Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-06-06 / 45. szám

junius 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője Egy hirtelen megtébolyodott anya szétmarcangolta gyermekét Borzalmas tragédia történt szerdán reggel Jászszenilászló községben: egy hirtelen megőrült, szerencsében asszony n eggyiir.o’ta hároméves gyermekét. Bokodi Perencnén semmi különöset sem vettek észre, az asszony a legna­gyobb szeretettel gondozta gyermekeit, rendesen tett-vett a háznál és reggel is a rendes időben kelt fel ágyából. Reg­geli után azonban az asszony fejfájásról panaszkodott, majd hirtelen roham fogta el örjöngeni kezdett, tőrt-zuzott és közeléből ijedten menekültek a házbeliek. A hároméves lcisfia azonban nem tudott elszaladni, ót utolérte megháborodott anyja, fojtogatni kezdte, őssze-visz- sza tördelte végtagjait, a földhöz verte, mindaddig, míg a szerencsétlen kis­gyermekből el nem száilt az élet. A szörnyű lettet meg akarta akadá­lyozni Bokodiné anyósa, de a, hirtelen kitört elmebaj megsokszorozta az asz- szony erejét és nem lehetett megfékez­ni. A megtébolyodott asszony anyósa ren­geteg sérülést szenvedett és öt is úgy kellett kimenteni Bokodiné kezeiből. A szerencsétlen kisgyermeknek mind­két szeme kifolyt, oldalbordái, végtag­jai edtörtek, valószínűen agyvérzést is kapott, mert füléből sugárban folyt a vér. Az anyát csak a szomszédok segítségével tud­ták megfékezni, Bokodiné hozzátartozói valószínűnek tartják, hogy a szerencsétlen asszony ebmarás utón megveszett és megőrült. Vigyázat, yanályfeai az öt pengi! A mai nehéz időkben sok minden- ? féle fajtája van* a kenyérkeresetnek í s különösen sokan vannak olyanok, akik a közönség hiszékenységét a maguk zsebének felhizlaiására kíván­ják felhasználni. Mint megtudtuk, két fiatalember házal a városban. Valami »Hadiköl- ésön Pártot« szerveznek s az aláírók ötpengős tagsági di­jak fizetésére köteJez k magukat, melynek ellenében megkapják a párt által kiadott lrpot. Elismerjük, hogy pártot szervezni és lapelőfizetést gyűjteni lehet, hi­szen az emberi szabadság nem ko­bozható el, a jelenlegi idők azonban az ilyen kiadásokra igazán nem al­kalmasak, mert hiszen alkalmas idő­ben s javultabb gazdasági viszonyok között a kormányzat fog gondoskodni a hadikölcsön tulajdonosok megfe­lelő kártalanításáról, nem szükséges tehát, hogy az ily irányú mozgalom külön is honorál- tassék, mikor minden fillérnek meg­van a maga helye. ban apadást mutatnak. A külke­reskedelmi mérleg április havában 16.6 millió behozatali többletet tün­tet fel, a január—márciusi időszak­ban pedig összesen 12.5 millió volt a passzívum, ami a múlt év azonos időszakával összehasonlítva .külke­reskedelmi forgalmunk kedvezőtlen alakulására mutat. A májusi havi előirányzat 80 mil­lió kiadást és 101.7 millió bevételt, tehát 21.7 millió bevételi többletet vesz számításba. Ez a kedvező elő­irányzat a betegápolási és rokkant­sági adó negyedévi esedékességére és a tárcabevételeknél egyes élőle­gek visszafizetésére van alapítva, te­hát nem jelenti a pénzügyi helyzet általános javulását. Pestvármegye Msgyiilése az álláshal­mozék ellen _ ' | A kalapácsos gyilkosság ügyében junius 10-én Cegléden kezdik meg a vizsgálatot Fischt Frigyest juniut. IJUén viszik át Ceglédre A kalapácsos gyilkosság ügye pár- hetes szélcsend után ismét szőnyegre került. Hatvány László dr. vizsgáló- ' bíró f. hó 10-én kezdi meg a vizs­gálatot és pedig Cegléden, ahol