Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-08-22 / 67. szám

4 oldal Ktokunhalaa Helyi BrjetHőfc augusztus 22 JafliagyözÉlmesM Furcsa történet Irta: Oail Gyula Pttypalatty szótól hangos, sárgarigó- fii ttyös tavaszkor történt, hogy a tanya gyöpös, zöld udvarán vérrózsák nyiltak vasárnapra virradóra. Amerre a haldokló hófehér házinyul megsebzett kis testecskéjét vonszolta a zöldfüvön, egynegy pici vérrózsa fakadt. Elvergődött a levendula bokorig, itt már nem bírta tovább szusszal s az illatos bokor árnyékában bohókásan csillogó, piros szemecskéit örök álomra lehunyta... —o— Jani, a kis béresgyerek a gémeskut- ból már félighordta a nagyfürösztőtek- nőt, mikor rászólt gazdasszonya, hogy: sok a hidegvízből is megéri. Jani erre kiment s a szabadkatlanról levette a forróvizzel csordultig levő üs­töt s ezt is bevitte a konyhába, miköz­ben dudikálta: »De szépen szól a fu­rulya, kezdődjön a helye-hulya.« — Tölts ide a teknőbe abból a forró- vizből, hogy Juliska fürösztővize jó lan­gyos lögyön, — szólt rá a gazdasszony. Ez is megtörtént s Jani, mint aki jól­végezte dolgát, kiment a gangra s egy kisköcsögböl, mely tele volt frissenfejt nejjel, fekete kenyeret aprított s kana­lazni kezdett. A konyhából nagy lubickolás és gyer­mek kacaj hangja szűrődött ki, mire Jani olykor-olykor rövid röhögéssel visz- hangoskodott. Egyszerre azonban más valami külö- nöslótvány kötötte le figyelmét. Nézte, figyelte a levendulabokrot.- Nem is annyira a levendulabokrot, mint azt, hogy valami fehérlett a tövében. — Valami fehér rongy, vagy kesz­kenő, vagy ilyesmi, — elmélkedett s egy nagy darab kenyeret gyömöszölt szájába és kilépett a gangról. A falat a torkán akadt. — Atyauristen ez mög Juliska házinyulja, még pedig alighanem dögölve, — motyogott ijed­ten magában s lábujhegyen visszasom- polygott a gangra, szomorúan kanalaz- gatni kezdett tovább. — Áll a baba áll, mint a kismadár, — gőgicsélt a gazdasszony Juliskának, kivette a fürösztővizből, belecsavarta egy lepedőbe s kezdődött a törülgetés. Ezt a csiklandós mi vele tét még csak valahogy tűrte Juliska, azonban mikor haját bontogatni kezdte édesanyja, hát arra került a sor, hogy összecsapzott úgy sivitott, mint a választásimalac him­lő elleni oltáskor. — Ne lefetyöld már azt a tejet olyan sokáig Jani, hanem hozdd be Júliává házinyulját, hogy lögyön, ami megvi­gasztalja! — kiálltott ki a gazdasszony. Janiban elállt a lélekzet. Csak ennyit mondott: — Nem töhetöm. — Miért?! — csattant fel a gazdasz- asszony. — Mert a nyúl ott... ott., a levendula- bokor mellett dögölve fekszik. —o— Juliska iszonyú sírására, Jani károm­kodására, a gazdasszony rettenetes patá- liájára összese reglett a tanyanépe. A gazda, a benkosztos szögátó, a sző- lőbudár, az öregbéres, a kanász, a te- lesbaromfikertészné körülvették a kis nyúl hoittetemét s mindenki tudott sze­gény boldogultról egy-egy érzékeny, jó­szót mondani. — Úgy kétlóbra állt, mint az ürge, — szólt pipája mögül a gazda. — Még engömet is mög ne vettet ott; ficánkodásával, — állapította meg a ko- molykodásáról hires szőlöbudár. — De jó dohányacskó Iönne boriból, különösen ha nem Ionná v-edlés ideje, — állapította meg bus hangon az öreg­béres. — Mennyivel jobb lett volna beiíile paprikást főzni, — siránkozott a ben­kosztos szógáló. — De hát ki ölte mög az én nyuszi­kámat, — siránkozott Juliska, mely kér-. désére, miután