Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-08-01 / 61. szám

augusztusi Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 oldal — Ä Zenekedvelők köréből. A Zene- j kedvelők Egyesületének karnagya: Sza­bó Ferenc zeneszerző, ki a múlt év fo­lyamán a ref. glmn. és polg. leányis­kolái énektanári, továbbá a Zenekedve­lőknél és Városi Dalkörnél teljesített karnagyi működésével a legteljesebb el­ismerést érdemelte ki, — megválik vá­rosunktól, mert a kultuszminisztertől ösztöndíjat kapott a berlini Collegium Hungaricumban zenetanulmányok vég­zése céljából. — A Zenekedvelők Egye­sülete minden lehetőt el fog követni, hogy a karmesterségre szakképzett ze­nészt nyerhessen meg. Addig is — a választmány kérésére — Fridrich Lajos mérnök volt szives vállalni a zenekar vezetését. — Augusztus 29-én Bertalan István halálának évfordulóján, a ve­zetőség több tagja kivonult a volt alar pitó karnagy sírjához s azon elhelyezte a Zenekedvelők koszorúját a kegyeletes emlékezés jeléül. — Teljes káosz a búzavásárlások kö­rül cimen megjelent cikket legutóbbi számunkban többen tévesen értelmezték. Itt Írjuk meg, hogy a cikkben foglaltak . nem vonatkoztak a helyi gabonakeres­kedőkre, hanem az, országos viszonylat­ban előforduló visszásságokról számolt be. — Harminc liter bort fogyaszt Ma­gyarország minden lakosa. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal most állí­totta össze a magyarországi borfogyasz­tás statisztikai adatait. Az érdekes sta­tisztika egészen közelről érinti a ma­gyar szőlősgazdákat és természetesen a bortermelőket is. Az adatokból megál­lapítható' hogy a rossz gazdasági viszo­nyok következtében a borfogyasztás halálosvégü verekedés történt tegnap Magyarországon nagymértékben csök­kent. Kiderül ezekből az adatokból, hogy Magyarországon minden emberre harminc liter évi borfogyasztás jut. — H Rádió népszerű művészei az Apoiióbr|n. Augusztus 15-én látogat el városunkba egy napi vendégszereplésre a Stúdió népszerű művészeiből álló tár­sulat. Köpeczi-Boóez Lajos rendező ve­zetésével: Sándor Böske, Kéky Rózsi, Matány Antal, Laurisin Lajos, Laurisin Miklós zongoraművész, B. Mihályi Mi­hály és végül Scherz bácsi, a Rádió nép­szerű bemondója, kinek állapota már annyira javult, hogy résztvehet a tur­nén. Műsorukon különösen: »Egy nap a Stúdió életéből« cimü rádió-revü igér érdekességet; ezenkívül szólók és egy- fe voná os darabok ke.-ü nak színre, köz­te Köpeczi-Boócz Lajos »Majomper« c. bohózata, amelyben egymaga öt szere­pet alakit. Az előre átható nagy érdeklő­désre való tekintettel jegyekről tanácsos már most gondoskodni az elővételi he­lyen a Hurt-féle papirüzletben. — Huszonnégy mázsás árpatejrmés Gá­doroson Spilka Imre gádorosi földbir­tokos 1928 nyarán Thüringiából hoza­tott néhány mázsa nemesitett őszi árpa vetőmagot. A kísérlet gyönyörűen be­vált és az idén kát. holdanként ebből az árpából 23 mázsa 70 kilós termést kaptak. Az árpa hektóliter súlya 70.2 kilogramm. — Nyomott áraik a kiskőrösi vásáron. Hétfőn tartották meg Kiskőrösön az úgynevezett nyári vásárt. A vásár láto­gatottsága és forgalma mögötte maradt a hires kiskőrösi vásárok szokott hatal­mas méreteinek. Különösen a kirakodó­vásár mutatott visszaesést. Szeged, Fél­egyháza, Kecskemét, és a dunántúli városok iparosságának nagy része hi­ányzott ezúttal a vásárról. — Az árak nyomottak voltak, az iparosok minden­áron szabadulni szerettek volna felhal­mozott készletüktől. Gyér volt a fel­hajtás az állátvásáron is. Egy pár malac 15—16 pengő, a 7—8 hónapos sertés párja 75—80 pengő, 9—10 hónapos ser­tés párja 90—100 pengő, érett hízott sertés kg.