Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-07-15 / 56. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője julius 15 Ä leventék birkózóversenye. A kiskunhalasi Levente Egyesület f. hó 12-én .vasárnap délután tartotta meg birkozóversenyét a gimnázium udvarán igen nagy számú közönség jelenlétében. A versenyen részt vettek a bajai levente birkózók is, kiket a verseny megkezdése előtt Torma Károly vezető főoktató üd­vözölt Kiskunhalas város testnevelési bi­zottsága nevében. A verseny a követ­kező eredménnyel végződött: Légsuly: 1. Kubatovics István (Baja). 2. Kovács Sándor. 3. Szabó Lajos. Pehelysúly: 1. Mam’ecz Benő. 2. Pes- tality László (Baja). 3. Masa György (Baja). Könnyüsuly: 1. Kovács Ferenc. 2. Ma- rokity Mihály. 3. Kriszt Ferenc (Baja). Kisközépsuly: 1. Fekete László. 2. Si- mity Ferenc (Baja). 3. Krausz László. Az érmeket Farkas Elek, a zsűri el­nöke adta át a győzteseknek. A verseny végével Börzsönyi Vilmos, a kiváló bajai birkózó-tréner és Mamleez Benő halasi levente bemutató birkózást tartottak. Az igen látványos párviadal nagy tetszést aratott a közönség köré­ben. Farkas Elek jutalomdiját: művészi ki­vitelű cigaretta dobozt a legagilisabb halasi levente birkózónak, Mamleez Be­nőnek Ítélte a zsűri. Az igen szép teljesítményt végzett bir­kózók a verseny után kivonultak a Sós­tón megtartott levente-bálra. Az egye­sület Sóstón megvendégelte a bajai bir­kózókat, akik igen kellemes hangulat­ban töltötték idejüket egészen az éjféli órákig, amikor is visszautaztak Bajára. IBS — Az OMKE Kiskunhalason. Nádor Jenő, az OMKE titkára 29-én Halasra érkezik. Az aktuális kereskedelmi, ipari és gazdasági kérdések tárgyában a Ke­reskedők Egyesülete helyiségében 29-én este fél 9 órakor tartandó értekezletre az érdeklődők ez utón hivatnak meg. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen fiam te- i metésén megjelentek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Zseni Sándomé Feró D. Zsófia és családja. A vetélytársnő Anyakönyvi hírek — Julius 5. — julius 12. — Születtek: Nagy Ajtai István és Kriván Ágnes­nek Imre nevű fiuk. Gama Kovács Lász­ló és Gábor Juliánnának Erzsébet nevű leányuk. Hegedűs József és Vas Molnár Eleonórának halva született fiú gyerme­kük. Barcsik Bertalan és Kis Piroská­nak Balázs nevű fiuk. Nagy Tóth Kál­mán és Szabó Galiba Veronikának Kál­mán nevű fiuk. Szimon Sándor József és Horváth Ilonának Sándor József nevű fiuk. Szalai Sándor és Horváth Máriá­nak Terézia Ilona nevű leányuk. Németh István és Kovács Erzsébetnek Sándor nevű fiuk. Goczol Péter és Paprika Jo- 1 lánnak Éva Jolán nevű leányuk. Szakái Sándor és Figura Ilona Krisztinának j Irén Krisztina nevű leányuk. Nagy Jó­zsef és Szabó Ilonának József Mihály nevű fiuk. Tóth József és Berta Piros­kának István nevű fiuk. Kis Agóesi An- i tál és Veres Máriának János nevű fiuk. Kovács Károly és Kovács V. Ilonának Ilona nevű leányuk. Meghaltak: Huth János 65 éves, Nagy Ajtai Im­re 1 napos, özv. Vas Józsefné Hordós Juliánná 62 éves, Vanya Doszkocs Teré- ‘zia 1 éves, Huszta Imréné Illés Krisztina 24 éves, Ivity Ferenc 26 éves, Zseni Sán­dor 25 éves. Kihirdetett jegyesek: Heinez Antal János barcsi lakos Sokét Anna Irénnel, Viszmeg Balázs Borna- giel Máriával, Kopasz László szegedi lakos Árvái Rozáliával, Nagy Sándor Erdélyi