté­kes helyen érdeklődött és megtud­tuk, hogy i I f t I Halason a sertéspestis egyre na­gyobb arányokban terjed és pusztít. A betegség folytán sok sertés hull el naponta és a sertéstartó lakosságnak nagy károkat okoz. A hatóságok és az állatorvosi hi­vatalok mindent megtesznek, hogy a sertéspestis pusztításainak gá­tat vessenek. Céltudatos kiviteli program kell a borfeleslegek értékesítésére Megemlékeztünk már arról az egyenesen katasztrofális visszaesés­ről, amely borkivitelünkben szinte egyik évről a másikba bekövetkezett. Hangot adtunk a szőlősgazdák aggo­dalmának, ami nem is indokolatlan, mert 1930-ban is 110 millió P értékű volt a termés, amelynek jórészét má­ig sem tudták értékesíteni. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy idei búzater­mésünk csupán 170 millió értéket képvisel, teljes egészében. felfoghat­juk, mennyire fontos lenne a magyar szőlő- és borgazdaság megmentése, így tehát a kormány egyik legfonto­sabb feladata, hogy ezzel á kér­déssel behatóan foglalkozzék. A Magyar Szőlősgazdák Országos ‘ Egyesülete most terjedelmes bead­ványt intézett a kormányhoz, amely­ben összefoglalja azokat a teendőket, amelyek talán még megmenthetik a magyar szőlő- és borgazdaságot. Maximálisan 300.000 hektóliter bor, illetve must kivitelére számit az egye­sület, de erre is csak úgy van remény, ha uj piacokat teremtünk, ha erőteljes kiviteli szindikátus alakul, amelyet az állam és a termelői ér­dekeltség egyaránt ellenőriz. Mégis csak segíteni kellene azon, hogy ak­kor, amikor nekünk hatalmas nagy borkészleteink vannak, a világ leg­több szállodájában és vendéglőjében talán még hírből sem ismerik a magyar .bort. Ahol pedig mégis kap magyar, bort a vendég, méregdrága áron és olyan minőségben kapja hogy őrök időkre elmegy a kedve a magyar bor fogyasztásától. Sürgetjük tehát a szakértőkkel együtt megvitatott, nem légvára­kon épülő, uj borériákesitési programot. De meg kell tenni a csemegeszőlő- termelés érdekében is a szükséges in­tézkedéseket, mert csak igy van re- 1 mény rá, hogy a nemzeti vagyon, j de a szociális helyzet szempontjából is jelentőségteljes magyar szőlő- és I borgazdaság kedvezőbb helyzetbe | kerül. Kóbor kutyák marcangolták szála kitett újszülött holttestét Egy kiskőrösi leányanya borzalmas rémtette Hajmeresztő gyermekgyilkosság .- ügyében folytat nyomozást a kis- ] körösi csendőrség. A. M. huszonkét- [ éves kiskőrösi hajadon, akinek szü- ! lei az úgynevezett Tabdi-szőlökben ' laknak, törvénytelen gyermekét a szülés után elásta a szőlők közötti egyik dülőut mentén. A gödör azon- | ban nem lehetett mély, mert a járó- kelők másnap ráakadtak a csecsemő hullájára, amelyről hiányzóit a fej és az egész jobbkar. Pár lépéssel odébb megtalálták a gyermek fejének egy darabját, a hi­ányzó jobbkar azonban nem került elő. Bizonyosnak látszik, hogy kóbor kutyák marcangolták széj­jel a csecsemő holttestéi, amelynek maradványait a nyomozó csendörörs a bűnös anyával együtt Kiskörösre hozatta be. A leányt, aki | beismerte tettét, letartóztatták. Indítvány a 33-as bizottságban gabonamo­nopólium létesítéséről A 33-as bizottság tagjai az elmúlt napokban memorandumot kaptak, amelyet gróf Somssich Gyula, a Me­zőgazdák Szövetkezetének igazgató­ja irt alá és amelyben a 33-as bi­zottságnak, illetőleg a kormánynak gabonamonopólium