kielégítő választ nem ka­pott, olyan sivalkodást vitt véghez, mint i a választási malac karikázáskor. Erre megint elkezdődött a tanakodás. ! A gazdasszony véleménye szerint bi­zonyosan valami csavargó karvaly volt a tettes. A szőlöbudár meg arra mert volna megesküdni, hogy valami nagyobb ma­dár volt a gyilkos, miért a kis nyúl há­tán, fejebubján nagy csipkedések vannak. Juliska meg sírva azt kiabálta, — hogy a bubus vette el tőle kedvencét. A szőlöbudár idáig nem tudott nyilat­kozni, mivel hogy gondolkozott. Végül azonban kisütötte, hogy bár aligságalig hiszi, de mégis, merthogy máskép nem is lőhet, hát alighanem a házinyulat valami vad, mezeányul ölhette mög irigy­ségből, mit mutat az is, hogy a kisnyul epéje is elfakadt, mit mög abból is ki­lőhet fundálni, mer a piros szöme sár­gára változott. A különféle vélemény nyilvánítások fö­lött majdnem hajbakaptak már, védvén mindenki a maga igazát, mikor egyszer csak a kerítés tetejéről az öreg mag­kakas, mintegy őlyv, vagy mint egy ká­nya .levágódott a tátottszájjal bámu- lók közé s egyenest ráugrott a kis nyúl holttetemére, elkezdte csipkedni, rugdálni azt. — Ez a töttes! Ez volt a gyilkos! Ez a bubus! — kiabáltak a tanyaiak s min­denki a kakas után Itapott. A kakas azonban fölfelé görbülő sar­kantyújával homokot porzott a nézők szemeközé és hirtelen íveléssel kiröpült a tanya sövény kerítésén s mint a meg­vadult bika lihegve rohant az akácos erdő felé. — Jani!... — ordított dühösen a gazda, — szaladj és vagy élve, vagy sülve, de tödd ártalmatlanná azt a gazembör ka­kast. Janinak se kellett több biztatás, hir­telen felkötötte gatyaszárát s árkon-bok- ron keresztül üldözte a gyilkost és pár pillanat múlva úgy az ő, mint a kakas rohanó alakját elnyelte a távolság köde. ■—o—­Buzavirágos mezőkön, fodormentától zöldelő dülőutakon, pucokturta vögye- ken, tavirózsás tocsogókon keresztül folyt az üldözés. A kakas, ha kifáradt, megálit, to- porzékolt egyet s mikor Jani el akarta kapni fejét, két lábával homokot szórt , az üldöző szemébe és esze-veszet len rohant tovább. Azonban Jani lába jó pár collá: mé­giscsak hosszabb volt s igy mégiscsak jobban bírta az iramot, mint a gyilkos kakas. A távolság az üldöző és üldözött, kö­zött mind inkább fogyott. Az akácos hivogatóan integetett a ka­kas felé, e'z be is szalad ide. Jani utánna. Már-már, ugylátózott, hogy nem bir menekülni aZ üdözött, mikor az irtás közepén egy csősz nádkunyhó nyitott ajtaja kínált menedéket részére. A kakas minden tétovázás és gondol­kodás nélkül berohant a kunyhóba, Jani utánna. Bent azután a kunyhóban olyan tör­tént, amilyet csak kuriózumként emle­getnek még máma is a zoológusok. Az történt, ugyanis, hogy a kakas fel­vette Janival a közelharcot. Rugdalód- Zott, port, szemetet vert Jani szemébe s meghátrálásra kényszeritette. Jani kiugrott a kunyhóból s egy hir­telen elhatározással, — nehogy szé­gyenteljes üldöztetésnek legyen kitéve, — becsapta a kakas csőre előtt a kuny­hó ajtaját s fáradtan lerogyott a kunyhó előtti pucokturásra. Szégyelte magát, érezte, hogy a kakas kiesipett rajta, > Hogy megy igy haza ? Mit mond a . gazdasszonynak? Mit mond Juliskának? firezte, hogy itt kell tenni valamit, va­lami nagyot, va’ami igen merészet. Az akácos zúgott, ezen zúgásból mint­ha a (gazda utolsó szava lett volna hallhatóvá: — Jani szaladj s vagy él­ve, vágy sülve, de tödd ártalmatlanná azt a Igazembör