Júliáiméval. Házasságot kötöttek:. Paprika Benő Gyenizse Eszterrel. Idegenből fordította Hirtelen elállt a szívverése. Kénytelen volt a falhoz támaszkodni. A fogat csakugyan megérkezett és megállóit az utca torkolatánál. A tükörablakon ke­resztül egy lefátyolozott arcú nő nézett ki. Irén gondolkozott: mit tegyen. Oda- ugorjon-e a kocsihoz és felszakitva az ajtót, letépje a csábitó nő arcáról a fá- tyolt. Vagy odamenjen és térdre omol­va ‘könyörögje vissza a szeretett férfit? Mielőtt bármire is elhatározta magát, megnyílt a ház hátsó ajtaja s azon egy köpenybe burkolt férfi lépett ki. Irén nem látta a félhomályban arcát. Szive azonban azt súgta, hogy csak szerelmese lehet. A férfi beszállt a ko­csiba és odaszólt a kocsisnak: — Hajts haza. — Károly! Én vagyok itt... Irén... A leány torkából kiugró hangok reked­tek voltak, vagy a szél vitte azokat másfelé, mert a férfi nem hallotta meg. A kocsi gyors tempóban elindult és haladt. — Tudnom kell, hogy hova megy a kocsi! — kiáltotta félig önkívületi álla­potban Irén. Őrült kísérlet volt ez, de most nem az esze, hanem a szive lett úrrá felette s a gyors iramban vágtató kocsi után sza­ladt. Köd ült az uccákra s csak homályosan látta a leány a kocsit. De azért futott utána, lélekszakadva. Nem nézett sem jobbra, sem balra. Egyszerre ijedt kiáltás ütötte meg fü­leit: — Vigyázat! Félre az útból! Nem tudta, nem is sejtette, hogy ez az ijedt kiáltás neki szól. A másik pil­lanatban már nagy Ívben röpült és ájul- ían esett a járdára. Egy autó süvített végig a széles utón és csakhamar eltűnt az éj sötétségében. Irént elgázolta a nehéz autó. * A szegények kórházába szállították Irént és gondos ápolásba vették. Az apáca-ápolónő, aki gondosan ápol­ta, állandóan ágya körül forgolódott és mindent elkövetett, hogy állapota ja­vuljon. Az orvos lépett be és szeretettel kér­dezte: — Hogy van a betegünk? — Alszik — volt a halk válasz. Az orvos és az ápolónő az ablak mellé vonultak, ahonnan a halkan vál­tott szavak nem hallatszottak az ágy­hoz. — Azt hiszem, már nem sokáig fog­juk ápolni a szerencsétlent. — Miért? — Teste felépült, lelke azonban be­teg maradt. — És mit fognak vele tenni? — kér­dezte az apáca. *— Elküldjük az elmegyógyintézetbe. Elmebetegeket ugyanis nem szabad a kórházban tartanunk. — És doktor ur nem tudná ezt a bor- zasztóságot megakadályozni? — kér­dezte rémülten a nemeslelkü apáca. — Gondolja meg, hogy ez a finom terem­tés tönkre megy ott a rémes házban. E percben ősz hajú szolga jelent meg és hosszú iv papirost kézbesített az apácának. — Szent Isten! — kiáltott fel az apá­ca, miután egy futó pillantást vetett a papirosra. — Mi ijesztette meg? — A kocsi már a kapu előtt áll, hogy Lamo Irént az örültek házába vigye. Hogy készítsem el erre a borzasztó útra? — A parancsnak engedelmeskednünk keli, — jegyezte meg komolyan az orvos. Az apáca lassan az ágyhoz ment és gyengéden felrázta a beteget. — Kicsikém, magának most fel kell kelnie az ágyból. A sok fekvés meg­árt. Egy kis sétakocsizást kell tennie. — Talán Károly van itt? Akkor me­gyek... 10 FIGYELŐ A sápadt, beleg leány felült az ágy­ban, mialatt az apáca gondosan, de sietve felöltöztette. — A kocsikázás jót fog tenni. Az apáca kikisérte Irént egy nagy csukott kocsihoz, amely a kórház hátsó kapujánál állott, azután átadta