Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-08-12 / 64. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője augusztus 12 4 oldal MßdvßGzky Károly gazdasági Níaaácsgs kieieikodű orogrammot adott a bajok orvos- lására UesBsgye közigazgatási bizottságá­nak ölásán Medveczky Károly gazdasági főta­nácsos, mint ismeretes, Bácsmegye törvényhatósági bizottságának is teg- agilisabb tagja és mint ilyen, Bács­megye közigazgatási bizottságának augusztus havi ülésén a ma fennálló bajok ügyében feltűnő beszédet mon­dott. A bizottság üléséről a következő tudósításban számol be bajai tudó­sitónk. Most tartotta Bácsbodrog várme­gye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését Bisztrai Balku Gyula fő­ispán elnöklete alatt. A közigazgatási bizottság ülésé­nek legfontosabb tárgyát képezte az általános gazdasági helyzet megvi­tatása. A vitában a bizottság gazda- tagjai, főképejn dr. Medveczky Károly gazdasági főtanácsos vett részt. Kiemelte a mezőgazdaság válsá­gos állapotát, a gabona áraknak katasztrófád zuhanását és a magas lisztárakat. Kijelentette, hogy a nyug­talan gazdasági helyzetbe némi meg­nyugvást hozott a pénzügyminiszter­nek a legutolsó napokban kiadott az a rendeleté, hogy a gazdák, mező- gazdasági munkások nem kötelesek a vámőrlésért készpénzt fizetni. Ál­talánosságban hangsúlyozta azonban, hogy a közönség teljesen tájékozat­lan a gabonaárak és a lisztárak egy- máshozi viszonyáról. Abban egységes vélemény alakult ki, hogy a gazdák mai nehéz hely­zetének megkönnyítése érttekében szükséges volna az, hogy a bank­kamatláb törvényileg maximáltassék, a pénzintézetek kormányhatósági in­tézkedéssel szorittassanak arra, hogy fizető adósaiknak halasztást adjanak és hogy a föld jövedelmezőségével arányban álló kamatfizetéseket elfo­gadni kötelesek legyenek. A közigazgatási bizottság felkérte dr. Medveczky Károly és Rozenberg Mátyás bizottsági tagokat, hogy a gazdatársadalom kérelmeit és azokat a javaslatokat, amelyek felfogásuk szerint a gazdák érdekében megva­lósíthatók volnának, memorandumba foglalják s azután a közigazgatási bizottság utján az országos 33-as bizottsághoz felterjesszék. Dr. Medveczky Károly szóvátette Tinójárás pusztának átkeresztelési ügyét. Ugyanis mozgalom indult meg, hogy a pusztát Imre herceg nevéről nevezzék el, azonban a bel­ügyi kormány ezzel szemben eluta­sító álláspontra helyezkedett. Az el­nöklő főispán közölte azután, hogy a belügyminisztériumban újra előké­szítették az ügyet és ismételt előter­jesztés esetén teljesíteni fogják a ké­relmet. Ezzel a közigazgatási bizott­ság általános ülése véget ért. 5>53ífe Agyonlőtte magát Roráriusz József az Ismert bajai cukrászmester Hétfőn reggel 5 óra tájban hatalmas dörrenés rázta meg a Mészáros Lázár- ucca csendjét. A dörrenésre összefutot­tak az uecán járkáló emberek, kutatni kezdték a hang eredetét s megállapí­tották, hogy a dörrenés a 20. számú házból jött, ahol Roráriusz József cuk­rász és családja lakik. Rövid idő múlva már nagy tömeg álldogált a ház előtt, de még mindig nnern tudta senki, hogy mi történt, csak akkor értették meg, mikor a mentőautó szirénája végig búgott az uccán s meg­állt a ház előtt. A mentők azonnal besiettak a házba s az udvarban ott találták vérbe fagy­va Roráriusz József cukrászmestert, mellett* hevert a forgópisztoly, amellyel végzetes tettét elkövette. ! Elsősegélyben akarták részesíteni, de már nem lehetett, mert mire a mentők megérkeztek, halott volt. Első pillanatban érthetetlennek találták Roráriusz cukrászmester végzetes tettét, azonban mindenki tudta, hogy már hosz- szább ideje szenvedett gyógyíthatatlan