Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-06-27 / 51. szám
1931. Junius 27 szombat XXXI. évfolyam» 51. szám / JűAiinlwlws Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Htlyben ...... • ... 12 P B9 fill. I Vidékre ................ E GY SZÁM ÁRA f8 FILLÉR ....... 1« P Alapította. PRÄGER FERENC ■ Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Hä iiit Halas város jäveaii sorsárúi ús nagy oMússol választja mog QdmbSs Gyula honvádelmi minisztert Most, a választás előtt nézzük egészen rideg és egészen tárgyilagos szemmel a dolgokat. Tartsuk mindenekelőtt evidenciában. Halas város felvirágoztatásához, Halas város különböző fontos problémáinak megoldásához, sok ! pénz kell, illetve bírnunk kell a kormány jóakaratu támogatását. Ezt a sok pénzt — ki vitathatja ezt? — elsősorban a kormánytól várhatjuk. Vájjon kész-e, képes-e a szükséges anyagi támogatás folyósítására a ; Bethlen-kormány? ' Állítjuk, hogy igen! Sőt: csak a I Bethlen-kormány ? És ezt nem a kortézia hordójáról | kiáltjuk, hanem a tények erejével hirdetjük. Mert tapasztalhatja az egész világ, hogy mig például Ausztria az utóbbi rettenetes válság alatt tönkrement, addig Magyarországot a feíszimn tudta tartani Bethlen István gróf pénzügyi politikája. Ez a politika épen e napokban kapott hatalmas külföldi támogatást: Hoover moratóriumos javaslata, a mely minden valószínűség szerint már most elsején életbelép, a magyar gazdasági életet is talpraállítja. Nem jósolgatás, ha Írjuk: az összes a jelenlegi gazdasági depressziót, kenyeret adó fellendülés váltja fel. Igen, Bethlen István gróf a maga tízéves céltudatos, kemény munkájával ebben a szerencsétlen, meggyalázott, szegény országban, csonka hazánkban, olyan gazdasági, pénzügyi és politikai stabilhelyzetet teremtett, hogy a világkrizis első javuló, segítő hangulatát felfoghatjuk és termelő értékké, kenyeret, munkát jelentő jobbulásra valorizálhatjuk! S Európa legnagyobb pénzügyi kapacitása is Bethlen István gróf Nem kortes-irás ez, hanem a tények krónikása. Csak egy kis seregszemlét kell tartani Kiskunhalason s mindenki megállapíthatja, hogy amit már annyiszor megirtunk, hogy a város közönsége megérezte ezt, egységesen áll Bethlen politikája mellett Az Igazság tisztítótüzében, — az ellenzéki jelszavaknak nem hisz a közönség Az elmúlt három hét alatt hangos csatazajtól visszhangzott minden választókerület. Gondos előkészítéssel igyekeztek a pártok minél több szilárd pontot teremteni, minél több cölöpöt építeni a választók ingoványos talajába, hogy ezeken a szilárd pontokon megvetve lábukat, megküzdhesserrek a választók hangulatának hullámzásával. Az ellenzékről nálunk is, a jelszavak hihetetlen tömegét szórták, ontották Szét, szinte belefájdult annak a szegény halandónak a feje, akit azzal büntetett meg a jó Isten, hogy ilyen élet-halál küzdelemben élnie keli szavazati jogával. Büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy Halas város közönsége átlátott a szitán, jó szeme volt, nem hitt az ellenzéki jelszavaknak. Az emberek higgadtak és nem hajlandók tüzbemenni a programmnél- küli ellenzékeskedés legtöbbször csak egyéni és hiúsági ambíciót szolgáló frázisaiért. Tisztában van azzal mindenki, hogy Halas nem egyedülálló város, hogy a gazdasági krízis világjelenség és hogy azon bizony frázisokkal nem lehet segíteni. Épen ezért leszürödött a tiszta, higgadt gondolat. Az egyéni bajok, sérelmek most a háttérbe tolandók, mert az egész város érdekei állanak az előtérben. A józan, becsületes magyar fülek elűzik maguktól a jelszavakat, amelyek mögött ottlappang a mindent megsemmisitő vörös tűz, amelyet szavazatával nem akar lángragyuj- tami. A magyar nép élni akar s évezredes dicsőséges múltjában akar most is megújulni, hogy uj életre támadjon. Bizik, rendületlenül, hisz eddigi vezetőiben, akik fáradhatatlanul munkálják a szebb magyar jövendőt. És, ha végigtekintünk az országszerte dúló választási küzdelmen, Halas város becsületes népe hálatelt sziwel ad hálát a jó Istennek, hogy olyan kiváló férfiút adott ennek a városnak, akinek személye fénye és dísze ennek a szegény hazának. Ha a város jól felfogott szempontjait tesszük