Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-07-11 / 55. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője Julius 11 A közeljövőben—tíz esztendő után — újtól osztályozni fogják a halasi földeket Vasárnap jelenik n a gabonaértékesítés! rendelet Ä kormány gondoskodik arról, hogy a rozskenyér ne dráguljon A közeli napokban pénzügyminiszteri rendelet fog megjelenni, amely nagyon sok gazdát érdekelni fog. A rendelet kiterjed az ország egész területére és Halason különösen nagy horda- rővel bir. Arról van szó, hogy a halasi földeket újból osziályoz- ni fogják a közeljövőben — tíz esztendő után, mert utoljára 1910-ben folytak ilyen osztályozások. A pénzügyminiszter rendeletét az tette szükségessé, hogy sok helyen és Halason különösen sok helyen Hol halkabban, hol erőteljesebben évtizedek óta fel-feltör vármegyénk közönsége körében az óhaj, hogy megfelelő muzeális keretben végre egyhegyüj tessenek mindazok a történelmi ereklyék, kulturemlékek, etnográfiai és közigazgatási rekvizitumok, amelyek egy nagymultu vármegye dicsőséges történelmének tanúbizonyságai. Mint örömmel értesülünk, most már a vármegye vezetősége is elérkezettnek látta az időt, hogy var Jósággá érlelje e tovább nem halogatható problémát. Erdélyi Lóránd dr. alispán szintén magáévá tette a gondolatot s mihelyt szabadságáról visszatér, intézkedni fog aziránt, hogy a megyeházán megfelelő terem nyittassák a Pestvármegyei Muzeum számára. Ney Géza vm. főjegyző is kezdettől fogva lelkes hirdetője és előharcosa volt ennek a nagyfontos- 6águ kultur-eszmének s hathatósan elősegítette közreműködésével a nemes idea megvalósulását. Az ő segítségével kerülnek rövidesen napvilágra a vármegyeház pincéjében felhalmozott múltbeli rekvizitumok s a különféle becses emléktárgyaik. Az uj muzeum egyik ékessége az a két fafaragásos hamutartó lesz, amelyeket a közelmúltban kapott egyik tisztelőjétől emlékül Erdélyi j Lóránd alispán. A két hamutartó j kis-játci Szele Lajosnak, Pest vár- I vármegye egykori másodalispánjának | kezemunkája. Szele alispán 1848-ban j kormánybiztos volt. A szabadságharc j leverése után, 1850-ben Szelét háláim ítélték, de kegyelem folytán húsz évi várfogságra változtatták büntetését. Az alispán raboskodása alatt fafaragással foglalkozott. A hamutartókon ma is látható a hitelesítés (Kutassy Ferenc magyarkomáromi ref. lelkész kézjegyével), mely arról tanúskodik, hogy a börtönben elpusztult Szele másodalispán a révkomáromi várfogságban faragta azokat A mártírhalált halt egykori másodalispán munkáját azzal küldte át az alispáni hivatal a levéltárnak, hogy a muzeum számára őrizzék meg és ideiglenesen helyezzék el. Rexa Dezső, vm. főlevéltárnok, a vármegyei muzeum alapításával kapcsolatosan a következőket mondotta: — Régi terve a . vármegyének, hogy múzeumot létesítsen, de anyagiak hijján ezt eddig nem lehetett megvalósítani. Erdélyi Lóránd dr. ala gazdák megváltoztatták termelési ágaikat, sok helyen szőlő van, ahol azelőtt nem volt és gyümölcsös létesült szántóföldek és legelők helyén. Erre való tekintettel most a rendelet kimondja, hogy ezeket a művelési ágváltozásokat szorgosan meg kell vizsgálni és így állapítani meg a földek osztályozását, hogy tiszta képet nyerjenek Halas gazdálkodásának jelenlegi helyzetéről. Az osztályozást megállapító bizottság munkájának időpontjáról még nincs pontos dátum. ispán és a vármegye vezetői, tudomásom szerint, azzal foglalkoznak most, hogy a vármegyeházán termet rendeznek be erre a