kakast. Jani érezte, hcfgy élve már nem tudja, kézrekeriteni a tanya kedvencének, Ju­liskának az ártatlan, hófehér házinyul- nak (gyilkosát, hát igy kiáltott fel: — Ez a bitang kakas pedig az enyém lesz, ha már élve nem, hát sülve.. * Ezt mondta és a kakasra rágyújtotta a nád-kunyhót... A pénzügyi, kereskedelemügyi és földművelésügyi minisz­terek elé terjesztette Bácsmegye Medveezky Károly gazd. főtanácsos közérdekű és sürgős indítványát a boletta hitelezéséről és a terményértékesités megkönnyítéséről Bácsmegye megyegyülésén a mező- j gazdaság állapotáról szóló havi jelentés- • nek — a m. kir. gazdasági főfelügyelő részéről történt — ismertetése után szólásra jelentkezett Medveezky Károly m. kir. gazdasági főtanácsos, várm. köz­igazgatási bizottsági tag és a következő indítványt terjesztette elő: Mondja ki a vármegye közigazgatási bizottsága határozatiig, hogy a kenyér­gabona-félék katasztrofális árzuhanásá­nak megakadályozására és az export gabonakereskedelem megkönnyítésére sürgősen szükségesnek tartja a gabona- jegy (boletta) hitelezését megfelelő bo- nitásu gabonakereskedőknek a m. kir. Terménykiviteli Intézet közreműködésé­vel; esetleg a külföldre tényleg feladott gabona export fuvarlevelekre azonnal kiszolgáltatható uiabb hasonértékü ga- bonaiegy-szelvények díjmentes kiadásá­val a folytatólagos forgalom elősegíté­sére ; — egyúttal mondja ki a bizott­ság azt is, hogy különösen fontosnak tartja a jövőben a gabonaértékesitési rendelkezéseknek minden év május hó végéig történő megállapítását és nyilvá­nossá,gra, hozatalát; mondja ki végül a bizottság» hogy a javasolt intézkedések megtételét a m. kir. Pénzügyi, Keres­kedelemügyi és Földmivelésügyi kor­mánynál felterjesztésileg kérelmezi. Ezután felszólaló bizottsági tag in­dítványának megokolását a következők­ben terjesztette elő: A terményértékesítési rendeletnek ké­sei kibocsátása (juüus 7. körül) követ­keztében, mint az elmúlt 1930. évben is, a kereskede’em elszalasztottá a ko­rán szállítható magyar gabonának kül­földi kedvező elhelyezési lehetőségeit. A búza ára vidéken 15 P-ről 9 P-re, a rozs ára 13 P-röl 6.50 P-re esett le 100 kg.-ként, ezan értékmeg.semmisülésnek másik főoka; a bolettának a mujt évi 3 P-ről 10 pengőre való felemelése, amit a kereskedőknek 15 tonnás vagonon­ként 1500 P előleg-költség folyósítá­sával nem voít módjában előteremteni á nehézségeket totvább fokozta a július 14-én elrendelt bankzárlat is. Az expor­tőr kereskedők részére égetően sürgős a boletta hitelezés bevezetése; a vám­hitelezés és fuvardíj hitelezés módjára, hogy tevékenységüket nagyobb forgal­mazásra széles mederben kiterjeszthes­sék és a|z árfejlődést a vílágparitás fölé előmozdíthassák. Államérdek: atz exportszállításoknak minden módon és könnyítésekkel való elősegítése, hogy a gabonaárak emel­kedjenek és mentöl több külföldi deviza jöhessen be Magyarországba a pénz­ügyi héttízért megjavítására. Bácsmegye etz ügyben most a követ- ketző véghatározatot hozta: A vármegyei közigazgatási bizottsága egyhangú határozattal kimondja, hogy a megokolt indítványt teljes egészében magáévá teszi, ehhez képest jelen ha­tározatát a m. kir. miniszterelnökhöz, továbbá a pénzügy, kereskedelemügy és földmive'ésügyi ministztevekhez felter­jeszti, hogy az indítványban foglalt javaslatokat megfontolás tárgyává tenni hogy annak eredményéhez képest a szük­ségednek mutatkozó