mérlegelés tárgyává, akkor nem zárkózhatunk el bizonyos fokú »józan önzésétől és meg kell állapítanunk azt a bizonyos tényt, hogy ez a visszamaradt város, a melynek minden lakója áhitja a fejlődést, az előrehaladást, nem választhat más utat, mint azt, amely a város érdekeit minden körülmények közt szolgálni fogja. Mi ismételjük határozottan, hogy nem személyek ellen harcolunk, mi a város érdekeit vesszük lelkiismeretesen figyelembe akkor, ha összehasonítást teszünk abban, hogy melyik jelölt fogja tudni súlyánál és közéleti tekintélyénél fogva a város érdekeit és kívánalmait megvalósuláshoz juttatni. Abban egyetért velünk a város közönsége, hogy a ^ Gaszton-féle jelölt egyáltalában semmit nem hozhat a városnak, sem magánosoknak, sem a köznek és nincs meg az az ereje neki, hogy a város baját, sérelmét illetékes helyen meg tudja értetni, pedig most épen arra van a városnak szüksége, hogy illetékes helyeken nagy súllyal biró szószólója legyen. A választások küszöbén meggyöző- i désünk az, hogy ebben egyetért velünk a város egész közönsége és június 29-én nagy lelkesedéssel bízza rá sorsát Halas város közönsége a honvédelmi miniszterre. Szilágyi Lajos pártonkivüli politikus megállapításai a Gaál Gaszton pártról A Gaál Gaszton-párt nemcsak Kiskunhalason, de szerte az országban ugyan- javval a néplé’.ek romboló munkával folytatja agitációj át — mint amilyennel a józan halasi nép egységét és nyugalmát | is igyekszik megbontani. A hazafias fele- | lösséget átérző magyar nemzeti társadatom azonban épugy mint nálunk, má- | suit is tisztában van ezzel a harcmodorral. Mindenfelé rosszul áll a Gaál Gasz- tpn-párt szénája. Szilágyi Lajos dr. v. főispán, orsz. képv. Tildy Z. kerületének egyik köz- ségében több ezer főnyi hallgatóság előtt alaposan lerántotta a leplet Gaál Gasztonék működéséről. Fővárosi lapok tudósítása alapján ismertetjük Szilágyi Lajos dr. beszédét. Szilágyi Lajos dr. megindokolta miért foglal a leghatározottabban állást Gaál Gaszton jelöltjei ellen. Súlyos szavakkal korholta a független kisgazdapárt programfüzeteinek azt a részét, amely a nyomorgó lakosság e!é- gületlenségére ape'lál, a népet, az elégü- lieitlenek és a megelégedettek táborára akarja osztani és az elégütot'enek szavazatait kéri. Szemrehányást tett Gaál Gasz tonnák, hogy a nemzetet éppen most bontja meg és osztja meg, amikor a külföld előtt valósággal demonstrálni kellene azt, hogy Bethlen István mögött a most bekövetkező sorsdöntő tanácskozásoknál az egész, osztatlan magyar nemzet áll. Szilágyi kíméletlen, kemény szavakkal Ostorozta azt a játékot, amely egyrészt azt hangoztatja, hogy kevés a kisgazda a parlamentben és ezért alaki{|ották meg ők most a független kisgazdapártot, de ugyanakkor a legtöbb kerületben kisgazdát nem jelöltek. A segíteni akarásnak csodálatos fajtája az, amint azt Szilágyi Lajos beszédében mondja, amely csak rombol, izgat csupán. A lakosság megnyugtatására való törekvésnek pedig valóságios kigúnyolása az az eljárás, hogy a Gaál Gaszton-párt a maga agi- tációs körutain mindent elhallgat, ami az elmúlt hónapokban különböző törvényalkotások által a lakosság érdekében történt. Az állami kiadások csökkentéséről beszélni, tisztviselők ellen hangulatot teremteni és ugyanakkor elhallgatni, hogy legutóbb egy olyan törvényt alkottak, amely az állami kiadásokat 45 millió pengővel csökkentette, a fixfize- tésü alkalmazottakat pedig egy 21 millió pengő bevételt jelentő súlyos adóval terhelte, ez a választópolgárok mai elkeseredett lelkiállapotával való visszaélés. Hecoeflni a polgárokat az ipari vállalatok indokolatlan áremeléseivel, a kartelek túlkapásaival, ugyanekkor ©’hallgatni, hogy minderre a megtorlás lehetőségét egy uj törvény már biztosította, komoly, politikusokhoz nem méltó. Beszélni a bö'éttáról és elhallgatni, hogy az ezt létrehozó törvény a törpebirtokosoknak a földadóját elengedte, valóban szívtelen és kegyetlen formája a választási agitá- ciónak. Olyan korszakalkotó törvényekről, mint az iparfejlesztési és földteherrendezési törvény, hallgatagon mitsem szólni, —■ csak árnyat vet egy olyan régi politikusra, mint Gaál Gaszton, Ezekután szinT