célra. A vármegyének, noha sok történelmi emlék van felhalmozva, múzeuma soha nem volt. 1835-ben nagy muzeális anyagot adott át Pestpilissolt egyesített vármegye a Nemzeti Múzeumnak. Abban az időben a letét fogalma ismeretlen volt, a nagy anyag örökre a muzeum tulajdona maradt. A muzeális anyag között volt Toldy Miklós állítólagos vaspáncélja, buzogánya, pallósa, azután a régi »nádori székek« (a mindtenkori nádor volt ugyanis Pestvármegye főispánja), nehéz aranyboj tokkal több kisebb szék, a vármegye szinaranyból készült pecsétje. Érdekes, hogy Pestvármegye adománya közül egyedül csak az arany pecsét van meg a Nemzeti Múzeumban, a többi, úgy látszik, a 48-as idők zavaraiban elkallódott. Ezeknek nyomuk sincs. — Annak ellenére, hogy a vármegyében rendszeres gyűjtés nem volt, mégis sok ereklye és muzeális érték van Pestvármegye levél-, könyv- és kincstárában. Itt van a többek között Rákóezi-korabeli bandérista megyei zászló, 1850. évből fekete- sárga megyei zászlók, amiket a cseh hivatalnokok csináltattak. A vármegyének ötven darab olyan portréja van fafaragásos aranykeretben, a melyeknek művészi értéke szinte felbecsülhetetlen. Dunaiszky László egykori hires szobrászművésztől két szobrunk is van, az egyik Miksa főherceg hadvezért ábrázolja. A levél- és könyvtár olyan anyagot tartalmaz, amely nemzetközi viszonylatban is híressé teszik a vármegyét. Itt van a száz év előtti kolerajárvány teljes leírása, a boszorkány- perek és Ítéletek aktái, Széchenyi István hidalapitási levelezései a megyével és Kossuth Lajos ismeretlen ügyvédkori beadványai, amelyeket a nemes vármegyéhez nyújtott be. Az ellenállásnak sok dokumentuma is itt van, továbbá a Nemzeti Színház alapítási története. — A keceli plébános kitüntetése. A kormányzó Kurcz Adolf esperes, keceli, plébánosnak a hitelélet és a i társadalmi élet terén szerzett érdé- j mei elismeréséül a m. kir. kormány- j főtanácsosi címet adományozta. A földművelésügyi kormány, mint ismeretes, a múlt évben a lehetőséghez képest segiteni akart a gazdatársadalmon és a búza és a rozs j árát hárompengős boletta rendsze- ! resitésével emelte. Azóta méginkább ; leromlott a mezőgazdaság helyzete és a kormány természetszerűen : most is segiteni akar a súlyos ne- 1 hézségekkel küzdő gazdákon. Minthogy a hárompengős bolettaárak nem biztosítják a termelés rentabilitását, a kormány szükségesnek találta megfelelő reformot létesíteni. A hivatalos lap vasárnapi száma fogja közölni a kormány gabonarendeletét, amely a szegényebb néposztály kenyérszükségletének teljes megvédése mellett a gazdatársadalom érdekében tett újításokat tartalmazza. A rendeletről Prónay György báró államtitkár a következőkben nyilatkozott: — Az uj gabonarendeletben — eltérően a tavaly érvényben volt rendelettől — bizonyos módosítások és újítások vannak. Lényeges módosítás az, hogy a múlt évben a gazdák három pengőt kaptak minden eladott métermázsa búza és rozs után, míg most a rendelet értelmében hat pengőt fognak kapni. Az úgynevezett boletta értékének fölemelését indokolttá tetté az a nehéz helyzet, amelyben az egész ország gazda- közönsége van. — A múlt esztendőben szeptember elsejétől kezdve a budapesti tőzsdei árak többnyire mintegy három pengővel voltak magasabbak a mindenkori exportparitásnál. Ennek folytán a múlt évben a búzára és a rozsra megállapított boletta értékének beszámításával a gazda exportparitás fölött métermázsánként kö- ' rülbelül 6 pengővel kapott többet. — Ez a tavalyi bolettaár