-ként 1 pengős áron, egy pár tavaszi bárány 8 pengő, elsőrangú fejős tehén 180—200 pengő, egy pár príma jár mos ökör 800 pengő', gyen­gébb fejős tehén borjúval 160—170 pen­gő, igásló darabonként 130—200 pengő áron cserélt gazdát. — KÄC vezetősége felhívja a já­tékosait, hogy aug. 4-én kezdődő fut- balltréningen jelenjenek meg. A tré­ning napok kedden és csütörtökön lesznek. , I , — Ä KEFHE aug 1-én, szombaton | sikeresnek ígérkező kirándulást ren­dez Fehér tóra. Külön autóbusz indul az internátus mellől 9 órakor és délután 2 órakor. Egy hét múlva, aug. 8-án rendezi a KEFHE hagyo­mányos nyári bálját, mely iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik vá­rosszerte. f— Feliért óra járó fürdőző közönség figyelmét felhívjuk, hogy a városi me­netjegyirodában menet-térti jegyek: vált­hatók, miáltal az állomás pénztáraknál való tolongástól mentesíti magát. — Figyelem—Figyelem! Velencei est Fehértón. Vasárnap, augusztus hó 2-án a fehértói vizen velencei est lesz rendezve este 9 órai keizi- dettel. Lampionos csónakázás és tű­zijáték. Fúvós és cigányzene szóra­koztatja a közönséget. Ä közönség hazaszállítására egész éjjel autóbu­szok állnak rendelkezésre. A kime­netelre és hazamenetelre az autóbusz megrendelést a Helyi Értesítő ki- adóhivatalába vasárnap délelőtt 10 óráig kérjük beadni. Fürdövezetőség. — Eladó szalraakészlejtek bejelentése. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­marától vett értesülésünk szerint egy németországi, terménykereskedő cég né­hány száz vagon idei termésű szalmát óhajt Magyarországon vásárolni né­metországi és svájci vevőköre részére. Azok az uradalmak és gazdaságok, amelyek esetleg eladó, idei termésű szalmakész'.etekkel rendelkeznek, eladó szándékukat a szalma minőségek, el­adási árak és a feladó vasúti állomásnak közlésével a Duna-Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara igazgatóságánál bejelen­teni szíveskedjenek. i— Szejntt István ünnepnap alkalmából az államvasutak igazgatósága ez évben is fél áru menetdij mérséklést engedé­lyezett. Ezen kedvezmény augusztus 17- töl 23-ig vehető igénybe. Féláru jegyek a városi mene'tjegyirodában lesznek vált­hatók, ahol bővebb felvilágosítássá' kész­séggel szolgálnak. — »Ä jövő fajaja.« Pálinkás Mihály egy Ilyen cimü kis füzettel indult vi­lágkörüli tanulmányútra. Kőrútján Hala­son is járt. A világkörüli utazás nemes törekvése mellett Pálinkás Mihály köny­ve igen értékes kis munka. Szerzője a jövő faluja problémáját he'yes megvilá­gítással és éleslátással tárgyalja. Tanul­mányútja eredményét is fel szándékozik dolgozni s éppen, mert már ezen kis füzetében is tehetséget árul el a falu át­szervezésének elgondolásával, a tucat­világjárókon felül érdemes a megértők támogatására. Pálinkás Mihály egyéb­ként szekszárdi magyar ember és mo­torkerékpáron teszi meg világjáró kör­útját. — Székely-hét Budapesten augusztus 1-től 10-ig. Az ünnepségek a Pongrác- uti vásártelepen lesznek megtartva. Az ünnepségek alkalmából Budapestre és vissza igazolvány ellenében az alacso­nyabb kocsiosztálya menetdij