a kocsi­ban lévő ápolónak. A kocsi gyorsan elhagyta a kórház épületét. Az emberek azonban nem az elme­gyógyintézetbe vitték a szerencsétlen le­ányt, hanem a külváros egyik elhagya­tott házába, ahol nyomban erős álom­italt adtak neki. Mikor elaludt, koporsószerü ládába fektették és az éj leple alatt elszállították — csak úgy gyalogosan. Két ember vit­te a ládát, fülénél fogva. Valéria és gonosz társa megvalósí­tották tervüket. * A Lamo palotától alig néhány lépés­nyire, kurta korcsma állott. Kívülről egy­szerű polgári háznak látszott. Belülről sötét büntanya volt. Künn alig hasadozott a hajnal s ez­ért a korcsmában függő lámpa még javában égett. A korcsma legbelső szo­bájában egy sarokba állított asztalnál három férfi ült. Boroztak. Mindannyian tiszteségesen öltözött munkásemberek­nek látszottak. — Hány óra? — Hajnali három. — Akkor itt az idő. Készüljünk. — Kifizettétek a számlát? — Mehetünk. — Elrendeztem mindent. A sarokba elhelyezett ládát felemelték és magukkal cipelték. A korcsmából kilépve, óvatosan kö­rülnéztek. Senki se járt ilyenkor az uc- cán. Kanálisszerü nyíláshoz értek. A hár­muk közül a legfiatalabbnak látszó, — négyszer egymásután tapsolt. A kanális­fedél nyomban fe'emelkedett. — Gyújtsd meg a lámpádat, — adta (ki a parancsot a karcsú alak. A megszólított engedelmeskedett. A villanylámpát vivő azután a kanális­ban levő első lépcsőre lépett és lehető­leg megvilágította az utána jövőknek az utat. Az előrehaladok a ládára kü­lönösen vigyáztak. Óvatosan, majdnem lábujjhegyen mentek előre. Minden leg­kisebb nesz megállította őket. (Folyt, köv.) A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 5565—1931. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István tápszermüvek végreh aj tatónak — Rechnitzer Károly végrehajtást szenve­dő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság Tóth János csatlakozott végrehajtató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 185. §-a értelmében elren­deli az újabb árverést 2680 P tőkekövete­lés és Tóth János csatlakozott javára az árverési kérvényért ezúttal megálla­pított 12 P költség, valamint a csatía- kozottnak kimondott Nemzeti Hitelinté­zet 5000 P, Magyar Borértékesitő r. t. 1374 P 90 fillér, Alberti bornagykeres­kedő cég 741 P 24 f., Kordás Henrik 125 P, Linder Dániel 450 P 66 f., dr. Präger József 20 P, Tóth János 191 P, Rigó Mátyás, Jánios és ülés 130 P, Mezőgazdasági és ipari vegyszerek ke­reskedelmi r. t. 1141 P 80 fillér, Mam­leez Antal és társai 114 P 60 fillér tőke- követelése és járulékainak behajtása, vé­gett, a kiskunhalasi kir. járásbíróság területén levő, Kiskunhalas városban fek- I vő s a kiskunhalasi 9425. sz. tkvi be- ‘ tétben A I. 1—6. gprszám 11478—12. ! hrszám 681 öl lakház és udvar, 11478— 13. hrsz. 257 n.-öl kert, 11478—14. hrsz. 888 n.-öl szőlő, 11478—15. hrsz. 412 n.- öl szőlő, 11478—16-a hrsz. 3 hold 715 n.-öl szántó, 11478—16-b hrsz. 1 hold 800 n.-öl szőlő Balotán Rechnitzer Ká­roly nevén álló egyhatod rész illető­ségére az eredeti 433 P 24 fillér kiki­áltási árban; ugyanott x 1. sorsz. 11438 —14. hrsz. 7 hold 860 n.