kormányhatósági intézkedéseik mielőbb megtörténjenek. A békeszerződés kérdése méj a Hoover-moratórium lejárta előtt szóbakerül Az amerikai lapok erősen portál­ják a hirt, hogy Németország rövi­desen kifejezetten kérni fogja a bé­keszerződés revízióját és valószínű, hogy a revízióról még a Hoover- moratórium letelte «lőtt szó lesz. A népjóléti miniszter erélyes akciója aZellels-rendszer ellen A Zesleis-rendscserü kezelés elhara- pceása ellep, a népjóléti miniszter szi­gorú rendelkezéseket léptetett életbe. Rejndei'etet adott ki, amelyben fi gy el­tesz tért arra, hogy a Zeileis-rendszer a betegségeknek csak igen kis százalé­kánál hasznos, sok esetben viszont ejgyepesen ártalmas. A fokozottabb el- lepcjnzés céljából a magánorvosok ren­delőintézeteit engedélyhez köti a minisz­ter. i ■ Hatvanezer mázsa velőmagot osztanak ki a kársujtotta gaz­Mayer János föidmivatési miniszter egy gazdaküldöttség előtt kijelentette, hogy 60.000 mázsa kedvezményes vető­magot osztanak ki a kársujtotta gaz­dáknak. A vetőmag árát egy évi kamat­mentes kölcsönné alakítják. Kijelentett* még a minisztey, hogy 10 millió má­zsával kevesebb gabona termett az idén. és ez az elmaradt mennyiség e,gész. pénzügyi mérlegünké: ^nyomni Orszá g—V Hág Londoni jelentések -szerint a további 2 millió fontnyi- magyar kölcsön kibo­csátása iránti tárgyalások Amerikában kedvezően haladnak. — Az angol tőzs­déken feltűnő szilárdulást mutatnak a magyar értékek. A magyar népszövet­ségi kölcsön 5 nap alatt 11 ponttal ja­vult. — A 33-as parlamenti bizottság öttagú albizottságot küld ki az állami kiadások tételeinek felülvizsgálására. —- Szeged környékén sikerült holdanként 10—12 :mázsa rizst termelni. — Hétfőn délután 50 millió pengő üzletrész tőké­vel megalakult a Magyar Szavatossági Bank. — A magyar föld termésének összértéke 1927-ben 2.500 millió pengő volt és ez az összeg most 850 millió pengőre csökkent. — A gabonatőzsdén aranypengöben jegyezték a készáru- és határidőüzleteket, — A belügyminiszter rendelete értelmében a városok és köz­ségek kötelesek pénzkészleteiket a ban­koknál elhelyezni. — A kormányzó fe­lesége újabb országos nyomorenyhitő akciót indít. — Lillafüreden megkezdőd­tek a magyar—cseh kereskedelmi tár­gyalások. — ■ Magyar—francia kereske­delmi politikai megbeszélések kezdőd­tek Budapesten. A francia kormány hoz­zájárul a magyar mezőgazdasági termé­kek felvét«'éhez. — A Nemzeti Bank kimu­tatása szerint 2 hét alatt 38 millió pen­gővel csökkent a bankjegyforgalom. — Béc&ben másfélegernél több magyar sertést hajtottak fel a keddi fö- vásárra. — Az idén 1220 sokgyermekes magyar anya részesült jutalomban. — Az egyiptomi kormány megbízottai Hő- gyászén 30 lovat vásároltak 650 pengős átlagárban. — A békéscsabai bankoknál legutóbbi két nap alatt a betétek nyolc­szorosán meghaladták a felmondásokat. — Szeged város 3000 hold földet ad bérbe 1—2 és 10 holdás parcellákban. — Nagykörösön 183 .százalék lesz a pót­adó a 626.820 pengő költségvetési hiány fedezésére. — 600.000 pengős olcsó la­kásépítési kölcsönt kaptak a szegedi köztisztviselők. — A 60 éves Küry Klári kezét mejgkérte Dékány Mihály, a nev- yojrki bonbonkirály, aki 61 évás. — Hét év óta nem voít eső Lorca spanyol tar­tományban. — Halálra taposta a bika Kandics János 60 évejs naígysitkei la­kost. — Csökkentik ttz százalékkal a komáromi tisztviselők fiwtését.

Next

/
Thumbnails
Contents