azonban nem bizonyult elégségesnek épben a rentábilis termelés szempontjából és igy gondoskodni kellett arról, hogy az adott viszonyok figyelembe vételével ez az ár felemeltessék. így jutott a kormány arra az eredményre, hogy a tavalyi 3 pengő helyett most 6 pengőre emelje a boletta árát. Newyorki jelentés szerint a Banque de France, az amerikai szövetségi bankok és a Bank für Internationale Zahlungen, a jegybankok nemzetközi központi pénzintézete, a mely legutóbb a német birodalmi bankkal kapcsolatos akciókban is szerepelt a Magyar Nemzeti Banknak 20 millió dolláros hitelkeretet engedélyezett, illetve ilyen összeg erejéig príma magyar kereskedelmi váltókat számitól le. A Times jelentése szerint ezenkívül Magyarországnak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank utján további kétmillió fontot ajánlottak fel, — Remélhető, hogy a megkötött kereskedelmi szerződések által nyújtott exporttehetőségekkel biztosítható lesz a magyar gazdaközönség részére körülbelül a tavalyi tőzsdei árjegyzés, illetőleg a mindenkori exportparitásnál magasabb tőzsdei árak. Természetes, hogy a magyar búza ára egy függvénye a világpiaci árjegyzésnek. Ha a búza jelenlegi világpiaci árából indulunk ki, úgy a jelenlegi viszonyok között nézetem szerint a budapesti tőzsdén körülbelül 13.5—14 pengős ár biztosítható a megkötött kereskedelmi szerződések révén. Ha ez a világpiaci ár állandósulna és a jelenlegi tőzsdei jegyzéshez hozzáadjuk a hat pengő értékű bolettát, úgy körülbelül 19—20 pengős búzaár alakul ki, amelyet a gazdaközönség kap. A boletta árának felemelésével a kormány a maga részéről beváltotta azt az Ígéretét, hogy minden lehetőt elkövet abban a tekintetben, hogy a búza ára a tavalyi szintre emeltessék éppen a termelés biztosítása érdekében. — Egy másik lényegesebb újítása a rendeletnek a tavalyival szemben az, hogy míg tavaly a bolettával megállapított 3 pengőt bérlet esetén kizárólag a bérlő kapta: a mostani intézkedések értelmében a fölemelt bolettaár a bérlő és a bérbeadó között olyképpen megosztatik, hogy 3 pengőt kap a bérlő és ugyanannyit a bérbe adó. Szükséges volt ezt a megosztást életbeléptetni, mert ezáltal az életben előforduló nagyon sok igazságnak lehet elejét venni. — Természetesen gondoskodni kellett megfelelő módon a bolettaalap pénzügyi megalapozásáról és e tekintetben is intézkedést tartalmaz a rendelet. Szükségessé vált éppen ennél az oknál fogva a vámörlést végző malmok megfelelő teljesebb ellenőrzése. — Ami a szegényebb néposztálynak kenyérrel való ellátását illeti, a kormány gondoskodott arról is, hogy a szegényebb sorsnak életszükségletét tevő kenyér árában emelkedés ne történjék. Gondoskodás történt, hogy megfelelő jó minőségű kenyér álljon a szegény emberek rendelkezésére és az ár lehetőleg ne emeltessék. úgy, hogy legalább hétmillió font áll Magyarország rendelkezésére. A vezető angol lap szerint nagyon figyelemreméltó, hogy Magyarország volt az első állam, amely a Hoover- akció által teremtett kedvezőbb pénzügyi helyzetet állami kincstárjegyeknek külföldi elhelyezésére használta fel. .ITTTTTS? — Uj szolgabiró vármegyénkben Dr. Preszly Elemér főispán dr. Molnár Dénes budapesti lakost Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye tb. szol- gabirájává nevezte ki. Az uj tb. szolgabiró a központban dr. Szelényi vm. aljegyző iparügyi osztályán nyert beosztást. Még az idén megnyílik Pesívármegye nagyszabású múzeuma Húszmillió dollár hitelt kapott a Magyar Nemzeti Bank