-öl legelő Rechnitzer Károly nevén álló egyhatod rész illetőségére az eredeti 34 P 32 fill, kikiáltási árban. A viszárverés elrendelendő volt, mert Rechnitzer 'Károlyné vevő a vételárat nem fizette ki. A korábbi vevő az újabb árverésen vevőként nem vehet részt. Ha az ingatlan a korábbi vételárnál magasabb áron adaítik el, a íöfbblet a ko­rábbi vevőt nem illeti, ha olcsóbban ada­tik el a korábbi és az újabb vételár kö­zötti különbözeiét korábbi vevő viseli. Ha korábbi vevő az újabb árverés ké­résével felmerült költségen felül a vé­telárat teljesen kifizeti, úgy az újabb ár­verést felfüggeszti a tkvi hatóság, ha pedig a kiküldöttnél fizet, az árverést ugyanígy a kiküldött függeszti fel. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében (Városház épület 2/a ajtó) megtartására 1931. augusztus 26. napjának d. e. 11 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a követ­kezőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908 :XLI. te. 26. §.) 2. Az árverezni szándékozók kötetesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek elölegesen bírói letétben helyezé­séről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési felté­teleket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908. XLI. te. 21. §). Kiskunhalas, 1931. julius 5. Dr. Boros s. k. kir. járásbiró. — A ki­admány hiteléül: Mészáros irodatiszt. Ennek az árverésnek megtartását az ár­verés határnapot megelőző utolsó előtti hétköznapon déli 12 óráig be kell jelen­teni. 1931—2625. vght. szám. Árverési hirdetmény. Dr. Doberdói Bánlaki Zoltán ügyvéd által képviselt Pátria Általános Biztosító Rt. javára 157 P 87 f. tőke és több kö­vetelés járulékai erejéig a budapesti központi kir. járásbíróság 1931. évi 57321—2. sz. végzésével elrendelt ki­elégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1931. március 10-én lefog­lalt 3345 P-re becsült ingóságokra a kis­kunhalasi kir. járásbíróság 2695—931. vht. sz. végzésével az árverés elrendel­tetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. §-a alapján a következő megnevezett: dr. Nagypál Ferenc ügyvéd által képv, özv. Fadgyas Áronné javára 1497 P s jár., dr. Práger József ügyv. ált. képv. Schönfeld Izidor javára 200 P s jár., dr. Hollender Ignác ügyv. ált. képv. Pátria Ált. Bizt. javára 353 P 03 f. s jár., dr. Zeisz Károly ügyv. ált. képv. Hoff­mann János javára 500 P s jár., — továbbá a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más foglaltatok javára is, az árverés megtartását elrende'em, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó ha­tályú igénykereset folyamatban nincs, — végrehajtást szenvedő lakásán, Kiskun­halason, Bodoglár-puszta 12. sz. alatt leendő megtartására határidőül 1931. évi julius 16. napjának délutáni 3 órája tű­zetik ki, amikor a biróilag lefoglalt bú­torok, tehenek, üszők, birkák, gazdasági felszerelési tárgyak, hordók, ló, stb. s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is, el fogom adni még akkor is, ha a bejelentő fél a helyszínen nem jelenne meg, ha csak ellenkező kí­vánságot írásban ném nyilvánít. Kiskunhalas, 1931. junius 12. Ulrich József kir. bir. végrehajtó. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JÁNOS Ózom erem szeplőt, májfoltot, pattanást elmulaszt, napbarnitott arcbőrt kife® hérit. Csodás arcápoló, a legcsunyább arcot is széppé varázsolja. Kapható a RáCZ patikában Kossuth u. 1 (Takaréképület) Nyomatott a Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat*nyomdában

Next

/
Thumbnails
Contents