kedvez­mény lesz igénybe vehető. Az igazol­vány ára 2 P és egyúttal belépőjegyül is szolgál. Igazolvány a városi menet- jegyirodában kapható, ahol bővebb fel­világosítással szolgálnak. — Olaf! Fönis és HoHay Kamilla ját­sszák a vasárnapi szenzációs film két fő­szerepét. A Titkok asszonya cimü film egyike a szezon kimagasló eseményei­nek. Kisérő képnek a világ legnagyobb természettudományi és dsungel-filmje, a Simba kerül vászonra. Mindkét film iránt — tekintve, hogy a fővárosi moz­gók hónapokon át tartották műsoron, — óriási az érdeklődés. i — Erős, vérbő, kövér emberek számára a természetes »Ferenc Jó­zsef« keserüviz naponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes bélmüködést biztosit. Szá­mos szakorvosi jelentés bizonyltja, hogy a Ferenc József viz szív- és idegbajosoknak, vese- és cukorbete­geknek, valamint köszvényben és csuzban szenvedőknek is nagyon jót tesz s ezért méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. A Ferenc Jó­zsef keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. ., j 1 UUJLIlli Regény 26 Irta •. Zerstal Garens A sátor... Igen az a furcsa formájú, 1 otromba nagy sátor még mozdulatlan állt. Mozdulatlan és rejtélyesen, mint va­lami talány, amely nem árulja el, mit rejteget méhében. i Erre a talányra voltam én módfelett kiváncsi. Semmi kétség, villant át agya­mon a gondolat, hogy a sátor homályos belseje Jelenát és Kalmót rejtegeti. ügy véltem, most már mitől se kell tartanom, hiszen a kirgizek észnélkül szétrebbentek. Nyugodtan és félelem nél­kül felemelkedtem tehát és néhány lé­pést tettem a fűben lapuló zsiványok felé. — Sítavajtye, panyi, sztavajtye! — rikoltottam vígan reájuk. — Keljetek fel, hiszen magunk maradtunk a csárdában. Női, mi aa? Gyorsan,, gyorsan, mert sem időm, sem kedvem ahhoz, hogy itt percekig szemléljem lustálkodástokat. A rablókat láthatólag megszeppentette parancsom s bizony, még a verejték is kiverte őket, ahogy félénken és rémült ábrázat'.al feitápászkodtak. — Uram, ennek a fete se tréfa! — suttogták keresztet hajigálva magukra. — A kirgizek mérgezett nyilakkal szok­tak lövöldözni s jaj nekünk, ha egy is eltalál. — A kirgizek? Hol vannak már azok? — legyintettem megvetően. — Már a világ végéről is leugráltak, annyira meg­ijesztettétek aiz imént őket. — Tévedsz, ha azt hiszed, — kiabáltak a bozontos atyafiak reám. — A kirgize­ket, úgy látszik, nem ismered. Még öt­ven métert se futottak azok az erdőbe, csak éppen hogy fedezéket kerestek va­lamelyik közei fa mögött, hogy aztán nyilzáporral árasszák el a vakmerőket, akik Relőtték imádott és rajongva tisz­telt vezérüket. — Már mindegy, akár hogy is áll a dolog, én kiváncsi vagyok a kunyhóra és száz halálon keresztül is be fogok oda hatolni. Nos, jöttök velem, vagy nem jöttök? Újra megismételtem: — Igen, vagy nem?! Fegyverem ekkor már az állam alatt feszült, sötét csövével a rablókra; mered­ve. A fegyver még néma volt ugyan, de némaságában is vészjóslóan fenyegető­zött. Közel volt a pillanat, hogy meg­nyomom a ravaszt és szétlövöm az en­gedetlen, fickók gyáva koponyáját. Ők azonban megelőzték a halálukat jelentő cselekvést s könyörögve, rimán- kodva, megvert kutyaként szükölve viny- nyogták kórusban: — Uram, ha már mindenáron meg kell hálnunk, úgy haljunk meg hősként és ne a te büntető kezedtől. Tégy tehát, amit akarsz velünk, zokszó és