ki fogja hallgatni mindazon tanukat, I akik nem kecskeméti illetőségűek. Fischt Frigyest másnap, 11-én fog­ják átszállítani Ceglédre és szembe­síteni fogják mindazon tanukkal, a kik Cegléden levélírás közben, a pos­tán és az utcán látták. Végig fogják vezetni a kalapácsos gyilkost azon az útvonalon, amelyet Cegléden a vasútról való leszállás és az elutazás közötti időben megtett. A ceglédi kihallgatások f. hó 13-án befejezést nyernek. A kecskeméti ta­nuk kihallgatása julius folyamán tör­ténik meg, éppen ezért a nagy ér­deklődéssel kisért bűnügy főtargya- íására csak ősszel kerülhet sor. A május havi költségvetési előirányzat 217 millió bevételi többletre számit Most jelent meg a pénzügyminisz­ter 48-dik jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről, amely főképpen ez év április havának eredményeiről számol be. Eszerint az 1931. évi áprilisi köz­jogi bevételek 73.2 millió pengőre rúgtak, tehát az előirányzatnál 3.4 millió pengővel kedvezőbben alakul­tak és 5 millióval haladták meg a j múlt év április havának bevételi eredményét. Ez főképpen a tárca­bevételeknél jelentkező 8.1, illetve 11 milliónyi nagyobb bevételre vezethe­tő vissza, ami valószínűleg az akció- kölcsönök egyes részeinek visszafi­zetéséből ered. Némi emelkedés mu­tatkozik még a forgalmi és fogyasz­tási adóknál, valamint az illetékeknél, a vám- és a dohányjövedéknél Összefoglalva az 1930—31. költség- vetési év első tiz hónapjainak ered­ményeit, kitűnik, hogy ezen idő alatt .693.7 millió pengő közjogi jellegű j állambevétel folyt be, tehát 22 mil­lióval kevesebb az előirányzatnál és 40 millióval kevesebb az előző költ­ségvetési év megfelelő időszakának bevételi eredményénél. A visszaesés a legjelentősebb a forgalmi adóknál, a vám- és a do­hányjövedéknél, de csökkenés mutat­kozik a múlthoz képest a fogyasztási adóknál, illetékeknél és az egyenes­adóknál is. Többletbevételt csupán a tárcabevételeknél találunk, ami való­színűleg előlegek visszafizetéséből származik. Ebben élesen jut kifeje­zésre a gazdasági válság és nyoma­tékos figyelmeztetésül szolgál arra, hogy az állami kiadásoknál messze­menő takarékosságra kell töreked nünk. Csökkenés van a postánál és az államvasutaknál is a forgalom és kezelési eredményeket illetőleg egy­aránt, a takarékbetétek némileg emel­kedtek, a folyószámlabetétek aaon­Pesívármegye törvényhatósága kis- gyülését kedden délelőttre hívta ösz- sze Presziy Elemér főispán. Napirend előtt Viczián István szólalt fel és kérte, hogy miután a nagykátai pol­gári iskolát az a veszedelem fenye­geti, hogy az épület elhanyagolt ál­lapota miatt elhelyezik a községből, járuljon a vármegye ahhoz, hogy a Keglevich-féle kastélyba tegyék át a polgári iskolát, ahol jelenleg a fő­szolgabírói hivatal van. A kisgyülés hozzájárult az indítványhoz, csupán a község felterjesztését várják meg. Ezután megkezdték a több, mint 300 pontból álló tárgysorozat részletes vitáját, majd a kisgyülés az állás­halmozásokról és a mellékállásokról tárgyalt. A vármegye az egyes köz­ségek és megyei városok tisztviselői­nek az altruista intézményeknél meg­engedi azt, hogy felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagságot vállal­hassanak, annál is inkább, mert 1923-ban egy miniszteri rendelet je­lent meg, amely egyenesen felszólí­totta a vármegyék és községek tiszt­viselőit, hogy az altruista alapon működő egyesületeket saját munká­jukkal is támogassák. Nem járult azonban