betegségben s igy valószínűnek tartják, h°gy emiatt vált meg az élettől. Tudnivalók a boletta-rendeleírói A halasi forgalmi adóhivatal közlése Nem termelőknek búzát, rozsot és j kétszerest, szigorú birság mellett, csak gabonajegy (boletta) kíséreté­ben szabad venni. A gabonaszelvény, mely 6 pengőről szól, a termelőnek jut, a gabonalevél, mely 4 pengőről szól a gabona megszerzőjénél ma­rad és a gabonát további forgalmá­ban kiséri. A termelő vigyázzon, hogy a szelvényt vegye át az el­adáskor, mert a gabonalevelet nem használhatja fel adófizetésre csak a szelvényt. Régi gabonaszelvényeket augusztus 31-ig tehet felhasználni adófizetésre. Gabonalevéllel vásárolt gabonát ha állatokkal szemesen fel­etetik, a megmaradt gabonaleveleket a forgalmi adóhivatalnak be kell szolgáltatni. Az a termelő, aki a vámőr lésből kapott lisztjét el­adja, szigora bírság terhe mel­lett kötetes bejelenteni 3 forgal­mi adóhivatalban és a gabonajegy külömbözetet te kell rónia. fe -­-------........................................sr C sak magyar árut vásároljunk! Az ipari alkalmazottak vezetősége me­morandumot nyújtott át a kormány tag­jainak, a felsőházi tagoknak, a képvi­selőknek, a törvényhatóságok vezetőinek és a társadalmi egyesületeknek. A me­morandumban kimutatják, hogy 5 év alatt két és félmilliárd pengőért hoztak be az országba olyan árukat, amelyeket a magyar ipar is előállíthatott volna. A veretőség kéri az illetékes tényezőktől az iparfejlesztés elősegítését, a közön­ségtől pedig azt, hogy csak magyar árut vásároljon, Tiz százaiétól akarja csökkenteni a kormán a tisztviselői fizetéselet 42 millió pengő megtakarítási varnak a levonásoktól A miniszterelnök a képviselőház­ban bejelentette, hogy átmenetileg csökkenteni kívánja a tisztviselők fi­zetését és nyugdiját Hogy milyen arányú lesz ez a csökkentés, azt még hivatalosan nem állapították meg, de értesülésünk szerint átlag 10 százalékosra terve­zik A költségvetésben 281 miliió pen­gőt irányoztak elő a fizetésekre és tiszteletdijakra és 146 milliót a nyug­dijakra. Ez együttvéve 427 millió P. Ha a tiz százalékos csökkentést va­lóban végrehajtják, akkor 42 millió 700 azer peogö a meg­takarítás. Ez már jelentős összeg, mert hí­szen Wekerie pénzügyminiszter ki­jelentése szerint az állami költségve­tés hiánya mindössze 50—60 millió pengő. Ezzel a 42 millióval tehát túlnyomórészt fedezni lehetne a hiá­nyokat. Persze igazságtalan lenne, ha a ve- vezetőtisztviselőktől csak ugyanolyan arányai összeget vonnának le, mint a kishivatalnokoktól. Az átlagos 10 százaléknak úgy kell kijönnie, hogy a kisfizetésű alkalmazottak fize­téséből csak 2—3 százalék kerül­jön te vonásba és így menjenek fokozatosan fölfelé egészen 15— 20 százalékig. Remélni lehet, hogy a kormány ilyen módon akarja végrehajtani takaré­kossági tervét. Tizenkét holdnál kisebb birtokot nem lehet árverezni Az igazságügyminiszter szombaton rendeletet adott ki, amelyben újra sza­bályozza a birtokosok és haszonbérlők j elten vezetett végrehajtások rendjét. A j gyakorlat ugyanis azt bizonyítja, hogy a J végrehajtások sokszor több költséget J emésztenek föl, mint amennyit a birtok j eibir és sokszor e költségek miatt a : hitelező nem jut pénzéhez. Különösen a | zárgondnoki intézmény kerül sok fölös- j leges kiadásba. Ezért az uj rendelet kimondja, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőlő­vagy kertgazdaság célját szolgáló in­gatlan haszonélvezetére vezetett vég­rehajtás esetében a zár alá vételt mindig csak a felek meghallgatása után lehet elrendelni és csak akkor, ha va­lószínűsítik, hogy a zár alá vétel a költségeken