mukkanás nélkül engedelmes híveid leszünk. — Akarom is! — hördültem magam­ból! kikelve s az indulattól szinte eláUa- tiasodva reájuk. Majd kissé lehiggadva, rámutattam a tisztás közepén harnáló kalyibára. — Oda megyünk! Most, azonnal! A sátort vad erővel pillanatok alatt megrohamoztuk. Nem telt el két másod­perc sem s én már ott álltam, ott izgultam a nemez ponyvával letakart bejárat előtt. Még egy pillanat s aztán egyetlen durva rántással letéptem a ponyvát és... és.... és — kitárta titkát a sátor belseje. Két szempár villogása parancsolt állj-t és kiáltott »ne tovább «-at felém. Két összeölelkezett, két egybefonódott emb- beri lény tiltakozó tekintet© állta utamat. Jeléna és Calmó tekintete. Az izgalomtól végsőkig felhevülve s a két mindeme elszánt ember látásától egész valómban megrendülve, nem is tudtam, mitévő legyek. Csak álltam és gyerekes ámulattal csodálkoztam a hihetetlen, a lehetetlenül groteszk jelenetre. Még gondolatom se volt és a'z a veszély fenyegetett, hogy a bűvölet paroxizmusában se moccanni, se szólni nem tudok. Egészen elveszteni és maradéktalanul megsemmisültem ebben a borzal­masan kegyetlen pillanatban. Én igen. De nem Jeléna! í Bz a női bőrbe bujtatott ördög egy cseppet sem. vesztette él lélekjelenlétét. Ellenkezőleg, sohasem láttam olyan nyu- godtnak, olyan elszántan határozottnak, mint most, amikor mindenről leszá­molhatott. , A hangját se vesztette el, azt az ©züsitcsengöhöz hasonlatos hangot, — amejly még ma is szivemben: muzsikál. Kissé gúnyosan, kissé hízelgőn meg­szólalt. ■ — Alzt hittem, barátom, hogy maga végképpen megszökött. Megszökött és itt hagyta nővéremet: Mariannát. Látja, ez nem lett volna szép magától. Pillanatnyi csend... aztán hozzátette: — ÉS !nem is illett volna ez magához. — Úgy?! !— fordult ki számon, kese­rűen: a stzó. — Tehát azt hitte, kisasz- azony, hogy megszöktem? Ha azt hitte, jói hitte! Igenis megszöktem! Jeléna, arcán egyetlen izom se rándult. Nyugodtan; folytatta: ! — Ha megszökött, akkor minek jött vissza? Én: értem talán? Kár volt! Felkacagtam. A sátán is megirigyel­hette volna a gúnyt, ami szertegőzöl“ gött hangomról. I — Magáért? — löktem oda hetykén! a szót. — Magáért, hölgyem, semmieset­re sem! A holtakhoz már semmi kö­zöm sincs. Az élőkért jöttem én: Ma­riannáért és Irénéért. ! Jeléna felfogta á célzást. — Valóban!, én már halott vagyok — sóhajtotta alig hallhatóan, — de csak a maga számára. De Iréné, az valóban halott! Szegény, önkezével vetett véget életének. Jeléna szemeiben könnyek jelentek meg. , — Én[ vagyok az oka — csuklóit .ki belőle a vád. — Miattam halt meg sze­gény Iréné. Meghalt, mert szeretek! Mert szeretem ekt az embert, szeretőm Calmót! . A váratlan hír egészen lesújtott. Szét tudtam volna tépni e pillanatban Jelé- nát, aki engem elhagyott, nővérét meg sírba lökte Calmóért. De fékeztem magam. — Marianna talán még él ■— emelte fel szavát a bestia. — Látom, ott fekszik a fűben;* Nézzék meg, hogy él-e s ha éli, úgy nagyon kérem önt, vigye él őt atyámhda. Atyámhoz, aki talán már maga; is hallott. Csakugyan!, gondoltam, Marianna még mindig ájujtan hever a halott Sungur Csémó mellett. Segíteni kell szegényen, hiszen ő mindig mindenben olyan ár­tatlan, akár a megboldogult Iréné. Ésj mégis ők bűnhődtek nővérük minden vétkéért. ‘.Mii (Folytatjuk.) .j

Next

/
Thumbnails
Contents