hozzá a vármegye, hogy ta­karékpénztárak és részvénytársasá­gok igazgatósági tagjai lehessenek a községek és a megyei városok tisztviselői és mérnökei, mert a köz- tisztviselői állás tekintélyével ez nem fér össze, de egyébként Is össze­férhetetlenséget jelent, mert előfor­dulhatnak esetek, amikor a közfunk­cionárius olyan kérdésben kénytelen dönteni, ahol esetleg mellékfoglal­kozásánál fogva érdekelve van. Az orvosi állásoknál mindenütt megen­gedte a megye a mellékfoglalkozást, a mérnököknél hasonlóan, a tisztvi­selőknél azonban minden esetben kü- lön-kiilön eldöntötték, hogy melyik az a mellékfoglalkozás, amelyet az illető tisztviselő megtarthat. A kis­gyülés ezután a déli órákig a tárgy- sorozat pontjait intézte el. A bírói békéltetés előtt felkoncolta a feleségét ós önmagát egy féltékeny földműves az ókeoskei községházán Az utóbbi idők egyik legvéresebb s legkegyetlenebb bűncselekményéről tett az ujkécskei csendörőrs rövid telefonjelentést a kir. ügyészségnek. Tatár István 32 éves íöldmives szer­dán délelőtt az ókécskei községházán borzalmas módon meggyilkolta fiatal feleségét, majd sajátmagát is életveszélyesen összeszurkál­ta. Tatámé nyomban meghalt, férjét re­ménytelen állapotban kórházba, szál­lították. Tatár István 32 éves földműves tiz évvel ezelőtt vette feleségül a nálánál 3 évvel fiatalabb Szabd Krisztinát. Házasságukból egy fiú­gyermek született. Családi életük ele­inte harmonikus volt, később mind- sürübben érték egymást az össze­csapások. A férj féltékeny volt csinos feleségére. A házaséit igy lassanként tü. he­teti enné vált. Hétfőn összevesztek s a férj el­hagyta a házat. Felesége a községi bíróhoz fordult ,hogy egyengesse kö­zöttük a békülés útját A biró en­gedett a kérésnek s mindkettőt maga elé idéztette szerdán délelőtt 10 órá­ra. A házastársak meg is jelentek s amíg a folyosón várakoztak, szó­váltás támadt köztük. Tatár erre kést rántott elő, feleségére rontott. — Ha én nem kellettem, ezt adom — kiabálta magából ki­kelve. Az éles kést az asszony gyomrá­ba szúrta s végig felhasitotta. Mind­ez pillanatok alatt játszódott le, mire lefoghatták volna, magát is felkoncolta. Tatámé vére zve, borzalmas sebé­vel holtan esett össze. A férj ugyan­csak nagy vértócsa közepén eszmé­letlenül terült el. Nyomban orvost hivtak, aki az asszonynál már csak a beállott halált konstatálhatta, fér­jét pedig nyomban kórházi műtétre utalta. Tatár István zsebében egy levelet találtak, amelyben az áll, hogy a kegyetlen gyilkosságot előre elhatározta. Leírja, hogy feleség© életmódját nem viselhette tovább, a féltékenység késztette erre. A franciák Is beszélnek már a trianoni beke revíziójáról Az egyik párizsi lapban Jouvenel fran­cia szenátor fivére hosszabb cikket kö­zöl, amelyben, kifejti, hogy a vi ágháboru után kötött békék tarthatatlanok. Elég Magyarország feldarabolására gondolni — hja a francia cikkíró — és mindenki el fogja Ismerni, hogy ezt az igazságtalanságot feltétlenül jóvá kell tenni. A mai helyzet olyan, hogy sürgősen keli cselekedni. Briandnak megvan ugyan a bátorsága a cselekvéshez, nincs azonban meg hozzá az ereje. Minél gyorsabban jóvá kell tenni az Igazságtalanságokat — fejezi be cikkét a francia cikkíró — mert máskülönben Európa újra láng­ba borul. Mindenféle nyomtatványokat gyor• san, ízlésesen, méltányos árban ké­szít a Kiskunhalas tielyi Értesítője Lapvállalat nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents