Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-06-20 / 49. szám

2 junius 20 Kiskunhalas Helyi Értesítője kéznek, úgyhogy négyezerötszázat meghaladó lesz a száma az aláírá­soknak a honvédelmi miniszter ivein. Ezzel szemben az ellenzéki ajánlási iveken elenyészően csekély az aláírások száma. Mindent összevetve és végső konklúziót vonva a lelkes hangulat­ból és a méltóságteljes felvonulás­ból kiindulva megállapítható teljes bizonyossággal, hogy tulajdonképen már eldőlt a halasi mandátum sorsa és a város közönsége máris nagy lelkesedéssel választotta meg Göm­bös Gyula minisztert. Nagy lelkesedéssel fogadták a tanyák az egységespárti szónokokat és csatla­koztak Gömbös Gyula miniszter zászlója alá Az egységespárt ezen a héten is folytatta népgyüléseit a tanyákon, ahol mindenütt nagy lelkesedéssel fo­gadták a megjelenteket. A gyűléseket ezen a héten Füze­sen, Felsőszálláson és Pirtón tartot­ták meg. A népgyüléseken megjelent szóno­kok vázolták a hallgatóság előtt az országnak úgy bel-, mint külpoliti­kai helyzetét és megállapították és megértették a megjelentekkel, hogy minden gazdasági nehézség el­lenére is, Magyarország helyzete még mindig jobb és kedvezőbb, mint 1 bármelyik környező államé. Ennek eredménye annak a 10 éves alkotó munkának tudható be, amely­nek élén Bethlen Isván miniszter- elnök áll és vele együtt az ö vezér­kara és ezek közt egyik igen kima­gasló egyéniség Gömbös Gyula hon­védelmi miniszter, Halas város kép­viselőjelöltje. A tanyák gazdaközönsége nagy lel­kesedéssel csatlakozott Gömbös mi­niszter zászlója alá, mert benne lát­ja azt a keményakaratu férfiút, aki a gazdák sorsát megérti, azt a szivén viseli és aki eddigi politikai pályáján is hűséges támogatója és istápolója volt a gazdaközönségnek. A laktanyaépités iránti kérelem és más fontos ügyek a ma délelőtti közgyűlésen Halas város képviselőtestülete ma pénteken délelőtt kilenc órakor nagy érdeklődés mellett rendkívüli közgyű­lést tartott. A közgyűlésről munkatársunk a kö­vetkezőket jelenti. A közgyűlés első tárgyaként Dobó Kálmán főmérnök bejelentette, hogy a kórházépítésre a népjóléti minisz- ; térium által kiutalt harminc ezer P-t j a város megkapta és ezzel kapcso- | latban azt is közölte ,hogy a csütör­töki napon a kórházépítésre vonat­kozó iratok visszaérkeztek a város­hoz és ezért javasolja a közgyűlés­nek, hogy az építési munkákra a pályázatot írják ki. A közgyűlés nagy többséggel vet­te tudomásul az előterjesztett javas­latot és azt, hogy a kórháziratok visszaérkeztével a város sürgősen intézkedjen az épületek megépítése iránt, amivel segíteni kivan az amúgy is nehéz helyzteben lévő épitöiparos- ságon. Régi vágya Halasnak, hogy Lak­tanyát kapjon, de ezen a vágyakozá­son túl ennek igen fontos jelentősé­ge volna a város életében, annak gazdasági életét fellendítené és sú­lyát is emelné. Ezenkívül ez a lakta­nya elengedhetetlenül szükséges vol­na már csak azért is, mert itt köz­vetlenül fekszik a város a trianoni határ mentén. A laktanya megépítésével ezenkívül segítést nyújtanának elsősorban az építőiparnak, másodsorban sokat je­lentene, hogy az itt elhelyezett ka­tonaság a gazdákon is segítene az­által, hogy külömböző terményeit közvetlen tőlük szereznék be. Ezt a nagyfontosságu kérdést vit­te a város a mai közgyűlés elé olyan javaslat formájában, hogy a közgyű­lés írjon fel a honvédelmi miniszter­hez és kérjen ide helyőrséget. A közgyűlés több felszólalás után nagy többséggel és a legnagyobb örömmel járult hozzá a javaslathoz és már most kijelölte azt a helyet, ahol a kaszárnya felépülne. A közgyűlés a Szabadkai-ut bel­ső szakaszára szükséges kőanyag­ra beérkezett ajánlatok közül, mint legolcsóbbat, a szobi kőbánya ajánla­tát fogadta el. A képviselőtestület tagjainak ál­landó helyeslése közben terjesztették elő a borfogyasztási adó mérséklése iránti kérelmet. A közgyűlés többek felszólalása után egyhangúlag fogad­ta el ezt a javaslatot, amely sze­rint a közgyűlés felír a vármegyéhez és a vármegye utján a kormányhoz, hogy a borfogyasztási adót mérsé­keljék és kárpótlásul elsősorban a sör és szesznek a fogyasztási adó­ját emeljék fel, mely jelenleg egyhu- szada a borfogyasztási adónak és a városoknak a borfogyasztási adó helyett kárpótlásul engedjék át a ház­adót. A közgyűlés utolsó pontjaként nagy érdeklődést és figyelmet keltő ügyet tárgyaltak. Ugyanis az első számú vadásztár­saság, melynek elnöke dr. Mus3 Ist­ván, a második számú vadásztársa­ság, amelynek elnöke Jeney Ari- dor dr., azzal a kérelemmel fordul­tak a városhoz, hogy a vadászati jog bérleti összegét a város negyven százalékkal mérsékelje. Már a pénz­ügyi bizottságban is a felszólalók, igy többek közt Fekete Imre városi képviselő is a kérelem elutasítását kérte és az ő javaslatát tette magáé­vá a pénzügyi bizottság. Ez a han­gulat nyilatkozott meg a mai köz­gyűlésen is. A felszólalók közül Zi- lah János többek között a követke­zőket mondotta: »a vadászat úri passzió és csodálkozik azon, hogy a vadásztársaságok, hogy is jöhetnek arra a gondolatra, hogy bérleszál- litási kérelemmel álljanak elő a vá­ros mai nehéz gazdasági helyzeté­ben.« Udvardi Illés felszólalása ha­sonló értelmű volt és a leghatáro­zottabban ö is az elutasítás mellett szólalt föl. A közgyűlés a vadásztársaságok kérelmét egyhangúlag elutasította, mert amennyiben a képviselőtestü­let a vadásztársaságok kérelmének helyt adott volna, az további pót­adó emelkedést vonna maga után. Országos nagygyűlést tart Julius 3-án a magyar tanítóság Julius 3-án, országos nagygyűlés ke­retében. tárgyalja a magyar tanítóság a kar egyetemét érintő aktuális kérdése­ket. Ebből az alkalomból a Magyar Ta­nítóegyesületek Szövetsége nyílt levelet intéz a magyar királyi kormányhoz, a politikai pártok elnökségeihez, a megvá­lasztandó uj országgyűlési képviselők­höz s az egész magyar társadalomhoz, hogy megismertesse a tanítóság nagy- fontosságú kérdéseivel. Jóleső elismerés­sel emlékezik meg a nyilt levél Klebets- berg Kunó gróf kultuszminiszter tevé­kenységéről, amellyel néhány rövid év alatt ötezer uj iskolaegységet épített. Hangsúlyozza a továbbiakban a Tanító- szövetség, hogy az építkezések után most már azzal kell népmüveltségünk értékét a szükséges magasabb színvo­nalra emelnünk, ha az országgyűlés sür­gősen megalkotja a főiskolai tanítókép­zésről és a kötelező nyoleosztályu nép­iskoláról szóló törvényeket, ha megvaló­sul a népiskolai szakfelügyelet és meg­szűnnek a tanítóság fizetésbeli sérelmei. A nyilt levelet Rákos István királyi ta­nácsos, elnök és Wanitsek Rezső főtitkár Írták alá. az alispán most arra utasította a járási főszolgabirákat s a városok polgármes­tereit, hogy az aratás megkezdéséről s az aratás folyamán esetleg felmerülő mozgalmakról, munkamegtagadásokról és azok okairól haladéktalanul (távirati­lag) tegyenek je entést a földművelésügyi minisztérium munkásügyi osztályának. Ugyancsak rövid utón keil jelentést ten­ni a sztrájkmozgalmak okairól, a tetf intézkedésekről és azok eredményéről is. A férjgyilkossággal vádolt asszonyt jogerősen felmentette a Tábla Az indokolás szerint nyomós gyanuokok merültek fel az aizénügyben, de nem elégségesek Csütörtökön a fajszi arzénmé^gezés bonyolult ügye foglalkoztatta.a buda­pesti Táblát. Papp Mihályné Váradi Franciska 51 éves asszony húsz esz­tendeig" élt együtt a pestmegyei Fájsz községben első férjével: Bajzik Amb­rus gazdálkodóval, aki 10 évvel ezelőtt arzénmérgezés következtében meghalt. A kalocsai törvényszék előtt meg­tartott főtárgyaláson Váradi Fran­ciska, akit a szerb hatóságoktól ki­kértek, kétségbeesetten tagadott ,de előállott koronatanúképpen különvál- tan élő második férje, Papp Mihály, aki olyan vallomást tett, hogy jól hatotta, amint felesége egy ízben éj­szaka álmában egész világosan ezt mondta: — Nem vesződöm az uram­| mai tovább, hiszen gálánt özvegy­asszony lehetnék nélküle. Beadok majd neki is valamit, mint az első j férjemnek beadtam!... A tanuk mind Í terhelő vallomást tettek a vádlott asszony ellen. Mindezek ellenében a kalocsai tör­vényszék a gyilkosság bűntettének vádja alól felmentette Papp Mihály- nét. v í Az ügyészség felebbezést jelentett i be és igy került az érdekes arzén­mérgezési ügy a bpesti Tábla elé. A felebbezési tárgyaláson a Tábla helybenhagyta a törvényszék felmen­tő ítéletét és ebben a főügyész is megnyugodott, úgyhogy az Ítélet jog­erős lett. Az elcsábított leány borzalmas öngyilkossága Megrendítő öngyilkosság történt Kis­teleken, amelyről a kisteleki csendőrség jelentést tett a szegedi ügyészségnek. Hegedűs Mária 19 éves kisteleki leány a Szegedről délután kiinduló személy- vonat elé vetette magát, amely halálra gázolta a fiatal leányt. A megindított nyomozás során meg­állapították, hogy Hegedűs Mária Csen­géién volt látogatóba, ahonnan hazafelé igyekezve két legény az erdőbe csalta, ahol megtámadták. A leány elvesztette eszméletét, majd amikor magához tért, betegen haza vánszorgott Kistelekre a szülői házba. A szülők vigasztalni pró­bálták a leányt, aki azonban nem tudott megnyugodni és éjszaka eltávozott a szülői házból. Egész éjjel Kistelek környékén kó­szált, majd megvárta a délutáni sze­mélyvonatot. A vonat vezetője nem vet­te észre, hogy a töltésről egy fiatal leány kúszik a sínekre. Amikor a vonat közvetlen közelébe ért, Hegedűs Mária a mozdony elé vetette magát. A kere­kek a fiatal leány fejét tőből levágták és testét teljesen összeroncsolták. A kis­teleki csendőrség keresi a szerencsétlen ' leány vakmerő támadóit. Nyilatkozat A dr. Musa-féle pártnak vasárnapi gyűlésén a gyűlés elnöke azt a bejelen­tést tette, hogy Zilah János az Ipartes­tület képviseletében fog beszélni. Mint­hogy ezt sem Zilah János, sem pedig az Ipartestület vezetősége többszörös fel­kérésünkre mindezideig nem cáfolta meg és így a Zilahrféle felszólalásnak olyan látszata van, mintha az nem az ő kizá­rólagos egyéni akciója ,hanem az ipa­rosság egyetemének a megnyilatkozása lett volna, hazafias kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy ezen elnöki be­jelentés ellen tiltakozunk, mivel az a tényeket nem fedi. Alulírottak vitéz Gömbös Gyula hon­védelmi miniszter urat tartjuk képviselő­jelöltünknek és hisszük, hogy az iparos­ság legnagyobb része velünk együtt Ugyanezt vallja. Kiskunhalas, 1931. évi junius hó 19. Maján György, Tóth Lajtos, Bálint Mi­hály, Klóvács József, Tallér Antal, Moz- gai Imre, Dudás István, Szarvas Imre, Gavük Pál, Feró Imre, Rokolya Béla, Csupity József. Az aratási időszak közvetlen küszöbén állunk. Rövidesen országszerte megindul a nyári évszak legnagyobb munkája, a termés betakarítása. E munkának zavartalan menetét, mint minden évben, ezúttal is biztosítani akar­ja a földművelésügyi kormány, éppen ezért különféle intézkedések megtéte­lére hívta fel a vármegyét, valamint a városi és községi hatóságokat. A miniszteri rendelkezés értelmében Az alispán rendelkezése az aratás tudnivalúiról

Next

/
Thumbnails
Contents