felül a hitelezők kielégi- J tését számbavehető mértékben fogja j szoigá'ni, vagy az ingatlan termőktpes- j ségének fenntartásához szükséges, va- • lamint ha a zárlat elrendeléséhez a vég- j rehajtást szenvedő maga is hozzájárul. A követelés kielégítése címén egyáfalá­ban nem lehet a zár alá véte l elrendelni, ha az ingatlan területe 12 kataszt- rálSs holdnál nem nagyobb, hacsak zárgonknokui a végrehajtást szen­vedő nem szerepel. Ha a zár alá helyezés el is rendelhető, a zárgondnoki teendőkkel . a végrehajtást szenvedőt kell megbízni. Kivéve természetesen, ha ez megbízha­tatlan, vagy nincs kel ő szakértelme, vagy ha a megbízást nem fogadja el. Abban az esetben, ha a zárgondnoki teendő­ket a végrehajtást szenvedő látja el, az utóbbit a bíróság f ölhatalmaz balja, hogy a záriati jövedelemnek bizonyos részét a saját és házanépe létfenntar­tási költségeinek fedezésére fordítsa. A végrehajtást szenvedőt a zárgondnoki kezelésben a végrehajtató bármikor el­lenőrizheti és számadásra szoríthatja. Kísérteties magasságban, a íeííiék fölött fog lezajlani a jövö borzalmas háborúja Amikor a légi háború gyermekkorát élte, a repülőgépek 1500 méternél ma­gasabbra alig tudtak fölemelkedni. Ma már egészen más a kép. A repülő­gép ma már úgy készül, hogy teljes erejét csak akkor tudja kiadni, amikor legalább 1200 méter magasságba emel­kedett. A legutóbb London fölött ren­dezett hadgyakorlatok nem is 1200, hanem 1500-tól 4500-ig terjedő magas­ságban zajlottak le. Ha valóságos há­borúra kerülne a sor, a harci repülőgép még nagyobb magasságba törekednék, hogy eképpen biztosítson magának taktikai előnyöket. Például a bombavető repülőgépek fbttája elindul pusztító útjára. Leg­alább 6000 méter magasba kell emel- kedniök, ha olyan rétegbe akarnak érkezni, amely sejthetően ellenséges repülőktől mentes. Az ellenség abban a pillanatban, amikor tudomást szer­zett indulásukról, azonnal a harctérre mozgósítja feltartóztató repülőit. A légi háborúban pillanatok döntő fontossá­gúak lévén, erek a feltartóztató re­pülőgépek körülbelül 230 kilóméter óránkénti sebességgel rakétaszerűén szállnak föl. Negyedórára van szüksé­gük, hogy a harctérre érkezzenek. Ekkor azonban a támadó repülőgépek­nek már fedezetük is van további 2000 méternyi magasságban. j Most mír megkezdődhetik a harc 6000 8000 méternyire a föld sein» 1 fölött, 1 A jövő háborújának tehát legfonto­sabb színhelye ez a széditő magasság lesz, ahol iszonyú gyorsaságú szelek tombolnak. Ezen a »harctéren« előny­nek nyoma sincs. Kimutatták, hogy ez a lég baktériumoktól teljesen mentes. Az emberi test segítség nélkül itt még sem él meg, éppen azért a magasba repülőpilótát, akárcsak a búvárt, el kell látni oxigén-álarccal, villamosság­gal fütött ruhával és védőszemüveggel. A repülőhare legfontosabb tényezője a magasság. Aki alant marad, vagy elveszíti el­ért magasságát, az elveszíti önma­gát és elveszíti a csatát. Már száz méternyi magasság az ellen­ség felett nagy taktikai előnyt jelent. Ép­pen ezért a támadó repülő régen 8000 méter magasba igyekezett, ma 6—7000 méter magasba repül. Holnap ez a ma­gasság már 9000 vagy 12.000 méterre fog emdtoedni, A támadók a jövőben úgy fogják el­foglalni magaslati helyzetüket, hogy a földről szem nem láthatja, fül nem hall­hatja őket. A földlakó sem látni, sem hallani nem fogja a légi harcot. Természetesen, ha sikerült a támadás, látni és szenvedni fogja a láthatatlan ellenség által okozott pusztítást, ha azonban a támadás meghiúsult, ér­zékeihez semmi sem fog eljutni az égbolt hallgatag rétegeiben lefolyt kísérteties küzdelemből,

Next

/
Thumbnails
Contents