miaöbbi létesíté­sét javasolja. Mint halljuk, agrár részről ez a terv támogatásra számíthat. így van értesülve az OMKE is, mert a ga­bonakereskedelmi szakosztályt a jö­vő szerdára országos gyűlésre hív­ták össze, hogy a terv ellen a leg­nagyobb nyomatékkai szállj anak sík­ra. , A népművelési mozgalom eredményessége terén Pestvármegye vezet Hatalmas számok sorakoznak egy­más mellé az alábbi sorokban. Szá­mok, amelyek Pestvármegye kultur- nivó emelkedésének egy-egy lépcső­fokát jelentik. Ezeket a lépcsőfoko­kat az iskolánkivüli népművelés in­tézménye rakta le működésének ki­lenc éve alatt. Egyetlen vármegye sem mutathat fel az országban ha­sonló sikert és eredményt. Ebben igazán elsők vagyunk a csonkahazá­ban: a népművelés eredményessége terén. íme a statisztika: Az iskolánkivüli intézmény kere­tein belül az elmúlt 9 év folyamán összesen 52.413 népies előadást tar­tottak. Műkedvelői előadások és al­kalmi ünnepségek száma 9525 volt, többszázezer hallgató részvételével. Analfabéta tanfolyam 490 (39.491 órá­ban) 7307 végzett hallgatóval; elemi ismeretterjesztő tanfolyam 844 (51 ezer 606 órában) 26. 665 végiéit hallgatóval; általános ismeretterjesz­tő tanfolyam 765 (57.110 órában) 23.463 végzett hallgatóval. Érdekes és tanulságos statisztikát nyújt az elmúlt népművelési év össz- eredménye is. íme: Az 1930—31. évben Pestmegye te­rületén összesen 9935 népies elő­adást, 3548 műkedvelői előadást és alkalmi ünnepséget, 43 analfabéta tanfolyamot (623 végzett hal lgatóval), 85 elemi ismeretterjesztő tanfolya- mot (6669 bizonyítványt kapott hall­gatóval) tartottak. Ehhez járul három előadóképző tanfolyam, amelyeken az uj nevelő gárdát részesítették országosnevü szakemberek alapos oktatásban. A balatonföldvári tanítónői tanfolya­mon 70, a tanítói tanfolyamon 74, a főjegyzői tanfolyamon 70 hallgató vett részt. Egy bácsalmási férj félholfra verte a feleségét, mert keveset evett Szerdán véres verekedés volt a bács­almási Teleki-szőlők 9. sz. tanyán. Pasz- terkó József 22 éves fiatal gazdálkodó véres családi botrányt rende­zett, amelyen felesége, az ugyancsak 22 éves Franck Mária 20 napig gyógyuló súlyos testisérüléseket szenvedett. Szom­baton Paszterkóné anyósa főzte az ebé­det és a férj úgy találta, hogy felesége emiatt nem eszik eleget. Az összeveszés folytán a férj asszonyát kivonszolta a folyosóra és ott agyba-főbe verte, majd keresztüldobta a ház kerítésén. Később Paszterkóné el akarta vinni ru­háját, de férje újra megverte és má­sodszor is keresztüldobta a kerítésen. Ekkor már elvesztette a fiatal asszony i eszméletét és csak órák múlva tért , magához, — hazavánszorgott szü- , leihez, ószőlők 48. sz. alá és feljelen- | tette brutális férjét. Érdekes, hogy a ház­kutatás során a csendőrség Pásztoráé­nál egy pisztolyt, boxereket és egy csomó álkulcsot talált. — Tekkkőnnyvv ehetők vándorgyűlé­se. A Telekkönyvvezetők Országos Egyesülete ez évi vándorgyűlését Bé­késcsabán szeptember 13-án délután 3 órakor az iparos székház nagytermében tartja meg. Az egyesületnek a vándor­gyűlések megtartásával az egyesületi élet fejlesztése és különösen a te'ek- könyvi intézmény népszerüsitése a cél- ‘i ja, amelynek érdekében az ország ktUön- | böző helyein a telekkönyvi szakból is- | meretterje ztő előadásokat rendez, ^

Next

/
Thumbnails
Contents